Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-17 / 11. szám

NYÍRVIDÉ IS." — Értesítés. A szabolcsmegyei ált. tamtóegylet központi választmánya folyó év márczius 23 áu d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében rendes gyűlést ta

rt, _ miről a helybeli és vidéki választmányi tagok tisztelettel értesíttetnek. Tárgysorozat: 1. A magyarországi tanítók országos bizottsága elnökségének felhívása. 2. A megyei helyi, „Eótvös*-alap bizottság jelentése. 3. Pályakérdések kitűzése. 4. A pénztár állásáról szóló időközi jelentés. 5. Tárgyalható indítványok. Nyíregyháza, 1895. Márczius 15. Elnöki megbízásból: Stoffan Lajos t. e. főjegyző. — A felső-szabolcsi tiszai ármentesitó társulatnál fennlévő nagy hátralékok Ügyében a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén, a főispán ur előterjesztésére utasíttatott a kir. pénzügyigazgató, hogy a társulat közvetlen fizető ármentesitési költség hátralékosait névuzerint, az esedékes tartozások számszerinti főbüntetésével egy kimutatásban írja össze 3 terjessze be azt a bíiottság legközelebbi ülése elé. — Párt-mozgalom. A nagy kállói választó kerület függetlenségi párti választóit e hó 16-dikán d. u. 2 órara gyűlésre hívta össze ifj. Szuuyoghy Bartalan. A gyűlés eredményéről a kővetkező távirati értesítést kaptuk: Nagy-Kálló. (Feladatott márczius 16 án délután 4 órakor 16 p.) „Ajfüggetlenségi negyvennyolczas párt népes értekezlete Justh Gyulának és pártjának bizalmat szavazott sajnálatát fejezve ki, hogy Kállay Ferencz azon párthoz nem csatlakozott." — Ibrány vasúti állomás neve, a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával „Szent György Abrány"-ra változtatott át. — Értesítés és számadás. Van szererencsénk értesíteni a Kossuth Ferencz album ügye iránt érdeklődőket és szíves adakozókat, hogy az album igazi művészi kivitelben elkészült és hozzánk f. hó 14-én reggel megérkezett s a beküldött arczképeket ízléssel berendezvén, az albumot a Kuzsonyi testvérek kereskedésének kirakatába közszemlére kitettük, majd városunk képviselője által márczius 15-re Kossuth Ferencz úrhoz ajánlattal elküldöttük. Midőn ebbeli kötelességünk teljesítéséről az érdeklődőket értesítjük: számot adunk a begyült pénzek mikénti felhasználásáról. Adakoztak a Kossuth albumra, Meskó Lászióné 3 frt, Kubassy Arthurné, Haas Ignáczné, Sipos Béláné, Mikecz Gyuláné, Zoltán Ödönné, Meskó Elekné, Rozenberg Emiiné 1 — 1 frt, Haas Mórné 2 frt, Kovách Győzőné, Laullér Miksáné 1 — 1 frt, Szesztay Károlyné 2 frt, Surányi lmréné, Idb Krúdy Gyula, Kun Mátyásné, Tahy Istvánné, Glück Dávidné, Koczok Líszlóné, Saáry Sándorné 1—1 frt, Menyhért János, Munchard József 2—2 frt, Lukács Ödönné, Zinner Jenőné, Zoltán Imre, Járossy Sándorné, Mandel Gusztávné 1—1 frt, özv. Hegedűs Edéné 2 frt, Buday Ferenczné, özv. Belfy Mihályné, Spitzer Ignáczné, özv. Gömöry Jánosné, Hibján Ferenczné, Pintér Istvánné, Hrabéczy Tivadarné, Dietz Sándorné, Czukor Martonné, Hudák Károlyné, Grosz L. II.-né 1 — 1 frt, Jósa András 5 forint, Führer Zsigmondné, Fekete István, Vadász Leóné 1—1 forint, Ftegmann Lipótné 2 frt, Fejér Barnáné, Péchy Pálné, Bégányi Ferenczné, N. N., N. N., Varga Antalné, Vojtovics Bertalanné, Gzukker Bertalanné, Nóvák Gyuláné. Klár Andorné, Kálnay Lászlóné 1 — 1 frt, Morgenstern Dezsőné, Deutsch Ignáczné, Sarvay Jánosné 2—2 frt, Sütő Józsefné, Horváth Gyuláné, Fest Lászlóné, Palicz Jánosné 1—1 frt, Csillag Kálmánné 2 frt, Mikecz Dezsöné, Gredig Jeremiás, Tester Lajosné, Glück Ignáczné, Baruch Arnoldné 1 — 1 frt, Burger Mihályné 2 frt, özv. Nádossy Lajosné, Raksányi Sándorné 1 — 1 frt, Kelemen Jónásné 50 kr, Oláh Gézáné, Jármy László, Friedlieber Sámuelné, Király Ferencz, Ilarstein Sándorné, André Gyula, Orbán Károly 1 — 1 frt, Mayer Ferencz, Trajtler Anna, Básthy Barnáné, Flegmán Sándorné, Kálnay Erzsébet, Márton Józsefné 1 — 1 frt, Szlaboczky lmréné 1 frt 50 kr., Letler Sámuelné 1 frt, Bencs Lászlóné 2 frt, Ferlicska Kálmánné, Batta Ignáczné, Somogyi Gyuláné, Führer Ignáczné, Konthy Gyuláné 1 — 1 forint, Popp Györgyné 2 frt, Friedmann Sándor, ifj. Kovács Mihályné, Tessik János, Májerszky Barnáné, özv. Szabó Dávidné, Kovács Ferenczné, Békeffy Antalné, Grasselly Norbertné, Böszörményi Kornél, Megyery Gézáné 1 — 1 forint, Klár Mártonné 2 frt, Mandel Emiiné, özv. Laskay Istvánné, Pazár Istvánné, Kovács P. Pálné 1—1 frt, Bartholomaeidesz János 5 frt, Geduly Henrik 2 frt, özv. Beniczky Alajosné 1 frt, Márky Elekné 2 frt, Beniczky Miksáné 5 frt, Kerekes Endréné 2 frt. Összesen begyült 144 frt 50 kr. Kiadás: 1. az album készítési ára 150 frt, 2. hordárnak 1 frt, 3. levelezésekre 1 frt, 4. fényképek átalakítására 4 frt, összkiadás 156 frt. Nyíregyháza, 1895. márczius 15-én. G-rasselly Norbertné, Lukács Ilonka. — A válság. Műveljük, tanítsuk a népet. Az egész ország válsággal küzd. Nap-nap után más vidéken üti fel a fejét az ínség, különösen a földmives és kisiparos osztályt sújtják nehéz megélhetési viszonyaink. Politikai törekvéseink egyik legfontosabb feladatát most, ezeknek az osztályoknak a helyzetén való segítés kell hogy képezze, érvényre kell ju'tatni Magyarországon a kisem berek politikáját. Ezt czélozza egy rövid idő alatt sok ezer példáuybau elterjedt uépies lap, a „Független Újság*, melyet Baross Károly a „Hazánk" felelős szerkesztője ad ki. Politikai függetlenség, élénk érzék a gazda- ós kisiparos osztályok érdekei iráut jellemzik a .Független Újság*.ot, mely politikai, gazdasági, ipari, szépirodalmi czikkei; gazdag illusztráczióval kielégíti a nép igényeit, fejleszti politikai és gazdasági érettségét, nemesíti ízléseit. Fő érdeme pedig olcsósága. A minden vasárnap gizdag tartalommal megjelenő „Független Újság* előfizetési ára egy évre 2 frt, félévre 1 frt. Mai számunkhoz m.'llékeljük prospectu=át, amit ajánlunk olvasóink figyelmébe. — Mikor végződik az évszázad > A mindinkább közeledő uj év század alkalmából bizonyos tekintetben aktuális érdekű kétdés az, hogy mikor végződik egy évszázad. A kopenhágai Nat. Tidende arra emlékeztet, hogy a weimari udvarnál 1800 deczember 31-én, a 18-ik század befejezésekor nagy jelmezes ünnepély volt. Stef fans aztimeséli különben, hogy sokan már 1799. decz. 31-éu lesték az éjjeli tizenkettőt, a mikor nézetük szeriut az uj század kezdóduék míg mások mulattak e számítási tévedésen. Nevezett tudós már akkor megjegyezte, hogy minden ujabb évszázad küszöbén ismétlődik a vita° hogy nem zérussal kellene-3 számítást kezleui. Most, a mikor a 19-ik század vége felé közeledik, ismét több véleméoyt lehet hallaui a felől, hogy mikor kezdődik az uj század. Félreértések kikerüléie czéljából a kopenhágai egyetem az összes dáu kahndátiumokba, az 1895-ik évre bejegyeztette, hogy a folyó év a 95-ik év 19-ik században, mely 1900 deczember 31-óvel végződik. Ezt a felfjgist a krouologusok sem czáfolták meg sohasem. A kjresztény időszámítás első éve 1 és 0 év nem létezett, Így az évszázad is még c^ak az 1900-ik év utolsó napjával végződik. Számitásílag ez felté

rleutll helyes és mégis nagyon érthető, ha a jól megindokolt emeletet az uj szamnak tényleges feltűnése háttérbe szoritji, ha tehát az évszázad kezdete nézetünk szerint az 1900-ik óvszámmal fűződik össze. Az 1901-ik év január 31-én az uj évszázad már nagyon réginek fog látszani, de még feltűnőbb lesz ez majd ósuuokáinknak, ha az uj évezredet csak akkor kezdenék, miután már tizenkét hónapon át 2000 et írnak. Az elméletileg helyes számitásbau is van valami olyan, mint a summum jus summa injuria közmondásban. Igazság az egyikaek, a mit a másik igaztalannak tart. — Debreczcni lóversenyek. Április 20 án és 21 én lóversenyek leszuek Deoreczenben. A programm es versenyföltételek a következők. Első nap: 1. Nyeretlenek eladóverseaye. 1000 korona a győztesnek. 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 1600 méter. 3é. és id. lovak számára. — II. Debreczeu sz kir. város dija. 100 drb. cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztessé és 10 arany a második lóé. Ezea kivül 100 korona (egyleti dij) a máso lik lónak. Távolság 1400 méter. 3é. és id. belföldi félvér mének éi kanczák számára. — III. Hortobágyi dij. 1200 korona a győztesnek. 200 korjna a második lóntk. Allamdij. Távolság 1600 méter. 3é. és id. mének és kauezák számára. — IV. Eladók gátverseuye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 2400 méter. 4á. és id. lovak számára. — V. Szeutgyörgyi akadályverseny. 1200 korjna a győztesnek, 200 korona a második lónak. Állam dij. Távolság 4000 méter. 4é. id. belföldi méaek éi kanczák számára. — VI. Eladók akadályversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 3200 méter. 4é. és id. lovak számára az indulóktól. — Második nap: I. Nyeretlenek versenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. 1200 méter. 3é. és id. lovak számára. — II. Totalisateur-verseny. 1500 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 2400 méter. 3é. és id. lovak számára. — III. Eladóverseny. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 1600 méter. 34. és id. lovak fzimáia. IV. Nyúlási gátversény. 1200 koi'ona a győztesnek, 200 korona a második lóuak. Egyleti díj. Távolság 1400 méter. 44. és id. bvak szímára. — V. Nagy akadályverse íy. 1500 korona (melyből 1200 koroua állaindíj és 300 korona egyleti dij) a győztesnek, 200 korona (-ígyhti dij) a második lónak. Távolság 4800 mét

ar. 4é. és id. belföldi mének és kanczák számira. — VI. Mezei gazdák (földészek) versenye. 220 korona. — Midőn a nagyérdemű közönség figyelmét. Unghváry László czeglédi hirueves gyümölcsfa iskolájának mai számunkban közzé tett hirdetésére felhívjuk, különösen kiemeljük, hogy nevezettnél a nzázerekre menő minden féle nemes csemetén felül, még mintegy 1.500,000 drb. 1—2—3 éves gyümölcsfa vadoncz van eladásra készen' még pedig körte, alma, birs, doviczin, paradicsom szilva, prumus-mytrobelena, Saint-(Julient bessteresei szilva, eper, saj-megy, sárgabaraczk és kökényből. — Lapunk mai számához Hibján Sámuel utódai czég_ magárjegyzéke ós a „Független Újság" előfizetési felhívása van csatolva. Mii kedvelök Nagy-Kallóban. Ily czim alatt jelent meg a Nyirvidék f. é. 7-ik számában egy czikk, melynek bevezetésébeu czikkiró mint a kulturális intézményeknek nemes barátja és előharezosa, lelkesen buzdít arra, hogy a hosszan alvó „Nagy-kállói műkedvelő társulat"-ot kábultságából felrázza, dermettségéből életre keltse. Örömmel registráljuk a téuyt, hogy czikkirónak— s moudhatui Kálló egész közönségének — ezen meleg kívánsága most már valósággal testet öltött. F. hó 10-éu ugyanis Ferenczy Bsrtalan társulati igazgató-elnök buzdító felhívására Kállónak színe-java az egykori megyeház kistermében összesereglett s az elnök eszmedus lelkes megnyitó beszéde után a Na«y kállói műkedvelő társulat* nagy lelkesedés közben újólag megalakult és szervezkedett. A diszes elnöki megnyitó beszédből a felvett jegyzőkönyv után a következő részletet írtam ide: „Han"sulyozza (elnök), hogy habár a társulat müködése°a legközelebbi múltban huzamosabb ideig Kállónak mostoha viszonyai miatt meglankadt, megzsibbadt, sőt ! majdnem kialudt: szemrehányás ezért sem a társulat i volt tisztviselőit, sem tagjait uem illetheti, mert nem állhatott hatalmukban .árosunk megváltozott viszonyai miatt távozni kényszerült igen igen sok nagytehetségű és muukaerejű társulati tagnak megüresedett helyét betölteni, nagy munkáikat vállaikra venni*. A társulat tisztviselőivé — mindannyian egyhangúlag — a következők választattak meg: Elnök Dr Kállay Rudolf. Igazgató : Urszíny Károly. Aligazgató •' Szabó József. Jegyző: Bjsze Mihály. Pénztárnok : Lévav Sándor. Szertárnok: Gáspár Gyula. Díszítők : Banedek Lijos, Horváth István és Szabó Antal. R-ndezők: Divizy Lajos és Eross Kálmán. Figyelő: Goldberger Simuel.— A választmány tagjaivá lettek : Ferenczy Bertalan. Pethő András, Dudinszky Emil, Gyalokay Antal, Kassai Nándor, Schurina István, György Dénes, Zoltán István, Simák János és Görömbey Péter. Ama nagy lelkesedés, melylyel Kállónak intelligens közönsége a nemes eszmét felkarolva, sietett a társulat tagjaivá, még pedig uagy részben működő tagjaivá — felvétetni; a kitűnő tisztviselőikar ós választmány, mely Kállónak legbuzgóbb, legtevékenyebb ős többnyire a muukabiró, ambitiosus fiatalabb nemzedékből alakult, azon meggyőződésszerü édes reménynyel tölt el, hogy Kállónak ezen ujabb társadalmi kulturális iutézméuye megteremti a kállói családoknak annyira óhajtott kellemes és hasznos szórakozásait, szilárdabbá és hatásosabbá teszi azt a különös bizalmas egyetértést ós együttműködést; egy szóval Kálló egész intelligens közönsége részére egy kellemes és állandó uj otthont létesít'. Jegyző. Csarnok. A polgári házasságról. (.Folytatás.; Az erkölcsi tisztaság megőrzése szempontjából tehát el kellett törölni a házasság felboüthatlanságának tanát s az államuak, mely az erkölcsi jogrend felett van hivatva felügyeletet gyakorolni, kötelessége is volt belenyúlni a házasság ügyeibe. — E miatt volt szükséges kivenni a házasságot a kath. egyház kezéből s behozni a polgári házasságot. De nem kevésbbó fontos ok volt erre a vegyes házasságból származott zavar és egészeu felfordult állapotokat szülő külön felekezeti házassági jogok. Náluuk a hány felekezet van, annyiféle törvény szerint köttettek eddig a házasságok, amiből temérdek zavar keletkezett. Mert pl. tudjuk, hogy a rom. kath. házasfél a saját törvénye szerint nem választható el házastársától. Már most megeshetett, hogy egy kath. nőnek, tőle elválasztott ref. vallású férje második házasságra léphetett, de a nő az egyház szerint még mindig törvényes felesége volt a férjnek s igy a férfinak egyszerre két felesége is volt: egy polgárilag elválasztott, de egyházilag el nem választott felesége és egy törvényes (II.) felesége. Ha már most előbbi feleségének gyermeke született házassagon kivül, azt a tőle polgárilag már elválasztott, de egyházilag el nem választott férje nevére törvényesnek irta a kath. pap, amiből az örökösödésnél temérdek baj származott. Vagy pl. a kath. egyház törvénytelennek tartja azt a hazasságot, mely oly felek közt köttetett, akik közül valamelyik törvényesen elvált előbbi házastársától s az ilyen házasságból származott gyermekeket törvénytelennek tekinti és anyakönyvezi; de az országos törvény szerint e gyermekek törvényesek. íme, az összeütközés. A kath. lelkész a vegyes házasokat csak abban az esetben volt hajlandó megesketni, ha a nem kath fél magáról reversalist ad, az az kötelezi magát, hogy a uemén levő gyermekeket is a kath. vallásban fogják nevelni. így kénytelen a saját vallását megtagadni, vagy ha válni akar, kénytelen a vallását is megváltoztatni, ami sem neki, sem annak az egyháznak nem válik javára, amelybe csak a számot szaporítani, de nem meggyőződésből lépett át. Mit ér a mi egyházunk oly hívekkel, akiket ily uton nyer? Azok sohasem lettek jó reformátusok. Hogy mennyi zavarnak volt szülőoka, annak csak a jó Isten a megmondhatója; de a felhozott két esetből is látható, hogy az igy nem maradhatott tovább, itt rendet kellett csiuálui, es vagy a kath. egyház felfogását fogadni el, t. i. a házasság szentség és felbonthatatlan, vagy az államnak magának állapítani meg egy mindenkire kötelező formát. Ha a kaih. állásponton marad, az állam jogtalanságot követ el a többi felekezettel szemben, reájok kényszerítvén egy más egyház felfogását ; de még ezenkívül mintegy szentesitette volna azt az erkölcstelenséget, melyet a felbonthatlannak nyilvánított házasság szokott magával hordani, amelynek nyomoruságaira már fentebb rá mutattam. Mit tett tehát a törvényhozás? Mindenkire egyformán kötelező uj rendet hozott be a házasságügyben, a mely forma se nem kath., se nem ref, se nem luth., se nem zsidó, hanem kötelező polgári házasság, lényegében ugyanaz, ami pár száz éven át a keresztyének közt is általános volt, a kik, a mint láttuk, a polgári tisztviselő előtt jelentették ki házassági szándékukat, de az egyház áldását is mindig kikérték. A törvényhozás tehát egyszerűen csak visszament addig a pontig, a hol az egyház a házasságügyre rátette a kezét s itt feltalálta az alapot, a melyre épített s felépítette rá a polgári házasságot. Eme, mondjuk, erkölcsi okon kivül még hazánk sajátos helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy az állam vegye a kezébe a házasság ügyét. Itt a nyakunkon temérdek idegen faj: német, oláh, rácz, tót, horvát, ezek mind különböznek egymástól, csak abban egyeznek meg, hogy a magyar nemzetet gyűlölik, utálják. Ezek mind annyifelé húznak, amennyien vannak, A bölcsőtől a koporsóig oda vannak lánczolva egyházuk papjaihoz, a kik bizony inkább a nemzetiségnek, mint Krisztusnak ós az ő evangyeliomának apostolai és útját állják annak, hogy e nemzetiségek a magyar fajba beolvadjanak, egyszerűen nem kőtik meg az oláh és magyar, vagy horvát és magyar stb. közt a házasságot. — így gátolják a testvériséget, hintik a gyűlölködés magvait a magyar ós idegen faj közé. És ezt tehették is: hatalmas fegyver volt erre kezükben az, hogy ők kötötték a házasságot. Ezt a fegyvert ki kellett venni az államnak az ó kezükből, ha igazán akarja a magyar faj uralmát e hazában, el kellett a papoktól venni az anyakönyvvezetés jogát, amelyet ők idegen nyelven vezettek s emlékeztetni kell legalább házasság alkalmával azt a tótot, vagy oláhot arra, hogy ő magyar földön lakik, az által, hogy az állam hivatalnoka előtt jelenjen meg éíete e legfontosabb pillanatában s tanuljon magyarul. Van-e köztük még, t. hallgatóság! aki bölcs intézkedésnek ne tartaná azt, hogy az országgyűlés behozta a polgári házasságot. De hát ugyan nem tett-é ügy a polgári házasság behozatalával az országgyűlés, mint az egyszeri bába, aki a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte a teknőből: ugyan nem erkölcstelenséget hoz-é be a törvény, épp, mert az erkölcsöt akarta tisztítani. Milyen is lesz hát az a polgári házasság ? (Folyt, köv.)