Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-18 / 11. szám

II. melléklet a „BTyirvidék" 1894. 11-ik számához, — Dr. Jósa Audrás jünneplése. Abból az alka lomból, hogy Ő felsége a király dr. Jó3a András vár megyei főorvost a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki, a vármegye orvosi kara összegyűlt s dr. Jósát ovációban rászesité. A szép ünnepély a vármegye háza kistermében, e hó 17 dikén délután ment végbe. I-t gyűltek össze az orvosok s küldöttség által körükbe hiván dr. Jósa Andrást, mikor az a teremben megjelent s a zugó éljenzés, melylyel fogadták, lecsillapult, dr. Baruch Mór igen szép beszéddel üdvözölte, átadván végül egy, a vármegyei orvosi teitület névaláírásait magában foglaló dí zes albumot Dr. Jósa András meghatottan válaszolt, kijílentvén, hogy a kitüntetést — 3okáig habozva — ugy fogadta el, hogy az nem az ó személyét érte, hanem Szabolcivármegye orvosi karát. Bsszéde végén, hog/ e napnak maradandó emléket állítsanak, indítványozta, hogy alakítsák meg újra a vármegyei orvos és gyógyszerész egyletet, mely 20 év előtt, részvétlenség miatt, megszűnt. Az indítvány általános helyesléssel fogadtatott, s mindjárt meg is bíztak egy szűkebb körű küldöttséget, hogy az alakítandó egyesület alap szabályairól javaslatot dolgozzon ki. Az ünnepély ezzel, dr. Jósa éltetésével véget ért. Este a Szécheuyi szálloda éttermében bankett volt. — A dohánybeváltás eredménye Szabolcsvármegyében. A nyíregyházi m. k. dohánybeváltó hivatalnál a dohánytermés átvétele február hó 22-ik napján befejeztetvén, érdekelni fogja a gazdaközönséget, hogy három bizottság által a mult évi termésből beváltatott szamosháti dohány 3.811.148 kgr., kapa dohány 285.889 kgr. együtt 4.097.047 kgr., kifizettetett pedig szamosháti dohányért 689.780 frt 85 kr., kapa dohányért 57.729 frt 12 kr. összesen 747.509 frt 97 kr. Egy katasztrális holdra esett átlagoj jövedelem a szamoshíti dohánynál anyagban 79 2 kgr., pénzben 143 frt 51' \ kr. Kap 1 dohánynál anyagban 806 kgr., pénzben 162 frt 95 kr. A mult évi kedvezőtlen időjárás folytán szivar leveleket csupán a gr. Dessewífy testvérek királytelki uradalma szállított. A szivargyártásnll előnyösen felhasználható buroklevelek szállitattak: még a nevezett uradalmon kívül különösen Nyíri Ferencz császárszállási, Klár Gusztáv és Klár Andor orosi, Bísthy Barna nyíregyházi, Szentmiklósi Sándor balkányi, Weisz Lipót pazonyi és Fried Dániel székelyi birtokosok által. Kapa dohány termése legszebben sikerült Kállay András ur nagy-halászi uradalmának, hol ugy minőségre, mint mennyiségre nézve az eredmény igen jó volt. Községek szerint a dohánytermelés legrenabilisabb volt Téthen, hol holdankint 951 klgramm dohány 190 frt 65 krt eredményezett, és az orosi határban, hol holdanként 875 klgr. dohány termett 179 frt 72 kr. átlag árral. Méter mázsánkénti átlag szintén Téthen volt a legnagyobb, vagyis 20 frt 04 kr; utánna következett Székely község 19 frt 78 kr. és Nyiregyháza 19 frt 15 krral, — A Bessenyei-szobor alapjt j ivára Bessenyey László gávai földbirtokos 1030 forintot adományozott. — Képviseleti gyűlés lesz e hó 20-dikán d. u. 3 órakor a városházán, a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi előterjesztés Krajnyák György adáügyipénztáros Bzabadság idejének 3 hóra leendő meghosszabitása tárgyában. 2. Tanácsi előterjesztés dr. Konthy Gyula és dr.

4Stáry Sándor városi orvosok szabadságolása iránti kerelmök tárgyában. 3. Pénzügyi szakosztályi és tanácsi elŐt'érjesztés n város részére függő adósságai törleiztése ós több kitűzött czélok elérhetése végett — egy na-^ gyoBb pénzügyi műveletre vonatkozólag. 4. Kovách Gerő ós FöSt Líszló bifcottsági tagok lemondja folytán a városi közigazgatás megvizsgálására kiküldött bizottságba uj tagok beválasztása. 5. Polgármester elóterjesz tése a viroú iskolaszék tagjaiuak kipótlása tárgyában. Esetleg más tárgyak. — Dobó, Sándort, nyíregyházi színigazgatót a f. hó 7-én Pesten tartott szinészkongreszuson a színészegyesület igazgató-tanácsába választották be vidéki tagnak. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi főgymnasiumi tanulókkal Fiúméba tervezet tanulmányi ut alkalmából t. Liptay Jenő ur 25 frtot volt szives ajándékozni egjf szegényebb sorsú, de jó tanuló útiköltségeinek fedezésére. Fogadja az ifjúság nemeslelkü barátja adományáért hálás köszönetemet. Nyiregyháza, 1894. márczius 14. Martinyi József, igazgató tanár. — Köszönet. A nyíregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet részvény társaság t. igazgatósága 25 frtot volt szives a jótékony nőegylet részére adományozni ; kedves kötelességet teljesítünk akkor, midőn ez adományért hálás köszönetünket ez uton is kifejezzük. — A helybeli jótékony nőegylet részére a nyíregyházi takarékpénztár 40, a Szabolcsi Hitelbank pedig 20 frtot adományozott, mely összegeket hálás köszönettel nyugtázza: a nyíregyházi nőegylet elnöksége. — Sáray Elemér a törekvő fiatal zerekarvezetó bandáját tizenkét tagúvá egészítette ki, eként ugy a legújabb, mint a régebbi darabok és magyar dalok precziz betanításával ós előadásával igyekezvén rászolgálni a közönség pártolására. A mit különben meg i» érdune. — Nyugtázás és köszönet. A .Nyíregyházi Ti karékegyesület" jóttékony adományaiból ez évben is 25 frtot juttatott a helybeli felekezet nélküli népnevelő egyesület pénztárának. Midőn ez összeg átvételét nyugtatjuk, nem mulaszthatjuk el, hogy nevezett pénzintézetnek ismételt emberbaráti ajándékáért bálás köszö netünket ki ne fejezzük. Nyíregyházán, 1894. márczius 10 én, Korányi Imre, elnök, Werner Gyula, pánztáro< — A dcbrcczcni lóversenyek verseny-föltételei. Első nap. Szombat, április 21-én. I. Nyeretlenek eladóversenye. 1000 korona (egyleti dij) a győztesnek, 100 korona a 2-dik lónak. Távolság 1600 méter. Futhat minden 3é és id. belföldi és német ló, mely nyilvános pályán sikversenyt nem nyert. II. Debreczen sz. kir. város dija. 100 drb cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztesé és 10 arany a második lóé. Ezenkívül 100 korona a 2-dik lónak. Távolság 1400 méter. Futhat minden 3é és id. belföldi félvér mén és kancza, mely 1000 korona értékű sikversenyt nem nyert. III. Hortobágyi dij. 1000 korona (államdij) a győztesnek, 100 korona a 2-dik lónak. Távolság 1600 méter. Futhat minden 3é és id. belföldi ló, mely nyilvános pályán sikversenyt nem nyert. IV. Akadályverseny. 1000 korona (államdij) a győztesnek, 100 korona a 2-ik lónak. Távolság 3200 méter. Futhat minden 4é és id. belföldi ló, mely 1800 korona értékű akadályversenyt nem nyert. V. Eladók akadályversenye. 1030 korona (egyleti dij) a győztesnek, 103 korona a 2-ik lónak. Távolság 4000 méter. Futhat minden belföldi és német ló, mely 1893. és 189 4-ben 1800 korona értékű akadályversenyt nem nyert. Második nap. Vasárnap, április £2-én. I. Nyeretlenek versenye 800 korona (egyleti dij) a győztesnek, 100 korona a 2-dik lónak. Távolság 1200 méter. 3é és id. belföldi és német lovaknak. II. Totalisateurverseny. 1200 korona (egyleti dij) a győztesnek, 200 korona a 2-dik lónak. Távolság 2400 méter. Futhat minden belföldi és német 3é és id. ló, mely 1893. és 1894-ben 1800 korona értékű sikversenyt nem nyert. III. Eladóverseny. 1000 korona (egyleti dij) a győztesnek, 100 korona a 2-dik lónak. Távolság 1600 méter. Futhat minden 3é és id. ló, mely 1893. és 1894-ben 1800 korona értékű sikversenyt nem nyert. IV. Akadályverseny. 1000 korona (melyből 800 korona államdij és 200 korona egyleti dij) a győztesnek, 100 korona a 2-ik lónak. Távolság 3200 méter. Futhat minden belföldi félvér mén és kancza, mely 1000 korona értékű akadályversenyt nem nyert. V. Nagy akadályverseny. 1500 korona (ntjlyből 1200 korona államdij és 300 korona egyleti dij) a győztesnek, 200 korona a 2-dik lónak. Távolság 4000 méter. Futhat minden belföldi és német ló, mely 1893. ós 1894-ben 1800 korona értékű akadályversenyt nem nyert. VI. Mezei gazdák (földészek) versenye 220 korona. Egyleti dij. Futhatnak hajdumegyebeli és sz. kir. Debreczen városi mezei gazdáknak saját oly lovai, melyeket a bíróság elfogad. — Megcsípett csaló. Huszmaa János kótaji szőllőbeli paraszt ember Nyíregyházán többektől előlege' vett föl olyan tűzifára, amely az ő birtokábiu egyáltalában nem létezett. Mikor a megrendelők már nagyon szorították, elmeuekült Mihályfalvára, ahol meg olyan módon gondolt péazhez jutni, hogy a csendőröknél följelentett egy odivaló embert, hogy ellopott tőle 300 frtot. A csendőrök azonbiu kérdést intéztek ide Nyíregyházára, hogy lehetett-e Hu>zmm Jánosnak 300 írtja. A rendőrség erre a kérdezősködésre természetesen azt a választ adta, hogy Htnzman Jánost Jcsak kisérjék ide Nyíregyházára. Hi meg'udja moudaui, hogy hol van az a sok fi, amit eladott, akkor szabidon bocsátjik. — Holttest a sinek mellett. A Királytelek és Rikamaz vasúti állomások között, a sinek mellett talált holttest, melyről Japuuk legu óbbi számábau már eailítést tettüuk, mint azt a vizsgálat kiderítette, Pocsár Gátplr hevesmegyei illetőségű egyén holtteste, ki legutóbb Tímár község hUárábtu szolgált mint dohányos. Z>eb b9u 400 frt értékű kötvínyt s nehlny forint készpénzt találtak, azt azonbin, hogy miként került a siuek alá, a vizsgálat nem derítette ki. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Márczius 19-én. íi Nagy Miklós súlyos testi sértés vétsége, Kovács Mili'xly és társa lopás büntette. Mazik Ferenczné gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Szilágyi Líszlóné gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Nagy Mária lopás büntette. Márczius 20-án Czvára János súlyos testi sértés vétsége. Bicskei János s társa lopás büntette. Lichtmann Ármin nyilvános rágalmazás vétsége. Batha Gyula s társa gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Márczius 31-én Róth Adolf vétkes bukás büntette. Kozma Gábor lopás büntette. Bunkócsy Menyhert s társai súlyos testi sértés vétsége. Csizmadia Albert gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Csarnok. Színház. Ha skandalumokban utaznék, azt mondanám : az elmúlt hét a skandalumok hete volt. Szándékom is volt, hogy ilyen c/.imeket írok tudósításom elé: Egy skandalum. —• Még egy skandalum. — És még egy skandalum. stb. De azután meggondoltam a dolgot, mert beláttam, hogy igen könnyen félreértésekre és kellemetlenségekre adnék alkalmat azon egyszerű oknál fogva, mtrt! — No igen, azon egyszerű oknál fogva, mert én nem ugy értelmezem ám a skandalum kifejezést, mint esetleg mások értelmeznék, hanem csak a senzatio egyik szelídebb alakjaként, de a melynek értelme emettől annyiban is különbözik, hogy nemcsak feltűnőt, de bosszantót is jelent. Ezen ekként elárult, de fel nem használt tervem szerint az első skandalum lett volna az Orpheus előadása alatt a tót-Jupiter. Igen, de időközben arról értesültem, hogy ez nem az ifj. Német szabadalmazott találmánya, hanem a népszínházi ujabb fordítás fordítójáé. (Bocsássa meg neki a nagyszemü Jupiter!) Igaz ugyan hogy még igy is skandalumnak minősíthettem volna azt a kevésbbé körültekintő tapintatosságot, hogy Nyíregyházán is tót dialektusban engedik beszélni Jupitert, a hol ez nem viccz, de gorombaság, — még is jobbnak találtam ha egyszerűen hallgatással mellőzöm. A másoíik skandalum lett volna a Próbaházassággal egybefüggő azon körülmény, hogy immár a mi színházunkat is sikerült orfeummá felavatni. No igen; mert én csak orfeumban tartom megengedhetőnek, hogy a közönség együtt jodlirozzon az előadó „művészek"-kel; és kölcsönösen ösztönözzék egymást minél zajosabb mulatozásra, ciak hogy aztán elmondhassák: „Tosz var a' hecc!" Igaz ugyan, hogy itt nem jodliroztak, de nem sok híja volt. Az is igaz, hogy nem valami fé'reérthetlenül egyértelmű — kétértelmű kupiét énekelt a publikum, — pardon, a publikum egy része, — Szikora urammal együtt, hanem egy nótát, egy magyar nótát, a Kossuth-nótát, de épen ebben látom, érzem én a skandalumot, hogy ezzel a nótával, ezzel a majdnem imádsággal követnek el olyan juxot, a mely után elmondhatjuk — kiki a saját stílusában:„Tosz var a hecc!" Hát még ha hozzá gondolom, hogy mikor már a színlapok által provokált ifjúi hév belereked a másik nótába, a „Ne sírj, ne sirj!" nótába és Szikora ezt megelégedett arczczal szemléli mindaddig, nőig a hamis hangok „ntkem is fáj'-ri\ kezdenek, ekkor már igazán csak a kalapok és söröspoharak repülése hiányzott az orpheumhoz. Hanem hát ezt sem feszegetem most, épen most! . . A harmadik skandalum lett volna a „kolozsvári, szegedi, szabadkai" s más nagyvárosi színházak ünnepelt művésznőjének vendégszerepeltetése három estén, a Próbahazasság-ban, a Suhancz-ban és a Nebántsvirág-ban Hanem talán ez még a legkényesebb kérdés lett volna. Nem csak azért, mert még olyan keztyüs kézzel fejtegetés mellett is jobbról, balról, mindenfelől személyeket, és pedig erzékeny oldalukon érintene, hanem azért is, mert ki tehet arról, hogy épen ezt a hároin egymásután következő estét rendelte a sors azokra a vendégszereplésekre ? Es ki tehet arról, hogy e miatt egy a közönség által várt jutalomjáték maradt hátrább két nappal? És ki tehet arról, hogy olyan híres művésznő vendégszereplése csak bérletszünetben történhetik meg? Avagy ki tehet aztán arról, ha a vendégművésznőnek eléggé iskolázott, a felsőbb régiókban eléggé erőteljes és csengő hangja alantabb már nem sokat ér? Ki tehet arról, hogy két féle hanggal látta el a természet, egy éneklésre való, meg egy közönséges beszédre nem való hanggal s e mellett megtagadta tőle a vért, a temperamentumot? De ki tehet arról, hogy mindezek daczára nem hangversenyénekesnő, de primadonna lett? É- ki tehet arról, hogy a közönség primadonnát keresett és nem talált benne? Sőt, hogy ismét magamtól beszéljek, ki tehet arról, hogy mindezeket nekem nyíltan, leplezetlenül kellene tárgyalnom, ha azt nem akarnám, hogy vagy szemembe, vagy a hátam megett azt mondják rólam, hogy megvesztegette tollamat kellemes külseje, vagy ha nem, hogy juxból, „csak azért is" állítok meggyőződésemmel ellenkezőt? Negyedik skandalum lett volna annak konstatálása, hogy bizonyos körülmények között márczius 15-ike: 14-ikére esik. Hanem hát ennek feszegetése megint nagyon messze vezetett volna. Ötödik lett volna a skandalumok között az, hogy az a bizonyos jutalomjáték meg márczius 15-ikén ment végbe, s igy e napon került színre egy olyan operett, melynek márczius 15-éhez annyi köze, mint a Próbaházasságnak ahoz a bizonyos nótához. Csakhogy itt meg lehetetlen volna elhallgatnom, hogy épen én hoztam köztudomásra hírlapi uton a jutalomjátéknak előre kitűzött napját, márczius 13-át, s be kellene vallanom, hogy értesülésemet olyan helyről nyertem, a melyhez egyáltalán fordulni szoktam, ha alapos híreket akarok megtudni; ezen az uton aztán tovább is kellene még mennem s egyszer s mindenkorra protestálnom az ellen, hogy nekem téves híreket szolgáltassanak stb. stb. Azon kívül meg hát tulajdonképen épen nincs okom, hogy ezt a jutalomjátékot a skandalumok közé sorozzam, mert hát nem csak hogy jóra fordult minden, hanem sok tekintetben még jókívánságnak is lehet felhasználni ezt az esetet, ilyen formán formulázván: „Legyenek a te jutalomjátékodnak olyan előzményei, mint a Szigethy Lujzáénak /" Mert ámbátor az anyagilag és erkölcsileg igy sikerülő jutalomjátékhoz el3Ő sorban egy Szigethy Lujza okvetlen szükségeltetik, mindazonáltal én már olvastam olyan élelrevaló amerikai életuntakról, a kik az ünnep délutáni közönség szeme láttára ugranak a vízbe, tudva, hogy könyörületes szívek nem csak megmentik, de még alamizsnával is bőven ellátják őket. Nem mondom, hogy rendes körülmények között nem sikerült volna jól az a jutalomjáték, de merem állítani, — czáfoljon meg, a ki tud, — hogy ilyen jól talán bizonyosan semmiesetre sem sikerült volna. Szinte tüntetéssé nőtte ki magát. Végül hatodik skandalum lett volna a Búbos pacsirta szinrehozatala, de hát itt meg a szerző hatást kereső naturalizmusával kellene perbe szállnom. Átnbár az utolsó felvonás botrány-jelenetén igen könnyen segíthetett volna a rendező is, ha Agostot a Lini sikoltásaira pár perczczel előbb lépteti be. * * * Ha skandalumokban utaznék, és nem tartanék attól, hogy igen könnyen félreértésekre és kellemetlenségekre adhatok okot, ezen tervezet szerint referálnék a mult hétről; de hát miután a skandalumokat sem a hétköznapi, sem én saját értelmezésemben nem imádom, félreteszem ezt a tervet. Gondolok ki mást, valami szelídebb mintát! Azaz, dehogy tőröm rajta a fejemit. Maradjon ez igy, ahogy van. A ki előtt bármelyik része homályos marad, szíveskedjék felvilágosítást kérni a szomszédjától. Gsak tőlem ne! J . . n. KÖZGAZDASÁG. Kisiparosok az országos kiállításon. Lapunk egy előzi számában közöltük már, hogy a fóldmivelésügyi miniszter, mint az 1896 diki orsz. kiállítás elnöke, a kisipirosoknak a kiállításon való résztvételét milyen módon óhajtaná biztosítani. Most, ugyan ez ügyre vonatkozólag a következő felhívás közlésére kérettünk föl: Felhívás a magyar közönséghez! Ezredéves országos kiállításunk sikere érdekében kérjük a nemzet minden számottevő tényezőjének támogatását. E kiállítás nem egyszerű tárlatnak, látványos ságnak van tervezve, mert a magyar nemzet ezer éves múltjának képezi beszámolóját s ez a beszámoló uem lehet másolata az úgynevezett mutatványos kiállításoknak, melyeknek egész sorozata követte egymást az utolsó évtizedben. Kell, hogy ez alkalommal kultúránknak méltó hely jelöltessék ki Európt művelődéstörténetében, kell, hogy bemutassuk ipiruukat, művészetünket, közgazdaságunkat a mtga egész teljességében, minden számottevő ténvezőjével egyetemben, kell, hogy mo3t megmutassuk Európa nemzeteinek, hogy az államalkotó magyar nemzet ereiben pezsgő, egészséges vér kering. A nemes vérkeringés megindult országszerte. A vagyonos iparos, a ki áldozatra képes, ott lesz termelése s munkája javával; de ott lesz a kevésbé tehetős, de j des iparos is, mert a nemzeti muukáuak ő is lelkes tényezője és ámbár áldozatokat kell hoznia, nem maradhat el, mert elmaradásával nem volna teljes, nem volna hűséges a magyar kultura bemutatott képe,