Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-03 / 9. szám

„in Y I R v I r> É K.' len falit sikerült lerombolni. De az ostromlók nem csüg­gedtek; ti*.tal erővel kezdették a rnuukát, bajíürteik már eróírfu ószb<ivö.!yültek, inégis folytattik a/.t. É< a százados fal kezdett ingadozni, min i nagyobb rések támadtak rajta. A középkor százidos intézményéi kezd tek rombadólni. Teguap az urbériséz töröltetett el, un az örökváltiiií mouditott ki, bolnap az ősségre kerül a sor, holnapután a törvény előtti egyeulősegr«*, köz­teherviselésre. És hogy azu'án mi fog törtéuui, ki tuduá azt előre megmondani? . 1848. február 24 én Parisban kitört a forradalom, a nép kikiáltja a köztársaságot, elűzi a királyt, ki az abszolitizmuüt ismét beakarta csempészni. E hirek lázba hozták egész Európát. Az 1847 beu összehívóit magyar országgyűlés már három hónap óta folytatta ismét a kitartó küzdelmet, de a francziaországi hírek lázas izga­tottságba hozták itt is a kedélyeket. Kossuth agyában egy merész eszme születik: veget vetni a lassú harcz­uak » egy csapással megnyerni mindent, az önálló ma­gyar felelős minisztériumot. A Széchenyinél tartott magáu tanácskozáson einlité először szándékát. Szécbeuyi óva inti minden elhamar­kodástól, a megkezdett utou való haladást ajánlja, mely hangyamunka ugyan, de biztos sikerre vezet. Az övé egy koc/kára tesz mindent, és ha a kérelem megtagad­tatik forradalomra vezet. De Kossuth elragadó beszédere a tauácskozók bele­egyeznek, hogy uyilvános ülésben tegye meg indítványát. 1848. márcz. 4 ike volt az örökké nevezetes nap. A gyűlés elején liilogh szólal föl, kérdést intézve a kormányhoz az osztrák nemzeti bank pénzügyeire nézve. Ekkor áll föl Kossuth Lijos. Minden szem feléje fordul, Hangja pár perczig hideg, száraz. Kijelenti, hogy a fölvetett eszméhez hozzászólani nem akar, di meg­jegyzi, hogy ha pénzügyminiszterünk volna, ilyen pénz­ügyi bonyodalmakba uem juthatuánk. — Azután áttér teendő indítványára, a arcza, hangja pillanatról-pillauatra lelkesültebbé válik, mintegy érezve s kifejezve, hogy mily korszakot alkotó a tárgy, melyről szól. ,Már az országgülés elején kimondám meggyőző­désemet, — folytatá Kossuth — miként hazáuk alkot­mányos jövője iránt mindaddig nyugodtak nem lehelütk, valameddig felséges királyunkat minden egyébb uralko­dási viszonyaiban alkotmányos országlási formák nem környezendik . . . valameddig azon staiustanécs, mely a monarchia közös ügyeit intézzi . . . hazánk ügyeire is túlnyomó befolyást gyakorol. Egy fájdalmas pillanatot veték a bécsi bürokra­tikus kormányrendnek eredetére s fejlődésére; emlitém, miként emelte fel zsibbasztó hatalmának épületét szom­szédaink elnyomott szabadsága romjain ... és betekintve az élet könyvébe, hol az események fátám szerű logi­kája a jövendőnek revelláczióját hirdeti, az uralkodóház iránti hú ragaszkodásom meleg érzetében jóslatot mon­dék: hogy az leszen a Hababurg ház második alapitója, ki a birodalom kormányrendszerét alkotmányos irány­ban reformálaudja s felséges háza trónusát hű népeinek szaradságára fektendi le rendületlenül." E szavak óta hires, bölcsességgel támogatott tró­nusok dőltek össze, népek nyerték vissza szabadságu kat . . Mi pedig három hóuap óta gördítjük fáradhat­lanul a Sisiplius kövét, s az éu lelkemre epesztő aggo­dalommal borul a mozdulatlanság fájdalma ... Mi raj­tunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendek caontkauirájából egy sorvasztó szél fú reánk, mely ide­geiuket megmerevíti s lelkünk röptére zsibbasztólag hat. . . . Természetellenes politikai rendszerek is soká tarthatják föun magukat; mert a népek türelme és a kétségbeesés közt hosszú út fekszik; de vannak politikai rendszerek, melyek azáltal, hogy soká tartottak, erőben nem nyertek, hanem vesztettek . , . Tudom én, hogy egy elvénhedt rendszerűek, mint elvéuhedt embernek nehéz megválni egy hosszú élet eszméjétől; tudom, hogy fáj darabról darabra összedőlni látni, mit egy hosszú élet építgetett. De mikor az alap hibás, a dőlés fátuma kikerülhetetlen. És mielőltüuk, kikre a Gondviselés egy uemzit sorsát bizta, halaudó ember gyarlóságai befolyást nem gyakorolhatnak. — A nép örök s öröknek kívánja hazáját, a dinasztia fényét. A mult kor emberei sírba hullanak egy két nap után, de a Habsburg-ház nagy­reményű ivadókára Ferencz József fóherczegre egy fé­nyes trón öröksége vár, mely erejét a szabadságból meríti . . . Dinasztia iránt, mely népeinek szabadságára tá­maszkodik, keletkezni fog mindig lelkesedés . . . Bűró Gazdasági és kerti vetemény-mag eladás. Valamint már eddig 32 ev óta ren­desen, most az idén is megérkeztek fűszerkereskedésemben, ez idő szerint a legjobb hírnek örvendd Platz Károly és fia erfurti czégtól a vetemeny- és virág­magvak, s nalam a legjobb és legnagyobb választasban kaphatók a legolcsóbb ár­számítással; amit midóu a n. é. közönség becses tudomására hozok, egyszersmind ajánlom mindennemű a legelső s legjobb forrásokból beszerzett gazdasági mag­vaimat, valamint fűszer- és főzelék­neműimet szíves figyelmébe. Megrendelések postai utánvét mellett még az nap eszközöltetnek. Nyiregyháza, 1895. márczius hó. (66-?—1) Török Péter. és bajonett nyomorú kapocs. Én hit indítványomban dinasztiai szempontból indulok ki és hála Istennek, hogy ezen szempont hazánk érdekeivel kapcsolatban van . . E kivouatosau közölt lelkes beszéd után terjesztő elő főlirati javaslatát „melyben miudeu más befolyástól fúggetleu nemzeti kormányt, mely a többség alkotmá­nyos eivének legyen felelős kifolyása* — kér. Az alsóház roppant lelkesedés közt elfogadja, de a felsőház zivarban vau, szintén elfogadni nem merik, de a közönség haragjától is félnek. A megoldást a márcz. 14 iki bécsi forradalom adja meg. U. i. ennek hirére a fóreudek rögtöu össze cyültek s elóbb m igáujjyüléseu 'auácskoznak, melyen Széchenyi a következő jellemző szavakat moudja : „Sokan örülnek, sokan búsulnak ... én nem tudom, mit tegyek? L?het, hogy e^y szebb jövőnek megyünk eléje, lehet, hogy végóránk ütött. Ily idők voltak azok, mikor egy uemzet nagyra nőtt, vagy kimúlt ... A fó a rend, szűn­jön meg a pirtoskodás ... Én is eddig csak a modorra nézve ellenkeztem, a czél tisztaságát mindig elismertem." A nyílt ülésen roppant néptömeg éljenzése közt a fóreudek elfogadják a föliratot. S egy küldöttség, több mint 300 kísérővel azonnal Bécsbe viszi. Márczius 17 ón nyer szentesítést a föiirat. Kossuth népszerűsége határtalan s nagy ellenfele, Széchenyi igy ir egy lapban: „Bitrabbik, merészebbek, kikkel maga sabb hatalmak látszan ik szövetkezni, rövid napok alatt oly alapra fektették hazánk jövendőjét melyet — tisz­telet, becsület, de igazság is — velem együtt mi hangya­munkások tán soha, vasy csak geuerácziók után lettünk volna képesek alkotni." Kerekes György. KÖZGAZDASÁG. Cogaackereskedök és Cognackedvelökaek fontos! Fel lettüuk kérve anuak közlésére, hogy csakis azon =• „Tokaji Cognac" — valódi —, a mely 1. „Tokajban" készül, 2. a Cíimke, kupik és dugtsz az ,Első Tokaji Coguacgyár" bejegyzett védjegyével, az az — „Tokaj város címerével" vau ellátva, 3. a mely az „Első Tokaji Cjgnac^yár" készítménye és — a migas m. kir. kereskedelemügyi minisztérium ellenőrzése alatt áll, és mely a Párizs, Bordeaux, Nizza, Higa, BrüSsel. London, Berlin, és Chicagói kiállításokon az arany ér­met nyerte el. az 1894 évi kiállításon Bécsben pedig a díszoklevéllel lett kitüntetve. Ezen vállalatnak jegye az áru kitűnő minőségénél fogva az egész cintineusea ismeretes lévén, a t. kö zö.iség leguagyobb kedveltségéaek örvend és igy nagyon természetes, akidtak olyanok, akik az „Első Tokaji Cognac^yár" nevét és cziinét ügyesen iaíftálták, amiért is cognlevételnél ügyelni kell e őször a teljes c?imre „Első Tokaji Cognacgyár" Tokajbau, 2. Tokaj város cziinére, uehogy kitűnő tokaji ognac helyett vajmi teljesen értékteleu imitáliót kapj inak. (.359 _ 10—9) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1895. márczius 2-án. A gabona-csarnoknál bejegyzett árait. Buza 100 kiló Rozs 100 » Árpa 100 » Zab 100 . KukoriczalOO . K repeze 100 . Paszuly fehér • Szesz literenként Piaczi Borsó 5 70 4.85 5.20 5 30 5 80 5 60 15 </ 2 árak. 1 kiló Lencse 1 Mund-liszt 1 Zsemlye-liszt 1 Buza-liszt 1 Barna kenyér-liszt 1 5.89 4 90 5.30 5.50 5.95 5.70 52'/, —.18 —.22 —.13 —.11 —.10 —.09 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Uiszuó-zsir Szalonna Faggyú (nyers ZöMség Paprika írós v*| Eczet Széna Szalmi (tak.) Bikfa 1 TSleyfa 1 100 kiló I 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 > 100 kiló 100 . köhmtr 2.— — .52 —.52 -.48 - 28 —'64 —.56 —.24 -.07 —.80 -.80 — 08 2.80 1.90 3.40 3.20 KÖNNYEN OLDHATÓ KAKA vJci tizeta lK?«;ooCsetze T^piilo Nyilt-tér. szép bolthelyiség Pavlovits Imre iskola-utcza 5. számú házában azonnal kiadó. (80-3-1) f a vA nrrfore A czíapyggg. VALÓ YIS<?«*T.FRAPR GFO A vasúti út mentén egy jó karban lévő ház nagy telekkel és istállóval, szabad kézből eladó, esetleg bérbe kiadó. — Értekez­hetni lehet Glück Ignácz tulaj­donosnál. (8 2_3_ 1 } Árverési hirdetmény. Szerkesztői üzenetek. Farkas Lajos urnák, Xagy-Kálló. Köszönettel, megkap­tam. A legközelebbi szánban közölve lesz Kerekes György urnák, Homonna. Az egyik a mai szám­ban már helyet talált Várjuk és szívesen látjuk a többit is. A japot megindítottuk. " Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. 4 5. Vsz. 1S94. Alólirott kiküldött vé^rdhijtó az 1881. évi LX. trvezikk 102. §-a értelmében ezenn»l közhírré teszi, hogy a mgy-kállói kir. jbirósig 3119/1894. P. sz. végzés; által a sz ibolcsmegyei takarékp>nztár-egylet végrehijtató javára, Szametz Márk ellen, 270 frt töke, enneK 1892. év márcziushó 3-ik napjától számítandó 8% kamatai és eddig összesen 59 frt 85 kr. perköltség követelés erejeig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával birólag le és felü'foglalt és 400 forintra becsült lovak, tehenek, kocsiból álló ingók nyilvános árverés utján eladxtmk, még pedig az 1881. LX. t. cz. 120 §-a érteiméhen Gróíz L. H. falulfoglaltató 90 frt tóke járulékai iránti követelése kielégitéie végett is. Mely árverésnek a 3132/1891. P sz. kiküldést rendeli vég­zés folytán a helyszínén, vagyis Nagy-Kállóban alperes lakás in leen­dő eszközlésére 1895 évi márczius hó 12-ik napjának délután 2 órája határidőül kitUzetik és ahhoz a venni szándékozik ezen­nel oly megjegyzéssel hívatnak meg, ho^y az érintett ingóságok ezen árveréBeu, az 1881 évi LX. t. cz. 107. § a értelmében a leg­többet ígérőnek becsáron alut is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifiíetendi. Kelt Nagy-Kállőn, 1895-ik évi fibruár hó 20-ik napján. Körtvólyfáy Péter, ("89 — 1 — 1) kir. bír. végrehajtó. Eladó gőzgépek. (3-1) Négy lóerejü gőzeséplő, ellátva ujabb kettős tisztító szerkezettel s hozzávalókkal, legjutányosabb áron, kedvező feltételek mellett; továbbá a gőzmalom helyiségében e?y fekvő 14 lóerejü gép és ehez megfelelő kazán szintén eladó. Megtekinthetők H.-liadllázoil. É-tekez­lietni Hadházy Lajos tulajdonossal ugyanott. oooooooooooooooooooo n m Kútfúrást községek és magánfelek részére szavatossággal, jutányosán é$ ked­vező feltételek mellett eszközöl Szecsödy József gózmalomtulaj­donos Ujfehértón, , 7 3_ 3_ 2 ) o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o Hirdetmény. A nyíregyházi színház részvény­társaság folyó évi márczius hó 20-án délután 3 órakor a városháza kistermében évi rendes közgyűlést tart, melyre minden egyes részvényes ez utou is tisztelettel meghivatik. Ezen közgyűlés tárgyai a következőt lesznek: 1. AZ igazgatóság jelentése a szinház fel­építéséről s az 1894-ik év végéig menő zárszámadások előterjesztése. 2 A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az igazgatóság javaslata a sziuház építésnél és berendezésnél még szüksé­ges pénzösszegnek iniként leendő meg­szerzés íre vonatkozólag. Somogyi Gyula, (91-1—1) ig. elnök. o o s o o o o o o o o OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom