Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 1. szám

N Y í R V I D É K" megjelenő lapot a postán is szétküldeni akarom s miután a postai szótküldhetés elrendelése rövid ideig még a helytartótanács intézkedése alá esik: Megkérem önt, ho«y ezen ügyre vonatkozó reudeletét kiadj i és igy alkalmat nyerjen arra, hogy hivatalos kötelességéuek e^yik á

Ját teljesítse. Pálfi Albert, a „Mírczius 15 ike" szerkesztője.' A füzetben különben van egy Pálfi Albertre vonatkozó torzkép reproductiója is, a képen Pálfi e<*y MArczíus XV" feliratú talapzatot) ü! ugyan, de baliában egy .Táblabíró—Pecsovics—Oonservativ" feliratú zászlót tart. Érdekes még a füzet két más torzképe is • az egyiknek czime .Kossuth és Apponyi György", a másiké: „V. Ferdinánd álma". A többi képek: Klauzál Gibor és Hajnik Pál arczképei, Táncsics diadalútja, a posti nemzetőrség, az 1848-49-diki honvédgyalogság fölszerelése stb. A füzet még mindig a mircziusi n igy napok elbeszélésénél tart; ennyire kimerítően és eleveneu még a szabadságharcz e részét sehol sem tárgyalták A kiadóhivatal azon újítást léptette életbe, hogy ezeutul egy havi (2 füzetre) és két havi (4 füzetre) előfizetéseket is elfogad. Gyűjtőknek minden 7 példáuy után egy tiszteletpéldáuy vagy annak bolti ára jár. Előfizetési ár negyedévre (6 füzet) 1 frt 80 kr., félévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Újból is ajiuljuk hát olvasóinkuak Graczt művét, melyet Wodianer F és fiainál (Bulapjst. Andrássy ut 21.) lehet megrendelni. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályáná. vógtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Január 10. Martalkó Istvánná Komlósy Sára gyilkosság és rablás büntette. Luhács Mihály súlyos testi sértés büntette. Január 11. Sallay György, Gres József, Gres Sámuel és Orots József halált okozott súlyos testi sértés büntette és más büntetendő cselekmény. Fölhívás előfizetésre. Lapunk az immár befejezett évvel betölté tizennegyedik évfolyamát s 1894-ben tizenötödik életévébe lép itt. — Tizenöt év! Jóleső bizonyság nekünk. Bizonyítja, hogy a „Nyírvidék" fölvilágosodott szellemével, társadalmi józan irányával nem csak életrevaló volt, hanem immár joggal számithat arra is, hogy hosszú életű lesz. Bizalommal, mit a múltból merítettünk, nézünk a jövő elé s indulunk feléje. Bizalommal; mert reméljük, hogy nagyérdemű közönségünk az ő becses támogatását, mit kiérdemelni ezután is legfőbb törekvésünk lesz, nem fogja mitőlünk megvonni a jövőben sem. És ezt annyival inkább reméljük, egyszersmind kérjük is, mert a „Nyírvidék" hű ak.ar és hű fog maradui a jövőbeu is az ő múltjához. A „Nyírvidék" iránya és törekvése ösmeretes. Lapunk a jövőben is az lesz, ami volt: a vidéki sajtó nevében a mi szükebbkörü hizínk, Szabolcsvármegye szellemi és erkölcsi érdekszükségletének kiszolgálója, az igazi felvilágosodottság terjesztője, a magyar nemzeti eszme ápolója, a nemzeti érzület erősbitője, a hivatalos vármegye és a vármegyei köztársadalom minden fontosabb életuyilvánulásának igaz tolmácsolója, szerény hírvivője. Ez volt, ez is marad a mi irányunk Az ut pedig, melyen ezután is haladni fogunk, a részrehajlatlan igazság utja. És, habár mindenkor c<akis legjobb meggyőződésűnktől fogadunk el utasítást a szerkesztésben, nem fogjuk magúikat csalhatatlanoknak tartani. Az elfogultság khinai falával nem fogunk elzárkózni a közérdekű dolgok tisztázásához, tárgyias megvitatásához szükséges és üdvös eszmecserétől. Bárhonnan és bárkitől jövő közérdekű czikkkelyeket, közleudőket, ha lapunk keretébe illeszthetők, mindenkor készséggel közzéteszünk. Közérdekű, olykor szakszerű czikkelyeken kivül gondoskodni fogunk a „Nyírvidék" minden számában arról, hogy a Tárczában és Csarnokban t. olvasóközönségünk kellemesen szórakoztató költeményeket is találjon a „Nyírvidé^" hasábjain. Hangzatos szavakkal, tetszetős ígéretekkel nem állunk elő, — mert inkább akarunk többet adni, mint igérni, és nem ígérni olyast, amit megadni módunkban nem áll. Egyről pedig föltétlenül biztosíthatjuk t. olvasóközönségünket és ez az, hogy a „Nyírvidék" gárdájának, igen tisztelt dolgozó társainknak sem száma, sem ereje nem fog megfogyatkozni és hanyatlani a „Nyírvidék" zászlajának szolgálatában. Midőn tehát ismételve köszön ;tünket fejezzük ki mindazoknak, kik lapunkat eddig is erkölcsi, anyagi és szellemi támogatásban részesíteni kegyeskedtek: mindnyáju'c szives támogatását kérjük a jövőre nézve is. A „Nyírvidék" ezután is a múltból ösmert tartalmi beosztással, mint eddig hetenkint egyszer, többnyire két ives terjedelemben vasárnap reggel jelenik meg és a videki előfizetik lappéldányait már a délelőtt induló posta továbbítja. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Csarnok. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1894. január 6-án. Egy c^epp boldogságot! . . . Hámor Albertné 22 éves, 53'A kiló: testének hőmérsóke 37.90 C; fogai számszerinc harminczegyen ; épek és fehérek, bár csak magyarul tud, de ezen az egy nyelven is többet beszól, mint tiz nyelvtudós. Nyúlánk, dagadó keblű, kerek, szemében állaudó tűz ragyog, leánykorában egy szelid poéta a mithoszi Dianához hasonlította. Minden mozdulata, szava, egész sikkes megjelenése elárulja a jól és gondosan nevelt uri nőt, de minden műveltsége mellett is sokáig szeg volt együgyü asszonyi fejében az ékes hasonlat, a melylyel még leánykorában tömjénezett neki bolondos poéta ismerőse. Hámor Albert, mondjuk 47 Va éves, 87 kilót testének hőmérséke 36 10; tizenhét lyukas, tizenöt blombirozott fog tulajdouosa ; vörös orrú, poczakos uri ember, elegánsul rogyadozó alakján is van valami fen sőbbség. Hőnként hirtelen kimerülés vesz rajta erőtfáradtan ereszkedik a divánra s szeme mohó tekintettel pihen meg neje vonzó alakján. S a gyanú, mely anuyiszor föléled a könnyen gerjedező epés ember szivében, ismét elenyészik. Hámor Albert bankdirektor ajkán még e gyöuge pillanatban is guuyos hívó mosoly lebben el. Ha látná a régi kompánia, hogy ő azután az élet után is menynyire szeretett férj, ha látnák, hogy egy tündériesen szép asszony életének minden perczét neki áldozza, neki, a kit pár óv előtt haszontalan, semmi embernek tartottak a chántoook kréta arc/.u hölgyei. És ellágyulva szól. — A neczeszszert megrendeltem. Nem azt az olcsót, hanem azt a piros plüssel bordázottat, mely igazán ékessége lesz szalonodnak. Az asszonyka pedig állt miut egy szobor, csak azután ocsúdott föl. — Köszönöm, te igazán nagyon kedves, nagyon jó vagy Albert. De a regatta bálra ugye elviszel? — Majd megbeszéljük. Most . . . — Elakarsz menni? — kérdezi ijedten a menyecske. — Igen. A páholyba kell mennem. — És azok a fenkölt szellemű szabadkőmivesek mind olyan emberek, kik otthon hagyják nejeiket ós éjjel vánszorognak haza? — De édesem, én nem vagyok éjszakás. Én nem szórakozásból időzöm a páholyban, hanem kötelességből. És mikor meleg kézszorítás ós csók után kisiet a férj s a pazarul bútorozott, de azért oly üres szoba közepén egyedül marad a fi ital asszony, vivódó lelkéből fölszakad a küzdelmes kérdés. — Hát én? . . . * * * Egyszer c°ak összetalálkozik az utczán egy bolondos emberrel, a hajdan áttivoruyázott éjszakák kenyeres pajtásával, a ki szemtelenül nyakon csípte. — Te is? . . . — A páholybau voltam. Sietek hazi a feleségemhez. — A páholyban voltál? Hitesd el a tücskökkel. Hahaha! Te is bujdosol az u'czákou öreg czimbora. Miért bujdosol? És miért bujdosom ón? A szerelemtől, az otthonvár;) boldogságtól futunk mi. . . . 0:thon az élet legnagyobb gyönyörűsége vár reánk s mi mégis az utczán bujdosunk öreg pajtás. Öreg czimbora, az üdvösség mennyéből száműzve vagyuuk örökre. Egyet taszított a karjín ós durva kaczagás között távozott. Az u^cza üres volt ós hideg. Czikkczakkosan szitáló hópelyhek bujdostak a köd sötétségében. Minden olyan egyszerűnek, olyan közönségesnek látszott. A bankdirektor összehúzódott felsőkabátjíban s e pillanatban ismét az a kellemetlen szorongó érzés fogta el, mely a fiatalkor küzdelmes éveiben annyit gyötörte. — Tóbb jövedelmem van, miut a miniszternek. Puszta kózszoritásom fölemel és egy haragos pillantásom lesújt. Mert valahányszor a csüggedés szálta meg, folyton a pénzével, a hatalmával ós befolyásával kérkedett önmaga és mások előtt is. De most bátortalanság vett rajta erőt. . . . Tizenkét óra. Csöngetett. Kaput nyitottak előtte. A házmester izmos karjával világított s a mint felbotorkált a szőnyeges lépcsőn, a baukdirektor némi keserűséggel kon statálta, hogy ez a válságos helyzet miudeu estéjén megismétlődik. Az asszony fenvirrasztva vár, míg ó az utczákon bujdosik s midőn halálosan kimerülve loppal visszatér, az asszony félig felöltözve ott hever az otto mánon. . . . Talán még álmában is várja a rossz férjét. . . . Az ebédlőben vak sötétség. Hanka eloltotta a lámpát, hogy valahogy meg ne lássa a kis fiatal asszony a besurranó bakát. Hámor Albert gyufát gyújt. Csönd. Híla és öröm: az angyal alszik. Alszik, igazán alszik. Tisztán hallja egyenletes lólekzetvételét. Bttrabban jön előre. A kis feleség csakugyan az ottománon hevert. Ajka nyitva volt, pillája gyöngéden lecsukva, kis kezével képes folyóiratot szorongatott. A bankdirektorou kínos izgatottság vett erőt. Letérdepelt a szőnyegre, hogy lássa a képet. Héraklész volt, az ép, egészséges, igazi férfi mythoszi alakja. Hámor Albert szinte megkövült az ijedségtől. Egyszerre kinyíltak szemei. Megértette azt a drámát^ melynek az ó kis felesége önfeláldozó, szomorú főhőse' a ki aranykalitkában sorvad el a boldogság nélkülözése miatt. Nem csengő pénzért, susogó selyemért, hanem azért marad jó, mert anuak nevelték. — Bjcsáss meg — hörögte kétségbeesetten. Adok neked mindent. Rabod leszek, kívánj tőlem bármit Az asszonyka fölrezzen. — Mit akarsz ? . . . — Kívánj tőlem bármit, mindent adok, zoko°- a megtört ember. Férjének kétségbeesett, büubánó arcza szinte földerítette előtte az isszonyu valóságot, szomorú sóhajtással susogta: — Küldd vissza a drága ékszereket, add el a lovaidat, nem kell. . . . Adj egy csepp boldogságot! Ü. A. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 10 ) kitt 6 20 6 60 R.)Z8 100 » 5.— ö 25 Árpa 10) » 5 — 5 50 Zab 100 » 6 — 6 30 KakoriczalOO » 4— 4.20 K repcze 100 » —.— —• — Paszuly » 5.— 6.50 Szesz 1 terenként 52 16 Placzl árak. Bors^ 1 kiló —.18 Lencse 1 » —.24 Mund-liszt 1 » —.15 Zsemlye liszt 1 » —.13 Buza-liszt 1 > —-11 Barna kenyér-liszt 1 > —.10 Burgonya Marka bús Borjú bús Sertés búi Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöllség P-tprikv írós T»| Eezet Sséua Szilmi (tik 1 100 » 100 kii V 1 > 1 » 1 > 1 » 1 > 1 > 1 > l » 1 ciom > 1 kiló 1 liter 1 » 103 kiló Bikfa rau/fi köbmtr 2.— — ,5ö -.56 -.48 -.32 —.64 —.56 -.22 -03 1 — -.85 — 08 2.60 3.60 3.40 3 — Felelős szerkesztő: INCZÍ5DY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Arc zfest élt és púder gyakran annyira megrontják a bőrt, hogy nyomuk már rövid idő múlva az arczon Ismerhető lesz: ezen bajnak elejét véve, minden hölgy csak nyirfa-balzsamszappant a Parfüméria Equitable bécsi czógtől használjon. (1-2) Darabonkénti ára 35 kr. Kapható: (V) Bluuiberg József és Orlaí és Havas uraknál. Az alsó-szabolcsi tiszai ármsnt. társülatiMatósápD&lirficzeto Hirdetmény. 584. 1893. A társulat egyéni ár'érfejlesztési munkája a nagyméltóságú m. k. földmivelésügyi miniszter ur 6193/891. és 53210/893. számú magas rendeletével alapul megálla pitott vizszinek ezerint elkészíttetvén és felülvizsgáltatván, a t. választmány folyó évi október hó 3 án tartott gyűlésében IV/5. szám alatt hozott határoza'ával, annak az 1884 ik évi XIV. törvényczikk 13. § értelmében közszemlére kitételét elrendelte. Ezen határozathoz képest: 1. Nyíregyháza város. 2. Szabolcsmegyóhez tartozó következő ártéri községek: Tiszi Polgár. Rikamaz, Nagyfalu, TiszvEszlár, Tisza Lök, ozent-Mihály, Tisza-Bűd, Tisza-Dada, TiszaDob, Tisza Lidány, Tardos, Csobij, Báj, Ptrügy, T. Kenéz ártér birtokosai ez utou is értesíttetnek: 1 ho:íy az egyéni ártérfejlesztési munka a társulat székhelyén Debreezenben(Széchenyi-utcza 1765. sz. a. 1894. évi január 15. napjától ugyanazon év február 15. napjáig; közszemlére kitétetett. 2. Hogy ezen határidő alatt az összes vonatkozó iratokat, vizeiosztási terveket, térképeke', ártéri telekkönyveket a társulat műszaki irodájában megtekinthetik, s netalán felmerülő panaszaikat, ugyanazon határidőben t. igazgatóság utján, a t. közgyűléshez bélyeg és illetékmentesen beadhitják, ki is a beadott panaszok elbirá lása tekintetében az 1884. évi XIV. töi vóuyczikk 13. § a rendelkezésének megfelelőleg intezkedett. 3. Hogy a minden egyes birtokos birtokának ár téri bevonására vouatkozó egyéni értesítő az illető község elöljáróságának, városi hatóságnak kézbesítés végett kiadatott s ott az átvehető. 4. Hogy minden egyes ártér-birtokosnak ártéri összes birtokát magában foglaló birtokivek az illető községek elöljáróságához (városi hatósághoz) kiküldettek, s azok az érdekeltek által ott is megtekinthetők vagy lemásolhatók. Kelt Debreczen, az 1893 évi október hó 3 iki vá lasztmáuyi gyűlésből. Dienes Barna, (13-1-2) t. igazgató. Birtok bérbeadás. Az úgynevezett besztereczi várhoz tartozó dombrádi és besztereczi határban fekvő egymással szomszédos birtokom 1895. január 1-étöl bérbo ad4. Értekezhetni Menyllérl JánO"* nyíregyházai ügyvéd úrral. (i2_3-i) Dr. Horváth József. Árverési hirdetmény. 127

8 Ysz. 1893. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. jbiróság 8016/891 P. sz. végzése áltil Grilaer József böjti Ukos végrehajtató javára, Szimetz Farkas nyíregyházai lakos elleo, eddig összesen 32 frt 62 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felülfoglalt és 1147 frt 68 krra becsült butoro'i atból álló ingóságok nyilvános árverés utján elad itnak. Mely árverésnek a 8283/1893. P. számú kiküldést rendelő végzés folytin a helyszínén vigyis Nyíregyházin, alperes buz»piaczi lakásán leendő eszközlésére az 1894-ik év január 10-ik napjának délutáni 2 órája határid Sül ki tűzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, h>gy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t. cz 107. §a értelmében a legtöbbet igérónek becsáron alul is el fognak adatni Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. éri LX. t. cz. 107. §-ában mjgállapitoíl feltét dek szerint lesz kifijetehdi. Kelt Nyíregyhizin, 1893 d?c'.emb;r hi 27-én. (14-1-1) Oláh Gyula, kir. bírós. végrehajtó.