Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

JNYlBVIDÉ K." okozott emberölés büntette. Tóth Józsefné gondatlanság által okozott emberölés büntette. Laskai József gondatlanság által okozott emberölés vétsége. Horváth Imre lopás büntette. Deczember 5. Balogh Ferencz s társa súlyos testi sértés büntette. Griinvald Józsefné közokirat hamisítás büntette. Takács Miklós hatósági közeg elleni erőszak büntette. Palaticz János csalárd bukás büntette. Deczember ti. Rtibi Görbe György súlyos testi sértés büntette. Kis József lopás büntette. Barnák József s társa súlyos testi sértés büntette. Különös biztosító szövetkezet. A közgazdasági reform-eszmék egyik legfontosabbja s ma mar a legaltaláuosabbja, a szövetkezés eszméje a nyugati kulturáliamokban egy téren sem aratott oly nagy sikereket, mint a biztosítás terén. Mig alig néhány évtized előtt a nyugatou is csak egy bizonyos hányada a polgároknak biztosította vagyonát elemi károk ellen, mert a közönség ott is visszariadt a részvénytársaságok magas dijaitól: ma, a szövetkezés üdvös intézménye mellett, ott már csak elvétve akad egy-egy olyan gazda, a kinek vagyona ne volna biztositva. Elérkezett ideje, sőt sehol sem oly égető szükség, hogy a biztosítás gyökeres áralakuláson menjen keresztül, miat épen hazánkban, a hol a gazdák sorsa, a rniudiukább kisebbédő árak s szaporodó terhok mellett mármár csaknem elviselhetleu s a hol a biztosítás kétszeresen terhes volt. E bajon segitni képezi törekvésünket, midőn azt a célt tűztük ki, hogy a biztosítás ügyót hasonlóan a müveit nyugathoz, szövetkezeti alapon szervezzük s ilykép azt mindenkire, még a legkisebb gazdára nézve is könnyen elviselhetővé tegyük. Irányadó volt előttünk az a hazafi is és nagyfontosságú közgazdasági tekintet is, hogy a külföldi tőkékkel működő részvénytársaságokkal szemben kizárólag magyar érdekeket szolgáljunk. Működésünket hazánkban eddig egész szokatlan olcsó dijainkkal megkezdvén, országszerte oly általános rokonszenv s felkarolásban részesültünk, hogy ma már azon kellemes helyzetbe jutottunk, kogy Szabolcsmegye törvényhatóságának a megyei, községi és árvavagyou biztosítására nézve ajánlatunkat megtehettük s pedig oly alacsony diak mellett, melyek a megyei köigyülés részéről legnagyobb tetszéssel el is fogadtattak. Szolgájanik röviden például a következők : A részvénytársaságoknál fizet egy biztosított fél a kőalzatu nád- vagy szalmatetőzetü épületekért átlag: 300 frt utáu összesen 4 frt 31 krt, míg szövetkezetünknél ez a fél mindössze 1 frt 83 krt fizet, a megtakarítás tehát évente minden 300 frt érték után 2 frt 48 kr. A részvénytársaságnál e szerint a biztosító fél harmadfélszer annyit fizet, mint szövetkezetünknél. A kőalzatu zsindely tetőzetü épületekért fizet a fél a részvénytársaságoknál átlag 500 frt érték utáu 4 frt 6 krt, mig szövetkezetünknél fizetni fog 2 frt 3 krt, a megtakarítás tehát kitesz itt is 2 frt 3 krt évente, vagyis a részvénytársaságoknak kétszer annyit fizet, mint nekünk. A kőalzatu cserépfedelü épületnél pedig átlag fizet egy biztosított fél részvénytársaságoknál 1000 frt érték után 3 frt 5 krt, szövetkezetünk ily összeg után csak 1 frt 23 krt számit, tehát a megtakarítás itt is évente 1 frt 82 krra rug vagyis több mint kétszer anynyit fizet a részvénytársaságoknak, mint fizetne nekünk. Már e uóhány rövid példából is kitülik, hogy mily nagy megtakarítást tesz lehetővé szövetkezetünk ; holott az még ezen kivül egyéb szintén tetemes előnyöket is nyújt minden egyes biztosított tagjának. A szövetkezet legnagyobb előnye ugyan is abban áll, hogy nem kell osztalékról — részvényeseknek nyújtandó dus jövedelemről — gondoskodnia s igy az elérendő minden nyereséget biztosított tagjainak a javára fordíthatja. Minden fél, a ki biztosítását nálunk kötötte meg, egyúttal tagja a szövetkezetnek marad is tagja mindaddig, mig kötvénye dijait fizeti; s ekkép részesedhetik az elérendő nyereségben oly módon, hogy idővel még a mostani olcsó dijak további leszállításának kedvezményét élvezheti; a biztosított fél az alapszabály 11. § inak módozatai szerint ezenfelül jogérvónyes kötvényé alapján szavazati joggal bir a közgyűlésen és igy közvetlenül is befolyhat a szövetkezet ügyeinek irányítására. Mindezek oly előnyök, miket a gazdaközönség ná; lünk eddig nem ismert, mert részvénytársaságoknál ki vannak zárva, ott csak az osztalékra (dividenda) dolgozó s azt váró részvényesnek lévén szavazati joga s a mellett tanúskodnak, hogy szövetkezetünk minden te kintetben szem előtt tartja azt a közhasznú irányt, melynek érdekében alakult. Higy mennyire tudatábau is van ennek, kitűnik alapszabályaink azon rendelkezéséből, hogy a tiszta haszon 80, azaz nyolczvan százaléka a tartalékalapok gyarapítására fordítandó. Oly iutózkedés ez, mely már önmagában hordja a siker ciirájít s kétségtelenné teszi, hogy szövetkezetünk a kitűzött czélt el is fogja érni. Ily körülmények közt teljes joggal és önérzettel számithatunk a magyar gazdaközönség támogatására s meg vagyunk róla győződve, hogy az már csak azért is, hogy ezen közhasznú czélt előmozdítsa, nem fog késni azzal, hogy vagyonát szövetkezetünknél biztosítsa. A törvény és az ennek alapján keletkezett bírói gyakorlat lehetővé is teszik mindenkinek, hogy biztosításával bármikor, a mikor csak neki tetszik, a más tár saságoktól hozzánk átjöjjön. Az a körülmény, hogy valaki még több évre van biztositva, e tekintetben akadályt egyáltalán uem képez het, mert az 1875. XXXVII. törvényczikk 485. § 4 pontja határozottan kimondja: „a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha visszatérő időszakokban fizetendő dij a lejáratkor vagy az e végre engedett halasztáskor le nem fizettetik." A magyar kir. kúria mint legfelsőbb bíróság pedig kimondotta, hogy csakis az első évi dij fizetése kötelező, a többi nem; ha tehát valaki a visszatérő időben a dijat meg nem fiseti, annak más következménye nincs, minthogy a szerződés egyszerűen megszűnik. Ebből világos, hogy a törvény megóvja minden egyes félnek cselekvési szabadságát és mindenkinek tetszésére bizza, hogy vagyonát mindáukor ott biztosítsa, a hol akarja, a hol az érdekeinek leginkább megfelel és padig tekintet nélkül arra, vájjon előbbi több évi biztosítása lej irt-e s vájjon állitott-e ki előre dij-váltókat avagy uem. Miután minden egyes gazdának érdekében áll, hogy mielőbb az olcsó dijak élvezetébe jusson: ini a maguuk részéről mindenképen megköanyítjüü a hozzánk való átlépést, sőt feleinknek, kik más társulatoktól hozzánk átjönuek, teljos garanciát is nynjtuak arra nézve, hogy ezen átlépésből rájuk nézve semmi féle anyagi kár s kellemetlenség háramiami nem fog. Mert ha a részvénytársaságok valamelyike a törveuy világos rendelete ellenére egyik vagy másik felünket a régi biztositásnál még fenrnaradt evek dijaira nézve mégis parelnó, mi szavatosságot vállaluuk arra nézve, hogy az ügyet magunkénak tekintjük ós ha az illető fél a vett birói idézést vagy ha dijváltóról van szó, a sommás végzést a kézbesítés napjáu akár közvetlenül, akár az illető helységben kinevezett ügynökünk utján régi kötvényeivel és egy szabályszerűen kiállított ügyvédi meghatalmazással együtt — melynek nyomtatványaival ügynökeinket elláttuk — neküok megküldi, szövetkezetüuk az ügyet jogi tanácsosa által a szövetkezet költségén fogja elintéztetni, ugy hogy a főinek a védelemért egyetlen krajczárt sem kellend fizetnie, sőt még a postaköltség és a meghatalmazási bélyeg is a szövetkezet által fog fedeztetni. ^ Ezekben megjelöltük a módot, a melyen bárki is csatlakozhatik hozzánk. Minél többen jönnek át szövetkezetünkhez, annál nagyobb lesz az elérhető eredmény, annál hamarabb leszünk abban a helyzetben, hogy tartalékalapjaink nagyságához mérten díjtételeinket fokozatosan leszállíthassuk. Midőn még utaluuk azon köztudomásu tényre, hogy a legutóbbi jég-, termény- és takarmány-biztosítási idényben kárt szenvedatt feleink mindenikével szemben ugy kárvétel, mint a megállapított kár haladéktalan s levonás nélküli kifizetése tekintetében a lehető legméltányosabb eljárást tanusitottuuk: teljes bizalommal fordulunk a t. nagy közöusóghez s kérjük, miszerint ezen kizárólag magyar érdekeknek szolgáló közhasznú vállalatunkat támoga'ni s vagyonát ugy tüz- mint jégkár ellen szövetkezetünknél biztosítani szíveskedjék. Hazafiúi üdvözlettel országos magyar kölcsöaös biztosító szövetkezet. Gróf Teleki Iréza s. k., Szőnyi Zsigmond s. k. elnök. vezérigazgató. A kik óhajtanak az országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezetnél biztosítani, szíveskedjenek a nyíregyházi ügynökséghez (Pazonyi utcza 62 sz. a.) fordulni. Szinház. Tudatosan, szándékosan, sőt czólsatosan nem az ed lig követett gyakorlat szerint irotn meg az elmúlt, immár utolsó hétről szóló tudósításomat. írom röviden, szárazon, rideg tárgyilagos hangon, Az elmúlt hét műsora a övetkező volt: szombaton Koldusdiák, vasárnap délután Uj honpolgár, este Kondorosi szép csaplárné, hétfőn Fokról fokra, Kedden szünet; szerdán Szókimondó asszonyság, csütörtökön ugyanaz, pénteken Bányamester. A mult szombati előadás a Szálkái Lajos, a hétfői Pourma Henriett jutalomjátéka, a vasárnap esteli, szerdai ós pénteki előadások pádig premierek. Telt ház volt szombaton, vasárnap déluiáu ós szerdáu; fól-ház vasárnap este és pénteken, üres ház hétfőn és csütörtökön. Szálkái Lijos, mint jutalmazott, a közönségtől ciokrokat, társulata tagjaitól fekete-kávés servicit, Pourma pedig a közönségtől szintén csokrokat és gyűjtésből előállott nagyobb összjgü készpénzt kapott. Szálkái jutalomjitéka alkalmából Olendnf ezredest jitszotta és éne kelte; Pourma, mint a kinek a darabban tulajdouképen szerepé sem volt, két betétet énekelt, egyiket a Hugenottákból, másikat a Tóvedtuőből, vagy ismertebb néven Traviatából. A Sialkai oporett-butf i alakj út a közönség jól ismeri; Pourmának énekbeli képzettségét, koloraturáját hangjának terjedelmét, kellemessógét, hangvételeinek tisztaságát, futamainak p;ecizitását, trilláinak egyenletességét, hangszinezésónek művészi voltát hétfőn lett volna alkalma teljes mértékben megismerni ós méltányolni, de hát előzetes reklamirozás hiányában ugy látszik nem érezte magát erre indítottnak. A vasárnapi premier nem ütött be. Djréky Antal irt már a „Kondorosi szép csaplárné"-nál tartalmasabb és sikerültebb népszínművet is. Ámbár a legujibb idők silány népszínművei között legalább népiessége révén a tűrhetőbbek közé sorozható, A Szókimondó asszonyság" bevált. Bovált pedig épan ugy, mint Párisbau ós ujibban a népszínházban is, eredetisége folytán. Gondolatnak minden esetre eredeti volt Sirdoutól a mai republicanus Francziaországban sdnpadra hozni a „nagy' Napoleont, Mária Karolina nápolyi királynéval és Eliz herczegnővel együtt, szembe állítva velük a mosónőből tábornagv-herczegnővó lett Hübscher Katát szókimondó természetével, ki nem csak minden udvari, de minden etiquette szokások ellenére piaezi modorban és stílusban baszél és viselkedik. Biszól padig ugy ós olyan dolgokról is, a melyeken a karzat nem kaczag, de ,röhög", a nnlyek tehát a parterre hölgyeit pirului kényszerítik. A ,Madame Sins-Gme" szerepé mindenesetre hálás szerep, — de szerfölött nehéz. Nem is említve azt, hogy teljes nyolez irott ívre terjed, — a madame folyton a színpadon van, folyton, beszél, egy maga annyit, miut a többi szereplők együtt véve. Szálkainén meglátszott, hogy teljés igyekezettel látott szerepéhez. Hübscher Kitrinját tanulta ós tanulmányoíta, és az eredmény nem is maradt el. Kihívásokban, tapsokban volt része elég s dicsőségére válik hogy nem csak a karzat tapiolta, — de azért alakítása meg nem teljesen bevógz3tt. Az egészen ugyan keresztül vonul a „Sans Gtne' jellem, a szókimondó természet, de egyes részletekben mint például a sebesült Neuperg grótf il, majd uyomban utána a Lefeberrel való jelenetében, mint szintén a Neuperg elfogatása alkalmával hiányzott belőle az a meglepetés, ijjedtsóg, a mit még Sans Gene Madamenak is okvetbn éreznie kell ós a szerep szavaiból is kitetszik, mert hiszen ott mind két esetben egy ember életéről van szó, a melynek jövője felől a madame épenséggel nem lehet nyugodt. Szóval a drámai részletekbe több drámaiasságot kellett volna töltenie. Partnerein, miut szintén magán az előadáson megérzett a gondosság, melylyel a darab szinre került s ugy különösen a Szálkai Napoleonja, mint a Csige Léfebereje, a Kovách Neupergje, a Liptay Foucheja, sőt a Bánfalvy Depreutje továbbá a Markovits Mária Karolinája és a Berzsenyi Eliz herczegnője olyau emlékeket hagyott a közönségben, miket nem egyhamsr felejt el már csak azon általánosan ismert tulajdonságánál fogva is, hogy a közönség az első benyomások rabja. A csütörtöki üres ház, mely előtt a darab másodszor ment, auuak tulajdouituató, hogy előzetesen nem volt hirdetve a megismótelés. Sajátságos, de igy vau. A „Bányamester" premierje nem csinált telt házat mint várui lehetett volna. Ennek oka valószínűleg abban található fel, hogy szombatra a nőegylet tombolaestólye volt hirdetve s a színházlátogató közönség nagy része, melynél a színházba menetel is „kimaradást", de minden esetre luxuriosus kiadást jelent, erre az estólyre készült. Azonkívül a pénteki est tudvalevőleg épenséggel tem kedvező a szinielőadásokra; ámbár az is lehet, hogy sokakat a sziuházban uralkodó hideg tartott vissza. Zeller operettje különben nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak. Meséje nincs; a zenéje is, alig egy-két rósz kivételével mit sem mondó üresség ós reminiscentiákból áll. Csupán a már ismert „Oh ne duzzogj" refraiuü keringő keltett nagyobb hatást, melyet meg is ismételtettek. A közreműködők ellen nem lehet kifogást tenni. Szalkainé mint Fichtenau grófnő csinosan nézett ki s jól is énekelt, ugy szintén Pourma is, ki azonban a prózán meg mindig nehezen tud túlesni; csinos Roderik herczeg volt, ügyesen mozgott ős énekelt Dorsai is. Keresztes mint Elfrida mulattatta a közönséget. A férfiak közül Szálkái mint Mártin, a Madarász Ádámjához feltűnően hasonló bányamester, továbbá, Liptay mint Zwack, Bánfalvi mint Tsida és Tímár mint Dusel igyekeztek szerepeikből valamit csinálni. A karok most nem voltak megfelelők, a minek oka azonban jó részben határozottan a karmesterben keresendő, mint a ki az előadáson is különösen az első felvonást olyan minden igyekezet, temperamentum nélkül, olyan vontatva, álmosan vezényelte, mint ha neki volna legkevesebb köze az előadás sikeréhez. Ma, vasárnap, még megjavíthatná az akarata, sót immár tudása felől is elterjedt kedvezőtlen véleményt. KÖZGAZDASÁG. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 143387. sz. Nyugotmagyar-osztr. vasuti kötelék.-Díjszabási pótlékok kiadása. A nyugotmagy.-osztrákjvasuti kötelékben 1882. november 1. óta érvényes III. rész 1. füzetéhez, 1894. óvi deczember hó 1 én az I. sz. pótlék lóp életbe. A pótlék tartalmazza: 1. külön díjszabási határozmányok módosítását. 2. A reexpeditióra vonatkozó határozmányok 'kiegészítését. 3. Dijbetótek módosítását. 4. Uj állomások felvételét. 5. Díjtételek hatályon kivül helyezését. Ugyanezen kötelékben 1892. óvi szeptember 15. óta érvényes III. rósz 1. díjszabási füzetéhez 1895.' évi január hó l-én szintén az I .sz. pótlék lép életbe, mely díjtételek hatályon kivül helyezését tartalmazza. A díjszabási pótlókok a kötelék vasutak nál "megszerezhetők. 151570. szám. Hirdetmény. Német-osztrák-magyar tengeri kikötői kötelék. Folyó óvi november hó 15 tői a német-osztrákmagyar tengeri kikötői kötelék forgalomban 1893.'évi október hó 15-től érvényes II. rész 3 füzetében foglalt és földmivelési szerszámok, mezőgazdasági gépek stb. szállítására érvényben levő 6 számú kivételes díjszabás díjtételei — a Kassa állomással való forgalomban fennállók kivételével hatályon kivül helyeztetnek, illetve mérsékelt díjtételekkel pótoltatnak. A szóban forgó mérsékelt díjtételek tekintetében, melyeknek kihirdetése a Vasuti ós Közlekedési közlönyben egyidejűleg eszközöltetik, a részes vasutak, valamint az érdekelt állomásoknál tájékoztatás szerezhető. 153317/94. szhoz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasntak alólirt igazgatósága az 1895. év folyamán összegyűlt ós nólkülözhetóvó váló különböző ócska anyagokat (sinek ós fénynemüek 'kivételével) értékesíteni óhajtván, ezek eladása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. Az átengedett anyagok átvétele és eltávolítása te> kintetében az alább idézett feltételek irányadók, de az 1895. évi november hó végéig összegyűlendő anyagok feltétlenül ugyanazon és deczember hó 25 ike előtt, a'deczember hóban összegyülendók pedig a kövétkező 1896.' óvi január hó 25 óig átveendők s eltávolitandók. A pályázni kívánók kéretnek, hogy 50 kros magyar bélyeggel ellátott ajínlataikat a magy. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési szakosztályához (VI. Andrássy üt 73. II. em. 43 ajtó) következő czimzéssel: , Ajánlat ócska anyagok megvételére a 153317/94. ' számhoz." 1894, deczember 13 ik napjának déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt ós az említett anyag és leltár beszerzési szakosztályban ingyen kapható ajánlati nyomtatványon ós annak rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. A m. kir. állam-