Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-25 / 47. szám

.NYIBVIDÉ It" — Asryóffyszéruuiugy látszik meg sem olyan hozzáférhetlen ma már, csak nagyobb utánjárást és költséget igényel almegszerzése. Igy, mint értesülünk, dr. Flegmáim Sándor városunk orvosi karának eme fi ital és komoly törekvésű tagja, szintén szerzett be a Behring-féle vérsavóból s rendelkezésére áll azon családoknak, melyeknek gyermekei az eddig épen gyógyithitlansága miatt oly rémítő difceritészt esetleg megkapják. — Felolvasó estély. A kereskedő ifjak egyesülete e hó 1-én kezdi meg eddig is szokásos felolvasó estélyeinek sorozatát. Ez a derék ós igazán szép virágzásnak indult egyesület, melynek legelső feladata az önképzés, most, hogy felolvasásainak téli saisonját megkezdi, nem csak az egyesület tagjai, de általában véve az összes kereskedők s társadalmunk szélesebb körei is, az érdeklődésre méltán tarthat számot, A deczember 1 jei estélyen Szlaboczky Imre főgimnáziumi tanár fog felolvasást tartani, Guttmann Zsigmond pelig szavalni fog. — Leszáll a törvényes kamatláb. A törvényes kamatláb Magyarországon eddig tulvalevöleg 6%-ot tett ki. Ez azonban a fejlődő életviszonyok között un nár nálunk is tulmagasnak bizonyult, miért is a kormány, illetve az igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselő ház elé, mely a törvényes kamatlábnak 5%-ra való leszáliitására vonatkozó intézkedéseket foglalja magában. Az uj törvényt a jövő év elején életbe szándékoznak léptetni s ez időtől kezdve mindazon követelések után, melyeknél magasabb kamit Írásban kikötve nincs, csupán 5»/o számithitó és követelhető. Megemlítjük különben, hogy Francziaországbin is most tervezik a törvényes kamatláb lejebb szállítását, cnk hogy ott már polgári ügyleteknél 3%, kereskedelmi ügyieteknél pedig 4%-nál tartan ik. Angolor izágban még ennél is alacsonyabb a törvényes kamat. — Vármegyei tisztviselők kinevezése. E,'y fővárosi lap legújabb számában a kinevezési rendszer életbeléptetéséről hoz beavatott körökből, de meglehjtősen meglepő értesítést. E szerint most, hogy a vármegyei tisztviselők mandátuma a jövő évben lejár, az 1891 ik évi 33-ik tőrvényczikkely (a Szapáry-fele két paragrafus) értelmében a közig izgatást a' vármegyékben állami kinevezett tisztviselők vennék át. A kormány azonban — hogj> a szélsőből obstrukcziójít kikerülje — csak egy uj két szaka9zo3 törvényjavaslatot nyújt be. Ennek a törvénynek első szakaszában kimondatnék, hogy a mostani választott tisztviselők mandátumát meghosszabbítják a megyei közigazgatás végleges rende zéseig, a második szakasz értelmében pedig az időköz ben megüresedő vármegyei tisztviselői állásokat kimvezés utján töltik be. — Utazó zsebtolvaj. A legutóbbi újhelyi tuti vásáron nevezetes zsebtolvajt C3ipett el a rendőrség. Mindsák Máriának hívják. Nyir-Lugosra való a még csak 18 éves, csinosképü, jóöltözetü hajadou. VtlóJi művészettel kezeli a zsebelést ós erről a hajlamairól már évek óta ismeretes többfele a rendőrség előtt. Lopásait leggyakrabban az állomások pénztárai előtt szokta elkövetni. Valószínű, hogy a jómadárnak bűntársa is van ós pedig egy volt tanitó. — Nyilvános nyugtázás. A nyíregyházi ipartestület zászlószentelése atkalmából zászlószeg után begyült összeg: Kállay András főispán 50 frt, Kertész Bertalan 5 frt, Dr. Konthy Gyula 5 frt, Haas Mór 5 frt, Stoffan Lajos 2 frt, miskolczi ipartestület 2 frt, csurgói ipartestület 2 frt, salgótarjáni ipartestület 5 frt, mohácsi ipartestület 3 frt, késmárki ipartestület 3 frt, szabadkai ipartestület 2 frt, siklósi ipartestület 3 frt, Oberndorfer János 3 frt, Louis Fedor 3 frt, Kozma György 3 frt, Mihovics Ferencz 1 frt, Szabó Márton 3 frt, Patek Károly 1 frt, Jéger József 3 frt, Szabó Endre 2 frt 50 kr, Papp Miklós 5 frt, Mácsánszki Sámuel 5 frt, Zoltán Aurél 2 frt, Stern Jenő 5 frt, Stein Ignácz 3 frt, Stein Sámuel 3 frt, Pazár István 3 frt, ifj. Bodnár István 3 frt, diósgyőri ipartestület 2 frt, esztergomi ipartestület 5 frt, munkácsi ipartestület 5 frt, nagy-károlyi ipartestület 3 frt, karczagi ipartestület 2 frt, nagykanizsai ipartestület 5 frt, pesti lakatos ipartestület 5 frt, szegedi ipartestület 3 frt, nagy-becskereki ipartestület 5 frt, losonczi ipartestület 2 frt, Mősz Béla 2 frt, Leffler Sámuel 3 frt, Elcser Simon 3 frt, Porubszky Pál 5 frt, Szlaboczki Imre 2 frt, Szabolcsi hitelbank 5 frt, Heider Antal 10 frt, Bencs László 5 frt, Desewffy gróf testvérek 20 frt, Szohor Pál 2 frt, Kövér Zsigmond 3 frt, Sztopka Ferencz 3 frt, Adamkovics András 3 frt, Seidel Ede 3 frt, Ruman Andor 2 ft, Szatkevics Román 4 frt, Moravszki Ferencz 5 frt, Surányi Imre 5 frt, Éles Lajos 5 frt, Soltész Elek 2 frt, Puhi Gyula 3 frt, Hibján Gyula 5 frt, Nádasi Kálmán 2 frt, Nádasi Lajos 5 frt, Karner József 3 frt, Pintér István 3 frt, Stoller Ferencz 5 frt, Somogyi Gyula 5 frt, Nagy Lajos biró 2 frt, Bégányi Ferencz 2 frt, Martinyi József 3 frt, Vojtovics Bertalan 10 frt, Csapkai Jenő 5 frt, Fest László 3 frt, Kubacska István 2 frt, Hibján Ferencz 2 frt, Meskó László 5 frt, Casitió Egylet 10 frt, Orsovszki Gyula 3 frt, dr. Vadász Leó 3 frt, Májerszki Barnabás 5 frt, Barzó Mihály 10 frt, Márton József gyógyszerész 10 frt, Kubassi Gusztáv 2 frt, Jurás Lajo3 egy ipartestületi ház részvény, Bozán Gyula 5 frt, Léderer Ignácz 5 frt, Gyurcsány Ferencz 5 frt, Pásztói ipartestület 2 frt, Margitai ipartestület 2 frt, Makói ipartestület 2 frt, Gyulafehérvári ipartestület 5 frt, Beszterczebányai ipartestület 5 frt, Budapesti asztalos ipirtestület 5 frt, Tóth Komlósi ipartestület 2 frt, Gazdasági Egylet 5 frt, Szopkó Alfrréd 5 frt, Szek?zti Gyula 3 frt, Velkei Pál 5 frt, Adler Lipót 5 frt, Verzár István 5 frt, Andre Gyula 5 frt, Horváth István 3 frt, Tamási Endre 3 frt, Major István 2 frt, Oláh Gáza 5 frt, Kerekes Pál 3 frt, Deusch Sámuel 3 frt, Pozsonyi György 2 frt, Korányi Imre 5 frt, Majoros Károly 5 frt, Mitlák János 3 frt, Ferlicska Rudolf 5 frt, Szmolár István 3 frt, Birtholomaeidesz János 5 frt, Topser János 5 frt, Sini'tó József 5 frt, Kovács JFerencz 2 frt, Kálnai Endre 3 frt, Korponai Kálmán 3 frt, Kun Mítyás 5 frt, Májerszki Béla 5 frt. (Fvlytatjuk.) — Színházi hirek. Szilkii Lij>s színtársulata pár nappal meghosszabbitottta itteuui tartózkodását. Szerdáa lesz az utolsó előadás. Ezen idő alatt meg két nevezetes újdonság kerül pzinre, ugy mint a Bányamoster operett, melyet régóta kíváncsian vár a közönség és a Szókimondó asszonyság (Mtdime Smi Gene) melyet mostauábiu folyton zsutoit hlz eljct a luk a uép színházban. Hetfon pedig Pourmn Henriettnek a társulatnak gyönyörű hangú és iskolázittságu koloratnr énekesnőjének lesz jutalomjátéka, mely alkalommil a „Fokról-fokra" czimü énekes életkép kerül sziure. — „A Magyar nemzet története." Szalay József kiváló muukájáüoi ma jelent meg a második fűzet, melynek úgy szövegéről, mmt képeiről elismeréssel kell nyilatkoznunk. — A szerző előbb a rómaiak harcziit a ger mánokkal tárgyalja, azután áttér a hunok betörésére és Attilla történetére, végül a hitoiik fejezetben ama germán népekről szól, melyek hazáikban a hauok elüzetése után uralkodtak. — A szö/eget ugyiuiz az élőnk világos előadás jellemzi, a melyet már voit alkalmunk kiemelni, ós a források felhasználása tekintetében is a legnagyobb lelkiismeretességet konstatálnuuk. A képek egytói-egyig rendkívül érdekesek és van köztük sok olyan is, a mely nálunk Magyarországon még sohasem volt reprodukálva. — A 4. fejezetben a Columm Aitoninak egy érdekes domborművét találjuk, mely a rómiiak kivonulását Cirnutumból tárgyalja, frajáu oszlopáról igen szépen van reprodukálva a szármát lovasok csapatja távolabb egy harczot látunk rómaiak ós germánok kózt, majd a „germánok legyőzését," továbbá Marcus Aureliusuak azt a gyönyörű lovas szobrot, melynek eredeti a római Cepitoliumnál áll. A Columna Antoninak még néhány reszletét is bemutatja a szerző, hogy azután a következő fejezetbeu a hazánkban talált hua eredetű tárgyakat ismertesse meg velünk. — A Nagy Szent-Miklósi leletet Aétius római vezér képmása követi, mely egy monzai diptychouról van lemásolva; inajd AttiUa történetének művészi ábrázolásai közt be vau mutatva Knackfuss egy szép rajza: „Követek tisztelgése Attilla nejénél", valamint Miue: „AttiUa hilála" czimü képe. A füzet utolsó fejezete gőt képeket tartalmiz, melynek a vatikáni muzeumban órzö;t sarkofágról vaunak le másolva, végre nópvándorlási ékszerek vanuak be mutatva két szép táblázatban. — Azt hiszük, maga e rönd tartalmi ismertetés is elegeudó arra, hogy bárkit is meggyőzzön a Szalay-féle munka nagy értékéről. Csak ínég arra figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy e munka nem tudósok, hanem a művelt nagy közönség számáré készilt. Nem is egy tized, hanem alig két esztendő fog kelleni befejezéséhez, ügy hogy az e^ész mii 1896. elején kapható lesz. Ez is uagy előnye a könyvei, melyet ismetelve melegen ajánljuuk. Egy füzet ára 30 kr. Előfizetési ára '/« évre (6 füzet) 1 frt 80 kr. '/a évre (12 füzet) 2 frt 40 kr. Egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Az előfizetés összeg legczélszerübben Litupel Ilóbdrt (Vodioder F. és fiai) kiadókivatalának Audrássy-ut 21. sz. a. küldendő be, A füzetek bórmentve küldetnek. A inezüröiulőri törvény életbeléptetése. A mezőgazdaságról és mezőrandőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. november tió 1-én életbelépett, s vele egyidejűleg megjelent a törvény végrehajtására vonatkozó utasítás is, mely apróra megszabja, hogy a hatóságoknak, a varmegyeieknek és községieknek, mit. kell tenuiök, üogy az uj törvény az élet gyakorlatába átültettessek. Hogy a törvény óietbelópásének ideje a téli időszak legelejére vtu kitűzve, aunas örülünk, mert igy lesz idejük a gazdákuak a törvény követelményeivel, előnytnyujtó intézkedeseivel és terheivel alaposan megismerkedni s a jövő gazdasági évnek már a törvény által alkotott uj rend ismeretével mehetnek teki. Olvasva a miniszteri utasítást, feltűnt neküuk az eddigi hisonló munkáktól eltérő szerkezete. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény végrehajtása tárgyábau kiidott utasításnak nemcsak fejezetei, üauem szakasza is i törvényévél azonos beosztásnak. A törvény minden szakaszának hasonló számú szakasz felel meg a végrehajtási rendeletben is. Minthogy pedig ez a rendelet nemcsak az adminisztratív hatóságokat, hanem ós legalább is oly mértékben a gazdaközönség igényeit is érdekli, nelyuek pedig nincs ideje hosszas törvénystuliumokat csinálni, a jelzett szerkezetet szerencsésnek tartjuk, mert őzzel nemcsak a végrehajtás munkájára hivatott hatósági közegek, hanem a végrehajtásnál első sorban érdekelt gazdiközönség igényei is kellőleg méltatvák. Nagy könnyebbségnek tartjuk a törvénynek az életbe való átültetésénél azt is, hogy a rendelet nem megalkotandók a törvény által kívánt fontos gazdasági kihatású várnegyei és községi szabályrendeletek, hanem mindegyikre íózve mintát is Közöl. Általában veve kedvező benyonást tesz reánk a szóban levő kormányintézkedésnek tzjon főjellemvonása, hogy a gazdaközönsógnek, az őt leg•cőzvetetlenebbül érintő törvóuyadta és autouom jogait s izok igénybevételének módját világosan megmagyarázva, gyakorlásukat, igénybevételüket megkönnyíti. — De lás suk közelebbről a mezőgazdasági törvény végrehajtására /onatkozó utasítás határozmányain A gazdáknak az őket érdeklő dolgok hatósági intézésébe való befolyását s ;hhez képest megfelelőbb testületekbe való szervezését tét ponton érintette a törvény; t. i. a nyomásos gazdálkodásnál, amelynek ügyvitelére a birtokosságnak szerves önkormáuyzati testületté való alakulását engedte meg, —• s az állattenyésztési ügyeknél, amidőn a községi apaállatok évenként való vizsgálatával, az alkalmulanok íiselej ezésével s a hiányzó apaállatoknak a községek részére való megszerzésével, a „járási mezőgazdtsági oizottság" ot bizta meg. — A végrehajtási rendelet a községi birtokosságok szervezését, melyet a törvény csak megenged, de uem követel, egyrészt megkönnyíti iz által, hogy a szervezési szabályokra mintát s a bírt (kosságnak, mint szervezett testületnek működésére utnutatásokat ad, másrészt tágabb térre viszi az által, hogy hisonló szervezkedésre módot ad azokban a községekben is, amelyekben nyomásos gazdálkolás nincs, azonbin a közös legelő huszuálata megkívánja az érdekeltek társulását. — A törvény a járási mezőgazdasági bizottsigoknak csak az állattenyésztési kérdésekben ad hatássórt. A végrehajtási utasítás pedig, már minden hatósági elintézést igénylő gazdisági kérdésnél igánybe veszi a gazdaközönség kebéléből szervezendő ezt az uj orgánumot. — A végrehajtási utasítás a törvényben még nem emiitett „vármegyei mezőgazdasági bizottságokéról már, mint a vármegyei hatóság véleményező ós támogató szakszervéről emlékezik meg. — A városokban a rendelet mezőgazdasági autonom szakszerveket nem állit fői s részletes szabalyokat o tekintetben nem ad, csupán utasítja a városokat, hogy saját önkormányzati hatáskörükben megfelelő szervekről gondoskodjanak. Tekintettel a városoknak fejlettebb adminisztrácziójárá, ezt elegendőnek is véljük. Mindezt összefoglalva, tagadhatatlan, hogy a kormány igyekezett a meglevő hatósági szervezetet az érdekeltekből alakitottj uj orgánumokkal megerősíteni és támogatui; — azonban ezzel még nem látjuk teljesen biztosítva régen várt mezőgazdasági törvényünknek intenzív, helyes ós gyors végrehajtását; mert külön, szakképzett, reudeszereseu alkalmazott, jól dotált és teljesen hivatásuknak élő szakegyónek nőikül a vármegyei központi és a járási hatóságoknak, valamint a melléjük rendelt; bizottságoknak miuden erőlködése csak félerelmőnyt fog biztosítani a törvény végrehajtásának nagyszámú teendői körül. — A törvény végrehajtásával kapcsolatos teendők határidőkhöz vannak kötve és következők: 1) A nyomásos gazdálkodásbau érdekelt birtokosok összehívására szolgáló hirdetmény kibocsátása: 1895. évi február hó l-ig. 2.) A közös legelő használatában érdekelt birtokosok összehívására vonatkozó hirdetmény kibocsátása: 1895- évi febr. hó l-ig. 3.) A káros vízmosásokra vonatkozó bejelentések megtétele 1895. évi november hó l-ig. 4) A haszonállatok összeírása éveukint márczius hó 31-ig. 5.) Az állattenyésztési szabályrendeletek átdolgozása: 1895 április hó 30 ig. 6) A járási mezőgazdasági bizottságok szervezéséről szóló szabályrendeletek megalkotása.) 7.) A birtok határainak jelzősére vonatkozó szabályrendeletek megalkotása 1895. ővi november hó l ig. 8.) A községi faiskolák rendbehozatalára vonatkozó intézkedések megtételére 1895. évi november hó l-ig. 9.) Az 1894. XII. t.-cz. 46. és 49. § ában emiitett s a községi faiskolák művelési irányára, illetve a közutak befásitására vonatkozó szabályrendeletek megalkotása 1896. évi január hó 1 ig. 10.) A mezőgazdaságra hasznos állatok tekintetében a földmivelésügyi miniszterhez intézeudő jelentéstétel 1895. évi november hó l-ig. 11.) A megalakult hegyközségekről való jelentéstétel 1896. évi január hó l -ig. 12.) A mezőőrök javadalmazásának az 1895. évi községi költségvetésekbe való fölvétele pótköltségvetés utján azonnal. 13) A szabályszerűen alkalmazott fölesketett mező (hegy) őrök alkalmazása legkésőbb 1895. évi ápril. hó 1 ig. 14) A szóban forgó törvény alapján fglmerült kihágást ügyekkel kapcsolatosan és a gazdátlan jószágok eladásából befolyt pőuzek nyilvántartására vonatkozó könyvek berendezése : azonnal. Színház. (Ötödik hét, — ötödik levél.) Édes czimbordm! Ezt a levelet is pénteken este írom hozzád, — tehát ezt is szerda után két nappal. Csakhogy mig a múltkor az akkori pánteket megelőző szerdai est még engem is majd kihozott sodromból, addig a mostani szerdai est ellenkezőleg holmi lelkesedós-fóle mámorral tölthetett volna el, ha a gondviselés nem ilyen langyos vérrel áldott (vagy vert) volna meg. Szerdán tuiniillik hazafias színezetű díszelőadásban volt részünk. De épen ezért, daczára, hogy az előadás 6 órakor kezdődött, csak az első felvonást nézhettem végig. Most is a fogaim miatt kellett ott hagyuom a többit: a banketre siettem. Hanem most is szereztem önkéjftytelen értesülést a sziulnzi est további folyamáról; if; csakhogy most a lehető legkedvezőbbet. A díszelőadáson ugyan is szinre került a Csikós első, a Czigány második felvonása és az Elkényesztetett férj. Az egesz közönség egyhangúlag dicséri mind a hármat, még pedig különösen az elsŐDen Csigőt, ós Dorsait, a másodikban Markovicsot és Kovácsot, a harmadikban Berzsenyit és ugyancsak Kovácsot és ezenfelül valamennyiben a rendezést ős az ö3szjátékot. Szóval a szerdai színházi est nem csak a hétnek, de a saisonuak is egyik kiváló eseménye volt. Másik eseménye a hétnek a Vedress Gyula bűcsüj* Vedress, az immár hajdani kedvencz jellemszinősz, bucsu mondott a színpadnak. Szinészegyesületi titkár lett, s eljött, hogy bűcsüt vegyen a nyíregyházi közönségtől is.. Három estén lépett fel. Vasárnap a Betyár kendőjében, hétfőn a Haramiákban ós kedden a Becsületben. Da bizony a nyíregyházi közönség nem igen mutatta ki, hogy mennyire tudja méltányolni az igazi művészetet. Vagy talán épen ezt mutatta ki a mind a három estén főiig üresen maradt nézőtér? Pedig bizony nem csak a bucsu jelentősége, hanem a Vedress játéka is, sőt vele együtt a többi közreműködők, igy vasárnap Berzsenyi, Dorsai, Keresztes, Bánfaiviné, Csiga; — hétfőn Markovics, Kovács, Liptay, kedden Berzsenyi, Markovics, Kovács valamannyieu megérdemelték volna, hogy telt ház élvezze előadásukat. Csütörtökön Lilit adták, a mit azonban csak az nap délelőtt tudattak a színlapok, a annak tulajdonitható, hogy kevésaől, is kevesebben nézték meg. Padig ezért is kár volt, hogy többen nem látták. A mult szombaton a Huszár szerelemben sem valami telt nézőtér gyönyörködött a Markovics, Berzsenyi, S'.alkai, Liptay Kovács ós Tímár összevágó, kerekded játékában, pedig akkor produkálták magukat másodszor miss Orlowaék is, kiket ezúttal a színházról szóló levelemben csak azért említek fel, hogy eldicsekedjem vele, mikép ugyanakkor tettem én is első „színpadi kisőrlet"-emet. Ne lepjen meg ez a hir; véletlenül történt. Nem akadt vállalkozó, a ki a mutatványokhoz stromankodjék. Utoljára ón vettem erőt magamon. En adtam a kalapomat a tallérok szedéséhez, (egy benne is maradt; légy nyugodt, csak valamiféle nőmet tűzoltó ünnepélyre készült érem), én sválasztottam és kerestem ki a kitalálandó kártyát, tartottam a szivartárczát malybe a kivágott zsebkendőt Kendler ur kirepirálva belelőtte, őn próbálgattam a rózkarikákat, melyeket egymásba fűz és ismót szótválaszt. S tettem mindezeket annyi jó falusi naivitással, mint mikor egyszer-másszor a Barocaldi et Comp látványosságainak programmját, vagy a Paprika Jincsik produkczióit vőgig élveztük. Még Kendlőr is elhitte; hogy én hittem azt, a mit ő hitt rólam, hogy én hittem!