Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-10 / 10. szám

II. melléklet a „Itfyírvidék" 1895. lO-ik számához. Csarnok. A polgári házasságról.*) (Felolvastatott Nyíregyházán, 1895. márcz. 6. az ev. ref. egyház vallásos estélyén.) T. közönség! Nem a véletlen hozta magával s nem is minden tervszerűség nélkül teszem azt, hogy vallásos és egyházi irányú felolvasásaink sorát ép „ A polgári házasság" ismertetésével kezdem. Semmi sem érdekli a mai Magyarország embereit annyira, mint az a kérdés, milyen lesz az a polgári házasság, minek kellett azt behozni; mi szükségünk van arra, hogy azt az úgyis laza köteléket, mely az egyház és a hivek között fennáll, meggyöngítsük az által, hogy a házasságot is kivesszük a felekezetek kezéből, amelyek eddig egyedül voltak jogosítva a legfontosabb életszövetségnek, a házasságnak megkötésére? Hit nem maradhattunk ugy mint eddig voltunk? Mindenesetre olyan fontos kérdések ezek, hogy megérdemlik a komoly és beható megvizsgálást, megérdemlik, hogy akkor, midőn a valláserkölcsi élet építése, az'evangyéliomi élet élesztgetése végett felolvasások tartására határoztuk el magunkat, hogy első sorban ezzel a napi kérdéssel legyünk tisztában, hogy vájjon az immár szentesitett törvény által elrendelt, s a jövő év január elsején minden bizonynyal életbe lépő polgári házasság mennyiben egyezik vagy ellenkezik az evangyélium szellemével és ebből kifolyólag ueküok, mint evangyéliumi alapon reformált egyháznak minő lélekkel kell fogadnunk az uj törvényeket. Hogy tájékoztató szavaim annál könnyebben áttekinthetők és megtarthatók legyenek, két kérdés körül fog forogni fejtegetésem, hogy t. i. I. mi szükség vezette arra a törvényhozást, hogy a polgári házasságot életbe léptesse és II. milyen is lesz hát az a polgári házasság ? I. Az ókorban a nő nem volt egyéb, mint hitvány áruczikk, mely hamar értékét vaszitette az idő gyors Repülésével, vagy a férfi érzelmeinekj,változásával. A nőt ^•isztus tekintette legelőször a férfival egyenjogú emberBek, ó mondta ki azt a felséges tant, hogy az asszonyt csak házasságtörés tette miatt bocsáthafji el a férj s Pál apostol fejezte ki aztán világosabban, bogy a férfinak egy felesége, a nőnek egy férje legyen. A keresztyénség emelte ki a nőt az aruczikkek közül s tette emberré, ez ismertette meg az emberiséggel a családi élet tisztaságát, de a házasokat a keresztyéneknél nem a papok adták össze, rendszeres papság nemis volt még akkor, hanem az első századokban valósággal polgáriházasság divatozott. Az ős-keresztyének elébb eleget tettek az állam törvényeinek, kijelentvén a tisztviselők előtt, hogy ők házasságra lépni óhajtanak ós csak azután kérték már megkötött házasságukra az egyház áldását, de e nélkül az egyházi áldás nélkül soha sem léptek házasságra- A házasság pogány és keresztyén közt is lehető volt, maga Pál apostol rendeli a I. Kor. VII. r. 12—13. versben: „Ha valamely atyafiunak pogány felesége vagyon, ki 0 vele akar lakni, a ne bocsássa el azt. És amely nőnek pogány férje van, és az vele akar lakni, el ne hagyja az asszony azt." De ugyanő mondja a 15. versben: „Ha pedig a pogáuy ott hagyja, ám hagyja ott; nem vettetett rabság alá a keresztyén nő vagy férfi az ilyen dolgokbaD." Amiből látjuk, hogy a szerencsétlennek bizonyult házasság felbontható volt. Különböző vallásúak is kelhettek hát házasságra és a házasságot fel lehetett fontos okoknál fogva bontani; ezt olvassuk a bib liából s nem nehéz belátni, mennyire bibliaellenes a kath. egyház tana, mely törvénytelennek hirdeti a vegyes házasságot s a házasság felbonthatlanságát vallja. Idő folytán azonban a kath. papság belátta, hogy a házasság által a maga járszalagján igen jól vezetheti czéljai szerint az embereket s ezért a tridenti zsinaton, jól megjegyezzük, hogy 15 száz évvel Kr. u. kimondta, hogy a házasság szentség, mint ilyen, Isten által van megkötve és ember által fel nem bontható. Itt rejlik alapja annak az öoszeütközésuek, mely, mint minden más országban, ügy nálunk is kitört a kath. egyház és az állam között, midőn a polgári házasságot életbe léptetni akarta. Ebben a tridenti zsinati határozatban gyökerezik sok boldogtalan házasság. A *) A sokféle czélzatos beszélgetésekkel és a nép jóhiriiségére számított ferdítésekkel sokan tévedésbe ejtették már a népet a polgári házasságot s annak következményeit illetőleg. Ezért jónak látták a helybeli ref. lelkészek tájékoztatásul és megnyugtatásul e fontos kérdésben felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Czélzata nem támadás, de felvilágosítás, a mint az itt közlött czikkből nem is lehet egyebet kiolvasni. Ilyen, a félrevezetések s elterjedt téves nézetek helyreigazítása végett közöljük mi is a szerző engedelmével. Szerk. házasság szentségének és elválaszthatlanságának kimondása égő poklot készített sok száz és száz szerencsétlen kath. egyháztag számára, aminek tüzét c=ak a polgári házasság behozatalával lehet eloltani. Mert az elválhatlan egyházi házasság erkölcsrontó és igazságtalan. Erkölcsrontó, mert az egymással össze nem férő házasfeleket arra kényszeríti, hogy erkölcstelen mődoa segítsenek magukon. A házasság ugyanis nem egyébb, mint két különnemű személynek szerződése arra, hogy egymásnak testileg, lelkileg átadják magukat élethoszsziglan. Testi és lelki egyesülés tehát az, és egész életre szól. Igaz, de ha az azelőtt egymást tökéletesen nem ismert, sőt nem is ismerhetett * házasfelek valamelyike összeférhetlen a másikkal, boldogtalan lesz a házasság. Hányszor megtörtént már s történik napjrinkban is, hogy az a nő, a kit az ifjú égi angyalnak tar;o't, kinek szeméből a csillagok fénye sugárzik, homlokán a menny dicsősége tündököl, az a tündér közönséges földi lénynyó lett még a mézes hetek alatt s a férfinak, kiben szerelmese az emberi tökéletességet látta megtestesülve, az időhaladtával több-több tökéleteulsége került napfényre! Igazi van a költőnek csakugyan, mikor azt kívánja a szerelmesnek: „hosszú legyen álma, késő ébredése." Ü3 hát ez az ébredés sokszor hamar feltámad; megesik, hogy a uó már nász éjjelén minden női báját ott hagyja a pipereasztalon, megesik, hogy a férfi csak mutatja, hogy életerős, de egy kivéuült rom. Az ilyen csalódott házastársakra persze természetes kívánalom a szétválás, de ha nem engedi az egyház, mit csinálj inak! A jogait követelő természet könnyen segít magán, keresi tiltott utakon a házas élet gyönyöreit s erre hallgatólag mindkettő szabadságlevelet ad a másiknak. Mondják meg nekem t. hallgatóim : hogy a vámsunkban oly félelmesen gyakori házasságtörés nemeztmu atjaé;ime! az egyház az erkö cs őre maga kéuyszeritette egymással össze nem férő, de a házassági kötelékben élni kényszeritett házastársakat az erkölcstelenségre. De e mellett igazságtalan is a házasság felbonthatlanságának tana, mert a nem biiuö

a, nem hibás fél jogait eltiporja, arra kényszet itveu őr, hogy azzal élje végig egész életét, a ki kicsapongásai által tényleg felboutotta a házasságot. Az elkeseredett társat ilyen formán aztán egész természetesen kergeti ez a házasságtörés fertőjébe: „ha te ugy, én is ugy!" gondolja magában. (Folyt, köv.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1895. márczius 9-én. Nyilt-tér. .V gabona-csarnoknál Burgonya I 00 kii) 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 > —.52 Buza 100 kilo 6.10 6.25 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 100 » 5.10 5 15 Sertés hús 1 > -48 Árpa 10 J » 5.20 5.30 .luh hús 1 > - 28 Zab 100 » 5 30 5 40 Háj 1 » .— KukoriczalOO » 6.— —,— Diszuo-zsir 1 > —.64 K ropr?^ 100 * —.— Szil >iuu 1 » -.56 Paszuly feh?r 5 Hl) 5.70 Faggyú (nyra 1 * —.24 Szesz literenként 157

2 52'/

2 ZöMség 1 CS'ICOÓ — 07 Piaczi árak. 52'/

2 Paprik % 1 kiló -.80 Borsó 1 kiló -.18 írós vi; 1 liter —.80 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 > _ 08 Mund-liszt 1 • —.13 Széna 100 kiló 2 80 Zsemlye liszt 1 « -t-.U Szalma I 100 » 1.90 Buza-liszt 1 » — 10 öikfa 1 köbmtr 3.4J Barna kenyér-liszt 1 . —.09 Tölgyfa 1 3.20 Szerkesztői üzenetek. A ,,Családi Kör" szerkesztőségének, Budapest. Önök a következő ajánlatot tették lapunk kiadójának: „A hirlapolvasi közönség igényeinek emelkedésével a vidéken megjelenő lapok lépést nem tarthatnak, mert természetszerűleg szűkebb körre lévén szorítkozva, nem hozhatják meg a kellő áldozatot. Tudvalevőleg különösen a nőközönség nagy súlyt fektet a szépirodalomra s a vidéki lapok épen ebben nem bírnak megfelelni olvasóközönségük kívánat,'ínak. Ugy hisszük, hogy e körülmény uraságod előtt sem ismeretlen s ezért a következő ajánlatot tesszük Felajánljuk önnek a kiadásunkban megjelenő „Családi Kör" czimü illusztrált szépirodalmi lapot — melyet ön, mint lapjának mellékletét küldhet előfizetőinek — a következő feltételek és módozatok szerint. — Feltéve az esetet, hogy uraságod lapjának 1000 előfizetője van. tehát 1000 példányra volna szüksége lapunkból, mi ezen 1000 példányt olykép állítjuk ki. mintha azt uraságod szerkesztette és nyomatta volna lapja melléklete gyanánt. Igy tehát az uraságod neve fog\a példányokon kiadó gyanánt szerepelni, lapjának szerkesztője les; a lapokon szerkesztő gyanánt feltüntetve, s a lapokon ki lesz tüntetve az is. hogy lapjának melléklete gyanánt bocsátotta ki." Ez az önök ajánlata ! A mienk pedig a kővetkező : Amire önök nyomtatott levélben a vidéki hírlapokat s közöttük bennünket is felhívnak : csalás. jVe szemtelenkedjenek önök a magyar hirlapiris tisztes ségétiek a rovására ! Ajánljuk egyébként Önöket a királyi ügyészségek érdeklődésébe. ~ Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kíadótulaidonos: JÓBA ELEK. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 183 . LX t cz. 102. §. értelmében közhírré teszi, hogy a tiszalöki kir. járásbíróság 55/1894. P. számú végzése következtében Bicikay Endre végrehijtató javára N. Tanyi Jánosné szül. Polonkai Anna ellen 28 frt 2 kr töke, ennek 1893. évi október hó 18-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 65 frt 16 kr. perköltség, követelés erejéig — betudásával a már megkisériett árverésen lefolyt összegűik — elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt, még •>1 ne-n árverezett és összesen 333 frtra becsült lovak, csíkok, szekér, szerszám, házi állatokból álló iugók nyilvános árverés utján eladatnak. Ezen árverésnek a natykállói kir. jbirjsig 1561/891. P. s

í. kiküldő végzése folytán a helyszínén, vagyis Nyiracsid és határában alperes lakásán és taoy ij.m leendő eszközlésére az 1895-ik év márczius hó 29-ik napjanak délutáni L órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t. cz. 107. és 108. §§-ai értelmében a legtöbbet ígérőnek becsiron alul is el fognak adatni. Nagy-Kálló, 1895. febrmr hó 28-ik napján. Körtvélyfáy Péter, (103—1—1) kir. birós. végrehajtó. Széna eladás. N.-Halászi birtokomban 500 ínétermazsa jó minőségű gyepszéna eladó; értekezhetni velem Nyiregyházán. (1

02-1-3

) Kállay AndrásKiváló gépen tisztított és a budapesti magy. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás által megvizsgált és teijesen aranka mentesnek constatált elsőrendű lóheremag kapható Hollaader Adolf és fia czégnsl (ion -i—4) Ungvárt. f vr v yr ü vr v ^XXXXXXX

V'^ r es anyag-aru Üzlet átvétel. Yan szerencsém a helybeli és vidéki m. t. közönségnek tisztelettel tudomására hozni, hogy a belső piacztéren levő Gyurcsán Ferencz-féle régi jó hírű fűszeráru üzletet átalvettem. A közeli tavaszi saison alkalmából különösen figyelmébe ajánlom a t. közönségnek a most frissen érkezett valódi érfurti vetemény és virágmagvalsat, melyeket Platz Károly erfurti kertészetéből, a legnagyobb választékban, épen most kaptam meg. Üzletemet és magamat a mélyen tisztelt közönség jóindulatába ajánlva vagyok tisztelettel Gyurcsány Ferencz utóda, Förster Kornél. Városház-tér 15. Festék és rövid-áru 0 X W K ff K R* H m A M * < g Ui r\ 9 Magy. kir. szabad parkétgyár. Bunkel V.K. Kassán ajánlja kitűnő száraz tölgyfából készített sokszorosan kitüntetett Parkétáit úgynevezett amerikait tömör és berakott koezkáit jutányos árak mellett. A lerakás gyári lerakók által a legpontosabban eszközöltetik. Képes rajzminták és költségvetés dijmentcsen szolgáltatnak ki. Váll 111ko/;ó, épitészés asztalos uraknak legolcsóbb árak számittatnak Nagybani kivitel mindenfelé. „Minden méretű fűrészelt tölgyfa (Dimensionshölzer) megrendelhető". Szőlőkarók raktáron tartatnak. (104—6 -1) 6 f