Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-25 / 8. szám

,,IN Y X Ií V I 1) í- K" vasúttal s gőzhajókkal nyert állandó kapcsolatot, oly szerves egészet képez, hogy a beállható alakulások meg­ítélésénél minden egyes tényező minőség és mennyiség tekintetében igen is számbaveeudő, s az ossz alakuiá-t, a terményeknek árait hazai termésünk minősége szem pontjából előre meghatározni még megközelítőleg sem lehet. , Az 1893. év nyarán, őszéu közzétett kimutatások liazai kereskedelmünkre kedvező forgalmat helyeitek kilátásba, sőt még az ósz vége fele az első raugu nem­zetgazdá-izok, utáuna első rendű belföldi es osztrák la­pok, in amerikai ezüstreudszer folytan ott beállott vál­ságok következményének tartották az amerikai áruk beözöülését, s azon hiedelemben voltak, hogy a készle­tek apidása után emelkedő irányzatnak kell létesülnie, "és ineg is az történik, hogy ina is oly óriási menuyi­ségek jönnek az uj világrészből, a melyek a termény­árukat ádandóan egy alacsony vonalon tartják. De mindezen körülmények közepetta constatálha'ó az K hogy vannak ismét termények, a melyek évek óla állandó magas árral bírnak, folytonos kereset tár gyát kepezik, és melyek a bel és helyi szükségletek fedezetére szolgálnak, s itten való felhasználhassuk lehetősége miatt miudig előnyösen értékesithatők. Az előbb kifejtettekből két következtetésre kell jönni egy,etünk tevékeny tagjtinak, az egyik, hogy mi veleteiket lehető szóles alapokra fektetett előtauu'má nyok és vizsgálódások alapján eszközöljék, saját erejü­ket Hiánytalanul meghaladó üzletekbe ue bocsátkozza­nak, a fősúlyt a készletben levő termények ertékesitése, illetve elhelyezésére fordítsák, másrészt pedig, h >gy a termejő közönség figyelmét azon termények felé irá­nyozzák, a melyek fennálló kedvező alaknlások mellett állandó kereslet tárgyát képszik gondos és szakavatott kezelés mellett a termelőnek kellő jövedelmezőséget biz tositanak. És mindezen előzmények szomorú vegtapasztalása, hogy az üzleti lefolyt év kedvező nem volt, mert ily nyomott, árak mellett hiányzót' a kellő élénkség, hiány­zott a lendület, pedig e nélkül az érintkezés a termelő közö^égg-l nehézkes, a kivitt áruk sima átvétele és a lebonyolítás mesterségesen előkészített nehézségekbe Ütközik. Da daczára ezeknek, az egyesületünk tagjai ily súlyos viszonyok közepette is megállották helyeiket, el­vállalt kö'elezettségeiknek eleget tettek, a magúik és p aczunk régi jó hírneve csorbát uem szenvedett. A kereskedelmi érdekek fejlesztése szempontjából a választmány többrendbeli kérvény beadását eszközölte, a mint egyes hiányok és sérelmek felmerültek, s azok­nak orvoslása szükségletet képezett, s anuak elhárítása kereskedelmi és forgalmi közérdek követelménye volt. Ezen beadványok egyike a minden ev ősszén beálló vaggon hiánya, az áruk feltorlódása és az ebből szár­mazó óriási károkra vonatkozott, felszólásuuk eredmé nyu lett, hogy az üzletvezetőségtől ide delegált tiszt­viselő félti gyelete alatt az áru felvétel azonual inegkez dődött, az áru szállítás gyorsabban eszközö tetett; s a kérvényre egy igen terjedelmes indokolással ellátott végzés hozatott, melyből kiemelkelő.iek tartjuk azt, hogy a teugeri, répi, burgonya, káposzta szállítmányokra való kü'önöi tekintetek miatt kellett a megtorlódisnak előállauia, de a mely megtorlódás a miniszteri leiiat szeriut a szállítási eszközök szaporodása után évről évre csökkenni és rövid idő alatt elenyészni fog. A választmány állandó feladatát képezi a vasúti közlekedés fejlesztése és e végből mind .m lehetőt meg tesz; ez évben pedig a megye ós az ipartestület a ke­reskedők egyletével egyidejűleg intézett a miniszterhez kérvényeket az oly szükséges debreczen szerencsi 4-ik vonat létesítése iránt, a mely Nyíregyházának egyik érdeke, de mely megyei közigazgatási érdek is, mert a jelenlegi vasúti közlekedés a közönséget Fejértó ós vi­dékéről a jobb menetrend folytán már is Dobreczen felé kezdi terelni. Egyesületünk belélete az elmúlt év alatt nehéz házi gondokkal volt tele; első és legégetőbb kérdés volt a jó helyiség megszerezése. A régi, két kis szobából álló helyiség megfelelő nem volt, de még annak meg­tartása is oly áldozatokat kívánt, a melyeket fedezni képesek alig voltunk, uj lakást alkalmasat nem kap • tunk, át kellett a jelenlegi 600 frtos helyiségbe jön­nünk, és combinált uj rendszer behozatala folytán (házi kezelés mellett) sikerült végre oly módot találni, a mely mellett a jelen szép tágas helyiség megtarthatása lehe­tővé lelt. A második baj ismét a rendezetlen pénzviszonyok­ból származott; a t. tagok egy része állandóan ós kö­vetkezetesen nem fizeti tagsági dijait, itt tartózkodik, itt tölti idejét, szórakozik, lapot olvas, ós a mellett a csekély tagsági dijakat nem fizetve, azon hiszemben van, miként eljárásait a tisztesség fogalmával akár önmaga előtt, akár az egylettel szemben igazolhatja. A választmány az elmúlt évben óriási erőfeszíté­seket-tett, és a lehetőség • szerint bevonta mindazokat, a kiknek bevonása lehetővé vált, és az abból előállandó tagsági dij szapiru'atok teszik, hogy kellő gazdálkodás mellett az egyen = uly helyre áll, s fennakadás uem tör­ténje; meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy tű zott követelmények az egyesülettel szemben a mjgállandó­sult nehéz körülmények közepette nem támasztható, ha csak az egyesület fennállása veszélybe döntésnek ki nem tétetik. A választmány további működése a választmányi ülésekről felvett jegyzőkönyvekből kitetszik; éber és gondos figyelemről tesznek tanúságot, mert minden elő­fordult és némi befolyással bíró mozzanat lelkiismeretes megfontolás tárgyául szolgált. Jelentésünket tudomásul venni kérjük és maradtunk tisztelettel A terménycsarnok egyesület választmánya. * * * A jelentést a közgyűlés örvendetes tudomásul vette s azután megalakította a termény-csarnok tiszti­karat A választás eredményét lapunk mult számában kö­oltük már. ÚJDONSÁGOK. A kitüutetések. _ Ő felsége a király, mint azt lapnak legutóböi számiban jelentejük már, a inu't nyáron virmegyenk­ben is uralgott kolera jirvauy elfojtása körül szerzett kiváló ordamoik elismeróseül, Miklós Llszló alispiuaik a királyi tanácsosi czimet, dr. Jósa András vámügyei főorvosnak pedig a Ferenci-József rend lovagKeresz'jet adományozta. A czí n, a mely alatt a legfelsőbb helyről jött ki­tüntetésnek ez a ténye törtónt, bizonyára jól megválasz­tott alkilom volt ami nagy éi mir sokkal régibb ke­letű érlemakuek ís méltánylására, molyeket Miklós László alispiu és dr. Jósa András főorvos szoreztek magoknak. A mult nyáron a Tisza folyó ellenőrizhetetlen közvetítésével hozzánk férkőzött s e folyó mentén fel­lépett kolera járvány csaknem meglepően gyors elfőj tása és terjeszkedésében való megak idilyozisa, a köz ­igazgatási viszonyok általános rendezettsége uólkül bizonyára nem lett volna keresztül vihető. Hiába lett volna minden erélyesség, a kiadott rendeleteknek min­den okossága és bölcsessége, ha a közigazgatásnak minden organizmusai nem lettek volna megfelelően szervezve az elért nagy siker kivívásához. Ez az ered­mény a mi általános közigazgatási viszonyaink niveau­jának a megmérésénél a legfőbb figyelmet érdemli, mert az a nagy és gyors siker, a mit a mult nyáron a kolera jirváuy továbbterjedésének megakadályozása ós elfojtása által elértünk, bizonyítja, hogy közigazga­tási szervezetünk képes immár a közigazgatás legnehe­zebben megvalósítható feladatának a teljesítésére, t. i. a közegészségügyi érdekek m jgvé'lelmezósére is. Nem akarjuk mi ezzel azt mondani, hogy talán a mi vármegyei közigazgatásunk a maga berendezkedésé • ben és működésében a tökéletességig jutott; csupán azt akarjuk demonstrálni, hogy pár év lefolyása alatt igen nagy haladást tettünk, olyan nagy haladást, hogy immáron közegészségügyi intézkedések is végreh íji,hatók a vármegyében. Hagy pedig vármegyei közigazgatásunk az élet ilyen nevezetes feladatainak a megoldásira ké­pes, az több esztendő kicarló munkájanak az eredménye. S ebben a tevékenységben Miklós Llszló alispionak a legfőbb része volt. Dr. Jósa András, a másik kitültetett férfin az, kinek tevékenységéhez a szűkebb értelemben vett köz­egészségügyi közigazgatásnak vármegyénkben való meg­szervezése, vagy legalább is e szervezetnek, a kösigaz gatás egyéb feladatai közé — egyenrangú érdikkéut való beillesztése fűződik. Az ő érdeme az, az ő évek hosszú során át közöaynyel, kicsiny léssel szemben kitartó lelkes ügy­szeretetének az eredménye, hogy ma már közigazgatá­sunk különböző au'.onom teayazői elismerik a közegész ségügyi érdekok védelmit a közigazgatás egyik első rendű feladatának; hogy a közgyű ési teremben, a közigazgatási bizottságban a fö merülő közegészségügyi kérdések általános érdeklődést keltenek s ilyen módon tárgyaltain ik; az ő folytonos, kitár,ó és szívós tevé­kenységének az eredménye az, hogy ez az érdeklődés lassaukiut átszivárog a nagyközönség m nden rétegeibe, hogy lassaukint maga a társad tlom nem akadálya lesz, de segítségére fog menni a közigazgatásnak a köz­egészségügyi feladatok megvalósításában, közegészség­ügyi intézkedések végrehajtásában. Ezt a nagy eredményi, melytől a közegészségügyi adminisztráció működésének ú;y szólv n egész értéke függ, csak is olyan igazi lelkesedéssel, olyan nagy ügyszeretettel lehe'ett elérni, mint amilyennel dr. Jósa András, mint vármegyei főorvos, teh It a vármegyei köz­egészségügyi közigazgatás feje — kötelességét teljjsiti. Az elismerés és köszönet, melyben Vidovich László főszolgabíró és Sípos BMa aljegyző a belügyminiszter által részesültek, a kolera járvány alatt, hivatalos köte­lességük teljesítésének mértékén fölül kifejtett nagy tevékenységük cs kiváló szolgálataik megérdemelt el­ismerése S ő méltósága a főispán űr, kiuek előterjesztése alapján ezek a kitti itetések törréutek, igazán a közit in­gulatnak megfelelően járt el, mid in azt kezdeméuyez'e, mertezigazáu megérdemelt s valódi érdemeket méltányló kitüntetésekhez, vármegyénk egész közönsége sziveden kíván szerencsét. — Állam-segély. A kereskedelemügyi miuiszter a kisvárdai iparos tauoicz iskolának 400 frt, a nyír egyházain.k 200 frt, a raáadokinak 120 frt, a uyirbik­tainak padig 65 frt segelyt utalványozott ki a vármegyei ipar alapból. — Jóváhagyott alapszabályok. A nyiregyhlzti izr. statusqiao hiuözség m Hasított helyi alapszabilyait a vallás és közoktatásü gyi miniszter j Wih igyta — Áthelyezés. Borovits Károly nyíregyházi pénzügy­igazgatót a miniszter Alsó-Kubinba helyezte át hasonló minőségben. A pénzügyig,izgató már a napokban idehagyja városunkat. — üj városi iskolaszék. Folyó hó 21-én tartott községi iskolaszéki ülésen a tisztviselők választása meg­történvén elnöknek Porubszlcy Pál, másodelnöknek Farbaky József, gondnoknak Fest Líssló és jegyzőnek Werner László választatott meg. — Nyíregyháza—Fiume. Felhívás! Tisztelettel értesítem a nyíregyházai dilegylet alapító és pártoló tagjait, valamint azon polgártársakat is, kik egyletünk ilyetén tagjaiul magokat felvétetni óhajtjlk, hogy a mennyiben Fiúméban folyó évi mijns 13 —14-ik napjain rendezendő országos dalversenyre egyletüukhöz ciatla­kozui óhajtanának, ebbeli szindékuíat— szemíiyeukint 2 frt részvételi dij lefizetése melleit, — vagy alantirott­nál, vagy Orsovszky G uh egyleti titkár úrnál folyó évi mirczius hő 7-ik napjáig annyival inkább jelentsék be, mert ezen hitáridón tűi történendő jelentkezések többé figyelembe vétetni uem fognak. Az ekkéat jelent­kező tagok az egylet tagjaival egyenlő, tetemesen le szállított menetdíj s lehetőleg ingyenes, de mindenesetre mérsékelt elszállásolásban fognak részesittetui. Nyíregy­háza, 1891. februá;"21-éo. Bogár Lijos, d alegyleti alelnök. Bleuer Mór ibrányi földbirtokos, a várme­gyénkbennagy kiterjedésüBleuer család egy a K Köztiszteletben állott tagja, e hó 22-én, életének 55-lk évóbin, hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult vármegyénk közéle ének ismert és egyik legtiszteletreméltóbb alakja volt. É énk részt vett a vár­megye közdolgaiban s különösen a felső-szabolcsi ár­meutesitő társulat megalapításának ós ügyei intézésének főtényezője volt. Mint a közügyek emberét nagy mű­veltsége.és mindenek fölött humanizmusa, jótékonysága s közczélok iránt való lelkesedése jellemezték. Néhány évvel ez előtt elhunyt édes atyjával együtt ő hozta létre Ibrányban a kisdedóvó alapot s az ő buígajmának és áldozatkészségének ered nénye az ibrányi rendezett izr. iskola, a felvilágosodásnak ez a terjesztője. Jóté­konysága nem ismert semmiféle elkülönítéseket s az ibrányi szegény nép, melyet különböző utakon ós mó­dokon annyi sok jótéteméuyben részesített, sokáig fogja nevét áldással emlegetni. Igazi ember ember volt, a legnemesebb értelmében a szóaak! Tamatóse e hé 23-in dolutáu ment végbe Ibráuyban, a környék intelligentiá­jának nagy részvéte mellett. O.t láttuk a többek között Kállay András főispánt, Mikecz János főjegyzőt, Jármy Mlrtont, de. Friedmaun Bernátot, Ibrinyi Zsigmondot, Jármy Jenő főszolgabírót, Ssögyóay Emil barczeli r. k. lelkészt, Htas Mórt, Csillag Kilmánt. Kiár Dávidot, Szamuely Lajost stb. A gyászszertartás a nyíregyházai izr. egyházi énekkar gyászdalával vette kezdetét. Azu'án S'.ikszay ibrányi ev. ref. lelkész tartott megható gyász­beszédet, dr. Eeumann Ignácz ügyvéd pedig barátai ós nagyszámú tisztelői nevében búcsúzott el az elhuayttól. A koporsót, melyre a család és rokonség tagjain kivttl Ibrány község elöljárói, a község árvái és szegényei, Ib­rányi Zsigmond stb tettek koszorút, a hirangok zúgása közben kisérték ki a temetőbe, hol a sir fölött még — Síikszay ev. ref. lelkész tartott újólag búcsu-be­szédet. Legyen áldás emlékezetén. Bleuer Mér elhunytáról a gyászoló család a'követ­kező jelentést adta ki: Özv. Bleuer Mórnó szül. Bleuer Berta és gyermekei: Stmu é3 arája Friedmann Erzsike. Bortalan, Jenő, Ödön, Rozál, továbbá: édesatyja dr. Bleuer Miklóssal, testvérei és sógoraival ós az összes rokonsággal mély fájdalommal je.entik, szeretett jó férjének, apa, testvór ós rokonuak Bleuer Mórnak hosszas szenvedés után, ólte 55-ik s bol­dog házasságának 29­:k évében, folyó 1894. évi február hó 22-én történt elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei Ibráuyban 1894. február 23-in d. u. 3 órakor tétetnek örök nyugalomra. Ibrány, 1894. február 22. Áldás és béke poraival! — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselő­testülete e hó 27-dikén d. u. 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Vármegye bizottsági határozat az 1894. évi városi gyárapénztári számadás és mérleg jóváhagyása tárgyában. 2. A házi-, gyám- és adopénztárak megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek bemutatása. 3. Jogügyi szakosztályi, tanácsi ós laktanya­bizottsági vélemény és javaslat a laktanyt építkezés felülvizsgálata tárgyában. 4 Jogügyi szakosztályi véle­mény a Suták Antal-féle szinházalapnak a siinház-ró3z­véuytársaság rendelkezésére miként leendő átadása tár­gy aban. 5. Tanácsi előterjesztés a „Hiromrózsa" korcsma épület bérletének Raich Emánual bérlő által Frankfurth Iguáczra leendő átruházása tárgyában. 6 Tanácsi el­terjesztés a lecsapolt „Sivák" vízálló helyből egyesek telkeihez kiosztott területek kártalanítása tárgyában.' 7. Tanácsi előterjesztés Soltész Gyula közgyám volt gyám­pénztáros 2000 frtos biztositékáuak törléséhez szükségelt engedély megadása tárgyában. 6. Tanácsi előterjesztés Molnár Sáudor első éves bölcsész segélyezése tárgyában. 9 Jogügyi szakosztályi vélemény Megyery Géza házbér követelése ügyében. 10. Tanácsi előterjesztés egy szín­ügyi bizottság megalakítása tárgyában. 11. Szesztay Károly ós társai felebbezóse a keskeny u'czai járda­építés ügyében 238/93. sz. a. kelt képviseleti határozat llen. Esetleg más tárgyak. ! !S — Kinevezés. Dr. Nagy Lásrfó, debreczeni kir. törvényszéki jegyző a helybeli kir. járásbírósághoz'al­biróvá neveztetett ki. — A nyíregyházai gazdasági és kereskedelmi hitelintézet részvény társasig igazgatósága által a helyi önk. t. o. egylet pénztára javára adományozott 50 ko­ronáért az egylet • nevébon köszönetet mondunk. Nyír­egyháza, 1894 fabr. 24. Bencs László, egyleti elnök, Sztarek Ferencz, főparancsnok. — Az országos vásár Balkányban a jövő hó 27 áike helyett 20 dikán fog megtartatni. — A napkori fúrott kút. Községünk képviselő testülete a közegészségügy órdókében két fúrott kút készíttetését határozta el. Ezek megkészitésével Szilágyi. János nyíregyház ti ismert gépgyárost bizta meg, ki a bizalomnak derekasan meg is felelt, a mennyiben az egyik kutat 2 hét lefolyása alatt, véleményünk szerint, igen jutányos áron, elkészítette. A kú uak legfőbb elő­nye, hogy vize annyira kifogástalan, hogy még a uép is, mely pedig minden újítástól irtózik, el van ragadtatva. Nevezett gépgyáros úr minden érintkezésében humánus és becsületes gondolkozásáról tett velünk szemben tanúságot. A másik kút fúrasa most van folyamatban. Ezeket ihatatlau ős egészségtelen vizű megyénkben, a közérdek szempontjából óhajtottu'nnyilvánosságra hozni. — Színházi játékrend. Február 26 tói márczius 4 ig. Hétfőn „Vasgyáros." Kedden ^Ötödik pont." Sser­dán „Dolovai nibob* (újdonság) Cm törtökön „Dolovai nábob." Pénteken „Keleti utazás* (újdonság.) Szombaton „Kis molnárné." Vasárnap d. u. „Tiíadérlak Migyarhon­bau," este „Illés mester" (újdonság.) — Köszönet. T. Zucker Henrik' birtokos ur a nyír­egyházi ágost. h. ev. főgimnáziumnak* 2000 korona név­értékű 4 %-kai kamatozó járadékkölcsönkötvényt adomá­nyozott a tanulóknak vallásfelekezeti iminőségére való tekintet nélkül ösztöndijalapul. A midőn ezennel nyugtázom az alapítványi összegnek átvételét, egyszersmind kedves kötelességemnek tartom az alapitványozó urnák nemeslelkü adományáért mély elismerésemet és hálás köszönetemet kifejezni. Nyíregyháza, 1894, február 17. Mirtinyi József, főgimn. igazgató tanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom