Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-23 / 51. szám

Melléklet a „NTyirvidék" 1894. 51-ik számához. erre a furcsa és — hál' isteneok — idáig még szokatlan csődre. Most azonban, mikor négy és fél forint a a gabona s alig egy forinttal több a buza (amit, hogy ehhez az árhoz is juthasson, hát életszükségleteit drága kölcsönnel fedezve, tartott meg a gazda idáig magtárában); mikor dohány-termelőinket a lenyomott beváltási árak mellett, még dohány-területük tetemes redukciójának a réme is fenyegeti; mikor a magyar gazda boldogulásának egyik recipéjeként emlegetett szarvas-marhatenyésztéssel úgy vagyunk, hogy a két évvel ezelőtt megvett s azóta tartott tinónak jó ha a vételi árát megkapjuk (vigasztalásul és nyereségül a megtrágyázott föld minden garas négy krajczárba került gabonáját, búzáját is hozzászámítva): hát bizony ilyen viszonyok között nincs mit csodálkozni rajta, — ha hogy még a Weishaus-féle kázusnál kisebb esett is idegessé teszi a mi piaczunkat. Nem ok nélkül használjuk közgazdasági helyzetünknek (együtt értvén e fogalom alatt minden gazdasági tényezőket) illusztrálására az „ideges" szót. Normális viszonyok között például nem történhetett volna, meg, hogy egy bérlőnek, mondjuk Weishaus Mórnak a bukása, — bár milyen jelentékeny összeg is, ami nyomában maradt, a fedezetlen, illetőleg mások által fedezendő 100,000 forint — olyan idegessé tegye (hogy még egyszer használjuk ezt a kifejezést) a piaezot. Jobb közgazdasági viszonyok között az jutna eszébe az embereknek, hogy ez az Amerikába vitorlázott úriember játszott a börzén, kártyázott is nagy pénzbe, ezért hát természetesen el kellett pusztulnia. Az érdekelt bankok egy pár ezer forinttal kevesebb dividendát osztanának ki a részvényeseiknek, egy néhányan erős fogadást tennének, hogy soha többet másnak váltót alá nem írnak, lehet még az is, hogy egy-két embert egy ilyen bukás magával rántana, de nem történhetne meg az, hogy egy ilyen bukás — bár milyen jelentékeny összeg is az a passzívául maradt 100,000 frt — olyan mélyen érzezhető rázkódást idézzen elő a mi piaezunkon Nem a börze, nem is a kártya az, ami eszébe jut most a közönségnek, hogy ezt a szenzácziós bukást onnan datálja. A harmadik hete immár, hogy a képviselőház üveg menyezete alatt ami kis levegő ott szorult, tele van „válság"-gal. Azt a komolyabbik „válság"-ot értjük tudniillik, amitől a mi közgazdasági és speciálisan mező-gazdasági érdekeinket féltik országgyűlésre küldött honatyáink. És az országgyűlés üvegtetejű házából ez a „válság"-gal tömörült levegő széjjel árad az országban. S még igy is sűrű egy kicsit. Mi legalább úgy látjuk, hogy haszuosabb dolog lett volna a gazdasági érdekek védelmezése a külső sánczoknál s annak idején, nem pedig ugy, ahogy most látjuk a dolgot, hogy szurony-végről harczolunk, ahol nem kezdeni, de végezni szokták a csatát. Csoda-e aztán, hogy ebben a levegőben, amit az emberek magukba szívnak, a Weishausféle bukásban például nem egy speciális, kivételes esetet látnak s nem a börzét, meg a kártyát stb. látják e bukás előidézőjeként, hanem a gazdasági válság egyik tünetét s talán még szánják is Weishaus urat, mint a „mezőgazdaság mai szomorú helyzetének" egyik áldozatját. A közfelfogásnak e bizonyára kissé túlságosan élénken színezett jellemzésével s a Weishaus-féle esetnek ilyen értelemben való kommentálásával, mint már említettük, nem ok nélkül foglalkozunk. Az a visszahatás, amely az ilyen fajta esetek s általában a nagyobb bukások után érezhető, szinte demonstrálja az érdekeknek ama közösségét, mely a földmivelés, az ipar, a kereskedelem tényezőit egybekapcsolja. Egyik a másikra rá van utalva, egyik a másik nélkül meg nem élhet. De hiszen erről unos-untig volt már szó. Olyan igazsága ez a közgazdasági életnek, mint a mathematikának a 2X2=4:. Valamelyes közös szervezetről kellene tehát gondoskodni, a melyben és a mely által ezek a közös érdekek, a védelem közösségének az erejével meg védel meztessenek Mi a gazdasági egyesület működési körének megfelelő kiszélesbitése által s természetesen iparosainknak ós kereskedőinknek az egyesület kötelékébe való bevonásával lehetőnek tartanánk, hogy egy ilyen organizmus létrejöjjön. Iparosaink és kereskedőink ilyen szervezkedésre — eltekintve a gazda-közönséggel közös érdekeiktől, már csak azért is rá lelnénk utalva, mert bizony — mondjuk meg — az ipar- és kereskedelmi kamara már szervezeténél s működési területének nagyságánál fogva is, mennél kevesebbet lendit s uem is tud leuditeni a mi ipari és kereskedelmi érdekeinken. —Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatósága dadai felső járásában Gáva székhelyhez kötött, s évi 528 frt 48 kr. fizetés és 100 frt uti átalánynyal javadalmazott járás orvosi állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket s eddigi szolgálatukat igazoló okmínyokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám 1895. év január hó 10-ik napja — mint záros határidőig — nyújtsák be. Kelt Nyiregyházán, 1894. deczember 15. Kállay András, főispán. ÚJDONSÁGOK. — Boldog ünnepeket kívánunk lapunk t. előfizetőinek, jóbarátainknak s munkatársainknak! — Rendkívüli közgyűlés lesz a vármegyénél e hó 29-dikén. A közgyűlés 10 pontból álló tárgysorozatát lapunkjjelső helyén közöljük. — A polgári házasságról szóló, meg az ezzel kapcsolatos másik két.;immáron szentesitett egyházpolitikai törvény jövendőbeli sorsa iránt aggódik most a magyar kőzvéleméuy, pro és kontra egyaránt. A katholikus klérus főemberei gyűlésen tanácskoznak, hogy a szentesitett törvényekkel szemben mit kelljen cselekedniök, a szabadelvű eszmék barátai pedig nyugtalan szivvel figyelik azt a ropogást, melylyel az egyház-politikai reformprogrammot képviselő kormány piros bársony-székei most összeomlani készülnek. A helybeli statusquo izr. hitközség köztiszteletben álló rabbija egészen a maga valóságában veszi az egyházpolitikai k törvények szentesítését. Friedmann Károly rabbi ugyanis kérvényt adott be az izr. hitközséghez, hogy — miután a polgári anyakönyvezésről szóló törvény folytán a papok jövedelmök egy részétől elesnek — megfelelelő kárpótlásban részesittessék. A hitközségi gyűlé3 — hosszas vita után — kimondta, hogy ha majd az egyházpolitikai törvények életbelépnek, nem fog késni a rabbi méltányos kívánságát teljesíteni. — Az ezredéves kiállítás helyi bizottságnak mezőgazdasági osztálya legutóbb tartott ülésébeu, hogy a bámulatos közönynek elejét vegye, egy küldöttsé get választott, mely bejárja a vármegyét s feladatául tűzte ki: buzdítani a kilátásra, összeírni az állatkiállitásbsn résztvevőket, és az általuk kiállítandó egyedeket, összeállítani Szabolcsvármegye állatstatisztikáját, és állatforgalmi statisztikáját, tanulmányozni az állategészségügyi állapotokat ós végül összeírni azon kisebb tenyésztőket, kiknek kiállításra érdemes állatjuk van ugyan, de vagyoni helyzetük miatt a killitásban részt nem vehetnek. E küldöttség elnökeiül szolgabírói járásonként következők lettek megválasztva: a tiszai j Írásban Szalánczy Ferencz, a dadai felső járásban Haas Ignácz, a dadai alsó járásban Liptay Jenő, a kis várdai járásban Nozdroviczky György, a nyir-bátori járásban Mandel Dezső, a nagy kállói járásban Gencsy Simu, Nyiregyháza város területén Klár Gusztáv. Tagjai a küldöttségnek még egy állatorvos, a lótenyésztési bizottság egy tagja és a felső tiszavidéki gazd. e. titkára. A küldöttség működését újév után kezdi meg. — A nagy lovaslaktanya építő vállalkozóival* hosszas huzavona után végre létrejött az egyesség. E szerint a város fizet a Jiraszek és Krausz czégnek 29,000 forint végjárandóságot, kiadja neki a 90,000 forint vállallati biztosítéki összeget s minden további kötelezettség alól fölmenti. A vállalkozók pedig átadják itteni téglaégető települet s kavics készletüket, körülbelöl 500 frt értőkben. — Nyiregyháza a kiállításon. Nemzeti hiuságunk követeli, hogy az 1896-ik évben Budapesten tartandó országos kiállítás legteljesebb sikert érjen el. Az érdeklődés a kiállítás iránt a vidéken nem nagy. Az erkölcsi testületekre háramlott át a feladat, hogy az érdeklődést felköltsék, s anyagi áldozatok'meghozatalától sem riadjanak vissza, a Magyarország 1000 éves fenállását dicsőítő kiállítás sikere érdekében. A f. hó 21-én tartott képviseleti közgyűlés napirendjén is ott volt Nyiregyháza városának közremunkálkodásának kérdése, s elhatároztatott, hogy 1000 frtot szavaz meg a kiállításon résztvenni óhajtó iparosok segélyezésére, mely összeg első sorban a kiállításon elhelyezendő munkák térhelye és szállítási költségeinek fedezésére fog fordíttatni. Egyúttal kijelentette a képviselet, hogy a szükség mérvéhez képest, s a jelentkezők számától t'üggőleg ezen segélyezési összeget feljebb is emelendi. Iparosainkon van tehát a sor részt akarni venni a millenáris kiállításon, még pedig akként, hogy versenyképességüket bebizonyítsák, s a város hozzájárulása valóban méltó legyen. — Interpcllációs napja volt a képviseletnek a pénteken délután tartott gyűlésen. Nem kevesebb mint négy interpellációt kellett végig hallgatnia, még pedig egy és ugyanazon interpelláló ékesen szóló ajkairól. Az első interpelláció a Kossuth Ferencz fogadtatása miatt történt. Az interpelláló szemére hányta polgármesternek, tanácsnak, hogy Kossuth Ferencz nyíregyházai látogatása alkalmával nem engedte meg, hogy a városházára a zászló kitüzessék s hogy a városháza közgyűlés terme Kossuth Ferencz fogádtatására fölhasználtassék s indítványozta, hogy a képviselőtestület ezért a polgármester, iUetőleg az egész tanácscsal szemben fejezze ki rosszalását. A polgármester, miután nem csak az ő személye, de a tanács is érdekelve van a kérdés fölvetésénél, válaszát csak a legközelebbi képviseleti gyűlésen fogja megadni. A második interpelláció igy hangzott: van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a legutóbbi megyebizottsági tag választások alkalmával városi tisztviselők korteskedtek? A polgármester bevallotta, hogy erről a körülményről csakugyan nincs tudomása s válaszát a képviselet tudomásul vette. A harmadik interpelláció éle tulajdonképen a vármegye alispánja ellen volt irányítva. Sérelmesnek találta az interpelláló, hogy az alispán a főszámvevői állás betöltésével egyidejűleg pályázatot hirdetett az esetleg megürülő állásokra is, s hogy, ha már igy hirdette meg a pályázatot, miért nem ejtette meg a választást a megüresedett számtiszti állásra is. Az interpelláló az alispán ez eljárásában „alispáni tulkapás"-t látván, azt a kérést intézte a képviselethez, hogy a decz. 17-iki választás ellen ez alapon adjon be felebbezést. A képviselet a polgármester felvilágosításai után, nevezetesen, hogy a pályázatok kiírása az alispán jogkörébe tartozik s hogy egyeseknek a választás ellen joguk van felebbezni stb, e fölszólalás felett napirendre tért. A negyedik interpelláció az erdei fa vágatására vonatkozott; az erre adott választ szintén tudomásul vette a képviselet. — A virosl tisztviselők nyugdíjintézetének az ügye is ki volt tűzve a pénteken délután tartott képviseleti gyűlés napirendje. Nem látván azonban a képviselet eléggé előkészítve a dolgot, — utasította a tanácsot, hogy az alapszabályjavaslatot nyomassa ki s küldje meg a képviseleti tagoknak; azután majd tárgyalni fogják. — Karácsonyfa-ünnnepély. A gróf Dessewffy Aurélné védnöksége alatt álló b.-szt.-mihályi közs. kisded ovodának felügyelősége deczember hó 23-án délután 3 órakor a kisded ovoda helyiségében karácsonfa felállításával az ovodába járó kisdedek örömére karácsony-ünnepet rendez, mely alkalommal az ünnepélyen megjelent szülőknek és a tanügy iránt érdeklődőknek a kisdedék egy évi foglalkoztatásukról az eredmény fog bemutattatni. — A gőzfürdő. A tegnapelőtti képviseleti közgyűlés ismét foglalkozott vele. Tudvalevőleg a Demeter Pál csizmadia mester ajánlatát elfogadó képviseleti határozat ellen felebbezés adatván be, a határozat jogerőre nem emelkedett, s a 16-ra tervezett átadás a felebbezésnek felettes hatóság által leendő érdemi elintézéséig függőben tartatik. A helyzeten segítendő a tanács a jogügyi bizottság véleményezése alapján megbízta az eddigi bérlőt a további kezeléssel. Ez ellen az intézkedés ullon azonban Demeter Pál jogaiban sértett csizmadia kérvényezéssel élvén, az ügy a képviselet élé került, mely akként intézkedett, hogy a gőzfürdő január 1-én adassék át az uj bérlőnek bizonyos feltételek alatt. Nem érdekelne az ügy, ha a képviselet ezen határozata jogi absurditás nem volna. A felebbezés ugyanis az ellen adatott be, hogy Demeternek a fürdő ne adassék át a felhozott okok miatt. S tényleg a feleb'bezésnek jogi természete a kérdéses határozat végrehajthatóságát megakadályozván, kizárja egyszersmind azt is, hogy a képviselet intentiója bármily alakban érvényre emeltessék, ami nem volna egyébb, mint a felebbezés által korlátozott jog kiterjesztése a törvény ellenére. Hiszen ezen intentió ellen van a felebbezőknek kifogásuk, s ha a beadott felebbezés megakadályozta direct uton való érvényesítését a képviselet határozata által tartalmazott intentiónak, csak természetes, hogy jogtalan és helytelen a felebbezők által sérelmesnek vélt intentió ál utakon való becsempészése s még inkább jogsérelem. Egyébként Ghina és Japán hadakozó felek figyelmét egy cseppet sem téritette el a harcz térről a nyíregyházi gőzfürdő vajúdó sorsa. — Az izr. nőegylet f. hó 15 iki közvacsoráján az összes bevétetel 1350 frt 64 kr volt, mely összegből 467 frt 42 kr levonása után, 883 frt 22 kr marad a jótékony czélnak. E fényes eredmény eléréséhez felülfizetésekkel, illetőleg jegyeik megváltása által hozzájárultak a következők: felülfizettek dr. Heumann Ignácz 17 frt, Csillag Kálmán 15 frt, Burger Mihály, Fried Dániel, dr. Gara Leo, Grosz L H., Haas Mór, Haas Ignácz, Klár Gusztáv, Leveleki Ármin, Mandel Gusztáv, Zucker Henrik 7—7 frtot, Weinberger Arthur 5 frtot, Erényi Ármin (Edeléuy), dr. Kardos (Debreczen). dr. Klár Mór (Budapest), dr. Kovács Ernő (Budapest) 4—4 frtot, Führer Mihály 3 frtot, Básthy Bírta, Biruch Arnold, B íruch Arthur, Bmcs László, Burger Pál, Czukor Józsefné, dr. Edelstein Aladár, Ferenczi Miksa, Grünberger Endre, Halasi János, dr. Hartstein Sándor, Juhász Etele, Kende Tivadar, Korányi Imre, Klár Samu, Kun Mátyás, Kun Ármin, Léderer Ignács, Mandl Ármiu, Mandl Géza, Morgenstern Dezső, Pollatsek József, dr. Pollatsek Sándor, dr. Rosenberg Emil, Somogyi Gyula, Sztárek Ferencz, Szopkó Alfréd, Weisz Fereucz 2—2 frtot, ifj. dr. B)dnár István, Flegmann Bertalan, Guttman Zsigmond, Geiger Béla, Gltlck Béla, Fried Ignácz, dr. Haas Emil, Horváth Gusztáv. Horvát Sindor, Kassai Nándor, Kende Sándor, Klein Ármin, dr. Korányi Endre, Kovács Győző, Leveleki Béla, Leveleki Lajos, Pollatsek Géza, Preisz Adolf, dr. Réczey Sándor, Reismann Amália, Rózsa N., Mandl Emil, Schvarcx Izidor 1 — 1 frtot, Grosz Samu 50 krt. — Jegyeiket megváltották: Deutsch L9josnó (Bpest) 50 frt, Blau P4I 25 frt, dr. Ardó Alfréd (Bpest) Csillag Bélánó (Bpsst), Feldheim Emánuel, Hermann Samu (Varanó), Stern Jenő 10—10 frttal, dr. Biruch Mór, Burger Mór, Czukor Vilmos (Napkor), Deutsch Géza, Bleier Lijos, özv. Feldheim Ignáczné (Bpest), Fráakl Sámuel (Gáva), Glück Ignácz, Ehrenreich Sándor, dr. Ehrenreich Jenő, Halasi Mór (Kis-Várda), Heidlberg Mórné (Bpest), Horovitz Márton, Klár Andor, Leveleki Mór, Györgyei Illésné (Tápió Györgye), Popper Ilona (Bpest), Popper Károlynó (Bpest), Propper Samu (Tura), Morgenstern Zsigmond, Síamuely Lajos (Kótaj), dr. Szécsi Ferenczné (Bpest), dr. Vadász Leó, Wirtschafter Ármin, Schwirtz Károly (Gyulaj), Weisz Alfréd (Bpest), 5—5 frtot, Silberstein László, Czuker Bertalan, Führer Zsigmond, Führer Ignátz, Klár Lajos, dr. Liufer Miksa, Lindauer lguátz ós fía (Bpest), Münik Gusztáv (Debreczen), Perl Bódog (Kótaj), dr. Hofifmann Mór 3—3 frttal; — Fridman Károly főrabbi, Blumberg József, Grossman Jakab, özv. Feldmanné, Fischer Emil (Szerencs), Kende Jenő, dr. Kovách Blek, Hartstein Antal (Napkor), Ilercz A. Aurél, dr. Zinner Samu, 2—2 frttal. Jóba Elek, Feldmann Ignátz, Schwartz Lajos, Rosenthal Gábor, S. J. 1 — 1 frttal, egy asztaltársaság Blumberg Józsefnél 1 frt 80 kr; — egy asztaltársaság ifj. Engliinder Ignátznál 1 frt 40 kr. —