Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-27 / 21. szám

mány hoziá árulásként a kaszinó pénztárából kifizettetni. Egyúttal indítványozom, hogy bár a választmány Kossuth Lajos elhunyta után azonnal összeült, s elévülhetlen ér­demeit a maga részéről nemcsak külöu jegyzőkönyvben örökítette meg, de elhatározta azt is, hogy küldöttjei által egyletünk nevében koszorút helyeztet a nagyhazafi ravatalára, mely megbízatásnak a küldöttség, vezetésem alatt, f. évi márczius hó 31-ik napján eleget is tett; mindazonáltal, annak bizonyságául, hogy a magyar tár­sadalomnak nem lehet oly szerve, nem lehet oly gyüle kezete, mely — először ülvén össze a megdicsőült nagy hazafi elhunyta után — első sorban és mindenekelőtt ne az ő elköltözte felett érzett, elnémulhatlan nagy fájdal­mat 3 vigasztalan gyászt fejezze ki, mondj i ki a köz­gyűlés, hogy ezen mindnyájunkat átható fájdalmas haza fiúi érzelmek iktattasanak az ő örök dicsőségének elis­merőseül, s a mi kiapadhatlan kegyeletünk jeléül — mai közgyűlésünk első határozataként jegyzőkóuyvba. A közgyűlést dr. Baruch Mór korelnök elnöklete alatt tisztújítás fejezte be, a következő •redménynyel: Elnök dr. Meskó László, titkár dr. Vietórisz József, igazgató dr. Trajtler Sámuel, pénztáros Martinyi József, könyv­táros Grósz Sámuel; választmányi tagok: dr. Baruch Mór, Bencs László, dr. Heuman Ignácz, Korányi I.nre, dr. Kovách Elek, Kubassy Gusztáv, Lázár Kálmin (elnök helyettese), Megyery Géza, Mikecs Dezső, ifj. Mikecz János, Miklós Liszló, Okolicsányi Gáza, Péchy Gyula, Porubizky Pál, Somogyi Gyula, Sütő József, Szlaboczky Imre, Sztárek Ferencz; póttagok: Szikszay Pál, Berbóly Sándor, Halasi János; a izámvizsgáié bizottság tagjai: Fejér Imre, Fereuczi Miksa, Szamuely Aurél. — Püspöki bérmaut. Szele Gábor czimzetes püs­pök ő méltósága a püspöki bérmálás teljesítése végett e e hó 26. d. u. 6 óra 11 perczkor a Miskolcz felől jövő vonattal városunkba érkezett. A vasúti állomásnál nagy és előkelő közönség várta. A vonat pontosan érkezett s ő méltósága Ferentzy Bertalan r. kath. prépost-plébá­nos és segéd-papja kíséretében szállott ki a kupéból. Legelsőbben Bencs László polgármester üdvözölte, Nyír­egyháza város polgársága nevében; azután Bodnár Ist­ván a nyíregyházai r. kath. hívek, Király kemecsei r. kath. plébános a kerületi r. kath. papság, Fekete István szabolcsi g. kath. főesperes pedig a g. kath. pap­ság és hivei nevében üdvözölte, |püspök urat, ki minden üdvözletre külön-külön szívélyes szavakkal vá­laszolt. Ezután a pályaházon keresztül kíséretével távozva, a város díszes négyes fogatára ült s Bencs László poldármester kíséretében a városba hajtatott, egyenesen a r. kath, templomba, hol a bejáratnál Verzár István r. kath. esperes-plébános, segédlelkészeivel, egyházi díszben üdvözölte. Öméttósága az oltár előtt imát mondott s aztán az egész kísérettel átvonult a plébániára, hol nálunk való tartózkodása alatt szálva lesz. A bérmálás ma, vasárnap reggel 7 órakor misével veszi kezdetét. Mint értesülünk több mint 900-an fogják fölvenni Nyír­egyházáról a bérmálás szentségét. E nagy számnak az a magyarázata, hogy Szabolcsvármegyében 18 év óta nem volt bérmálás s igy bizony sokan lesznek felnőtt és családos emberek is, — akikjmost fognak részesülni a bérmálás szentségében. Hétfőn ugyancsak Nyíregy­házán lesz még bérmálás, a kerülethez tartozó községek részére. A püspök ur őméltósága városunkból Napkorra megy s onnan folytatja bérmautját abban a sorrendben, amint azt lapunkban már közöltük. Ma délben a plébá­nián a püspök ur tiszteletére nagy ebéd lesz. melyre közéletünk számos kitűnőségei hivatalosak. — Turin köszönete. Turiu város polgármestere, a várói közönsége nevében olasz nyelven irott levelet küldött Szabolcsvármegyóhez, megköszönve ebben azt & figyelmet, hogy Szabolcsvármegye közönsége Kossuth Lajos halála alkalmából megköszönte Turiu városának a vendégszeretetet, amelyet ez a város Kossuth Lajos iránt, ott lakásának hosszü évei alatt tanúsított. — Fejér Barna, nyugalmazott kir. táblai biró Ügyvédi irodát nyitott városunkban. Irodája nagykállói utcza 18. szám alatt van. — Uj posta-hivatal. T. Pálcza községben uj posta­hivatalt állítanak föl, melynek kézbesítési köréhez Őr­mező, Órladány és Bank községek fognak tartozni. Timir község e hó 16-dikától a rakamazi postahivatal forgalmi körébe osztatott be. — A vármegyei árvaszék munkássága a mult hóban a következő volt: az előző hóról átjött 521 ügy­darab, ehez érkezett ápril hó folyamán 1171, elintézendő volt tehát 1692, elintéztetett 1118, maradt hátralék 674. — Posta-ügy. A helybeli kir. posta és távirda hivatalnál a hivatalos órák következőleg állapíttattak meg: a posta hivatal részére: délelőtt 8 órától 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig, vasárnapokon: délelőtt 8 tói 11 óráig délután «sak & hírlapok kiadása idejére nyit tátik fel a hivatal. A távirda hivatal részére: tekintet nélkül a vasár és ünnepnapokra, ápril 1-től szept. 30i-g délelőtt 7 órától este 9 óráig; október 1-tól márczius 31 óig reggel 8 órától este 9 óráig folytonos szolgálat. Ezen kivül tudomására hozom a levelező közönségnek, hogy déli 12 órától d. u. 2 óráig ós este 6 órától 9 óráig levélpostai küldemények a távirda helyiségben föladhatók, hol azokat a szolgálatot teljesítő tisztviselő átveszi. Nyíregyháza, 1894 május 26 án. Surányi Imre, posta ós táv. hív. főnök. — A városi gőz- és kád-filrdö kazán tisztítás miatt folyó évi május hó 30 és 31-én zárva lesz. — Tűz ütött ki f. hó 21-én esti '/>9 órakor Komán István Ér-utczai házában. A tüz nem terjedt tovább hanem csak a ház zsindelyes födelet hamvasztotta el rövid idő alatt. — Elciipett tolvaj. Szénási Borbála ujfehértói asszony „pénteken délelőtt belopózott Tündér Józsefnó kótaji utczai udvarára i fölhasználva a háziasszony távol­létét, egy tojásokon ülő tyúkot megfogott. Tündémé épen akkor jött haza, mire a tolvaj a lopott tyúkra ráült, hogy meg ne lássák. Fölállították azonban s a szegény tyúk dögölve került ki alóla. Fölkisérték a rendőrséghez, ahol megmotozták s találtak nála papirosban egy rakás ssirt, amit egy másik háznál a zsíros bödönből a kezeivel kanalozott ki. Letartóztatták. — Fizetés-képtelenség. A bécsi Creditoren Verein jelentése szerint a Kati József fiai helybeli rőfös keres­kedő czóg fizetésképtelen lett. N Y f R V I » JÉ: K." — Egyházi majális. A geszteródi ev. ref. egyház f. hó 14-én, pűnköst másod napjának délutánján, épí­tendő iskolája javára, a parochiáiis udvarou és kertben jótékony czólu majálist randizett, moly alkalommal a nemes czőlhoz következ5 urak járultak kegyes adomá­nyaikkal: Köfér Glbor, (H-Böszörmény) 10 frt, Pethő András 5 frt, Mandel Rezsó 3 frt, Balogh Imre, Gyulay Liszló, Puskás Siinoa, Szondy János, Molnár Ambrusz, Ciokoaay István, Bárányi Diaiéi ós Bakos Bela 2 — 2 frt, Somossy Aadrá», Nemeih GyuU, KóavályfAy Péter, Groman Gáza, Htnkus Károly, Budaházy Antal, Csendes Mihály, Mindéi Salamon, Grünberger József, Weisz Izráel, ifj. Nagy Kálmán ós Kjzmi Sindor 1—1 frt, Fogadjik a nemes szivü adikozók egyházam nevében kifejezett hilás köszönetemet, midőn czéluuk megvaló­sításához egy lépéssel elősegítettek, a mennyibau kegyes adományaikkal, együtt a tiszta bavétel eddig 61 frt. A díszes sátorban a legszebb rendbsn folyt a mulatság a hajaali órá'iig s a jelen voltak — valláskülönbség nélkül — a legjobb emlékekkel távoztak el. Gesztoró­den, 1894. május hó 22. Bilojh József, ev. ref. kör­lelkész. — A trieszti általános biztositó-társaság Assi­carazioni Generáli,) f. é. május hó 10-én tartott 62-ik közgyűlésén terjesztettek be at 1893. évi mérlegek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaság ólét­biztozitási díjtartaléka 1893. évi deczembar hó 31-én 39.757,609 frt 91 krra emelkedett, míg kár- ós nyere­mény rószesülési tartalékok czimóa 1.030,020 frt 07 kr, vezettetett uj számlára elő. 1893. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 162.807,927 frt 73 krra emelkedtek, az életbiztosítási ágban az ev folyamán bevett dijak 6.715,576 frt 28 krt tettek. A tűz­és szállítmány biztosítási ágakban a dij- ós illeték bevé­tel 10.388,780 frt 65 kr. volt, miből 2.729,196 frt 46 kr. mint díjtartalék ós 996,191 frt 01 kr. mint kártar­talók lett minden tehertől menten a jövő évre átvite­lezve. Az 1893. deczember hí 31-éa érvéuybeu volt biz­tosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelez­vények összege 29.399,787 foriut 58 krra emelkedett. Károkért az 1893 ik óvban 9.302,328 frt 93 krt fizettek ki. EíihdZ hozzáadva az előbbi években teljesített kár­fizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 262.401,706 frt 51 krnyi igen is tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 49.265,865 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 154,321 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetéro alkitott tartalék. 1893. deczember 31 én 1.190,544 frt 33 krt tett ki, daczára annak, hogy a sor­solás ala eső és a névértékükön beváltható értékpapírok csakis névértékükön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapszibilyszerü mérvében, a részvény­tőke fele összegében, vagyis 2 625,000 írtban, az ingat­lan tartalék 1.289,480 frt 92 krnyi összegben, s végre a kétes követelések tartaléka 80,000 frttal fentartatott. A társaság biztosítók alapjai az idei átutalások folytán 49.162,470 frt 81 krról 54.990,003 frt 34 krra emelked­tek és következőképen vanu»k elhelyezve; l. Ingatlanok ós jelzálog követelések 8 747,260 frt 73 kr. 2. Élet­biztosítási kötvényekre ad ott kóicsöaök 3.909,510 frt 96 kr. 3. Á lampapirokra adott kölcsönök 36,170 92 kr. 4. Értékpapírok 3 4.450,046 frt 52 kr. 5. Tarcza váltók 528,064 frt 60 kr. 6. Folyó számlák (Adósok a hitele­zők követeléseinek levonásával. 1.214,319 frt 82 kr. 7. Készpénz az intózateiuól és bankoknál 2429,629 frt 79 kr. 8. A részvényeseknek biitositott adóslevelei 3.675,000 0. é. 54.990,003 frt 34 kr. E'.ekből több mint 15 mil­lió magyar értékekre esik. ki elért 812,185 frt 13 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul rószvóuyen­kint 120 frtot aranyban, vagyis 300 fraukot fizet. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május hó 28-án. Özv. Lefkovics Lipótné és társa csalárd bukás büntette miatt. Dudics János e. n. k. bün­tette. Galambos László 2 rendbeli súlyos testi sértés büntette. Május hó 29-én. Kakas János lopás büntette miatt. Stal János hatóság elleni erőszak büntette. Vas Ferencz súlyos testi sértés büntette. Gsete János lopás büntette miatt. Május hó 30-án. Német Pál és társai hamis tanu­zás büntette. Hornyák Gáspár súlyos testi sértés bün­tette. Katona Sándorné lopás büntette. Soltész Anna gyermekölés büntette. Méjus hó 31-én. Balogh Ádám és társai halált­okozott súlyos testi sértés büntette. Színház. Véget órt immár a második saison is az uj szín­házban. A mult héten csütörtökön volt az utolsó elő­adás. Ekkor ős előző este Bekor József szövevényes, mulattató, de itt-ott ízetlen ós vastag tréfákkal meg­spékelt szövegű; — fülbemászó, de ezenfelül fülbeszökó (ad normám szembeszökő.) reministentiákkal megkom ponált, jobban mondva: kompilált zeaójü operettje került szinre. Az előző négy estét a nemzeti színház hires szép­ségű művésznőjének, Hegyessy Marinak vendé^felléptei töltötték be, ki Fedorában, a Czigányban (Rózsi), Romeo és Júliában (Júlia), ó3 a Vasgyárosban (C.aire), lett volna hivatva legalább kapuzárás előtt élénkebb érdek­lődést kelteni a n. ó. közönségben. Hogy a „hót"-ről szóló referádámon hamarosan tule3hessem, rideg tárgyilagossággal jelentem, hogy még ez az eszköz a vendígszerepaltetós sem ütött be ugy mint várni lehetett volna. Első este, a Fedora előadása alkalmával ugyan még csak megtöltötte a színházat a kíváncsiság, de már a Czigányt kisébb, Romeo ós Júliát még kisebb, a Vasgyáro3t meg már csaknem egészen üres ház nézte végig, a miért ugyan magasabb szem­pontokból lehet elitélni a mélyen tisztelt nyiregyházi publikumot, de a mi csak a mellett nyújt csattanós bizo­nyítékot, hogy a debreczeni társulatnak most kár volt idejönnie. Kár volt az igazgatóra, mert bizonyára várakozá­sán felüli deficzittel dolgozott; kár volt a társulat tag. jaira, mert elkedvetlenedtek a nyiregyházi közönségtől ós színháztól; kár volt a közönségre, mert viszont el­kedvetlenedett a Tiszay társulatától és kár volt magára a Színház részvénytársaságra, mert nem csak a mostani bér leengedés által veszített, hanem a káros hatás min­den valószínűség szerint kihat az őszre is, mert hosszabb időre nem igen mér jönni társulat ebben az évben, mely­ben már két társulat tartott itt előadásokat. Örvendetes volna ugyan, ha ez a profetia, mint megaunyi sok más, csütörtököt mondana, ha a „kifáradt" nyiregyházi publikum, mely az uj színházba nehezen ugyan, de tényieg kezdett beleszokni, a nyáron át ki­pihenhetné m igát, de ezzel a most véget ért saison már nem lészen többé kireparálva. Tóny azonban, hogy a lefolyt második saison kevésbbé fényes eredményének oka nem csak a közön­ség ,kifáradt" voltában keresendő és található fel. Neve­zetes oka ennek a Tiszay társulatának hiányosan szerve­zett volta is. Mert igaz ugyan, hogy a nők közül a nyiregy­házi közönség által gyorsan megkedvelt Gserni Berta, a mult év óta rendkívül sokat haladt Kiss Irén, az elismert intelligens anyasziuésznő Bácsné, továbbá a férfiak közül Sándor Emil, Bács Károly, a temperamen­tumos Tapolczai, Péchy, a még ki nem fejlett Pethes, Rózsahegyi, a régi jó Püspöky, Krémer, külön külön és együttveve olyan tagjai a társulatunk, Kikkel könnyebb fajú drámákat, vígjátékokat, bohózatokat a közönség tel­jes megelégedésére szinre hozhat, — csakhogy ilyeneket is már csak ugy, ha a karból egészítik ki az eusemblet, mert például különösen a nők melől hiányzik ugy a speczialiter drámai hősnő, mint a naiva. A társulat énekes részénél is ott van ugyan a nők kőzött a tiszta, de kis őnekterjedelemmel biró hangú Kocsis Etel, a kellemes megjelenésű Margó Zelma, a szép iskolával és zenei műveltséggel biró, de még kezdő Galyassy Paula; a férfiak közt az erőteljes, de kissé nyers hangú Kozma, Földváry; és énekel rajtuk kivül Rózsahegyi, Krémer, Püspöky is; — de ennek daczára nincs a társulatnak igazi primadonája, sem op e rette sem népszínműre, — a miba belesem fogtak; — niucs baritonistája, — legalább Földváry nem nagyon igyekezett magát annak bemutatni; és nincs buffója — az igazgatón kivül, kit azonban egyéb elfoglaltsága miatt az egósz évad alatt sajnálattal nélkülözni voltunk kény­telenek a színpadon. De oka a lefolyt évad sikertelenségének az is, hogy Tiszai — banális, de találó kifejezéssel élve, — nem eléggé élelmes direktor. Minden direktor körülbelól olyan helyzetben van az uj állomással, az uj publikummtl szemben, mint egy hódításra induló hadsereg vezetője, vagy mint egy iziu­tőn hódításra, de nóhólitásra induló világfi. Egyszerűen meggondolatlanság kidolgozott csataterv nélkül, csak a sorsban, véletlenben bízva, indulni harczba, háborúba, hódításra, akár az elfoglalni szándékolt terü­let népességének leigázása, akár a kiszemelt nőcske meghódítása, akár a közönség közönyének legyőzése, ós érdeklődőséuek, pártfogásának fölóbresztése, magnyerése van czélul kitűzve. A hadvezér kémek által, a világfi saját megfigye­lése utján szerzett adatok alapján állítja össze csata­tervét; a színigazgatónak is rendelkezésére állanak ilyen­forma eszközök, hogy ellenfelének gyengéiről magát kel­lően tájékozhassa s ennek megfelelően dolgozza ki csatatervót, szervezze ős mozgósítsa hadseregét, hozza ütközetbe csapatait, fegyvernemeit. De aztán a már egyszer megállapított csataterv szorosan betartandó, — legfeljebb a netán előre nem láthatott terep és égalj viszonyokhoz, időjáráshoz képest módositandók a részletek; mert különben a tartalék csapatok — a vendégek — is hiába vonulnak fel! (Sictiti exempla docent.) A tartalékcsapatoknak mozgósítása különben is csak a már kivívott diadal tökéletes kihasználása végett jogosult; ellenesetben mindig a támadás sikertelenségé­nek félreismerhetlen jele. És a hódításra induló világfi magát az elérni kí­vánt sikert teszi koczkára, ha annyira biztosra veszi győzelmét, hogy nemcsak feledi a kellő óvatosságot az első találkozásoknál, de maga kürtöli és kürtölteti vi­lággá a győzelem biztosságába és könnyüségébe vetett reményét! 0 nagysága ilyen körülmények között nem csak figyelmessé lesz, de hiúságában érzi sértve magát s ugyancsak szemügyre veszi az elbizakodottnak tekin­tett uracsot. S hozzá ha látja aztán, hogy udvarlójának fogai nem is olyan épek, mint a milyeneknek távolról látszanak; hogy kifeszített mellének szélességében, vállai­nak egyenességében nevezetes része van a szabónak ii • hajlandó lesz gyanúba venni arczpírosságának, lőt a haj és bajusz színének természetes voltát, valódiságát is. És az ilyen, meglehet jó részben alaptalan, de felébredt gyanún vall aztán kudarczot a megkisórlett ostrom. Kényes portéka Publikum ő nagyiága nagyon s igen könnyen fintorgatni kezdi orocskáját. A sajtó instálom, as csak aféle garde des damei, melynek feladata a publikum érdekeire felügyelni; jelen lenni az udvarlóvali találkozásoknál; kiemelni annak előnyeit; felkölteni, ébreütartani, sőt fokozni az érdek­lődóst iránta; takargatni, esetleg mentegetni apróbb hibáit. Da természetesen mindezt csak akkor teheti lelkiismeretesen és eredmőnynyel, ha ac udvarló meg­érdemli. E mellett azonban az is bizonyos, hogy a garde des dames-nak könnyű szerepe van a bakfisoknil, — a nyíregyházai m. t. publikum azonban már nem egészen bakfis ! J . . n. KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 55813/CV. sz. (Közvetlen menetjegyek kiadása Ka­posvár és a balaton-szt. györgyi somogy-szobbi h. é. vasút állomásai között:) F. ó. junius 1-étől Kaposvár állomás ós a balaton' szt. györgy-somogy-szobi h. ó. vasút állomásai között közvetlen menetjegyek fognak kiadatni, melyeknek árai az állomásokon kifüggesztett menetdijtáblázatokból ki­vehetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom