Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

A mások telkére nyilt ablakok készítése czéljából bevett régi 21, illetve most már 22. g. fenntartatni, sa m. kir. belügyminiszter úr felkéretni batároztalik, hogy a szabályrendelet ezen szakasz érintetlenül hagyása mellett hagyja jóvá, mert az abban foglalt rendelkezés, a nálunk már régi idő óta fennálló, s viszonyainknak megfelelő gyakorlaton alapul, eredményében — czélszerünek mutatkozott, s perlekedésre igen ritka esetben, vagy alig adott alkalmat. Az eredeti 22, illetve — most már 23. g-ra kivánt módosítás elfogadtatik. A szabályrendelet eredeti 23, illetve most már 24. g-ának kivánt módosítása szintén helyesnek találtatván elfogadtatik, csupán azzal pótoltatik ki, hogy a „kut" szó után még ezen szavak is: „az utcza széltől" — felvétessenek. Az eredeti 25, illetve jelenleg 26. g. kivánt módosítása elfogadtatik. A szabályrendelet eredeti 26, illetve a módosítás folytán 27. g. eredeti szövegében fenntartatik, csupán azon változtatással, hogy a szakasz második pontja következőleg szövegeztetik: „Az ily már meglevő helyiségek 2 éven tul lakásul nem használhatók". Fenntartatik pedig ezen szakasz és a m. kir. bnlügyminiszter úr felterjesztésen ezen szakasz meghagyására felkéretni határoztatik, mert hogy ha a szabályrendeletbe hasonló rendelkezés fel nem vétetik, ezen földalatti helyiségek az általános egészségügy nagy kárára továbbra is lakhelyül fognak használtatni, inig igy azok istállóká, vermekké a tulajdonosok által a megszabott határidőben átalakíttatni fognak, a kisajátítási eljárás pedig, alap hiányában ered- ] mónyre vezetni nem fog. A szabályrendelet IV. Rész eredeti 34. és 36. g-ának a in. kir. belügyminiszter úr által contemplált módosítása szintén elfogadtatik, — valamint az eredeti 39, 40. g-nak kivánt módosítása is. A szabályrendeletben az építkezési engedélyek kiadására javaslatba hozott hatóságok szintén meghagyatnak ; illetve a in. kir. belügyminiszter úr felkéretni határoztátik, hogy a szabályrendelet vonatkozó szakaszait érintetlenül hagyni méltóztassék, — mert a szabályrendelet megalkotásával megbízott küldöttség illetve a vármegye közönsége nem hagyta ugyan egy általában figyelmen kívül a községi törvény azon rendelkezését, hogy a községek az építészeti rendőrség kezelésére feljogosítva nincsenek; — mindazon által az építkezési engedély megadására a helyi viszonyokra, s a községekben gyakorlatban levő kisebb mérvű építkezésekre tekintettel, — első fokú hatóságul a községi elöljáróságot kellett javaslatba hozni, illetve megállapítani, mert ha íz engedély megadása első fokban a járási főszolgabíró hatáskörébe utaltitik, ennek az engedély kiadása előtt a helyszíni vizsgálatot az építő felek költségére okvetlenül megkeltvén tartani, a kiutazásból, különösen a szegényebb sorsú lakosság terhére, akkor a midőn az eszközölni kivánt építkezés maga csekély értéket képvisel, — oly nagy mérvű költségeket róvna, mely sokszor meglevő csekély vagyonának egy részét felemésztené, vagy magában az építkezés megkezdésében akadályozná, s igy az építkezések eszközlése elé gördittetnék akadály, vagy a kihágás elkövetésére nyújtatnék mód és alkalom, már pedig a hatóságnak kötelessége oda hatni, hogy az egyrészről ez megakadályozva, más részről az építkezőknek az engedély megszerzése lehatőleg megkönnyítve legyen. A fentiekhez képest módosított szabályrendelet a szabályszerű közhírré tétel megtörténte után a m. kir. belügyminiszterhez 3 egyenlő példányban elkészítve felterjesztetni, — ez okból Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói a módosított szabályrendelet közlése mellett felhivatni rendeltetnek, hogy a meghozott határozat, illetve a módosított szabályrendelet szabályszerű közhírré tételét az 1836: XXI. t.-cz. 7. §-ának rendelkezéséhez képest haladék nélkül eszközölvén, az ezen körülmény megtörténtét igazoló bizonylatokat a járási főszolgabirák utján, illetve közvetlenül 8 nap leforgása alatt a vármegye alispánjához okvetlenül beterjeszteni el ne mulasszák. Végül a magy. kir. belügyminiszter 93534/V-b. sz. leirata, — a mennyiben a felebbezésekben kifejtett kívánalmak a foganatosítani rendelt módosítások által csak nem egészben teljesítve lettek a felebbező Makay Miklós eszenyi körjegyzőnek, Nyíregyháza város polgármesterének, Zomborszky János és társai nyíregyházai lakosoknak, s végül Gyüre község képviselőtestületének másolatban kiadatni rendeltetnek. Miről Miklós László alispán, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, s a községek elöljárói utóbbiak a ,Nyírvidék" vármegyei hivatalos lap utján a módosított szabályrendeletnek egész tartalmában leendő közlése mellett, s végül a fent megnevezett felebbezők a hivatkozott számú miniszteri rendelet másolatával részint közvetlenül, részint a tiszai járás toszolgabirája, részint Nyíregyháza város polgármestere által jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sipos Béla, tb. I-ső aljegyző. (A szabályrendeletet jövő számunkban közöljük.). Szabolcs vármegye alispánjától. 9 173. K. 1895. A járási í'öszolga bíráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Gégény községben Básthi Kálmán gazdaságában 7 db sertés orbánezban megbegedett s •") db elhullott, s ez okból a nevezett sertés állománya zár alá helyezteielt. Nyíregyháza, 1895. június 25. Mikecz János, főjegyző, mint alispán helyettes. 9677. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó hó 10-én kelt 8746. K. sz. értesítésemre tudomására hozom, hogy az Ujfehírtó községhez tartozó „Gyula halma" tanyán Stern Péter gazdaságában előfordult lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár a f. é. junius hó 23-án feloldatott. Nyíregyháza, 1895. junius 28. Mikecz János, főjegyző, mint alispán helyetles. 97~i4. K 1895: Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem hogy N.-Falu községhez tartozó „Vaskapu" tanyán Bekény Péter gazdaságában a sertés orbáncz betegség járványszerüleg fellépett s ez okból az ezen gazdaságban levő sertés állomány zár alá helyezteielt. Nyíregyháza, 1895. junius 24. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától. 9468. K. IS95. Hivatkozva a f. évi ápril hó 17-én kelt 5948. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy Ny.-Adony községben Vertheimer Jakab, Gultman Ignácz és Nagy József rühkóros lovaira elrendelt zár a folyó hó 19-én feloldatott. Nyíregyháza, 1895. junius 25. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. 9

0 7 1 K . —

~ —— Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi -árczius hó 10-én kelt 3917. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Laskod községben felmerült rühkór esetek folytán elrendelt zár a folyó hó 17-én feloldatott. Nyíregyháza 1895. junius 21. Mikecz János, főjegyző, mint alispán helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától. 9560. K. Ti>957 Értesítem, hogy T.-Polgár községben a közös legelőn járó szarvasmarha állományból 2 drb lépfenében elhullott s ez okból az 500 drbból álló szarvasmarha állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1895. junius 25. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. Szabolcsvármegye alispánjától. 9554. K. ~ 18957 Hivatkozva a f. hó 5-én kelt 8439. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Bessenyőd községben felmerült veszettségre valló gyanús eset folytán, a községben lévő összes kutyákra elrendelt zár a folyó hó 20-án feloldatott. Nyíregyháza. 1895. junius 25. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. Folytatílen si íölsipou.