Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-10 / 6. szám

,,!N Y t r£ V I I) fe «.' Meri az bizonyos, hogy az e-etben, ha a mai plé­bánia csak tavaszszal, vagy akkor amikor, de az uj templom létesítése elótt, fölépíttetik, akkor nagyon hosszú időre a város is, a helybeli róm. kath. hitközség is lemondhat arról, hogy Nyíregyházán uj róm. kath templom építtessék. Egyiknek is, másiknak is, tudniillik a városnak és a róm. kath. hitközségnek is igen nevezetes érdekei j ellenére történne pedig, ha az uj róm. kath. templom fölépithetése a plébánia telek beépítése által hosszú jövendőre megakadályoztatnék. . — Magyarország gazilaközönségéhez! Abban a nagy munkában, mely Széchényi István izavára a Kárpátok bérczei s az Adrii között megindult, a melynek czélja volt egy vagyonban, értelemben s munkaszeretetben gazdagabb, érzelmeiben nemesebb Magyarországot állítani az elhunyó nemzedékek helyére: a magyar gazdaosztály is kivette részét. Vizjárta rónákat hódított meg a kulturának, nemes­biti állatállományát, igyekezett elsajátítani a művelt nyugat fogásait, hogy jobbá tegye tőkéinek borát, fáinak gyümölcsét, jövedelmesebbé kezének muukáját. E törek­vésekben nem csupán az anyagi haszon előnyei, hanem az a tudat is lelkesíti, hogy a helyzet jivitására törve hazafias munkát végez, olyat, melyért egykor emlékét a nemzetnek ma még meg nem született milliói ál­dani fogják. Mind e mellett a haladó idők a nemzetnek éppsn ezeu osztályát nehéz válságba sodorták. A gyapjú ára leszállt, hegyeink világhírű termését elpusztitá a tilloxera, végül a hinyatló búzaárak százezrek, sót milliók erőfe­szítéseit tették meddővé. A paraszt kunyhóiban s a bir­tokosok kúriáiban a sötét gond, a jövőért való aggódás ütött tanyát, megsemmisítve a nemzeti fejlődésnek egyik legelőkelőbb téuyezójét a gazdaosztály elégült nyugalmát. És a jövő, melytől sokan oly sokat várnak, ha a dolgoknak szabad folyvást engedünk, a jelek bizonysága szerint, még sötétebb lesz a jelennél. Az árak nem fog­nak javulni, a visszavonás, mely a föld urai s a birtok­nélküliek ezrei közt kitört, önként meg nem szűnik. Jöhetnek ugyan évek, midőn a föld dúsabban terem, de a kalászok dúsabb hozadéka nem lesz öröm a gazda sze­mében, mig az árak esése fóltartóztatva nincs. Annyi küzdelem után, melyet átélt, anuyi föladat mellett, melyek megoldása reá vár, a gyorsan halad) idők egy újnak fölkarolását követelik a magyar gazda­osztálytól, hogy megmentse magát ós igy a nemzetet a jövő számára, saját magának munkája ájtal. Szervezkedjék ugy, a mint még eddig bem tudott egy életerős organismussá ós az erre irányuló kitertó és SZÍVÓS muukában megnyerje azt, a mi még belőle eddig hiányzytt; az összetartást és a nagy czélok szol­gálatában elsajátított fegyelmezettséget, mely a siker­nek föltétele. Az első lépés, melyet ez irányban tettünk, nem várt eredménynyel jutalmazta erőfeszítéseinket. A füg­getlen magyar gazdák pártja mult évi deczember 8 án tartott ülésén egyhangú és sokat igérő lelkesedéssel möndotta ki, hogy Magyarország gazdái a bajok föltá­rása és az orvoslás módjainak kijelölése végett ez év tavaszán tartsák meg a III ik országos gazdakongresz­szust (egy országos gazdagyúlést). Ez a kongresszus Iludapesteu május l'J—23 áig fog megtartatni s a szer­vező-bizottság abban a reményben van, hogy munkája b&r nehéz, de eredménytelen nem leend. A lelkiismeretes munka, az önzetlen törekvés az in­ban sikerre vezetni csak akkor fog, ha a kongresszus ugy tagjainak számát, valamint ezek részvétét illetőleg ií azon sziuvonalon fog állani, a melyen annák a szó ban forgó kérdések súlyát és horderejét tekintve állni fog E végből szavunk egész súlyával, törekvéseink egész komolyságával fordulunk a magyar gazdaosztály azon rtjsiéhez, melynek szive a uagy nemzeti érdekek iránt dobogni meg nem szűnt, csatlakozzék azokhoz, a kik sorsát euyhiteni, vagyoni holyzetét javítani, politikai súlyát emelni s erkölcseit megtisztítani igyekeznek Stebb, nemesebb, őt magát közvetlenebbül érintő czélok szolgálatába nem állhat soha. És ne feledje, hogy a csomóra kötött vesszőket gyönge kéz szét nem töri, a megoldott kéve széthulló szálait pedig szétszórj», sem­mivé teszi a gyönge szél is. Kelt Budapesten, február hóban. A 111-ik orsiigoi gaidikoofresszus rendeió-bizottsága nevében icróf DessewfTy Aurél, tlnök. ÚJDONSÁGOK. — Gyűlések a vármegyénél. A közigazgatási baottiiig e havi rendes gyűlését a héten csütörtökön dél­előtt tartja meg. Ugyan-e nap délután a póUuió felstólam­lásx knld"ltseg s az árvaigyi /elebbviteli küldöttség is ülést tart. A közigazgatási bizottság fegyelmi xxitasitminya 13-án d. e. 10 órakor, az erdészeti albizottság pedig 13-án d. e. 11 órakor ülést tartanak. — Az anyakönyveknek polgári hatóságok által való vezetéséről szóló törvény végrehajtási előmunkálatai ügyóben a belügyminiszter leiratot intézett a vármegye közigazgatási bizotsághoz, felhiván a bizottságot, hogy az anyakönyv vezetési kerületek és a kinevezendő anyakönyv­vezetőkre vonatkozólag tegyen hozzá előterjesztést. A közigazgatási bizottság e kérdéssel a jövő havi ülésen fog foglalkozni. — KI nevezés. Gállay Gyula, mátészalkai kir ailó hivatali gyakornok, a nyíregyházai kir. adóhivatalhoz adótisztté neveztetett ki. E kiuevezéssel valamennyire könnyítve van adóhivatalunk személyzetén, akik most, a csekély munkaerő folytán naponkénti 9 órai hivata­loskodással kénytelenek dolgozni. — A városi adópénztárnoki állást e hó 5-dikén, Miklós László kir. tanácsos alispán elnöklete alatt tartott gyűlésében töltötte be választás utján a képviselőtestü­let, A szavazatok Palatitz Janit ii. pénztárnok és Kovács P. Pál kereskedő közt oszlottak meg. Palatitz 60, Kovács 98 szavazatot nyert s igy városi pénztárnokká ez utóbbi választatott meg. Kovács P. Pál hétfőn ve«i át hivatalát. _ i városi tisztviselők nyugdíj intézete ügyé­ben mint ahogy ezt a képviselet rendelte volt, külön e cz-lra összehívta a képviselő testületet Bencs Luszlo polgármester e hó 8-án d. u. 3 órára. A közgyűlés ez egyetlen tárgya fölött élénk és érdekes vita fejlodott ki. Különösen dr. Meskó László és Bodnár István beszéltek n i 'v hatással a bemutatott alapszabály javaslat elfoga­dása mellett, ellene pedig Belfi András, sok derültseget keltve. A szavazásnál, melyben a tisztviselői kar tapin­tatosan nem vett részt, 54-en szavaztak a ja/aslat elfo­gadása mellett, 8-an pedig ellene. Ilyen formán tehát a városi tisztviselők nyugdij-intézetének megalapitásat a közgyűlés elfogadta. Az alapszabály javaslat szerint, melyet immár a képviselet elfogadott, a nyugdíj-alapot kepezné mindenek előtt a hatvan és néhány ezer torin­tot tevő gyámpénztári tartalak alapból kiszakítandó 25,000 forint, azután a házipénztár terhére további 10 évig évenként 1009 frt, a tisztviselők állal fizetendő 10°/ o belépési s 2% évi tagsági dij s az életök 40-dik évét már meghaladott tisztviselőknek korpótlék czimén külön fizetendő 10'/ 0 hozzájárulása. Amint az ismeretes, Nyíregyháza város képviselőtestülete azon az ünnepélyes közgyűlésen, melyet a koronázás 25 éves évfordulóján tartott, ugyancsak e czélra s szintén 25,000 frtot meg­szavazott már a gyámpénztári tartalák alap terhére. Ezt a határozatot azonban az akkori belügyminiszter nem hagyta jóvá. Most azonban — igy vagyunk legalább ér­tesülve — a város képviselőtestületének határozata a belügyminisztérium részéről nem fog kifogásoltatni, lega­lább a polgármester, aki ez irányban személyesen tuda­kozódott, ilyen értelemben nyert ott kedvező biztatást. — Kender-termelés a vármegyében. A Fölső­Tiszavidéki Gazdasági Egyesület legiözelebb tartandó gyűlésén egy igen nevezstes s vármegyénk gazdaközön ségét igen közel érdeklő kérdései fog foglalkozni, neve­zetesen a kender termelésnek vármegyénkben való meg­honosításáról. Az egyesület u^yauis a Berg Newaian Antal Ede és fi li buiapssti kender-kikészitő gyári czég­tói értesítést kapott arra nézve, h>gy vár.negyéuk terü­letén abban az esetben, ha gazJaközönségünk kötele­zettséget vállal 500 kat. hold kendert, vagy lent ter­melni, itt Nyíregyházán sajít költségén — a földmive­lésügyi minisztériummal egyetértve — felállít egy kenderkikészitő gyárat és beváltó állomást. A nyers kendert a nevezett czég métermázsánkint 2 írtjával, a lent 3 írtjával, a magra termelt len szalmáját pedig 1 frt 50 krjával váltja be. Megjegyzendő még itt a föld­mivelésügyi minisztériumnak azon gondoskodása, mely­ben a vállalkozó gazdaközönséget az által részesiti, hogy a vállalat tiszta jövedelmének 2/a-ad részét a ter­melők között fogja kiosztani. — A 20 kros ezüst- és 1 kros rézváltópéuzek 1895. évi jauuír 1 ével közforgalmon kivül helyeztettek ugyan, de az állami pénztárak és hivatalok azokat 1895. évi deczember 3l-ig kötelesek egy-e, ry féltől egy alka­lommal 5 frt erejéig fizetésképen elfogadni. A posta- és távirdahivatalok ennélfigva bezárólig 1895. évi deczem­ber hó 31 éig szintén akadálytalanul fog adj Ik el ezen váltópénzeket, de többé a feleknek fizetésképen nem adjík, hanem valahányszor a 10 frtnyi összeget elérik, vagy ezen összeget meghaladjtk, az illető hó végén, mint utolsó havi részlet beszolgáltatást a székhelyükön levő főhivatalhoz küldik be. A postahivatalok utasítást kap tak, hogy szigorúan ügyeljenek arra, hogy hamisitváuyo kat ne fogadjaaak el, miután ujtbb időben több esetben 20 kros pénzhamisítványokat mutattak egyes postahiva­loknál be. Az 1 frtos állauijcgyeket az állampénz­tárakhoz és hivat ilokhoz hasonlóan a posta- és távirda hivatalok is 181)6. évjunius hó :30-ig kötelesei ti setés­képen elfogadni. A hivatalok ezeu államjegyeket se adják többé ki a közönségnek, hanem beszillitják a központi állampénztárba. — Katonai lóvásár. A csász. és kir. közös had­sereg lószükségletének fedezése végett vármegyénk terü­letén Kis-Várdán márczius hó 14-én, Nyir-Bátorban már­czius 16-án, Nyíregyházán márczius hó 18-án katonai lóvásár fog tartatni. Ezen vásárlásra egy kiküldött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elővezetett lovak közül meg fogja vásárolni mindazokat, melyek katonai czélokra alkalmasaknak és arra nézve^ megfelelőknek lógnak talál­tatni. Miután a főczél az, hogy a hadsereg részére min­den közvetítés nélkül, egyenesen a tenyésztőtől vétessenek meg a lovak, annálfogva figyelmeztetnek a tenyésztők, hogy teljes bizalommal vezessék elő katonai czélokra alkalmas eladó lovaikat és túlzott árak követelése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék, miután mindenesetre jobb árakat kaphatnak ezen közvetlen eladáí által, mint az esetben, ha lovaikat közvetítők utján juttatják a had­sereghez. Alkalmas minden szilárd testalkatú, jó mozgást és kitartást igérő. túlságos használat által m ig meg nem rontott s a katonai használatot gátló hibival nem biró 4 egész 7 éves és legalább 158 cenlimeler magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak semmi esetre sem vétetnek meg. valamint a 158 ceníimeteren (vagy 15 markon) alóli lovak közül csupán kivételképen vétetnek meg egyes olyan példányok, melyek kiváló jó testalkatúak és kitűnő vérrel birnak. Ez alkalommal 3 évet betöltött csikók is fognak vásároltatni, azonban cs >p in egyes olyan példányok, melyek kiváló jó testalkatúik és kitűnő vérrel birnak. Ez alkalommal 3 évet betöltött csikók is fognak vásárol­tatni, azonban csupán egyes olyan példányok, melyek kiváló jó alkatuknál és nemes származásuknál fogva" a katonai csikó telepekben való feln ívelésre alkalmsaknak látszanak. Figyelmeztetnek tehát a tenyésztők, miszerint 3 évnél fiatalabb vagy nem legkitűnőbb minős :gü csikóik elővezetése által csak felesleges fáradságos és költséget okoznának maguknak. Hogy a tenyésztő-eladók lehetőleg — t. i. a valószínűség határai közölt — mar előre tájé­kozva legyenek arról, vájjon eladni szándékolt lovaik a katonii bizottság által megvásároltathatnak-e vagy nem, a főldtnivelési minisztérium felkérte a vármegyék lótenyész­bizottmanyait, hogy azon tenyésztőknek lovait, kik náluk jelentkeznek, előlegesen szemléljék meg és annak minő­ségéről — alkalmas vagy alkalmatlan voltukról — nekik előre véleményt mondjanak. — Figyelmeztetnek e körül­ményre a tenyésztők, mert ez által esetleg azon feles­leges költekezéstől megszabadíttatnak, mely költekezés a ló alkalmatlan volta s illetve a vásárlás helyére való czél­talan szállításából felmerülhet. — Vakmerő rablás. Balkányból írják lapunknak: Nagyon jellemzi Balkány község közbiztonsági állapotát az a sokrendbeli kihágás, lopás stb., melyek ott gyakran történnek, legközelebb pedig az a vakmerő rablás, mely a Balkányhoz tartozó Aba-pusztai Gsiffy tanyán történt e hó 3-án. E napon esti 6 órakor két barnára mázolt képű ember — vagy lehetett czigány is, amint hogy azokra is gyanakodnak, — behatolt Klein Ignácz ottani bérlő lakásába, s mig egyik az ajtóban őrt állt, a másik bent a bérlőt és sáfárját lefegyverezvén, követelte pén­zűket. A bérlő a mellének szegzett revolvertől megrettenve, odaadta 400 frtnyi készpénzét, mire a gonoszok elvonultak. Azonban egy ott elejtett pipaszárról, melyet megismertek, talán rövidesen a tettesekre fognak bukkanni. Nagyon kívánatos volna, ha az állam a csendőrséget minél előbb szaporítaná s egy őrsöt Balkányban is állítana. Mert bizony szinte félve hajtjuk fejünket éji nyugalomra! Talán sehol sincs a megyében oly gyengelábon a közbiztonság s erkölcsi élet, mint Balkányban, a mely annyi iskolázatlan és kétes jellemű csavargó elemnek aziluma, mint egy más község sem." — Halálozás. Dessetcffy Ottó vanyarczi nagy bir­tokos, kinek vármegyénkben, Hügyajon is birtoka van, Vanyarczon Nógrádmegyében meghalt. A boldogult öreg ur előkelő szerepet vitt különösen Nógrádvármegye köz­életében s lelkes jóltevője volt a hazai ág. ev. egyháznak. — Tiszti mulatság. A helyben állomásozó cs. ós kir. 10 ik liuzlrezred tisztjei, mint halljuk, táuczmulat­ságot rendeznek a farsang alatt s e czélra a központi uépiskola dísztermét óhajtják megnyerni. — Diszes esküvő. Szikszay Sándor uradalmi titkár, Szikszay György őrhalmi földbirtokos fia f. hó 3-án d. u. 4 órakor esküdött örök hűséget Fejér Jolán kisasszony­nak, Fejér Imre vármegyei tiszti ügyész kedves leányának. A fényes esküvőn, melyet az ev. reformátusok templomá­ban tartottak meg, igen sokan vettek részt városunk kitű­nőségei közül. A rózsaszin-selyemruhába öltözött nyolcz nyoszolyó leány névsora a következő: Fejér Juliska, Fejér Erzsike, Mikecz Anna, Mikecz Margit, Szikszay Anna, Szikszay Ilona, Zoltán Boriska, Zoltán Margit. — Esküvő. Hercz Jakab helybeli fiatal kereskedő f. hó 3-án délután 3 órakor esküdött örök hűséget özv. Ungár Lipótné kedves lányának, Ilonának. — A helybeli jótékony nőegylet választmánya f. hó 2-án ülést tartott, melyen a Bodnár István dr. lemondása folytán megüresedett nőegyleti jegyzői székbe Maurer László, helybeli kir. járásbirósági joggyakorno­kot választották ineg. A választmány azonkívül tervbe vette, hogy ez év márczius havában « nőegylet javára mű­kedvelői előadást rendez. — Hymeu. Preisz Adolf helybeli kereskedő elje­gyezte Scheer Bernát bajai polg. isk. tanár kedves leányát Bertát. — Ifj. Klein Hermann helybeli kereskedő elje­gyezte Wolf Miksa debreczeni kereskedő leányát Rózát. — Pótvásár. T.-Polgáron a jinuár hó 2<dikán, a rossz időjárás miatt elmaradt országos vásár helyett e hó 20 dikán pótvásár lész. A kereskedelemügyi mi­niszter erre az engelyt már megadta. — Gyászrovat. Ilosvay Pál, mint férj, Drávetzky János, neje Vásárhelyi Ilonával és gyermekeivel, özv. Gencsy Istvánné született Dráveczky Irma, Irma, özv. Fráter Zsigmondné született Drávetzky Berta gyerme­keivel, mint testvérek, Szalay Pálné született' Ilosvay Krisztina férjével Szalay Pállal és gyermekeivel, mint sógornő és sógor, ugy maguk, mint a nagyszámú rokon­ság nevében is, legmélyebb fájdalommal tuditják, a for­róit szeretett jó feleség, testvér, sógornő és mgyn^nének nagy iloivai Ilosvay Pálné szül. vinnai és dráveczi Drá­veczky Araukának Nyíregyházin folyó 1895. évi február 4 én reggeli 4 órakor, életének 50 ik, boldog házassá­guk 32 ik évében, hosszas szenvedé* után történt gyá­szos elhunytát. Á'dás és béke hamvainak! — Ipartestület Uj-Fehértón. Az uj-fehértói iparosok, akiknek száma százon felül van, az ipartestület megalakítása czéljából megindították már a mozgalmat, sőt már megalkották az alapszabály javaslatot is. E ja­vaslat most felsőbb hatósági jóváhagyás alatt van, s amint onnan megérkezik, az alakulás meg fog történni. Az ügyek ideiglenes vezetésével Antal Illés iparos bíza­tott meg. — A gazdasági mintatelep intéző bizottsága feb­ruár hó 13-án tartja rendes havi ülését. Tárgyak: 1. A mintatelepre megfogadott munkásokról eladói jelentés. 2. Előadói javaslat kézipénztár létesítése iránt. 3. Előadó fel­hatalmazást kér a mintatelepen építendő 2 dohánypajta fedésére szükséges nád megvételére. 4. Az alapszabályok­nak a törvényszék által történt elismerése iránti előadói jelentés, ő. Előadói javaslat a megállóhely és az épületfa­anyagok ujabbi kérelmezése iránt. 6. A mintatelep gyü­mölcsfa és műtrágya szükségletének fedezésére a nagymélt. rn. kir. földmivelési minisztérium megkeresése. 7. Intéz­kedés a mintatelep épületeihez szükséges kőanyag beszer­zése iránt. — Az orszáiros Kossuth-szobor alap javára Tisza-Lökön, l'ebruár 23-án a nagy vendéglő termében zártkörű tánczvigalmat rendeznek. A rendezőség a kővet­kezőkből áll: Dr. Bicskay Endre, Borbély Lajos, Bródy Géza, Eördögh Lajos, Káposztás Lajos, Makay Károly, More Sán lor, Nagy Ferencz, Stróbl Béla, Szakács József, Szűke Péter. Tatár Lajos, Vay Géza. Beléptidij: szemé­lyenkent 2 korooa, családok részére 5 korona. Kezdete 8 orakor. Felülíizetések a magasztos czélra való tekin­tettel, köszönettel fogadtatnak. — Műkedvelői előadás. Az iparos ifjúság önképző egylete a mult vasárnap este ismét sikerült műkedvelői eloadast rendezett. Ez alkalommal Moliere-nek egyik vig­jateka a Bot csinálta doktor került szinre, melyben Moliere, ki tudvalevőleg az ormosoknak épen nem volt valami nagy baratja, színién az orvosokat szatirizálja meglehetős vastag modorban. Az előadásban közreműködtek Csernik Ilonka, Pásztor Mariska, Szilágyi Vilma, továbbá Murányi Géza, Erdey Sándor, Dj,dics József, Geppel Tivadar, Reichmm Ármin, Jánó.szky István és Gregorecz Mátyás, kik mindent elkövettek, hogy a szép számú közönség jol mulasson. Az előadást szokás szerint táncz követte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom