Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-14 / 2. szám

„IN YÍttVIl>RH.* Vancu Vazul tanitó nyiradonyból m. é. deczember hó 20-án véglegesen eltávozott. Nyíregyháza, 1894. évi január hó 11-én. A tekintetes közig, bizottságnak alázatos szolgája Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. 31/1894. Kb. Szabolcsvármegye népiskolai tanügye s ovodái számokban az 1892—93-ik iskolai évre vonatkozólag. I. Tankötelezettség. 1. Tankötelek kor szerint: 0—12 évesek fiu 10596, leány 15781 = 32377. 13-15 évesek fiu 5664, leány 4841 = 10505, összesen 42882. 2. tankötelesek vallás szerint: róm. kath. 12469, gör. kath. 7426, ev. ref. 15808, ág. ev. 2896, izraelita 4373, összesen 42882. 3. Tankötelesek nyelvszerint: magyar 42882. II. Iskolába járás. I. kor szerint: elemi mindennapi iskolába jár fiu 14591, leány 13920 = 28511, általános ismétlő iskolába fiu 3779, leány 3998 = 777 7, összesen 36288. Iparos tanoncziskolába jár liu 730, alsotoku kereskedelmi iskolába jár fiu 67, felső népiskolába jár leány 60, közép iskolába (gimnázium és reál) jár fiu 331, öszszesen 37476. 2. Vallás szerint: róm. kath. 10619, gör. kath 6233, ev. ref. 14511, ág. ev. 2197, izraelita 3916, összesen 37476. 3. Nyelv szerint magyar 37476. III. Az iskolázás egyéb viszonyai: Legalább 8 hónapig feljárt 34890, 8 hónapnál kevesebb ideig járt 2586, összesen 37476. A tanuláshoz szükséges könyvvel birt 35720, nem birt 1756, összesen 37470. Elkövetett félnapi mulasztásokból fölmentetett 410442, föl nem mentetett 2945, összesen 413387. Mulasztási pénzbirságból befolyt 485 frt 71 kr. Az iskolából kilépők közül irnt, olvasni tudott 2791 12 évet meghaladó tanuló. Jegyzet: iskola köteles 42882, iskolába jár 37176, iskolába nem jár 5406.;A? iskolába nem járók lognagyobb része pusztákon lakó tankötelesekből áll, mely pusztákról a nagy távolság miatt a községekben levő iskolákba be nem járhatnak, ugyan azért ezen tankötelesek nem tekinthetők iskolamulasztóknak. IV. Iskolák jelleg, minőség, fokozat szerint. Állami elemi 3, községi elemi 13, felsőilép 1, iparos tanoncz 6, alsófoku keresk. 1, uj iskolák Kó'taj, Kállósemjén, róm. kath. elemi 76, uj iskola Rakamazon, gör. kath. elemi 52, uj iskola Bujon, ev. ref. elemi 131, ág. ev. elemi 17, izraelita elemi 20, uj iskola Nyírbátor, engedelyezett magán elemi 2, összeseu 322. A tantermek száma 3(37. Az iskolák felszerelése: iskolai iró tábla 453 drb, szemléltető képek 48 példány, fali olvasó táblák 315 példány, számoló gépek 313 drb, Magyarország fali térképe 362 drb, oszt. magy. monarchia 105 drb, Európa fali térképe 323 drb,|föld 5 része térképe 78 drb, föld gömb 304 drb. természetrajzi táblák 307 drb, természettani ábrák 251 drb, szépirási és rajz minták 74 drb, testgyakorló eszközök 36 drb, iskolai könyvtár 247 iskolánál, népkönyvtár 4 iskolánál. V. A tanítók. Létszám. nem képesített, segéd, llú, lelkész tallitó. állami iskolákban 8, — — 4, községi „ 16, 1, 1) 2, róm. kath. „ 85, 9, 2, 6, 2, gör. kath. , 54, 9, 3, — 2, ev. ref. „ 139, 27, 16, 1, 15, ág. ev. „ 25, 1, 3, — 1, izraelita „ 2o, 1, 1, 2, engedélyez. „ — — — — magán „ 6, — J3, 5, Összesen létszám 359, nem ktfpss. 48. segéd 2-.>, uó 20, lelkész tan. 20. Jegyzet: Az iparos tanoncz iskolákban és alsófoku kereskedelmi iskolában oly tanítók működnek, kik más isko- ! Iáknál vannak alkalmazva. VI. Az iskolák fentartásáról. A) Bevétel: 1. Az ingatlanok becsértékét tevő 831445 frt után eső átlagos jövedelem 46582 frt, 2. 142621 frt tőkepénz után járó kamat jövedelem 7446 frt, 3. tandíj jövedelem 38 369 frt, 4. államsegély 6863 frt, 5. községi segély 10528 frt, 6. Egyházi segély 181791 frt, 7. egyéb vegyes forrásokból 8012 frt, összesen: 299591 frt. B) Kiadás: 1. Rendes tanítók fizetése 155700 frt, 2. segédtanitók fizetése 6634 frt, 3. fűtés, tisztogatásra 11016 frt, 4. tantermek felszerelésére 2236 frt, 5. szegény tanulók segélyezésére 1303 frt, 6. vásárlás, építkezés, tőkésítés 1 10950 frt, 7. vegyes kiadások 5032 frt. összesen 299591 frt. VII. Óvodák, menedék házak: állatni 1, községi 14, róm. kath. 1, nőegyleti 1, összesen 17. Óvodákba, menházakbajáró gyermekek: fiu 509, leány 709,összesen 127S, óvónő 8, felügyelő dajka 9, összesen 17. Óvodai, menedékházi alapítványi vagyon (ház, tőke, pénz) 23 785 frt. Nyíregyháza, 1893. deczember hó 31-én. Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. 563. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A „Nyírvidék" f. hó 7-én megjelent 1. számában az országos vásárok határidejét feltüntető 15093/9'i. K. szám alatt közölt alispáni intézkedésbe két értelem zavaró sajtóhiba csúszott be, melyeknek kiigazítását az esetleg előforduló félreértések kikerülése végett következőleg rendelem foganatosítani. Az érintett alispáni intézkedés második sorában „hónapokul" helyett „határnapokról4 értendő, továbbá Polgár községnek „Junius 3-án" tévesen közölt vásárja helyett „Január 3-án" írandó be. Nyíregyháza, 1894. január 12. Miklós László, alispán. 292. K. —jg^ Szabolcs vármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A Gyulaj és Mária-Pócs községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményeket közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1894. január 8. Miklós László, alispán. Pályázati hirdetmény. Gyulaj községben a községi szülésznői állás lemondás folytán üresedésbe jővén, arra ezennel pályázat nyittatik, s a választás határidejéül f. január hó 30-ik napjának d. e. 10 órája Gyulaj községházához kitűzetik. Községi szülésznő évi javadalmazása: a községi pénztárból 50 forint utólagos évnegyedi részletekben fizetve; s minden szülési esettől egy véka rozs a szülék által fizetve. Ezenkívül a tanyákról egyszer a szülés alkalmával természetbeli fuvar, vagy ennek megfelelő fuvardíj. A teljesen vagyontalan — községi elöljáróság által igazolt — szegényeket ingyen tartozik kezelni. Egyéb feltételek községi szülésznői szabályrendeletben körvonalozva lévén, — ezek, amennyiben srülésznő ezen szabályokat betartani köteles, — a községi elöljáróságnál megtudhatók. Megválasztott szülésznő egy évet ideiglenes minőségben tölt el, s csakis egy évi sikeres és kifogástalan működés után fog állásában véglegesen megerősíttetni. Felhivatnak tehát azon okleveles szülésznők, kik ezen állást elnyerni óhajlják, hogy ez iránti kérvényeiket oklevél, s eddigi működésüket s magavisetelüket s családi állapotukat feltüntető községi bizonylattal felszerelve január hó 27-ig bezárólag a nyírbátori járás főszolgabírójához nyújtsák be. Kelt Gyulajban, 1891. évi január 1-ső napján. Mikolay György, jegyző. Lengyel György, főbíró. 14/1894. Pályázati hirdetmény. Mária-Pócs községben megüresedett községi szülésznői állomás betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. A választás határidejéül f. év február hó 4-ik napjának d. e. 10 órája M.-Pócs községházához kitűzetik. Felhivatnak a pályázni óhajtók, miszerint képesitésöket s erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket f. év február hó 2-ik napjáig a nyírbátori járás tekintetes főszolgabírói hivatalához (Nyírbátor) annyival is inkább bmyujtsík, mivel a későbben érkezett kérvényeK figyelembe vétetni nem fognak. Javadalmazás: a község pénztárából évi 50 forint fizetés, mely utólagosan negyedévi részletekben fizetendő s minden szülési esettől egy (1) forint. Vagyontalanok díjtalanul kezelendők. Kelt M.-Pócson, 1894. január hó 2-án. Szkiba Mihály, jegyző. Silber György, főbíró. Határozat. A küldöttségi munkálat és az állandó választmány javaslatának elfogadása mellett a vármegye közönsége a következő szabályrendeletet alkotja. Szabályrendelet. A községi tűzrendészeti szabályrendeletek ellen elkövetett kihágások megbüntetése tárgyában. 1. §. A községi tűzrendészeti szabályrendeletek ellen elkövetett cselekmények vagy mulasztások kihágást képeznek s a mennyiben nem az 1879-ik évi XL. t.-cz. 141. és 142. §§-ainak rendelkezései alá esnének, 2 forinttól 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A pénzbüntetések behajthatatlanság esetén az 1879-ik évi XL. t.-cz. 22. §-ának megfelelően elzárásra lesznek átváltoztatandók. 2. §. A jelen szabályrendelet alapján kirótt pénzbüntetések az illető község pénztárába fizetendők be s azokból a községi tűzrendészeti szabályrendeletek értelmében egy alap létesítendő, mely tűzoltó-szerek beszerzésére szolgál, esetleg belőle a tűzoltásnál megsérül vagy önfeláldozással közreműködött egyének segélyben, illetve jutalomban részesitendők. 3. §. A községi tűzrendészeti szabályrendeletek ellen elkövetett kihágások felett első sorban a járási főszolgabirák, másod-sorban az alispán, harmad-fokban a m. kir. belügyminiszter bíráskodik és az eljárásnál a 38547/1880. számú belügyminiszteri körrendelet rendelkezései alkalmazandók. 4. §. Jelen szabályrendelet hatálya Nyíregyháza rendezett tanácsú város területére ki nem terjed. Ezen szabályrendelet a vármegyei hivatalos lapban oly megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy annak megtörténte után az a kihirdetési bizonyítványokkal jóváhagyás végett a vármegye alispánja utján a m. kir. belügyminisztériumhoz fel fog terjesztetni. Felhivatnak tehát a községi elöljárók, hogy ezen szabályrendeletet kellőleg tegyék közhírré s a közhírré tételt igazoló bizonyítványokat, járási főszolgabíróik utján a hivatalos lapban történt közzététel után számított 30 nap alatt az alispánhoz terjeszszék be. Miről Miklós László alispán, továbbá a „Nyírvidék" utján a járási főszolgabírók és a községek elöljárói jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta : Mikecz I)ezsö. aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 67. K. 1894. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Kisvárda községben Reismmn Iinre ottani lakos 2 db lova rűh-kór miatt zír alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. január 4. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 116. K. 18947 Értesítem, hogy Bököny községben Tóth János és Vasas Káplár János ottani likosok 5 db lova rűh-kór miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. január 5. Miklós László, alispán. 1893 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregykáza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 92498/93. számú rendeletének másolatát, valamint a leirat mellékletét képező vállalatok, iparágak jegyzékét feltüntető kimutatást alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyháza, 1893. deczember 15. Miklós László, alispán. 92498. Sz. Eln. Szabolcs vármegye alispánjától. 15043. K. 1893. A járási fösaolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi ni. kit', miniszter 69 Uá/IH- i/9 >. szárnu rendeletének másolatát tudomásulvétel és ahluz leendő szigorú alkalmazkodís végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. deczember 21. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. királyi miniszter. 09405/111-8/1893. Valamennyi törvényhatóságnak. Ismételten előfordult az az eset, hogy a vasúton szállított állatokat kísérő marhaleveleken feltüntetett darabszám nem egyezett a tényleg berakott állatok darabszámával. Tekintettel az 1888. VII. t.-cz. végrehajtására kiadott rendelet 73. §-ának a) pontjában, illetve 74. §-ának második bekezdésében foglalt határozott utasításra; tekintettel továbbá 1892. évi julius hó 9-én 32857. sz. alatt kelt rendeletemre, melynek értelmében a rakodó állomáson működő szakértő a berakásnál jelenbnni köteles; ilyen eltérés, illetve darabszám különbözet csakis az említett közegek mulasztása esetén foroghat fenn, a nélkül, hogy az a szállítmányt kisérő marhalevélén feltüntetve és okadatolva volna. Felhívom ez okból a közönséget, hogy ily mulasztások tnjgállapitasa esetén az idézett t.-cz. 2. §-a alapján a mulasztással terhelt közegnek felelősségre vonási iránt intézkedjék, illetve alattas II. fokú állategészsígrendőri hatóságait ebben az irányban utasítsa és a területén engedélyezett állalrakodó állom isokhoz kirondilt szakértőket szabályszerű eljárásra utasitsi. Egyidejűleg megjegyzem, hogy oly esetekben, a midőn ai egy marhalevélre jegyzett állatok közül egyes állatok pl a vasúti kocsi rakterületének elégtelensége, sérülés vagy mis állategészségrendőri beavatkozást nern igénylő okokból visszatartatnik, ezen körülményt a rakodásnál kötelességszerűen közreműködő állatorvos, illetve vasúti közeg az ok megjelölése mellett, minden egyes előforduló esetben az illető mirlulevél hátsó lapjára feljegyezni köteles. K'lt Brlip3s'en, 1893. deczember 16. Bethlen, s. k. Szabolcsvármegye közönsége résziről Nyíregyházán, 1891. évi deczember 21-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 371/1893. Bgy. 14575/1893. K. Olvastatott a községi tűzrendészeti szabályrendeletek ellen elkövetett kihágások megbüntetése tárgyában alkotandó szabályrendeleti tervezetet tartalmazó küldöttségi jegyzőkönyv. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Több izben tapasztaltatván, hogy közhatóságok csupán azon okból fordulnak egyes iparczikkek beszerzése érdekében külföldi czégekhez, mert nincs tudomásuk azon hazai ipartelepek létezéséről, melyek a szükségelt czikkeknek jó minőségben elfogadható ár mellett való előállításával foglalkoznak: a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr összeállittatta azon hazaigyárak jegyzékét, a melyek uj iparágokat honosítottak meg és az 1881. XL1V. illetve az 1891. XIII. t.-cz. alapján állami kedvezményben részesülnek. Továbbá figyelemmel azon jelentőségre, inelylyel főleg textil-iparunk fejlesztése bír, külön jegyzékbe foglaltatta az ország területén levő textil-ipari telepeket. Az emiitett kétrendbeli jégyzéket a törvényhatóságnak ./• a. idezártan oly felhivássil küldöm meg, hogy a szállítások kiírása és általában a szükségletek beszerzése alkalmával a jegyzékekben felsorolt hazai ipartelepekre figyelemmel legyen és alantos hatóságait is megfelelőleg utasítsa. Budapesten, 1893. évi november hó 6-án. A miniszter helyett: B. Jósika, államtitkár. (Másolat a 92498. Eln. B. M. szhoz.) Textil-ipari vállalatok jegyzéke. I. Fonógyárak: a gyapjafonó. Németprónai posztószövetkezet Németpróni, Privigyei posztósszövetkezet Privigye, Turgyik János Radvány, Scherer és Stampf Orláth, Treiler Zsigmond Orláth, Nagyszebeni Jposztóipartársulat Gurcsó, Pinkafői posztósok iparszövetkezete Pinkafő; b) Pamutfonó és szövő: Magyar pamutipar részv. társ. Újpest, Jerusalem József pamutfonó és szövőgyára Dugaresa (Horvátország); c) Selyemfonó: Kincstári selyemfonó Pancsova és Újvidék; d) Selyemszövő: Berkovits Rezső selyemszalaggyára Kulán; e) Kenderfonó: Első migyar kenderfonógyár részv. társ. Szeged, Magy. kender és lenipar részv. társ. Szeged, Michele kender áztató és kötélfonógyár r. t. Német-Palánki; f) Kötél áru gyárak: Bórák Sándor 0-Palánka, Kelle Károly Pozsony. II. Szövőgyárak: a) Posztó-szövő: Regenhardt Ferencz Poz sony, Lőw Károlv (készít pokróezokat is) Zsolna, Beszterczebányai I. magy. posztó és gyapjuárugyár r. t. Beszterczebanya, Strick<?r E le (készit pokróezokat is) Gács, R;genhardt Ferencz és társa Apáthfalva, Lipter testvérek (halina posztó) Késmárk, Reisenger Frigyes (halina posztó) Késmírk, Scherg V. és társai Brassó, Lang Henrik M. Brassó, Brocsek Antal Brassó, Kleverkans Frigyes Brassó, Paul Károly (csak szőnyegeket készit) Brassó, Günther Adolf Brassó, l.eonhard Ferencz utó iai (Leonhardt István és tsai) Alsó-Tömös, Papp István és fia Rosugó (Brassó m.) Zimmermann testvérek Segesvár, Adlef, Zimmermann és ts ii Segesvár, Scherer Károly és fiai N.-Szeben, Scholre Adolf N.-Szeben, Wolmer Frigyes (halina posztó) Brassó, Geargias János (halina posztó) Brassó, Billes és Herbertl (halina posztó) Felek, Tellmann, Thalmayer és tsai AlsóTömös, (v ége kör) Folytatása a mellékleten