Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-19 / 20. szám

15. §. A vármegyei, valamint járási mezőgazdasági bizottság ügyrendjét ezen szabályrendelet keretében a törvényhatóság közreműködésével s a földmivelésügyi m. kir. minisztérium jóváhagyása mellett önmaga állapítja meg. A .Felső-Tiszavidéki Gazdasági-Egyesület" megkerestetik, hogy az egyesület elnevezése s alapszabályainak ezen szabályrendeletben foglaltak szerint szükségesnek mutatkozó módosítása tárgyában saját hatáskörében intézkedjék s az igy módosított alapszabályait a törvényhatósághoz 30 nap alatt terjessze be. Ezen szabályrendelet a vármegye területén egé=z terjedelmében közhírré tétetni s a közhírré tételt igazoló bizonyítványok kíséretében annak idején a földmivelésügyi m. kir. ministerhez felterjesztetni rendeltetik. A községi elöljárók és Nyíregyháza város polgármestere utasíttatnak, miszerint a vármegye hivatalos közlönyében közzétett eme szabályrendeletet hatóságuk területén azonnal közhírré tegyék s a közhírré tételt igazoló bizonyítványokat a polgármester közvetlenül a községi elöljárók pedig illetékes járási föszolgabiráik utján 15 nap alatt a vármegye alispánjához beterjesszék. Miről az alispán, a .Felső-Tiszavidéki Gazdasági i Egyesület* a járási főszolgabirák és Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül s a községi elöljárók a Nyírvidék utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. kornis Géza, aljegyző. t<t J q 1/ _ 1—— Szabolcsvármegye alispánjától. 189 5. A Járisl föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek a Wolf Lipót-féle szőlőtelepen észlelt ujabb szőllő betegség leírására s az óvintézkedések mikénti foganatosítására vonatkozó 8044/95. számú körrendeletét s annak mellékletét megfelelő alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1895. április 17. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat 5713 szhoz.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 8044/VI.—I szám. A Wolf Lipót és fiai kis-mártoni borkereskedő czég ruszti szőlőjében fellépett uj szőlőbetegség tárgyában f. évi január hó 5-én 78101/94. szám alatt kiadott rendeletem kapcsában értesítem a törvényhatóságot, hogy az ezen szőlő-betegség tanulmányozásával megbízott szakértők eddigi eljárásuk eredményéről a mellékelt jelentést tették. Minthogy e jelentés szerint az említett szőlő-betegség valószínűleg azonos a Francziaországban ujabb időben fellépett „Gommole Bacillaire" nevű szőlő-betegséggel, mely e betegseg tanulmányozásával régebben foglalkozó külföldi szakértők egy részének nyilatkozatai szerint nagyon veszélyes lehet a szőlőkre, utasítottam a vinczellériskolákat s a szőlőszeti és borászati felügyelőket, hogy hivatalos működésük közben kiváló figyelmet fordítsanak arra, hogy vájjon nem észlelhetők-e valahol olyan gyanús tünetek a melyekből ezen szölőbetegség jelenlétére lehetne következtetni, s igenlő esetben erről hozzám azonnal tegyenek jelentést. Erről a czimet tudomásvétel végett oly felhívással értesítem, hogy egy ezt az ügyet saját közegeivel is kisértesse figyelemmel s a mennyiben valahol a mellékelt jelentésben ismertetett szőlőbetegséghez hasonló gyanús tünetek észleltetnének, azokat — a szükséges helyszíni szakértői vizsgálat megejtése végett — haladéktalanul hozza a kerületi szőlőszeti es borászati felügyelő vagy vinczellériskola tudomására. Ellenben a szőlőtőke beteg vagy gyanús részeinek a nevezett szakközegekhez való beküldése, vagy általában az illető szőlőből való elvitele — a betegség esetleges elhurczolásának megakadályozása végett — föltétlenül mellőzendő. Végül értesitem a czimet hogy szigorú vizsgálat és felügyelet alá kívánom venni, mindazon szőlőket a melyekbe az 1892., 1893. és 1894-ik évek valamelyikében a Wolf Lipót és fiai czég ruszti szőlőtelepéről származó szőlővesszők vagy szőlő oltványok ültettettek. Annak kipuhatolása végett, hogy az említett években kik vásároltak szőlővesszőt vagy szőlőoltványt a nevezett czég ruszti telepéről már megtettem a szükséges intézkedéseket, egyszersiniud azonban felhívom a czimet is, hogy a mennyiben tudomására jutna, hogy valaki az emiitett 1892. 1894-ik években a nevezett telepről szőlővesszőt vagy szőlőollványt kapott volna, vagy a fentidézett 78101/94. számú rendeletemmel elrendelt szigorú tilalom daczára ezután kapna, erről azonnal tegyen hozzám jelentést s arról — az illető szőlő megvizsgálása végett — egyidejűleg a kerületi szőlőszeti és borászati felügyelőt vagyis a vinczellériskola igazgatóságát is értesítse. Budapesten, 1895. márczius hó 29-én. Festetits, s. k. 8044/895. Szhoz. Nagyméltóságú gróf Festetits Andor földmivelésügyi m. kir. minister úrhoz a ruszti szőlőbetegség tárgyában beterjesztett jelentése dr. Horváth Gézának az állami rovartani állomás vezetőjének Linhart Györgynek a magyaróvári m. kir. akadémia tanárának és dr. Mágócsy Dietz Sándor egyetemi magántanárnak. Nagyméltóságú Minister Ur! Kegyelmes Urunk! A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. Ministerium egy a lefolyt év október havi rendeletével alulírottakat megbízni méltóztatott, hogy a Wolf Lipót és fiai borkereskedő czég ruszti szőlőjében fellépett ismeretlen s káros betegséget megvizsgáljuk. Alulírottak mult évi október hó 23-án a helyszínén megjelenve, a vizsgálatot megejtettük, s annak eredményéről a következőkben van szerencsénk beszámolni: A nevezett czég szőlészeti intézője, Kober Ferencz, egy körülbelül 600 négyszögméternyi táblát mutatott be, mint beteget, a mely táblán 1*5 m. sor és ugyanolyan tőketávolságban kizárólag Rupestris Martin amerikai alanytőkék voltak ültetve, melyek a mult év tavaszán egy másik amerikai alanyszőlővel, a Rupestris monticola-val ojtattak át. A kép, melyet e kis területen láttunk, siralmas volt. pillanatra feltűnt sok hajtás elfeketedése, zöld fekete tarkasága s a hajtások nyurgasága. A hajtásokon az elfeketedés nagyon különböző módon mutatkozott, egyeseken csak kisebb-nagyobb sötétbarna foltok, másokon hosszabb vagy rövidebb sávok, szalagok voltak láthatók, némely helyen a hajtás köröskörül el volt feketedve, egyszer a hajtásnak csak néhány centiméternyi hosszában (váltakozva egészségeseknek látszó zöld részekkel), máskor azonban 10—15 cm. hosszúságban s végül néha a hajtás, vagy egészen, vagy fele, vagy harmadrésznyi hosszában el volt feketedve. Jobban szemügyre véve a beteg területet, a tőkéken a következő változásokattuk láttuk: Láttunk tőkéket, a melyek már régebben — valószínűleg a mult év tavaszán — elhaltak, mert a hajtásoknak nyomait sem mutatták. Láttunk olyanokat, melyek már elhaltak ugyan, de a rajtok levő fekete vagy feketésen foltozott rövid s nyurga elszáradt hajtások azt mutatták, hogy e tőkék tavaszszal még hajtottak. Voltak olyan tőkék, molyeken a ráojtott rész (a Rupestris monticola) elhalt, elszáradt, az alany (a Rupestris Martin) azonban sok nyurga gyökérhajtást fejlesztett, melyek közül több már foltosán vagy elfeketedve elszáradt, még mások zöldek, de feketén tarkázottak voltak egészséges zöld levelekkel. S végül voltak tőkék, melyek egészben éltek, de hajtásaik között, vagy váltakoztak az egészségesek a betegekkel, vagy a hajtások valamennyije el volt száradva. A beteg hajtások alsó elfásodott részén a kéreg több esetben fel volt repedezve. Általában a fentemiitett jelenségeken kívül feltűnő volt a beteg tőkék gyökérhajtásainak nagy száma, mi különösen akkor ötlött szembe, mikor egyes tőkék kiásásához fogtánk. A beteg gyö hajtások nagy részének egész alsó fele, vagy harmada, el volt feketedve. Egyes olyan tőkék gyökérzetét vizsgálva, a melyek habár betegek voltak, de még éltek, a gyökérképződés normálisnak mutatkozott s legfeljebb Boesleria hypogaea Thümen*) nevü gombát lehetett találni, részben a gyökérnek meglátszólag egészséges, részben már elhalt részein. Valamint a földfölötti részeken, ugy a gyökéren sem lehetett találni, mint az Horváth Géza dr. konstatálta, rovar, vagy más valami állali pusztítás nyomára. A szőlő talaja huinozus homok egészben s az a terület, a hol a betegség mutatkozott, humozus vályog, helyenkint mészkavicscsal. A betegséget tehát a talaj alkotására nem lehetett hárítani, mert a beteg szőlők talaja jó minőségű és nem nedves talaj. Szorgos kutatás alá véve a beteg hajtásokat, ezek feketés foltjain, kézi nagyitón át sem lehetett semmiféle nyomára jönni. *) E gomba igen közönséges az elhalt vagy beteges szőlő* tőkék gyökérzetén. (Vége köv.) Folytatása u főlapon.