Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-02 / 22. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1895. 22-ik számához. fizetéseket pedig azok alapján voltam köteles teljesíteni. Az pedig csak elhihető, hogy a válalkozók kevesebbet el nem fogadtak, mint amennyi nekik szerződés szerint járt és pedig annál kevésbbé, mert a rendes árnál mindegyikök tetemesen olcsóbban vállalkozott az ügy iránti tekintet­ből. Á fuvarosok pedig nyugtákat adtak. Honnan hát a sok adósság? A dolog egyszerű. Kibocsátottunk 800 drb 10 frtos részvényt. Ezen részvényekből befolyt nagy nehezen másfél év alatt hét­ezer és néhány forint. Ennyi volt az egész. Ezt is csak akkor vételeztük be, midőn a ház jóformán fel volt építve. A telek volt 4000 forint, a feltöltés belekerült vagy másfélezer forintba, a kölcsönvett pénzek kamatai fel­emésztettek vagy másfélezer forintot. Tehát a részvények értékéből magára a házra egy fillér se maradt. De mert — mint mondám elvakult ügybuzgalom és jó akarattal — belekezdtünk, vissza nem térhettünk s adósságot kellett csinálnunk. Mert hiszen egy nagy épületet, melynél több van épitve főid alatt, mint föld felett s mely áll 10 szobából, egy nagy tánczteremből és egy másik nagy teremből, szentelt vízzel fel nem építhettünk. Csináltunk tehát mintegy 14,0í»0 forint adósságot egyesek önfeláldozó jó indulatából, s felépült a ház nagy részben jó téglából, mit saját árban egy idegen ember (Jiraszek-Krausz czég) és egy másik idegen és nagyon szegény ember (Bauer Antal) bocsátottak rendelkezésünkre, ki az épület állványokat is ingyen adta, rnert más helyről el lettünk utasítva azzal, hogy akinek pénze riincs, ne építsen. Igaz is. Valótlan az is, hogy lett volna vállalkozó, aki az épü­letet egészen téglából 1 ti,000 írtért ajánlkozott felépíteni. Megkínáltunk ugyan egy helybeli épitőt, de miután pénzügyi állapotunkat megismerte, igen okosan azzal válaszolt, hogy üres kamarának bolond a gazdaszonya, s többet sohase láttuk. Pedig jól esett volna legalább az ellenőrzés. Építettünk tehát házilag a társulat hatá­rozala alapján szegény jóakaratú emberekkel, kik ambi­tióból vállalkoztak oly olcsón, hogy egyik helybeli vállal­kozó oda nyilatkozott, hogy a vállalati ár nyereségnek sem lenne sok és az ilyen iparosokat, a kik igy vállal­koznak, meg kellene botozni. Igazsága van; mai világban csak az az ember ünnepeltetik, a ki polgártársait birká­nak tekinti; csak ennek áll a világ. Maga az óriási épület alig kerüli 18,000 frtba. Tessék megpróbálni; szájjal fel lehet azt építeni olcsób­ban, ámde álljon elő az a vállalkozó, aki tiszta téglából azt a térfogatot| 16,000 forintért beépíti; van emberem, a ki készpénz fizetés mellett azonnal építtet vele néhány házat. Hiszen ez az épület csaknem kétszer akkora, mint a leány iskola épülete, amit potom áron 16,500 forint­ért építenek. Nagyobb, mint a gőzfürdő, amit 26000 forint­ért épitettek. Van olyan, mint a közvágóhíd, mely 30.000 forinton felül került. Hát az a 18000 frt olyan megbot­ránkoztató összeg? Próbálja meg valaki felépíteni any­nyiért; úgy fog járni, mint fájdalom, én jártam. Valótlan az is, hogy a városhoz koldulgatni járunk. Mi iparosok a nemes város helyett — melynek nemes lelkű közönsége iránt a leghálásabban érezzünk — fize­tünk évenként 2000 frtot, amiért az ipartestületi ható­ságot a város helyett saját költségünkön fentartjuk. Ugy gondoltuk tehát, hogy nem leszünk igaztalanok, hogy ha a nemes várost és nagy lelkű közönségét felkérjük, lenne kegyes némi viszonzásképen nehéz helyzetünkben segélyünkre lenni. Ez nem koldulás, de méltányosság. Én az iparosok csarnokát nem a magam rongy érdekének a támogatása miatt törekedtem felemelni segíteni; s a pálezát eltörték felettem, nem igazságból, de egyik azért, hogy kortesfogást csináljon ellenem, a másik azért, hogy miért vagyok én olyan arczátlan, hogy ezt vagy amazt nem ő tőle, de mástól vásároltam, a harmadik irigykedésből és veleszületett rosszakaratból; s ezek csinálták a hangot! Alap volt, mert beösmerem, hogy a könyvelés mesterségét nem ösmerem, számadá­somat a nagy tömegbon összeállítani nem voltam képes, de összeállították mások, szakemberek, a mélyen tisztelt nagyérdemű polgármesterünk elnökete alatt működő bizottságban ! Nekem a felmentvónyt, hónapokon át tartó szigorú vizsgálat után, — miután városi adópénztárosi állásra való pályázatommal megbuktam — megadták; ennek daczára működésemet egy szakosztályi tag kritikán alólinak mondotta s engem törvényszék elé állitandónak mondott. Hát engem nagyon lekötelezne, ha ezt meg­cselekedné. Erre ezennel fölkérem; hát mit akarnak még, hát már az önfeláldozó, becsületes, jóakaratú munkának és törekvésnek ebben a városban, mely annyi fenkölt lelkű polgárt ápol kebelén, nincs becsülete, védelme! azért, mert levegőből várat nem építhettem. Sokszor megtámadott ügyem védelme czéljából eze­ket akartam egyelőre nyilvánosságra hozni. Esedezem a tek. Szerkesztő urnái, miszerint védelmemnek becses lapjában helyet adni méltóztassék, alázatos szolg ija Palatitz Jenő. * • • * Egész terjedelmében közöljük a Palaticz űr érzé­kenykedő nyilatkozatát. Megjegyezzük azonban reá a következőket: Csikkünk uem mondta Palaticz úrra, hogy lopott; de igenis állította, hogy —a Palaticz ür szavaival élve — „ostobaság volt" a székházat építeni és igy építeni. A mi kifakadásait illeti, lehet hogy valakire hatása lesz, — reánk nincs. Mert uem láthatjuk be, hogy neki ezen keserűségeket miért kellett megszereznie? Egyébiránt tény az, hogy az építkezési számlák rendbeu nem találtattak; nyugták hiányoztak; vállalati szerződések, mint }ílyenek, nem léteznek és bizonyára nem is léteztek. E'.ek szerint tehát Palaticz úr legfel jebb jóhiszeműségére hivatko'hátik. Ez pedig közva­gyonnál nem elég. Ennek folyományaként tekinthető, hogy a száma­dásokat vizsgáló bizottság, amely nyolez hónapi bosszú­sággal teljes munkával az építkezési számadásokat felül­vizsgálta, Palaticz úr ós érdektársai részére a felment­vényt megadatni nem javasolta. Hogy a közgyűlés ennek diczára a felmentvényt megadta, annak csak jogi követ­kezményei vaatnk. Elismerjük, hogy tévedtünk, mikor azt állítottuk, hogy a telket a város adta ingyen. De ez még nem változtat a dolgon annyira, hogy a csaknem 25000 f intőt kitevő kiadásokat megindokolva lássuk. Mert nem áll az. hogy a ház tisztán téglából lenne épitve, és nem áll az sem, hogy az épületnek kellő alapozása volna. De igen is teny az, hogy az épület hátsó fala szakértők velemenye szerint újból épiteudó, s v*ló az is. hogy az a bizouyos épitó czég előszóval kijelentette anuak idején, hogy az epü.etet tiszta tégiá hói 16—17000 f>riuiert bajlmdó feiepiteni. S vegüi való az is, hogy P daticz úr az e láruvban összehívott közgyű ésen kijeleutette, mikép ó 10000, uiondd tízezer foriutert az építést keresztül fogja viuni. A nyilatkozatban kiemelt parai el esetek ebben a vonatkozásban nem érvényesíthetők; mert a megitéles nél nem az a döntő, hogy mibe kerüli valami, hanem hogy mennyit ér az építés után. Már pedig téuy az, hogy a szakértői bec-ü a .házilag" epitett házat a te­lekkel együtt legfeljebb 15000 forintra ertekelte. Enuek ellenében tehát nem lehet hivatkozni arra, hogy ee az épület valami sikerült produktum ós hogy azzal Pala­ticz úr Vdióban monumentum aere perennius exactum esset. E/ekből, de meg saját nyilatkozatából is láthatja, hogy a czikk megírásán sem gyűlölség. sem a nyilat KOZÓ úr iránti ellenszenv uem késztetett bennünket, mert czikKüuk czeij i c-a« annak kimutatása volt, hogy •tz épp-n Palaticz úr á.tal olyan találóan jellemzett vál­lalat fe sege yeze-ere a város segédkezet nem nyújthat Ezt ktllőmbt-n a pénteki képviseleti közgyűlés is belátta ós határozatilag kimondotta. Ebben czikkünk intentirtja is fenyes elégtételt talál. Kü:önbeu hogy a nyilatkozatban is érintett sza bálytaianságok egész sorozata a részvénytársulat eddigi egész műnűdésfiben tenvlRg- frjllelhptn, mi^or teljp^ahh világításban muja f t í| i h a fi.yeiewbe vesszük, hogy a Uö/.eyűiési jegyzőkönyvek, mérlegek és számadások a tör­vényszékhez a részvénytársaság fenállása óta mai napig soha sem lettek beterjesztve. E nélkül p^dig a közgyűlés felmentvónye sem jelent végleges elintézést. Egyébiránt nyilatkozó ur a saját személyére nézve levonhatja az egész históriából azt a tanúságot — bár immár szerinte is elkésetten — hogy a ki minek nem mestere, megölője annak. Fölhívás. Valamely nemzetnek az összes művészetekben való előhaladottságát, tehát műveltségi fokát, nyilvános mű­alkotásain s műgyüjteményein kivül, főleg abból ítélhetni meg, hogy a művészetek s műipar iránti érzék és haj­landóság azokkal foglalkozni, miként van annak minden rétegében elterjedve. Valamint a zene, ugy a kisebb képző-művészetek lélekemelő s nemesitő hatása ismeretes. A tűzhelynél, a család kebelében, gyakran egymás kedveért kölcsönösen foglalkozva vele, a családi élet bensőségét emeli s apró műtermékeivel a ház bensejét díszíti, a műízlést neveli és kifejleszti. Innen van, hogy valamint a család a belső életében, ugy a műkedvelők sorában is a nőknek jelen­tékeny és kiváló szerep jut. Mindezen szempontokból az 1896-iki ezredéves ki­állítás XX. csoportjának kebelében, mint 'önálló alcso­portban a hazai műkedvelők műveinek kiállítása vétetett tervbe. E csoportban ki fognak állíttatni a műkedvelés­képen űzött képzőművészetek termékei, tehát festmények, szobrok, a mennyiben amateurök által készíttettek és a kiállítás képzőművészeti csarnokában való elhelyezésre igényt nem tarthatnak ugyan, de mind a mellett a mű­vészet bizonyos fokán állanak, továbbá az immár oly jelentékeny kulturális tényező gyanánt jelentkező műked­velői fényképészet termékei. Ugyancsak e csoport keretében fognak bemutattatni a működvelőknek az ipar-művészet keretébe vágó minden­nemű müvei, tehát a legyező- és selyemfestés, fára festés, a majolika- és üvegfestés, fametszés, faragás és égetés, továbbá mindennemű női kézimunka s főleg a himzés magasabb műízlést és ügyességet tanúsító termékei s általában az iparművészeteknek bármely ágába tartozó tárgyak, a mennyiben az amateurök által készíttettek. A női kézimunkának e csoportba való felvételével egy igen jelentékeny és intelligens elemnek kívántunk alkalmat nyújtani műügyessége bemutatására. A külön­böző női tanintézetek, továbbá az ipari és házi ipari csoportok kiállításaiban ugyanis a női kézimunka min­denütt nagyobb arányokban szerepelni fog. De mig a tanintézetek kiállítása a kezdők munkáinak és a tan­módszerek bemutatására vonatkozik s a különféle ipari csoportok a hivatásszerüleg, kenyérkeresetből és gyárilag űzött ipari női kézimunkák és a nép hagyományos és egyszerűbb technikájú házi iparát fogja feltüntetni: a műkedvelők kiállításának egyik szép feladatát a művelt középosztály és a főrangú hölgyek magasan képzelt ízlé­sének, alkotásainak egybegyűjtése és bemutatása fogja képezni. A melyeknek pedig meg van az értékök, hogy a magyar stylü ornamentika legújabb felkarolásával ezek is egy nemzeti elemet tartanak ébren, mint egy művészi képet, melyet a mult virágaiból és emlékeinek aranyos szálaiból himzenek meg. Van szerencsénk mindezek folytán, tiszteletteljesen felkérni mindazokat, akik a fentebb vázolt keretben álló műalkotásokkal foglalkoznak, hogy azokkal kiállításunkon részt venni szíveskedjenek. Kérjük egyszersmind, hogy eziránti szíves készsé­güket az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának (Budapest, Városliget) mielőbb, legkésőbb pedig a folyó évi junius hó 31-éig bejelenteni szíveskedjenek. Maguk a kiállítandó műtárgyak a jövő évi február hó 28-áig küldendők be. A szükséges közelebbi felvilágosításokat a kiállítás igazgatósága készséggel adja meg. Budapesten, 1895. április hó. Dr. Schmidt József s. k., miniszteri tanácsos, kiállítási igazgató. Eöry Farkas Kálmán s. k., Dr. Szendrei János s. k., a XX. alcsoport-biz. elnöke. as albisoitság előadj]* . A nyíregyházi fógyin.befejező vizs?álatok. A nyíregyházi ág. hitv. evang. főgymnasiumban az 1894—95-ik tanévet befejező vizsgálato ; a tanintézet he­lyiségeiben az alább kitűzött időben és rendben tartatnak: Junius 10—12-én szóbeli érettségi vizsgálatok. Junius 13-án, csütörtökön. 7 órakor. I—II. osztály : \ allástan. Tanár: Geduly. Censor: Kauffmann. 10 óra­kor III—IV. osztály: Vallástan. Tanár: Geduly. Censor: Pauer. d. u. 2 órakor. VI—VII. osztály: Vallástan. Tanár: Geduly. Censor: Leffler. 4 órakor. V. osztály. Vallástan. Tanár: Geduly. Censor: Moravszky. Junius hó 14-én, pénteken 7 órakor. L osztály. Magyar nyelv. Tanár: Kauffmann. Censor: Moravszky. H. osztály: Földrajz. Tanár: Szlaboczky. Censor: Chot­vách. III. osztály: Rajzoló geometria. Tanár: Pauer. Cen­sor: Mészáros. IV. osztály: Lalin nyelv. Tanár: Leffler. Censor: dr. Vietórisz. VII. osztály: Földrajz. Tanár: Martinyi. Censor: Porubszky. Junius hó 15-én, szombaton. 7 órakor. II. osztály: Rajzoló geometria. Tanár: Pauer. Censor: Szlaboczky. III. osztály: Latin nyelv. Tanár: dr. Vietórisz. Censor: Leffler. V. osztály: Görög nyelv. Tanár: Chotvács. Cen­sor: Porubszky. VII.osztály: Mennyiségtan. Tanár: Mészá­ros. Censor: Eltscher. 9 órakor. V. osztály: Görög-pótló magyar nyelv. Tanár: Porubszky. Censor: Chotvács. Junius hó 17-én, hétfőn. 7 órakor. I. osztály: Latin nyelv. Tanár: Moravszky. Censor: dr. Vietórisz. IV. osz­tály: Mennyiségtan. Tanár: Mészáros. Censor: Pauer. V. osztály: Német nyelv. Tanár: Eltscher. Censor: Kauff­mann. VI. osztály: Természetrajz. Tanár: Szlaboczky. Censor: Leffler. VII. osztály: Magyar nyelv. Tanár: Porubszky. Censor: Geduly. Junius hó 18-án, kedden. 7 órakor. II. osztály: Menv­nyiségtan. Tanar: Szlaboczky. Censor: Kauffmann. III. osztály: Tertn. földrajz. Tanár: Eltscher. Censor: dr.. Vie­tórisz. V. osztály: Latin nyelv. Tanár: Moravszky. Censor: Leffler. VI. osztály: Görög nyelv. Tanár: Chotvács. Cen­sor: Pauer. 9 órakor. VI. osztály: Görög-pótló magyar nyelv. Tanár: Pauer. Censor: Chotvács. Junius hó 19-én, szerdán. 7 órakor. I. osztály: Raj­zoló geometria. Tanár: Pauer. Censor: Szlaboczky. III. osz'ály: Történet. Tanár: Porubszky. Censor: dr. Vietó­risz. IV. osztály: Magyar nyelv. Tanár: Kauffmann. Cen­sor: Moravszky. V. osztály: Mennyiségtan. Tanár: Mészá­ros. Censor: Éltscher. VI. osztály: Magyarnyelv. Tanár: Martinyi. Ce.isor: Leffler. Junius hó 20-án, csütörtökön. 7 órakor. I. osztály: Földrajz. Tanár: Szlaboczky. Censor: Chotvács. II. osz­tály: Latin nyelv. Tanár: Moravszky. Censor: dr. Vietórisz. IV. osztály: Történet. Tanár: Mészáros. Censor: Kauff­mann. V. osztály Történet. Tanár: Porubszky. Censor: Leffler. VII. osztály: Ábrázoló mértan. Tanár: Pauer. Cen­sor: Eltscher. Junius hó 21-én, pénteken. 7 órakor. II. osztály: Magyar nyelv. Tanár: Kauffmann Censor: Moravszky. III. osztály: Mennyiségtan. Tanár: Mészáros. Censor: Szla­boczky. VI. osztály: Német nyelv.Tanár: Eltscher. Censor: Chotvács. VII. osztály: Görög nyelv. Tanár: dr. Vietórisz. Censor: Porubszky. 9 órakor. VII. osztály: Görög-pótló magyar nyelv. Tanár: Porubszky. Censor: Dr. Vietórisz. Junius hó 22-én, szombaton. 7 órakor. III. osztály: Magyar nyelv. Tanár: Dr. Vietórisz. Censor: Pauer. IV. osztály: Német nyelv. Tanár: Kauffmann. Censor: Chot­vács. V. osztály: Természetrajz. Tanár: Szlaboczky.Censor: Leffler. VI. osztály: Történet. Tanár: Martinyi. Censor: Moravszky. VII. osztály: Természettan. Tanár: Eltscher. Censor: Mészáros. Junius hó 24-én, hétfőn. 7 órakor. III. osztály: Né­met nyelv. Tanár: Kauffmann. Censor: Chotvács. IV. osz­tály : Természetrajz.Tanár: Szlaboczky. Censor: Moravszky. V. osztály: Magyar nyelv. Tanár: Porubszky. Censor: Geduly. VI. osztály: Mennyiségtan. Tanár: Eltscher. Cen­sor: Mészáros. VII. osztály: Latin nyelv. Tanár: Dr. Vie­tórisz. Censor: Leffler. Junius hó 25-én, kedden. 7 órakor I. osztály: Meny* nyiségtan. Tanár: Eltscher. Censor: Kauffmann. IV. osz­tály: Rajzoló geometria. Tanár: Pauer. Censor: Mészá­ros. VI. osztály: Latin nyelv. Tanár: Leffler. Censori Moravszky. VII. osztály: Német nyelv. Tanár Chotvács. Censor: Geduly. Junius hó 27-én, csütörtökön délután 3 órakor a főgymnasium nagytermében a tanévet bezáró ünnepély. A záró-ünnepély után az ifjúság testgyakorlati vizsgája következik a főgymnasium udvarán. Nyiregyháza, 1895. évi junius 1. Martinyi József, igazgató. ÚJDONSÁGOK. Boldog ünnepeket kívánunk olvasóink­nak, munkatársainknak s lapunk minden Jó bará­tainak ! — Kinevezés. Kállay András főispán úr őméltó­sága vármegyei közigazgatási igtatóvá Vajda Dezsőt ne­vezte ki, ki ez állást helyettesi minőségben már ót év óta betöltötte. — Miniszteri biztos. A helybeli ág ev. főgim­názium ez évi érettségi vizsgáihoz a közoktatásügyi miniszter — mint annak idején jelentettük —- minisz­teri biztosul Klein Gyula budapesti műegyetemi tanárt rendelte ki. Minthogy azonban a nevezett tanár ur a vizsgákon való megjelenésben akadályozva lesz, a mi­niszter Schilling Lajos kolozsvári egyetemi tanárt bizta meg, hogy a főgimnáziumunknál tartaudó érettségi vizs­gákon, mint miniszteri biztos réiztvegyen. — Ülések a vármegyénél. A nagykállói közkór­ház választmánya junius 7-dikéu d. e. 9 órakor, a kis­várdai közkórházi válszatmány pedig ugyan e napon d. e. 10 órakor ülést tartanak. A községi jegyzői nyugdij­választmány junius hó 19 én d. e. 9 órakor, a várme­gyei tisztviselői nyugdíj választmány ugyan e nap d. e. 10 órakor ülést tart. — Áthelyezés. A magy. kir. igazságűgyminiszter Sovány Dezső nyírbátori kir. járásbirósági aljegyzőt ha­sonló minőségben a helybeli kir. törvényszékhez he­lyezte át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom