Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-07 / 14. szám

..!>• Y í I« V I I) í; K.' III. o. ker. adólajstrom a városi adóhivatalban ápril 4-től 8 napra közszemlére leend kitéve. Ezen adókivetés ellen azok, kik ezen adónemmel már mult évben is meg voltak róva, a közszemlére való kitétel napjának leteltétől további 15 nap alatt, azok pedig a kik ezen adónemmel a folyó évben első izben lettek megróva, ezen adónemnek adókönyvecskéjökbe történt beirasa napjától számított 15 nap alatt adhatják be felszólamlásaikat a kir. pénzügyigazgatósághoz. Nyiregyháza, 1895. márczius hó 31. Bencs László, polgármester. — Református hangverseny. Lapunk mult számában röviden érintettük, hogy a reform, egyház iskolai czélokra, abból az alkalomból, hogy az egyházkerületi közgyűlés Nyíregyházán fog megtartatni, e hó 23-án hangversenyt rendez. Nyiregyháza város ifjúsága sorakozott, hogy e nagy sikerűnek ígérkező hangverseny — melyet tánczmulatság fog az ipartestület helyiségeiben követni, — változatossá és élvezetessé tételét biztosítsa. A programm most van végleges megállapítás alatt, s annyit előre is jelezhetünk, hogy több olyan pontja lesz, amelyek Nyíregyházán az újdonság hatását fogják tenni. A hangverseny a színházban tartatik meg. — Névmagyarosítás. Dr. Grosz Dezső dunecseri illetőségű budapesti tébolydai orvos, vezetéknevét, belügyminiszteri engedélylyel „Nagy"-ra változtatta. — „A Sóstó fiirdő ismertetése." Tavasz fakadás van. A sóstói erdő tölgyfáin is pattannak a rügyek. Kizöldül erdő, mező s megnépesül az élet vidámságával nem sokára a Sóstó fürdő is. Tolnay Sándor ur, a fürdő bérlője nyomtatott ismertetést adott ki a Sóstó fürdőről. Ez ismertetés lapunk e számához is mellékelve van s mi e helyütt annál is inkább fölhívjuk arra olvasóink figyelmét, mert a Sóstó fürdő, vizének csodálatos gyógyító hatásánál, berendezésének mai kényelmességénél fogva igazán megérdemli, hogy betegek és szórakozni vágyók igénybe vegyék. A Sóstó bárlője pedig már a mult évi fürdő saison alatt tanúságát adta annak, hogy akar is, tud is megfelelni a közönség igényeinek. — Gyász-ünnepély Dcssewífy Ottóért. Mult hó 31-én tartották meg Hugyajban Dessewffy Ottó nagybirtokos elhalálozása alkalmából a lapunkban már jelzett gyász Isten-tiszteletet, melyen többen voltak jelen városunkból is az ág. hitv. evang. egyház és a főgimnázium képviseletében. A gyász-ünnepély az elhalálozott által létesitett és ez alkalomra zsúfolásig megtelt templomban folyt le. A gyászének elhangzása után Farbaky József főesperes mondott mélyen megható imát, majd Bartholomacidesz János főesperes tartott alkalmi beszédet, melyben az elhunytnak kimagasló erényeit és érdemeit ecsetelte élénk színekkel, melyeket ugy egyháza és hazája, mint a jótékonyság terén szerzett 82 évi pályafutásán. Megfelelően méltatta azon nemes tettét, hogy „Zsindelyes" nevű tanyáján iskolát alapított, azt nemcsak korszerűen berendezte, hanem fennmaradását is biztosította. Meghatóan élénkítette fel a kisded gyülekezetnek emlékében azon szép jelenetet, midőn ő — az előkelő gazdag ur — cselédeinek élén először vette fel az Úr Szentvacsoráját ezen uj templom felszentelését végző Gzékus István püspök kezéből. A gyász-ünnepély után a jelep volt vendégek Gsanády Adorján vendégszerető lakásán gyűltek össze szívélyes ebédre. Még egy dicséretre méltó eseményről kell megemlékeznünk. A jelenvoltak közül valaki azt a megjegyzést találta tenni, hogy jó volna a templom némely megrongált részeit kitataroztatni. — E czélra azután nyomban gyűjtést indítottak s a vendégek — mondhatni — versenyre keltek és a repülő ötösökből és egyébb adományokból néhány pillanat alatt 90' frtot meghaladó összeg gyűlt be. A templom kijavításával saját kérelmére a jelenlevő Vojtovics urat bízták meg. $ — Megörült bankóhamisitó. Az elmúlt év nyarán Kulhauek Adolf, mesterségére nézve kitanult tolvaj, banköhamisitóbandát toborzott össze nagyobbrészt jómódú ha^du megyei és nyírségi gazdákból, melynek ő volt a feje. A műhely a Nyir Madán lakó özvegy Ilosvai Józsefné házában volt berendezve, a kit gyöngédebb kötelékek is füjtek a vakmerő tolvajhoz. Mikor azután az üzlet folytatásához Bartha Lajost debreczeni korcsmárost is meg uyerték, a ki 560 forinttal járult a vállalathoz Dirner nevű rajzolójuk hozzáfogott az 5 és 50 forintosok készi téséhez, melyeket páratlan ügyességgel rajzolt a beszerzett márványlapra. A csendőrség neszét,vévén a dolognak, rajtuk ütött s az egész banda hurokra került Kölhanek kivételével a ki megérezvén a sáfrány illatot, Fiúméba szökött, hogy onnan a tengerentúlra vitorlázzék. A magyar kikötőben azonban elhagyta szerencséje, mert az ottani rendőrség felismerte és pártfogásba vette. Hazaszállittatása alkalmával szökést kísérlett meg s Högyésznél leugrott a robogó vonatrél. A börtönőr utánna lőtt, mire a vonat megállott s a menekülő gonosztevőt őrült hajsza után lefogták. Pénzhamisításra irányzott bűnszövetség miatt a héten ült volna törvényt az egész banda felett a budapesti törvényszék, de Kulhanek, akit három markos börtönőr támogatott, nagyon is kusza magaviseletet tanúsított, folytonosan a boltozatot nézte, s környezetét figyelmeztette az ott fel feltűnő csomókra és sötét poDtokra, ugy hogy utóbb is a törvényszék kénytelen volt a tárgyalást elhalasztani s Kulhanek elmebeli állapotának megfigyelését elreudelni, a ki íek agyveleje lehót. hogy a vonatról való leugrása alkalmával hibbant meg, — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes gyűlését e hó 11-dikén, csütörtökön tartja meg. — Hivatali állások szaporítása. A vármegye tözönségének határozata értelmeben a nagykállói járás>an egy szolgabírói, egy 4-dik aljegyzői, egy árvaszéki rnoki és hét szolgabirósági dijnoki állás rendszeresítetett. A belügyminiszter most megengedte, hogy ez álIsok május 1-től kezdve betöltessenek. — Az ipartestület kérelme. A nyíregyházi iparit ület mult hó 26-án tartott közgyűlésén foglalkozott testűlet tagjainak sorából megalakult székházépitő rész:nytársaság ügyével is. Ez a részrénytársaság tudvalevőg oly czélból alakult, hogy egy az ipartestület, valamint iparos ifjúság czéljaira szükséges házat építsen. Ez a z fel is épült a szent-mihályi utczán s benne azon ml, hogy az ipartestület hivatalos helyiségei és az iros ifjúság önképző köre elhelyezést találtak, egy ;as tánczterem és színpad részére való helyiség is van. Ez az épület azonban a telek vételárával együtt mintegy 23—24000 forintba került, mig akibocsátott 10 forintos reszvények közül, ámbár Nyiregyháza városa 300 darabot vett át, csak mintegy 900 —950 darabot jegyeztek; ekként a részvénytársaság majdnem 16000 forint (15794 frt 91 kr.) adóssággal küzd. Minthogy pedig a ház jövedelméből ezen adósság kifizethetésére remény nincs, az ipartestület, mint a mely nem csak mint bérlő, de tagjai révén is érdekelve van a részvénytársaságnál, kérvényt adott be a városhoz, melyben hivatkozással azon körülményre, hogy az ^ipartestület az elöljáróság teendőinek tetemes részét van hivatva teljesíteni s igy az ekként megtakarított hivatalnokok (a kérvény szerint egy aljegyző, két irnok és két szolga) részére szükséges fizetésekben a város költségvetésében évenként mintegy 3030 torint kiadást tesz nélkülözhetővé, — azt kéri a várostól, hogy a város vegye át a részvénytársaság adósságát, ugy azonban, hogy az átvállalt adósság erejéig a város legyen a részvénytársaság telekkönyvileg biztosítandó hitelezője. A tulajdonos a részvénytársaság marad, a részvények pedig az évi jövedelem arányában beváltatnának. Ha pedig a város ezen kérelmet nem teljesítené, az esetben az ipartestület részére ingyen helyiséget kérnek, mert a részvénytársaság a most még tulajdonát képező és részben az ipartestület által bérelt épületet eladni lenne kénytelen. Ez alkalommal minden kommentár nélkül registráljuk ezt a hirt. — Huszonötéves évforduló. Egész csendben, zajtalauul üli lelkészségének huszouötéves jubileumát a nyíregyházi ev. ref. egyház nagyérdemű lelkésze: nt. Lukács Ödön esperes ur. Huszonöt éve immár, hogy elragadó ékesszólásának hatalmával részesiti hiveit a lelkészi teendők magasztos malasztjában, Huszonöt éve nyújt lelki bátorítást az élet küzdelmeiben kifáradtaknak, vigaszt a csapásoktól meglátogatottaknak. A nyíregyházi kisded ref. egyház egyik legerősebb támaszát, jövendő felvírágozásának legkitartóbb bajnokát, a vezetése alatt álló felső-szabolesi ev. ref. egyházmegye kötelességében hü, odaadó, lelkiismeretes administratorát birja a jubilánsban, kinek ugy a templomi, mint egyéb alkalmi szónoklatait oly szívesen és lelkiépülésse! hallgattják meg más felekezetbeliek is. Mint értesülünk a ma délelőtti isteni tisztelet utáu, melyet maga a jubiláns végez, hivei és tisztelői ovátiókban fogják részesíteni, amihez részünkről ezu'on is csatlakozunk. — Áthelyezés. Waisz Imre nyíregyházi kir. törvényszéki és Somogyi Bálint nyírbátori kir. járásbirósági Írnokokat az igazságügyminiszter kölcsönösen áthelyezte. — Köszönet nyilvánítás. Somogyi Gyula kir. közjegyző úr, azon alkalomból, hogy kedves nejével ma 25 éve lépett házasságra, 25 frtot küldött hozzám, általam megválasztandó czélra leendő felhasználás végett. Somogyi Gyula úrnak, ki oly sokszor adta már tanújelét emberbaráti nemes érzületének, szíves áldozatkészségének, legutóbbi adományáért ezúton is legőszintébb köszönetemet fejezem ki. Kelt Nyíregyházán, 1895. ápril 6. Bencs László, polgármester. — Gyümölcsfáink veszedelme. Gazdaközönségünk, kertészeink néhány év óta tapasztalják már, hogy a gyümölcsfákat valami kártékony élősdi faj sorvasztja. Most a belügyminiszter ez ügyben hosszabb rendeletet intézett vármegyénk közönségéhez, melyet a következőkben közlünk: „Magyarország gyümölcstermelésének fejlődése a vértetü (Schizoneura lanigera Hausm) terjedése állal igen nagy mértékben veszélyeztetve van. A vértetü az ország sok részében már veszélyesen el van terjedve. A vértetü az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 48,000. számú rendelet 50. §-a szerint azon káros rovarok közé tartozik a melyek a most idézett t.-cz. 52. §-a alapján a mulasztó költségére hatóságilag is irtandók. A vértetü irtásának módja a közönség előtt már abból az útmutatásból ismeretes, a melyet a volt földmivelés ipar és kereskedelemügyi miniszter még 1884-ben közzétett, miután azonban a vértetü ujabb időben egyes vidékeken aggasztó módon kezd terjedni, az annak irtására vonatkozó utmutatást újból kidolgoztattam és ebből 2 példányt ide csatolva, felhívom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint az 1894. évi XII. t.-cz. 50. §-ában előirt irtás ott, a hol szükséges foganatosittassék. Minden elkövetendő arra nézve, hogy az emiitett irtási útmutatásban foglaltak minden gyümölcstermelő előtt ismertté tegyenek. Felhívom a törvényhatóságot, miszerint megfelelő módon figyelmeztesse a gyümölcstermelő közönséget, hogy óvakodjék gyümölcsfa csemetéit és ojtó ágait oly helyekről beszerezni, hol a vértetü jelenléte constatáltatott vagy annak jelenléte gyanittatik — másrészt pedig intézkedés teendő arra nézve is, hogy a vértetüvel ellepett gyümölcsösökből csemeték és ojtó ágak sehová ne vitessenek, a mire nézve alkalmas rnód lesz az is hogy az ilyen telepekre a közönség figyelme a helyi lapok utján felhivatik. S elvárom, hogy a közönség hazánk gyümölcstermelése érdekében, az itt elrendelteket a legnagyobo pontossággal végre fogja hajtani. Budapest, 1S95. márczius 25. Festetits, s. k." A rendeletben érintett utmutatást hivatalos közleményeink között találják olvasóink. — Rémhírek vármegyénkből. Ismételten meg emlékeztüuk már azokról a bosszantó koholt hírekről, melyek időközöuként, vármegyénkre vonatkoztatva, a fővárosi lapok hasábjain napvilágot látnak. Figyelmez tettük fővárosi kollegáinkat is, hogy ne engedjék magukat szavukhihetóségének rovására minduntalan felültetoi holmi obskurus helyről eredő tudósításokkal, de ugy látszik eredménytelenül. Most hogy a Tisza vízállása az 1888-iki eddig tapasztalt legmagasabb vízállást már majdnem elérte, csaknem nap nap mellett olvasunk képtelennél képtelenebb híreket árvizekről, kiöntésekről, kiszámithatlan károkról, beláthatlan tengerekről, elmenekült lakosságról; csak épen az emberéletben esett károk hiányoznak még, pedig 4—5000 megfúlt embert már ép oly kevés fáradsággal a lelkükre vehettek volna az illető tudósítók, mint a többi rémmeséket. Különösen a Pesti Napló jár elől jó (?) példával hallatlanul merész tudósításaival. Igazán bámulnunk kell, mily kevés lelkiismeretesség lakozik némely „tudósitó'-ban; de bámulnunk kell a felett is, hogy a fővárosi lapok milyen könnyen engedik magukat következetesen felültetni. De hát nem jut eszükbe, hogy mi, szabolcsvármegyeiek miként adjunk hitelt többi híreiknek is, ha látjuk, hogy a vármegyénkre vonatkozó híreik milyen alaposak? íme egy kis mutató a „Pesti Napló* péntek esti számából: „Nyíregyházáról jelenti tudósítónk : Az ár elöntötte Nagyfalut, Bácsit (talán Balsa) és még néhány kisebb községet is. A lakosság még idejekorán kimenekült. Tokaj és Rikamaz között oly óriás a viz, hogy az utmenti fáknak csupán a teteje látszik ki. A közlekedést csónakon tartják fenn. Apadásra egyhamar nincs remény, sőt a vizet mindinkább dagasztja a beözönlő hóviz. A máramarosi, zempléni és borsodi hegyekben csak most kezdődött meg a hóolvadás. Rakamaznál óriás viztenger látszik a vasúti töltés két oldalán. A tengerből csak itt-ott világlik ki egy falu fehér tornya. A község viz alá került ós a lakosok kimenekültek. Az idei árviz kiszámíthatatlan károkat okozott. A vetéseket végképp megsemmisítette az elborított területeken, de igen uagy kárt tett az állatokban is. A viztenger felületén csónakok, tutajok járnak. Bennük kétségbeesett emberek, akik otthonukból valamit megmenteni igyekeznek. A Miskolczról érkezett utászkatonák pontonokon járják be a vizeket és derekasan végzik a mentőmunkát. Eddig még nem érkezett hir róla, hogy valahol emberéletben kár esett; a viz áradását látták mindenütt és idejekorán elmenekültek." — A választók figyelmébe. Rindes körülmények közt a jövő 1896 ik évben lesznek az országgyűlési képviselőválasztások. Di a jövő évi választásokhoz 1895. évben állitjlk össze a választók névjegyzékét. Habár a a választók névjegyzékének összeállítása folyó évi május és juaiusban történik is, van egy körülmény, mely a figyelmeztetést már most időszerűvé teszi. Az 1875. évi VI. t. cz. ugyauis azt rendeli, hogy a választók névjegyzékébe csak azon jogosultak veendők be, kik a megelőző, tehát jelenleg az 1894 évi egyenes adójukat f. óvi ápri15 ig bezárólag lefizetik. — Vad-statisztika. A nyíregyházai vadásztársulat tagjai a legutóbbi vadász-szezón alatt a kővetkező eredménynyel fogyasztották a puskaport: elesett nyál 930 db, fáczán 29 db, fogoly 92, fürj 5, haris 1, vadlúd 1, vadrucza 220, szárcsa 118, erdei szalonka 11, vízi szalonka 54, róka 28, sólyom 1, bagoly 1, szarka 258, összesen 1652 darab. — Vállalkozók figyelmébe. |Tokaj-naményi tőrvényhatósági közutból kiágazólag, a m. kir. államvasutak Kemecse állomásához vezető vasúti hozzá járó ut szakasznak 308. 5. m. hosszban cyklopsz-burkolattal való kiépítését az 1909 frt 51 krra terjedő költség előirányzat jóváhagyása mellett elrendelvén, s ezen munkálat vállalkozás utjáni -végrehajtásnak biztosítása (czéljából folyó 1895. év ápril hó 22-ik napján délelőtt 10 órakor Nyíregyházán tettes Szabolcsvármegye székházának kis tanácstermében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a munkálat elvállalására vonatkozó s az engedélyezett ősszeg 5%,-ot tevő bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtt 9'/a órájáig Szabolcsvármegye iktató hivatalába annyival inkább igyekezzenek beadni, minthogy későbben érkezettek, avagy távirati ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a szabolcsvármegyei kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órában naponta megtekinthetők. — A nyíregyházai iparos^ifjuság önképző egylete saját pénztára javára április hó 15-én, húsvét másod napján, egyleti helyiségében családias jellegű zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: személjrenkint 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapi lag Dyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — A „Hatzel-térI plaez". A Hatzel-téri háztulajdonosok a debreczeni utczai iskolában márczius 31-én, vasárnap délután népes értekezletet tartottak a Hatzeltéri piacz felvirágoztatása érdekében. Abban történt megállapodás, hogy kérelmezni fogják a Zöldség-téren levő ócska-áru sornak a Hatzel-térre való áthelyezését. A kiküldött bizottság e tárgyban felkereste városunk polgármesterét, aki megígérte jóakaratú támogatását. — „A Kert" melyet hires hazai magkerekedók Mauthner Ödön ad ki; április 1-én megjelent2-számával a tartalom változatosságát illetőleg még érdekesebb s vonzóbb, mint a minő első száma volt, melylyel a magyar irodalomban egy csapásra kivívta a polgárjogot. Kertészettel foglalkozóink csak most látták be, midőn ,A kert" praktikus irányban szerkesztett lapjait forgatják, hogy ezideig minő hasznosutmutató nélkülfoglalkoztak tárgyukkal: a kertészettel! Mauthner ÖJön hazafias missiót teljesít, midőn egyrészről „A kert" ben meg Í3 magyarázza miként tereljük kertészetünket a haladás és fellendülés ösvényére? Ne kertészkedjünk, mig .A kert" et át nem lapozik!!! A kiadó hivatal (Audrási ut 23.) emutatványszámot ingyen küld. — A kevély nagyapa. Izsai István Kordován bokorbeli, 75 éves gazda-ember a szobájában egy bornyu kötélre felakasztotta magát. Kis unokája vette észre először az öreget s kimenvén szüleihez, azt mondta nekik, hogy „nagyapa olyan kevély, hogy nem is szól, ha kérdem!" Az öreg ember ekkorra már halva volt. Az öngyilkosságot életunságból követte el, mert több egy évinél már, hogy emlegette: nem érdemes élni! — Tolvaj cseléd. Szendrei Anna cseléd Jármy Miklós eperjeskei földbirtokostól 220 frt értékű arany és ezüst neműt ellopott. A csendőrök elfogták s átadták a kisvárdai kir. járásbíróságnak. — Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Gyűjtötte és magyarázza Tóth Bála. Ara diszes angol vászon kötésben 3 forint. E könyv a magyar müveit közönség ajkán élő közmondássá vált idézetek első kritikai gyűjteménye Réjóta érezzük az ilynemű munka szükséget; ezért folyamodtunk a hasonló külföldi művekhez,különösen Büchmann Geflügelte Worte czimü könyvéhez. De ezekben magyar adat, sőt magyar vonatkozás alig van; ami pedig mégis akad, csupa helytelenség. Tóth Béla ez érzékeny hiányt pótolja jelen nagy művével. Mintegy másfél ezer szálló igét közöl a magyar történet, a világtörténet, a magyar, görög, latin, olasz, spanyol, angol, német stb. irodalom köréből, mindig a magyar