Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-03 / 9. szám

XVI. évfolyam. 9, szám. Nyíregyháza, 1895. márczius 3. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző ós tanító uraknak egész évre csak két forint. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasá ózott petit aor egyszer Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a ,zerke3ztő czime alat t kéretnek beküldetni. _ lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadutnak 0" 6" lcfele k ° 8ak ismert kesekt3 1|közlése 5 kT"^.^^'ktelV.^i'eMben'íX! könyvnyomdájához iakola-utcza 8. szám gt t, n. a 6." , Kln08ti r' tiélyegdij fejében, minden egyes hir­tu»! ; .X J•• i A. kéziratok csak világos kívánatra e az idetés után 30 kr. fizettetik. (Jánó.zky ház) intézendok. illeta költségére küldetnek vissza. A. „yl.t-tír. közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goidberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővarosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 144. Fi. 1895. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvény­hatóságánál megüresedett s 660 forint évi fizetés és 100 forint lakpénzzel javadalmazott irattárnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, életkorukat, s eddigi alkalmazásukat iga­zoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket folyó év márczius hó '20-dikáig mint záros határidőig hozzám nyújtsák be. Nyíregyházán, 1895. február 1G. Kállay András, főispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 3107. K. 1895. Nyiregyháza rárospolgármcsterének és a községek elöljáróinak. A Ramocsaliáza községben üresedésben lévő köz­ségi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályá­zati hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1895. február 25. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Pályázati hirdetmény. Ramocsaháza községben lemondás folytán megüre­sedendő községi szülésznői állásra pályázat hirdettetik, a választás Ramocsaháza község házához 1895. évi április hó 24-ik napjának d. e. 10 órájára tűzetik ki. Ezen áL'ás javadalmazását képezi a község pénz­tárából évnegyedenként utólagosan fizetendő 50 forint készpénz. Minden egyes szülési esetnél fiu gyermek után 1 véka búza, leánygyermek után 1 véka rozs, a tanyán lakó cselédek ezenkívül természetbeni fuvart is tartoznak adni. A szegények ingyen részesitendők segélyben. Felhivatnak tehát, a kik ezen állást elnyerni óhajtják hogy minősítésüket, erkölcsi magaviseletüket és eddigi alkalmazásukat igazoló okmányaikkal felszerereit pályázati kérvényeiket a bogdányi járás főszolgabirájához Kemecsére folyó évi április hó 22-ik napjának d. u. 4 órájáig annyival inkább beadják, mert a később érkező kórvények figye­lembe vétetni nem fognak. Ramocsaháza, 1895. február 13. Lipthay Lajos, kjző. Nagymáté Péter, fbiró. *— Szabolcs vármegye alispánjátó A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 90560/VI-b. számú le­iratának másolatát tudomásul vétel és alkalmazkodás végett kiadom. Nyiregyháza, 1895. január 19. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 90560/VI-b. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Azon nagy halandósági arány, mely nálunk a gyermekeknél, különö­sen a törvénytelen származású gyermekeknél mutatkozik, kötelességévé teszi a kormánynak, hogy mindazon intéz­ményeket, melyeknek feladatát a szüleik által elhagyatott gyermekek védelme és ápolása képezi — kiváló gonddal támogassa. — Ezen czélból a rendelkezésemre álló ala­pokból létesítendő országos lelencz-háznak terveit, szer­vezetét és alapszabályait kidolgoztattam, azokat egy szak­lanácskozmány bírálata alá bocsátottam, ugy hogy ezen országos lelencz-ház felállítása rövid idő alatt foganatba lesz vehető. Mindaddig azonban, mig az országos lelencz­ház felépül és működését megkezdi, az elhagyott gyer­mekek ápolása kizárólag a társadalmi uton eddig létre­jött egyletek feladata; és ezen társadalmi tevékenységnek még az országos lelencz-ház felállítása után is azon tág tere marad; mert lehetetlen ezen országos intézetet oly nagy méretekben létesíteni, hogy minden elhagyott gyer­mek neveléséről és ápolásáról gondoskodhatnék. Ez.en társadalmi és egyleti tevékenységnek támogatása czéljából a „Fehér kereszt" országos lelencz-házi egyesület (Buda­pest VI. ker. Mozsár utcza) által dajkaságba adott vagyon­talan gyermekek után felmerülő tartásdijaknak az illető­ségi község terhére az állampénztárból, előlegképen való kifizetését határoztam el, épen ugy mint ez a bécsi or­szágos lelencz-házban ápolt magyar honosságú anyák gyermekeivel történik. Az egyesület a megállapított eljá­rási módozatnak megfelelően félhavonkint fogja számadá­sát a belügyminiszterhez felterjeszteni, melynek felülvizs­gálata és érvényesítése után a számadás vonatkozó része az érdekelt törvényhatóságokkal közöltetni fog. A tör­vényhatóság feladatát fogja képezni a közlendő adatok alapján a gyermek községi illetőségének megállapítása és a felmerült tartásdijaknak behajtása, önként értetőd­vén, hogy az illetőségi községnek jogában ál! azon a „Fehér kereszt" országos leienezházi egyesület által ápolt gyermekeknek községi ápolásba vétele, mihelyt az illető­ségi község a törvényhatóság utján értesülést nyert. A „Fehér kereszt" országos leienezházi egyesület által daj­kaságba adandó gyermekek után havonként fizetendő tartásdijak a következőkben állapíttattak meg. A gyer­mekek 0—1 éves koráig 10 frt; I—2 éves koráig 9 frt; 2—6 éves koráig 8 frt és 6—12 éves koráig 7 frtban. Erről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapesten, 1895. január 9-én. Hieronymi, s. k. - Szabolcsvármegye alispánjától. A járási f'öszolgabiráknak és a községek elöljáróinak. A Nyiregyháza város sorozó járásban a folyó évi fősorozás alkalmával összeirt teljesen ösmeretlen had­kötelesek névjegyzékét puhatolás és eredmény esetén az illető járási tisztviselő értesiiése végett közlöm. Nyíregyházán, 1895. február 21. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Szabolcsvármegye Nyiregyháza városi Vili. sz. sorozójáras. A teljesen ismeretlenek lajstroma. Akkerle Ignácz, Brulószki Sándor, Basanyóczki Mihály, Bartók István, Berkovics József. Bokor Ferencz, Glück Lajos, Hegedűs Bála, Jeges János, Juhász János, Korcs­máros István, Kanálos Lőrincz, Komiszar József, Kozák János, Magyar János, Oberthaler Ferencz, Ősz János, PraszneK Mihály, Polacsek Jenő, Szakács István, Turmajer Béla, Turcsák György, Timku Pál, Varga Mihály. Kelt Nyíregyházán, 1695. évi január 20 án. Básthy Barna, sorozójárási tisztviselő. 171/895. Kat. Körözvény. Szabolcsvármegye nagy-káilói járás. Az 1874. évben született teljesen ismeretlen hadkötelesek lajstroma. Balázs Islván, Balázs András, Bucskó János, Boda László, Bácsi József, Balázs János, Braun Hermann, Blum Móricz Her­mán, Bajusz Mihály, Balogh János, Bucskó István, Csorba János, Deme Mihály, Erdélyi István, Forgács János, Far­kas József, Holló István, Kis Péter, Kusnyer r. Kuisnyer István, Kállay Tibor Viktor, Korányi Gyula, Kis József, Lázár János, Macsi György, Molnár György I., Molnár György II., Merki Mihály, Molnár József, Nagy Lajos, Pásztor György, Papp János, Rézműves József. Spirat­tőnig Sámuel, Szabó János, Szathmári Ferencz, Szteránka Mihály, Terennyi János, Tamoga Péter, Vitkoczi János, Vinkler János, Szabó János. Nagy-Kálló, 1895. febr. 11. Zoltán, főszolgabíró. k ' Szabolcsvármegye alispánjától. 1895. A járási f'öszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A külföldön tarlózkodó útadó hátrálékosok tarto­zásának behajlását szabályozó kereskedelemügyi m. kir. miniszteri 23.">4,95. számú rendelet másolatát tudomásul vétel s alkalmazkodás végett közlöm. Nyiregyháza, 1S95. február 12. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat 2285. szhoz.) Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 2354. sz. Körrendelet valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági jojgal felruházott város közön­ségének (kivéve Budapest fő- és székvárjst es Fiume városát.) Felmerült eset alkalmából egyik törvényhatóság a külföldön lakó útadó kötelesek utadóhátrálékának mi­kénti behajtása iránt útmutatásért fordult hozzám. Ki­kérve eziránt a m. kir. pénzügyminiszter úr véleményét, hivatali elődömnek m. évi október hó 25-én 75650. sz. alatt kiadott rendelete kapcsában következőkről értesítem a közönséget. A külföldön tartózkodók 3 frtot meghaladó adó és illeték tartozásainak beszedése körül követett el­járás az, hogy a kir. pénzügyigazgatóságok a szabály­Mai számunkhoz egylr melléklet van csatolva. szerűen kiállított hátráléki kimutatásokat megküldik az illető külállainban működő cs. és kir. osztrák-magyar követséghez vagy consulátushoz, s e képviselőségek — miután kényszerítő eszközök nem állanak rendelkezésükre s igy kényszer végrehajtást nem is foganatosíthatnak, a fizetési meghagyásokat, illetve hátráléki kimutatásokat az érdeklő feleknek kézbesittetik s azokat a tartozás lefize­tésére felhívják ugyan, ha azonban ezen felhívásnak ered­ménye nincs és az ily tartozások a belföldön egyetemleges fizetési kötelezettség vagy kezesség hiányában más bel­földi lakosoktól sem lennének besz;dhetők — mint be­hajthatatlan hátrálékok a nyilvántartásból töröltetnek. Annak az oka, hogy a 3 frtot meg nem haladó hátralékok, — ha belföldön be nem hajthatók — a külföldi kép­viselőségek közremőködésének mellőzésével egyszerűen leiratnak, abban rejlik, hogy a külföldi képviselőségekhez intézett megkeresések és azok válaszai postai portómen­tességben nem részesülvén — nem csak kész kiadást igényelnek, hanem sokszor nagyobb munkaszaporodást is okoznak, s e mellett az eredmény mindig bizonytalan, minélfogva az ily eljárás még 3 frtnál is kisebb össze­gekre nézve — a szerzett tapasztalás szerint — czél­szerünek nem mutatkozott. Minthogy pedig a törvény­hatósági útadó az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a értelmében közadók módjára hajtandó be, nincs észrevétele a ne­vezett miniszter urnák az ellen, hogy az útadó hátrálékok a külföldön tartózkodóktól szintén a fentebb részletezett elvek szerint szedessenek be. Ennélfogva utasítom a tör­vényhatóságok első tisztvisélőit, hogy az ily hátrálékokról szerkesztett s a kiállító közegek névaláírása és hivatali pecsétjével is ellátott szabályszerű kimutatásokat jelen rendeletemre hivatkozással, további megfelelő eljárás vé­gett az illetékes kir. pénzügyigazgatóságokhoz tegyék át. Megjegyzem azonban, hogy azok oly értelmű záradékkal is ellátandók, mely szerint a hátralékosnak az előírás helyén s egyáltalában a belföldön lefoglalható ingó vagy ingatlan vagyona nincs. A postadijak fizetésére a törvény­hatóságokat kötelezem. Budapest, 1895. évi február hó 1-én. Bániéi, s. k. 801. K. 1895. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 109951/94. számú kör­rendeletét tudomás vétel és alkalmazkodás végett máso­latban közlöm. Nyíregyházán, 1895. január 23. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 109951/V. b. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak, Előfordult azon eset, hogy egy kir. törvényszék vékony csomagoló papírban burkolva 1 klg. 150 gr. sulyu, s a szállító levélen minden más közelebbi meghatározás nélkül „bűnjel"-nek nyilvánított hivatalos csomagot adott postára, mely mint utóbb kitűnt, egy forgó pisztolyt s 12 db. hozzávaló gyókupakkal is ellátott töltött fémtöltényt tartalmazott. Vasúton a mozgó posta kocsiban történt szállítás közben, valószínűleg a kocsi rázásától a töltények egyike elsült, a nélkül, hogy kárt tett volna, másika pedig az igy tá­madt lyukon a csomagból kihullott. Az 1879. XL. t.-cz. 109 §-ába ütköző hasonló szabálytalanságok elkerülése czéljából a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur meg­keresése folytán ezennel figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a fenálló postai szabályok s nevezetesen az 1888. évi „Postai tarifák és postai üzleti szabályzat" 48§-ainak 4-ik pontja értelmében a töltött fémtöltenyek a posta által csak feltételesen szállíttatnak, s csak is akkor vehe­tők fel, ha a feladó azokat zsineggel körül kötött csava­rokkal, és ólompecsétekkel lezárt erős faládában adja fel, ennek a tartalom által el nem foglalt részeit [mohá­val, kócczal, papírral] kitölti, magukat a töltényeket pedig előbb kisebb csoportonkinl kemény lemez papirban akként helyezi el, hogy a töltények helyzetüket rázás következtében se változtathassák meg. Ezen kívül a ládá­nak czimirattal el nem látott öt oldalat vörös papírral kell beragasztani, a szállító levélre, s magára a külde­mény burkolatára a tartalmat világosan feljegyezni s a szállító-levélhez hiteles nyilatkozatot csatolni, melyben a feladó kijelen i, hogy a belső csomagolás megfelel az előirt feltételeknek, s annak valótlansága esetén az ebből származó következményekért felelősséget válal. Egy-egy ily láda súlya 5 kilogramnál több nem lehet. Miről a törvényhatóságot tudomás és az alattas hatóságok és közegek megfelelő utasítása végett ezennel értesítem. Budapesten, 1Ő95. január 11 -én. A miniszter helyett: Reiszig, államtitkár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom