Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-16 / 24. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1895. 24-ik számához. — a levél tartalmának a kérdés rendezését, illetőleg értékes volta s Írójának kiváló egyé­nisége folytán — egész terjedelmében közlünk itt a következőkben, ajánlva azt az illetékes körök érdeklődésébe. Tisztelt Szerkesztőség! A „Nyírvidék" 23-ik számában a nyiradonyi oláh iskoláról Írottakat olvasva, csak helyeselni lehet vármegyénk főispánja s a vármegyei hatóság hatásosnak ígérkező felügyeletét, mely által a talán Kyenge tanfelügyelői felvigyázat erősbbittetik.*) Érdekel az ügy; mint a nyiradonyi viszonyok ismerője azonban el nem hallgatha­tom, miként ottan meg van a kellő anyagi erő, az alap arra, hogy az ottani nemzedék a nemzetietlenné tett papi körmök közül kivétetvén, az ország hű fiaivá neveltes­sék. Az 1868—69-ben végrehajtott tagositáskor ugyanis a grófi család közös iskola alapul igen szép és értékes földbirtokot adott; ha ez a pár évtized alatt okszerűen kezeltetett, ma tekintélyes összegnek kell rendelkezésre lenni a közös iskola felállítására. S Nyir­adonyban nem csupán gör. kath. és róm. kath. tankötelesek, de ev. ref. és izr. vallásúak is vannak, továbbá a meglevő két iskolában a nyiradonyi tankötelesek törvény szerint való oktatást, számok nagyságánál fogva sem nyer­hetnek Igy a vármegyei hatóságnak oda kellene hatni, hogy az arra rendelt alapból a községi iskola mielőbb felállitassék. Nyiradony a mihálydii ref. egyházhoz tar­tozik; az ottani ev. ref. hivek Minálydiba jár­nak vallásos buzgalmuk kielégitésére, minthogy Nyiradonyban oly helyiség, hol Istenöket imád­hatnák, nincs. Néhány nyiradonyi buzgó hittársunk s de­rék lelkészünk most akarják megtenni a kez­deményezést arra, hogy Nyiradonyban a ref. felekezethez tartozók egy kis imaházat épitse­nek, hol a mihálydii ref. pap, az év néhány ünnep napján magyar isteni tiszteletet tartson. Ez és a felállítandó községi magyar iskola ellensúlyozhatnák a Lukácsiu-féle és a 10—15 frtos martyrok törekvéseit. Reméljük, hogy a minden jóért áldozó földes ur: gr. Károlyi Tibor ő excellenciája s a magyar protestantismusért annyira buzgó gróíuő segélyül lesznek a szép törekvés elő­mozdításában. Teljes tisztelett&l, Mihálydi, 1895. junius 11. kész szolgája: Ujfalussy Béla. A polgármester éyi jelentése. Előttünk fekszik ismét Nyíregyháza város polgár­mesterének egy lefolyt évről szóló jelentése. A jelentés a tekintetes képviseleti közgyűléshez van ugyan intézve, de azért a képviselőtestület tagjain , *) A kir. tanfelügyelő az elmúlt iskolai évben négy izben látogatta meg a Dyiradonyi g. kath. iskolát, ilyen formán mu­lasztás ét igazán nem terhelheti. A miniszter által megbízott iskola-látogato teljesitette-e kötelességét?! (A szerk.) noklis, barna pörge bajuszu, bugyogós pantalós, semmit­mondó fiatal ember — abból a kiadásból való, kik egy pillanatnyi kéjért képesek egy életet megsemmisíteni, kik kéjsóváran keresik az áldozatokat hol az asphalton, hol a szalonok fényes parquettein, hol pedig a kuny hókban. A darázs karcsuságu, — a junói termetű, mélyen leomló szőke fürtü s égszínkék szemű nő, hogy ne tűnt volna fel ennek a kéjsóvár gavallérnak. Első nap csak nézte-nózte monokliján keresztül, másnap érdeklődött iránti, harmad- és negyed nap birui óhajtotta s hevesen udvarolni kezdett. Elemér gróf mikor észrevette, mikép heves udvar lása nem épen hatásnélküli, egy szép nyári alkonyon szerelmet vallott Charlottenak. A leány nem igen akart egyszerre hinni mindent. De a fiatal gróf nagy színész talentummal rendelkezett, térdre ereszkedett a kiszemelt áldozat előtt s édeskés hangon igy szólt hozzá: — És kegyed nem hisz talán, kétkedik szerel­memben? Pedig, ha tudná, mily forrón szeretem önt? . .. Higyjen nekem, én kegyed nélkül soha sem lehetek boldog, mert egyedül kegyed az én ideálom . . . Midőn legelőször megpillantám, erősen lüktetni kezdett szivem, mintha csak ezt mondotta volna, végre előtted áll tehát az, kit évek óta hasztalan kerestél — előtted áll esz­ményképed, kit szeretned kell s boldoggá tenned. Most kivette illatos, párfümös zsebkendőjét, sze­meit veresre dörzsölte vele s beszédét igy folytatá: — Hallgasson meg Charlotte, hallgasson könyörgő szavaimra, hagyja el e házat s jöjjön el velem messze, a főváros zajába, egész idegenek közzé, hol nem ismer minket senki és az irigy szemek nem zavarják boldog­ságunkat s csak egymásnak fogunk élni, örökké szere­lemről suttogni . . . És Charlotte nem azért volt nő, hogy ne szédül­jön, hogy ne higyjen s ezért meg lehet neki félig-med­dig bocsájtani. Az édes mázos beszéd, az erős pózolás megtette a gyenge nőre hatását, hiszen kevés lusa után az ölyv mindig legyőzi a galambot. kívül sok tanu-ágot meríthetnének belőle a város többi polgárai is, ha vennéuek anuyi fáradságot, amit egyéb­iránt a képviseleti tagok sem tesznek meg, hogy a jelentést áiolva<nák, áttanulmányoznák. Az ilyen évi jelentések azonban nem csak a jelen »zámára készülnek. A jövó korban történeti kutforrá »ul szolgálhatnak és fognak is szolgálni, mint a melyek a város életében az illető évben előfordult kimagaslóbb események feljegyzését képezik és a közigazgasá? külöm bözó ágaimk állapotát hiteles aditok alapján tűnte­'ik fel. Épen azért készséggel ismerjük el, hogy az el­múlt evról összeállított jeleutés mig bevezető általános reszében egy kimagasló események eléggé részletes leírásával loglalkozik, addig a másik resze az emiitett adatoknak és pedig kommentált statisztikáját foglalja magában. Az általáuos részben a város örvendetesen foko­zódó czéltudatos hiladásáról megemlekezvén, felemlíti a szinház épület felépültét és felavatását, aztán — kro nologikus rendben — a város diszpolgáráuak, Kossuth Lijosnak elhuuyiával ért gyász, a polgármester 25 éves tisztviselői jubileumát, a nagyvpudegló építésének meg­kezdését, a felekezetek részére iskolák fej e-ztésére a város által adott teki utélyes öszszegü segelyeket; a vár­megye alispaujának királyi tanáccsá történt ki­nwveztetését; a tű/.olió egylet 10 éves fenállásának örömünuepéi; a közegészség tereu teljesített széles­körű oviuiézkedéseket; a tisztviselői karban történt időközi változásokat; a villamos vilagiiás létesíté­sének alapvető ha'ó^ági elómuukálatait; az ipartes tü^et 'ászlófelavatási üunepéiyőt; a Kossuth Ferencz látogatását, a bérmalást stb. A külöuös részben első helyen a tisztviselői kar tevékenységér feltüutető ügyforgalmat mutatja ki, mely -zerint az 1894. év folyamán az újonnan érkezett ügy­darabok száma 26063 ra ru-.'ntt, ami az előző évi 358 db hátránynyal együtt 26421 et tett ki. Ebből elintéz­tetett 26085,ja folyj évre hátrány maradt 336, ami nem sok, feltéve, hogy az elintézetlenül maradt ügydarabok az elmúlt év végén érkeztek be. A tevékenység kiegészítéseként elmondja a jelen­tés, hogy a képviselő testület összesen 20 — rendes és rendkivüli gyűlést tartott. Tanácsülés volt 62, árva­székiüléshetenként egy, külÖTféle szakbizottsági ülés 92. Majd áttér a házi pénztár forgalmára, hol is a bevétel 651815 frt 30 krt, a kiadás 649311 frt 67 krt tett ki. A város jövedelmező ingatlanainál örvendetesen konstatálja, hogy a császárszállási birtok 1894-iki jőve delme 4783 frt emelkedést mutat fel. A város tiszta törzsvagyonát pedig 1.703066 frt 97 krban tüntetvén ki, az előző évi leltári vagyonértékhez képest 24432 frt emelkedést konstatál. A tanügyről szóló fejezett szintén örvendetes fej­lődésről tesz tanúságot. Felemlíti itt az ev. ref. és a rom. cath. egyház nagyobb szabású iskolai építkezéseit (amaz 10,000, emez 12,000 forintot fordított iskolai építkezési czólokra). A tankötelesek száma az ismétlő iskolásokkal együtt 5777-et tett ki, kik közül 673 nem járt iskolába. A közegészségügy rovata is általában elég kedvező adatokat tüntet fel, amennyiben 1486 születési esettel szemben 969 halálozást mutat ki, — a szaporulat tehát 498, (1893 ban 280). Feltűnő azonban, mint mindig, ugy most is a gyermekek nagy halandósága. Egy éves korán alul 308, 1—5 éves korig 192 halt meg egy év alatt. Az elhaltaknak tehát a 0—5 éves korú gyermekek na­gyobbik felét teszik. A rendőri és katonaügyekre vonatkozó részek után az ipar- és kereskedelemügy méltatásával foglal­kozik a jelentós, megemlékezvén a vásártér berendezése kérdésének napirendre kerüléséről s az idegen-forgalom előmozdítására is jótékony hatású nagyvendéglő építte­téséről A fejezet végén érdekes adatok vannak felsorolva a helybeli posta és távirda-hivatal mult évi forgalmá­Másuap reggeli alkalmával, jelentették a grófi párnak, hogy Charlotte kisasszony az éjjel elutazott — de nem egyedül — mert vele ment Elemér ur is. — Bizonyosan kéjutazást csinál a negyedik angyal — mondá erős gunynyal most a főur. — Bizonyos, hogy egyedül tér majd haza Elemér — válaszolt közönyösen a grófné. Igaza volt. Mire ősz lett, a fák hullatni kezdték lombjaikat, Elemér újra itt volt, de egyedül. Lehet, hogy már ott várta ismét egy áldozatra szánt leány, kit lehet, nemsokára a bűnösök fertelmes posványaiba rántott le e szép szemű ördög . . . Charlotte elbukott, hiszen elbuktatták. Később, mikor bűnének tudtára ébredt, mikor belátta bűnét, cselekményeinek nagyságát, az életuntság kereste fel fiatal — de már romlott lelkét. Belát'a, hogy mi sors vár reá, a megélhetés, az életfentartási ösztön mely még kissé meg volt benne, egy fővárosi czukrászdába, — oda valahol a József körútra — vitte, — hol el­árusitóuő lett. Itt ismertem meg. Szelíd szép arcza alig árulta el e leány bűnös lelkét, ámde, ha többször beszéltünk vele, menten tisztába lehetett jöuni lényével. Ő maga is tudta, érezte bűnös voltát, s tudta, hogy a nagy Galeotló, az a nagy társadalom milyen el­fogult lesz egy bukóit nővel szemben, nem érezvén a költő szavait: Óh ha elbukott, de káromold a nőt. Ki tudja, mily csapás érte s nyomá el őt. Szegény Charlotte, pár nappal halála előtt maga beszélte el bukásának szomorú történetét, mikor is keserűen igy szólt: — Elveszitém becsületem, el nyugodalmam s he­lyébe nyertem a szégyenérzet mardosó démonát. Ezek voltak utolsó, hozzám intézett szavai. Csak a kórházban láttam pár nap multán, holtan, kiterítve. Hiába, betelt a világgal, megutálta, mert nem volt immár becsülete — öngyilkos lett. Még csak egy ma radt hátra, a másvilágon lelki üdvössége. — Vájjon el­veszité-e ezt is? . . . Azt már csak Isten tudja! . . ról. Ezek szerint az 1894. év folyamán a helybeli posta­hivatalba érkezett bérmentes és bérmentetlen levél 237540 drb, levelezőlap 122580 drb, nyomtatvány é3 áruminta 85420 drb, portómeutes egyszerű ós ajánlott levél 123040 drb, ajánlott díjköteles levél 32180 drb. Érkezett csomag 39240 drb. feladatott csomag 18780 drb. Érkezett pénzeslevél 7000, feladatott pénzeslevél 6120 drb. Érkezett utánvétel 12880 drb, feladatott utánvétel 2820 drb. Érkezett utalvány 30026 drb, fel­adatott utalvány 40544 drb. Érkezett távirat 18536' drb feladatott távirat 20084 drb. A közgazdaság és állategészségügynek szintén hosszabb fejezetet szentel a jelentés, külön figyelemre méltatván a nyíregyházi sajátos ,bokor-tauy«'« rend­szert is. Az elmúlt év gazdasági eredményével foglal­kozván, a következő adatokat közli: 3540 hold őszi buza átlagos termése 6—10 méter­mázsa; 220 h. tavaszi buza 6—8 mm; 16650 h. őszi rozs 8—10 mm; 490 h. repcze 7—9 mm; 2350 h. zab 5—8 mm; 6230 h. árpa 8—11 mm; 8040 h. kukoricza 6—8 mm; 760 h. burgonya 12 — 18 mm; termést adott, aszeriut, amint a föld talaja és mivelése váltakozott. Kiemeli a jelentés azon fontos körülményt, hogy a .Felső tiszavidéki gazdasági egylet* a császárszállási pusztán egy gazdasági mintatelep berendezését vette czélba, mely czél már meg is valósult. Nem szorul hizonyitgatásra, hogy a gazdasági mintatelep áldásos utmutató lesz gazdáinkra uézve, akik közvetlen szem 'élet utján láthatják mindazt, ami a gazdálkodásnál ok­szerű és jövedelmező. Végül a teendőkkel tulhalmozott mérnöki hivatal tevékenységének feltüntetése után a „szegényügy"-gyel foglalkozik a polgármesteri jelentés azon sajnálatra méltó s mindenki előtt ismeretes következtetést vonván le a feuforgó viszonyokból, hogy ezen Ugy nagyon is elhanyagolt állapotban van ős ideje is volna, hogy egy­szer már véglegesen rendeztessék. Az ipartestületi ház kérdéséhez. T. cz. Palaticz Jenő úrnak, mint a nyíregyházi ipar­testületi részvénytársaság ügyvivő igazgatójának. Helyben. A „Nylrvidék'-nek e hó 2 án megjelent 22 ik számában t. Palaticz úr a város pénzügyi szakosztályá­nak azon tagjához, a ki a nyíregyházi ipartestületi részvénytársaság házépítési működését kritikán alólinak és ezen részvénytársaság igazgatóságának tagjait a kir. törvényszék elé állitaudóknak mondotta, — azon kérel­met intézte: hogy ezen szakosztályi tag t. Palaticz urat nagyon lekötelezné, ha ezen ház őpitősi ügyet ős szerep­lőit a törvényszék elé állítana. Azt, hogy a neheztelt vélemény nyilvánítást ügy a pénzügyi szakosztályban, mint a város képviselőtestü­letének a f. évi május hó 31-én tartott közgyűlésé­ben ón tettem, — a jelen voltak tudják. Éppen azért, mert ezen közbotrány hírére vergődött házépítési ügy­ben, a saját hírlapi kijelentése szerint t. Palaticz úr is elégtételt kíván és én is — minden tisztességes reális emberrel együtt — csak azt akartam ós akarom elérni, hogy a tényeket, az összes adatokat tiszta valóságban megismerjük, — hogy a tiszta igazság minden kétsé­get kizáró bizonyossággal kiderittessék és annak ered­ménye szeriut a ház épitő igazgatóságnak vagy a méltó elismerés vagy ellenkező esetben a megérdemelt anyagi és erkölcsi büntetés megadassék: a teljes nyilvánosság terén is ezennel tudomására hozom t. Palaticz úrnak ós igazgató társainak, hogy az ipartestületi ház építő­sére vonatkozó egész eljárásuknak és számadásaiknak törvényszerű elbiráltatása iránt a helybeli kir. törvény­székhez egyelőre kérvényemet én, mint egyik részvé­nyes, — már beadtam, de keresetemet íb azonnal be fogom adni, mihelyest arról győződném meg, hogy Pa­laticz Jenő úr és társai egy teljesen megbízható felül­vizsgáló bizottságnak a közgyűlés által leendő kikül­dését és ennek a tiszta igazságot kideríteni hivatott működését bármiként is akadályozzák. A dániai szagú ház építési ügygyei érdemileg foglalkozni most nem kívánok; de annyit mégis lehe­tetlen meg nem jegyeznem, hogy a mások zsebére még ostobaság beismerésével sem szabad és lehet telje* felelősség nélkül kárt okozó művoleteket végezni és hogy az ipartestületi háznak köbméterenként nagyon könnyen és egész bizonyossággal megállapítandó építési összkölt­sége egyéni meggyőződésem szerint nemcsak a kétszer nagyobb közvágóhíd, gőzfürdőnek építési költségeivel uem hasonlítható össze, — hanem a tőszomszédos és igy egyenlő talajviszonyu .Pacsirta* vendéglőnek, mely alatt 3 nagy pincze van és a mely teljesen téglából 2 utczai homlokzatra építve körülbelül annyi anyagot és munkát vett igénybe, mint az ipartestületi báz, — fes­téssel együtt mintegy 12 ezer frtba került építési össz­költségeinél 4 vagy éppen 8000 frttal többre semmi esetre sem tehető. Az ipartestületi háznak 20 ezer forintra rúgott építési költsége éppen ezért nagyon is rászorul a szakszerű és részletes bizonyításra. Ha t. Palaticz úr és igazgató társai ezen .teljes világosságot" és „tiszta igazságot" a polgári igaz becsü­letet féltékenyen őrző nyíregyházi közvéleménynek megadni őszintén óhajtják, akkor el kell ismerniök azt, hogy ezen közös czélunk elérésére törvényes fellépésem által én tettem meg t. Palaticz úréknak is a legsike­resebb szolgálatot. Legyen tehát ezen ügyben mielőbb „világosság* és érvényesüljön „az igazság*. Nyíregyháza, 1895. évi június hó 15. Somogyi Gyula. Tanügy. A szabolcsmegyei általános tanitó-egyesület Nyíregy­házán, a vármegyeháza dísztermében julius hó 9-én tartja meg tizennyolczadik közgyűlését, a következő sor­renddel : Julius 8-án a vidékről előre jelentkezett s meg-, érkező egyleti tagok fogadtatása s elszállásolása. Azon vidéki tagok és tanügy barátok, akik elszállásolásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom