Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

XV. évfolyam. 48, szám. Nyíregyháza, 1894. deczember 2. JSÍYÍ f^ VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLGSVÁRME6YE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik; hetenkint egyszer, vasárnapon Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. I Az előfizetési pénzek, meqrendelések s a A }

a

p szellemi részét képező küldemények, ; -n -u- i • 'i 7 ; - a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lap szétküldésé targyaban leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Iiérmeutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasá'ózott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnostári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 80 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goidberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 15792. K. ., „ —jggj Szabolcsvármegye alispánj atol. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt pályázati hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhirré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1894. november 26. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^laih ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza r. t. városban üresedésbe jött, s 1000 frt éri javadalmazással ellátott főszámvevői, s egy, a városi szervezkedési szabályrendelethez kiadott általános szabáyok, 6. §-a értelmében a tanács által megállapítandó, s évi 450 frt esetleg 550 frttal javadalmazandó írnoki állásra, s ha és a menynyiben a főszámvevői állás a jelenlegi alszámvevő, vagy adóügyi tanácsos megválasztása által fog betöltetni, az ily módon üresedésbe jövő, s évi 700 frt, illetve 900 frt javadalmazással biró alszámvevői, illetve adóügyi tanácsosi állásra, melyek Nyíregyháza város képviselő testületének a f. évi deczember hó 17-én d. «. 9 órakor megtartandó gyűlésen az 1886. XXII. t.-cz. értelmében a legközelebbi általános tioctujitásig, illetve az Írnoki állás életfogytiglan választás utján, lesznek betöltendők, — ezennel pályázatot hirdetek. Ugyanazért felhivatnak mindazok kik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy minősítésüket, előző szolgálatukat és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám a f. évi deczember 15-dik napjának d. u. 4 órájáig annál is inkább benyújtsák, mert az ezen határidőn tul beérkező pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyháza, 1894. november 26. (2— 1) Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^1894

^ Szabolcsvármegye főispánjától. Kir. tanfelügyelő a községi faiskolákra vonatkozó 2051. eln. számú vallás és közoktatásügyi miniszteri leirat kapcsán leküldött utasítást beterjeszti. Határozat. A községi faiskolák felállítása, fenntartása s kezelésére vonatkozó 2051. eln. számú vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelettel leadott utasítás másolatban járási főszolgabiráknak kiadatik, a községi elöljáróságokkal s iskola fenntartókkal pedig a „Nyírvidék" utján közhírré tétel, illetve szigorú foganatosítás végett közöltetik. Miről járási főszolgabirák, a „Nyírvidék" utján a községek elöljárói, valamint a kir. tanfelügyelő az utasítás 1—1 másolata kapcsán kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1894. november 8-án tartott üléséből. Kállay András, főispán. (Másolat 1045/894. Kb. számhoz.) A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 2054. eln. szám. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg az 1894. évi XII. t. cz. 45. §-a értelmében kiadott és a községi faiskolakezelők részére szóló utasítást, melynek II. része a tanköteles gyermekeknek a fatenyésztésben való gyakorlati oktatására szolgáló tantervet tartalmazza, a közigazgatási bizottságnak oly felhívással küldöm meg, hogy annak szokásos módon való közhirré tétele és szigorú foganatosítása iránt intézkedjék. Budapesten. 1894. október hó 23-án. Eötvös, s. k. Utasítás. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t. cz. 45. §-ának rendelkezése alapján a községi faiskolakezelők részére és a tanköteles gyermekeknek a fatenyésztésben való gyakorlati oktatására kiadatott a m. kir, földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 18904. évi 2051. eln. sz. rendeletével. I. A fatenyésztés nemcsak a népiskola V. és VI. osztályában, hanem folytatólag az ismétlő iskolában is a tanköteles kor befejeztéig elméletileg és gyakorlatilag tanítandó; az V. és VI. osztályokban azonban a fatenyésztés tananyagának már magában is kerek egészet kell képeznie. Minthogy a legtöbb faluban a nyári iskolai szünet a törvény által megengedett négy hónapra terjed, ugy az ismétlő iskola, mint a népiskola V. és VI. osztályának tanulói a fatenyésztés gyakorlati oktatásaira a szünet alatt is ünnepnapokon és vasárnaponként kötelesek megjelenni. Ott, hol a községi faiskola kezelésével nem néptanító van megbízva, vagy ha néptanító van megbízva, de a községben több néptanító van : a községi összes tanköteles gyermekeket a gyakorlati fatenyésztésben — az alábbi tanterv szerint — az köteles oktatni, ki a községi faiskola kezelésével megbizatott. Ha valamelyik község a községi faiskola fentartása alól felmentetett és a községben sem az ottani népiskolának, sem más magánosnak nem volna alkalmas gyümölcsöse vagy faiskolája, a melyben a fatenyésztés gyakorlatilag tanítható lenne — a népiskolában a fatenyésztés elméleti tananyaga még is tanítandó és a gyakorlati oktatás végett a tanulóknak a legközelebbi községben létező községi vagy népiskolai faiskola megmutatandó. A tananyag a szerint, a mint egy népiskolában egy vagy több tanitó van," akként osztandó be, hogy a fatenyésztést valamennyi,.osztályban ugyanazon tanitó tanitsa. A fatenyésztés tanítása, általában minden népiskolában kötelező; olyan városokban és községekben azonbaB, a melyekben a népesség foglalkozása főleg az iparra és kereskedésre szorítkozik és a fatenyésztésben való oktatás a községi faiskolák igen nagy távolsága miatt különös nehézségekkel járna, a fatenyésztésben való oktatás alól — a községnek indokolt előterjesztése és a kir. tanfelügyelő véleménye alapján — a felmentést esetről-esetre megadom. II. A fatenyésztés tanításának anyaga. 1. A népiskolák V. és VI. osztályában. Az őszi időszakban: famagvak gyűjtése és megismertetése, valamint azoknak előkészítése az elvetésre. Talajkészités (ásás, gereblyézés) ágyak és sorok kijelölése. Magvetés esetleg más — a községi taiskolában szokásos szaporítási módozatoknak kitanitása (pl. tőosztás, dugványozás). Egy éves vadcsemeték felszedése, válogatása, pikirozása, vermelése és kiültetése, azoknak névvel vagy számmal való jelzése, továbbá fagödörásás: a kiültetésre alkalmas fáknak a faiskolákból való felszedése, azoknak ideiglenes elvermelése, vagy kiültetése az állandó helyre. Különféle kötelékek alkalmazása. Gyümölcs szedés, gyümölcs értékesítés. A téli időszakban: Rigolozás, trágyázás. Oltási gyakorlatok fűzfa vesszőkön, azon oltási módozatok szerint, a melyek a községi faiskolában használatosak (párosítás, lapozás stb.) Oltások kézben, ha ezt a faiskolában rendszeresen alkalmazzák. Hernyózás, kéregtisztitás a beteg vagy elősdiek által megtámadott fákon, ilyeneknek bemutatása és a baj ellen való védekezési eljárásoknak gyakorlása. Anyafák trágyázása, öntözése és nyesése. A tavaszi és nyári időszakban. Oltványok kiültetése a faiskolába, oltások helyben. Oltványok tisztogatása, kötelékek feloldozása, egy és két éves oltványok metszése. Törzsnevelés. A mag-ápoló- és oltványiskola gondozása a nyár folyamán (kapálás stb.) Szemzések alsó szemre. 2. Az ismétlő iskolákban. Az elemi népiskola V. és VI. osztálya számára előirt elméleti és gyakorlati anyagnak folytonos ismétlése és tovább gyakorlása mellett ismertetendők a következők: az eperfa-tenyésztés, tekintettel a selyemhernyó tenyésztésére. A szőlőművelés, tekintettel az amerikai fajok tenyésztésére. A faiskolák és a gyümölcsösök berendezése, élő sövények készítése. Gazdasági fák ültetése, tekintettel a futóhomok területekre, utakra, hegytetőkre és azoknak befásitására. A fák betegségeinek gyógyítása, azok ellenségeitől való védekezés. Gyümölcs fajták ismertetése (pomologia). A gyakorlati tanitás mellett és azzal kapcsolatban, alkalomszerüleg a következő elméleti migyarázatok adandók elő : a fákról általában. A fák külső tagjain ik isnurtetése. Táplálkozás, növekedés, szaporodás, külsőleg észlelhető folyamatai. A fák általános életföltételei. A talaj (a különböző talajnemek és ezeknek megmunkálása, talajművelő eszközök, talaj-javítás, trágyázás). A nedvesség, a levegő, a meleg és a világosság szerepe a növények életében teljesen gyakorlati példákon fejtegetve. A csírázás feltételei. A fák és cserjék leíró ismertetése. A fák és cserjék természetrajzi leírása, a talaj és éghajlat iránt való igényeiknek tenyésztésük módjának és különböző czélokra való felhasználásuknak ismertetésével: a) a kerti gyümölcsfák és cserjéknél; b) a gazdasági, erdei és díszfáknál, va amint cserjéknél. Ezen tantervben felsorolt elméleti anyag tanítható ugyan a népiskolai természettudományi és gazdaságtani oktatás keretében is az erre kiszabott órákban, de sokkal czélszerübb azoknak a gyakorlat alkalmával és azzal párhuzamban való tanítása, minthogy e téren az elmélet elválaszthatlan a gyakorlattól: az elméleti részek tehát nem képeznek az iskolában önállóan tanítandó külön fejezeteket. Ugy az elméleti, mint a gyakorlati ismeret-anyag folytonosan ismétlendő, egyrészt azért, hogy az ismeretek a tanulók emlékezetébe jól bevésődjenek, másrészt azért, hogy a tanulók a munkát a szokás által megkedveljék és kézügyességük fejlődjék. Budapest, 1894. év októberhó. 15388. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyíregyháza városban a f. hó 10-én megtartott hetivásáron Jáger Gergely halászi lakos kárára egy db ló rühkór miatt letartóztattatott s ez okból a szükséges óvintézkedések megtételére a bogdányi járás főszolgabirája felhivatott. Nyíregyházán, 1894. november 20. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^'^189

4 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy az Ujfejértó községhez tartozó „Szárhegy" tanyán Reizman Izidor ottani lakos kárára két db sertés f. hó 11-én orbáncz betegségben elhullott s ezen okból e nevezett tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1894. november 25-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^894

^ Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi október hó 14. kelt 13856. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kisvárda községben előfordult sertés orbáncz eihullási esetek folytán a „Kastal"-féle tanyán elrendelt zár a f. hó 14-én feloldatott. Nyíregyháza, 1894. november 19. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 15296. K. 1894. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi szeptember hó 17-én 125341. K. sz. alatt kelt értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Thass községhez tartozó „Jármy" tanyán felmerült sertés orbáncz eihullási eset folytán elrendelt zár f. hó 13-án feloldatott. Nyíregyházán, 1894. november 19. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 1542l

)- K' Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. A kisvárdai járás főszolgabirájának 3720/894. szám alatt kelt jelentését szabályszerű közhirré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. november 17. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 3720/894. K. A kisvárdai járás főszolgabirájától. Nagyságos alispán úr! Becsák János tassi lakos mintegy 3 hónapos, 3 frt értékű malaczot fogott fel bitangságban, mely sertésnek elárverezésére határnapul ki nem sajátitás esetére, Thass község: házához a f. évi deczember hó 15 napjának d. e. 9 óráját tűztem ki. Kisvárdán, 1894. november 14. Olchváry, szolgabíró. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.