Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-25 / 47. szám
N Y í R V 1 D É K." ván, hogy ha czélt akarunk érni, mindenek felett megfeszített tevékenységre, kitartásra és egyetértésre van szükségünk. Érezzük, hogy a magyar nemzet második ezredévének virradatán szivünkbe kell vésnünk e jeligéket s fogadást teszünk, hogy jövő működésünket azok parancsszava fogja irányítani. Mindnyájunkat elbájol az a magasztos kép, a mely egy magyar művész ecsetéből származott és a magyar nemzet történetében azt a mozzanatot tünteti fel, midőn a bejött hősök e hármas bérczczel és négy folyóval ékeskedő földet rohammal elfoglalták, de éreznünk kell, hogy a mi akkor erény volt, most kell, hogy,más erénynyel kitartással legyen felcserélve. És mert Kossuth Ferencz ezen jeligével jött közénk, legyen mindnyájunk által legmelegebben üdvözölve. Fogadja részünkről azt az ígéretet, hogy közkatonákként ott fogunk állani oldalánál, mert mi azon vármegye, azon város tagjai vagyunk, amely csak függetlenségi képviselő által van képviselve a magyar parlamentben; amelynek bir talija igen sok helyütt homokos, ingó talaj, de meggyőződésünk keblünk érczsziklájába van bevésve, abba a sziklába, amelyből meggyőződésünket, elvhűségünket semmiféle szél, semmiféle vihar nem fogja elfújni. Csak azt az egy kívánságot fűzöm még ezekhez, hogy Kossuth Ferenczet, a nagy hazafit, a nagy Kossuth íiát a magyarok Istene sokáig éltesse!" Fölköszöntőket mondottak még: Óaody Gézi orsz. gyűlési kápviselő a megyei függetlenségi párt nevében Kossuth Ferenczre. Lakács Ödön szép beszéddel a vendég képviselőkre. Lakatos Miklós orsz. gyűlési képviselő a vendégekre. Az ősz Bartholomaeidesz János a honvédekre. Papp Elek szellemes tósztban Nyíregyháza város polgárságát. Érdekes volt Thaly Kálmán felköszöntője Nyíregyházára, mint a szorgalom és munkásság mintaképeire. Elmondta régi kállai miatyánkot, mely igy hangzott: Jj Miatyánk Kállóban, Kenyerünk Bátorban, Ne vigy minket Munkácsra, A nagy nyomorúságra; Vigy inkább Debreczenbe A jó buza pereezre. Most mióta Nyíregyháza vívta ki magának szorgalmával, haladásával az elsőséget Szabolcsban, igy változott a miatyánk: Ne vigy minket Munkácsra, Hanem Nyíregyházára; Ez Szabolcsnak központja, De a többit nem rontja. Szesztay Károly a hölgyekre tósztozott. Kossuth^Ferencz is felemelkedett még a következőket mondva: Uraim! Hogy el kell búcsúznom önöktől, köszönöm ezen igen lelkes fogadtatást és vendéglátást és nem azt mondom hogy Isten önökkel, de azt: viszontátásra! Erre a „Kossuth" nóta hangjai mellett elhagyta a termett, s 11 óra tájba nyugalomra tért. Mielőtt Kossuth Ferecz eltávozott volna Kiss Albert akart a nyíregyházi gazda közönségre poharat üríteni, kit azonban Benyiczki Miksa idomtalan fellépése meg akadályozott ebben, aki az általa betanított, s minden becsületes lelkületü embert kinos helyzetbe sodort Zomborszky Mihály nevü kéte« érdemű paraszt embert szólaltatott meg. Hogy mit beszélt ez a durva lelkű ember, arról lapunk máshelyén emlékezünk meg, valamint arról is, hogy milyen hatást keltett a mi képviselőnk minősithetlen eljárása, ki azóta 100-szor megtagadta már azt is, hogy a banketten jelen is lett volna. Kossuth Ferencz meglehetősen rosszul töltötte az éjt. Reggel a lelkészek bucsu látogatását fogadta, s 10 órakor a kíséretében levő képviselőkkel együtt kocsiba ült,' s a mindenünnen felhangzó éljenek között a vasúti állomásra hajtatott. ' Az állomáson tömérdek ember várta már őt, s lelkesen megéljenezték. Boldog volt aki oly közel férhetett ' hozzá, hogy kezét megcsókolhassa, különösen a nők. Kossuth igen érzékenyen búcsúzott el vármegyénk és városunk megjelent notabilításaitól, s azután az őt kisérő képviselőkkel együtt, — kikhez Dr. Meskó László is csatlakozott — felszállott a szalon kocsiba. A. vonat hatalmas éljenzések között robogott ki a pályaudvarból. Kossuth Ferencznek természetesen tudomása volt arról, hogy Irányi Dániel-a puritán jellemű politikus dr. Meskónál halt meg. Épen ezért ebéd után legeső sorban is dr. Meskó László orsz. gyül. képviselőt látogatta meg, hol külön megtekintette azt a szobát, melyben Irányi Dániel nemes lelkét kilehelte. Innentől kezdve Dr. Meskó kalauzolta őt láttogatásainál. A főispánnál és alispánnál tett látogatás után Kossuth megtekintette a szék épületben elhelyezett várvármegyei muzeumot Dr. Jósa András kalauzolása mellett. Kossuth látszólag meg volt lepetve muzeumunk gazdasága és szakszerű berendezése által. Egy negyed ívnyí papir lap előtt különösen nagy áhítattal időzött. Egy nyugta van irva erre a papírlapra, melyben Kossuth Lajos 1832-ben elősmeri, hogy két frt. 39 krt. felkezelt a Br. Fischer család egyik tagjától ügyvédi munkadíjban. Kossuth Ferencz és kísérőinek láttogatását saját kezű névaláírásuk örökítik meg, a melyekkel egyszersmind a muzeum vendég könyvét megnyitották. Thali Kálmán a hires történet tudós külön is kifejezte elismerését dr. Jósa András iránt, akinek az a muzeum létrejőve telét és berendezését köszöni. Az ipartestület zászlószentelési ünnepélye. A mult vasárnap délelőtt folyt le a nyíregyházi ipartestület zászlószentelési ünnepélye a testület szentmihály utczai székházában. A gyönyörű nemzeti szin selyem lobogó egyik oldalán a város czimere és „Nyíregyházi ipartestület" főlirás, a másik oldalon iparjelvények és Isten segíts munlcánkban" főlirás van remekül kihimezve. A himezési munkák a helybeli nőipariskolát dicsérik. A zászlóanyai tisztet Kállay Andrásné ő méltósága, főispánunk neje fogadta el, kiért Palaticz Jenő ipartestületi elnök vezetése alatt 20 tagu, nőkből álló küldöttség pienesztétett, kik diszes virágcsokrot vittek magokkal. A küldöttséget azonban a gyengélkedő főispánná ő méltósága gyengélkedése miatt a főispán ur és Sarolta leányuk fogadták, tuiomására hozva a küldöttségnek, hogy a zószló anyai tiszttel járó teendiket is Sarolta urnő fogja ellátn i. O J Tizenegy óra tájban érkezett meg a főispán ur leányával és a küldöttséggel az ünnepély színhelyére, hol már akkor a közönség szorongásig megtöltötte a tagas termet. A jelenvoltak között ott láttuk Lukács Odőn ev. ref., Fekete István gör. kath. főespereseket, Bencs László polgármestert, dr. Meskó Liszló orsz. képviselő, iparhatósigi biztost, Velkey Pál tanfelügyelőt, Sztarek Ferencz rendőrkapitány és tűzoltó főparancsnokot, gr. Ferhcska Kálmán v. t. ügyész, iparos ifjúsági egyesületi elnököt, Bogár Lajos árvaszéki ülnököt a dalegylet élén stb. A zászlóanya, illetve helyettese megérkezte után Palaticz Jenő ipartestületi elnök az ünnepélyt sikerült beszéddel megnyitván, a dalegylet a szózatot pendítette rá, melynek elhangzása után Lukáss Ödön esperes ur mondotta el hatásos alkalmi beszédét, Majd a szögek beverése vette kezdetét. Kállay Sarolta urnő, mint helyettes zászlóanya a zászlószeg beverése alkalmával ezeket mondta: „E zászlóra fel van írva: Isten segits munkánkban; e jelszó, a város polgárainak szeretete s az ipartestület tagjainak egytértése vezesse e zászlót sikerről-sikerre," E közben a dalárda énekelte el Hubert .Nemzeti zászló"-ját, melyet a közönség erősen megéljenzett. Ezután a főispán ur lépett a zászlóhoz s a következő jelszó mellett verte be a szeget: Az ipar és mezőgazdaság ikertestvérek; alapelemti az állam szervezetének, mindkettőnek egyenlő ápolása hazafiúi és honpolgári kötelesség. A polgármester a város nevében: E zászló követői az ipart és szorgalmit ne hagyják el soha az Isten dicsőségére! A szegek beverése jó sok időt vett igénybe. A zószlószegek beverése után dr. Vietórisz József főgymn. tanár mondott nagyhatású alkalmi beszédet, mely után Palaticz Jenő megköszönve a főispán ur meleg érdeklődését, az ipartesület felavatott uj zászlóját s ezzel együtt az ipartestületet védelmébe ajánlotta. Főispán ur ő mMtósága a védnöksígjt kegyesen elfogadta s biztosította az egyesületet továbbra is jóindulatáról. Az ünnepély után délben népes bankett volt az ipartestület helyiségében, este pedig sikerült műkedvelői előadás, melyen a Sárga csikó kerüli szinre; majdtánezra kerekedett a fiatalság s jókedvvel járták viradtig. W Lapunk t. előfizetőit és a t. községi elöljáróságokat tisztelettel fölkérjük, hogy a hátralékos előfizetési dijakat az alulirott kiadóhivatalhoz a már múltkor lapunkhoz mellékelt postautalványon mielőbb beküldeni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Felhívás! Az 1896-ik évi ezredéves országos kiállításon bemutatandó mezőgazdasági termékek és ipari czikkek bejelentését tárgyazó s folyó évi junius hó 4-én kiadott felhívásomra hivatkozással, felkérem mindazokat, kik az országos kiállításon a fentjelzett termékeket s ipari műveket bemutatni óhajtják, hogy az idevonatkozólag megküldött bejelentési iveket legkésőbb f. évi deczember hó 10-ig hozzám terjeszszék be. Az ujabban jelentkező kiállítók e bejelentési iveket hivatalomnál a hivatalos órák alatt bármikor átvehetik, illetve a bejelentési ivek kívánatra postai uton megküldetnek. Nyíregyháza, 1891. november 1. Kállay András, főispán, miut a kiállítási helyi biz ottságok elnöke. — A vármegye rendkívüli közgyűlése meglehetős lanyha érdeklődés mellett ment végbe e hó 24 ón. A gyűlést Kállay András fíispán vezette. A tanácskozás egészen simán folyt s nagyobb érdeklődést csupán a tárgysorozat 19-dik pontja keltett, t. i. az a kérdés, hogy a megyei ós községi közvagyonok hogy és hol biztosíttassanak. A vitában az előadón kivül dr. Heumann Ignácz, ifj. Szuayoghy Bartalan, Somogyi Gyu'a, Mikecz János, Haas Mór, ós Óaody Giza, vettek részt. Vójre is a közgyűlés elfogadta az orsz. magyar biztosító szövetkezet ajánlatát. A milleniuini emlékművek ós a polgár— nyíregyházai vasút létesítéséhez szüksógez kölcsönökre vouatkozólag a gyűlés egyhangúlag jóváhagyta az alispán eljárását. E szerint a kölcsön a pesti magyar kereskedelmi binknál fog fölvétetni, mint a mely intézet a legkedvezőbb ajánlatot tette, ötven óvi törlesztésre, 5'40°/ 9-03 ammuaitásokkal. Magjegyzendő, hogy a milléniumra nem 240.000, hanem csak 230.000 forint kölcsön vétetik föl, mert az összeg elégséges lesz s mert a közgyűlés által megajánlott 1VJ% pótadó óvi összegeiből 140,000 forint kölcsönnek törlesztési összegei nem nyernének fedezetet. — A baromfiak fertőző betegségei ellen való védekezésről szabályrendelet alkotását határozta el a közgyűlés s megbízta az alispánt, hogy e czólból elnöklete alatt küldöttséget alakítson. A hófavás, árvíz vagy más közveszély esetén kirendelendő közerő alkalmazása tárgyában alkotott szabályrendeletet szintén az alispán elnöklete alakítandó küldöttség fogja tárgyalni, valamint a .járművekről" szóló szabályrendeletet is. A Miria-Dorothea egyesületnek 50 frt segélyt szavazott meg a közgyűlés, a marmarosi Ínségesek fölsegitésóre padig gyűjtést rendelt, el. Megemlítjük móg e szuk referáda keretében, hogy ifj. Szunyoghy Bartalan indítványt tett a közgyűlésen, hogy a közgyűlések tárgysorataiban jövőre ne használtassók a főispin neve előtt vagy után a méltóságos czim. Minthogy azonban indítványok bejelentés nélkül ós rendkívüli közgyűléseken nem tárgyalhatók, ez indítvány fölött a közgyűlésen egyszerűen napirendre tért. A közgyűlés d. u. l'/a óráig tartott. Közban az alispánnál dús villásreggeli volt. — Jegyzők gyűlése. A szabolcsmegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 24-én délelőtt tartotta meg tisztújító közgyűlését, a vármegyeháza kistermében Lányi Antal elnöklete alatt. A tisztújítás a következő eredménynyel történt meg: elnök lett Moravek Gusztáv, alelnök Horvát Gyula, jegyző Majos Ferencz, pénztárnok Simák István, választmányi tagok: Lányi Antal, Krecsák Lajos, Andó Sámuel, Gyuricska Ferencz, Nagy Sándor, Füzesséry József, Tóth József. — Borsodvármegye új főispánjának Miklós Gyulának a mult hétfőn végbement fényes installációján Szabolcsvármegyót Kállay András főispán és Miklós Liszló alispin képviselték. — A helybeli jótékony nőegylet decíember hó 1-ón tánczmulacsággal egybekö:ött tombola estólyt rendez, melyre az eddigi szokáshoz hiven csakis vidékre küld meghívókat, a halybali mélyen tisztelt közönség figyelmét ezen estélyen ez uton hívj* fal a rendezőség. — Gyászrovat. Major Pál helybeli kir. törvényszék egyik tevékeny hivatalnoka e hó 24-dikén, élete 29-dik évében meghalt. Fiatal özvegy s három apró gyermek gyászolják. — Esklivő. Dr. Gsánk Béla beregszászi orvos a mult vasárnap tartotta esküvőjót Dabreczeuben Bekény Ilona kisasszonynyal, Bakóny Péter szabolcsmagyei birtokos kedves leányával. — Halálozás. Stern Jenőt, városunk egyik legelőkelőbb kereskedőjót ós közéletünknek ügybuzgó, tevékeny alakját sulyos csapás érte. Éles anya özv. Stern Emánuelné szül. Groszmann Mithild f. hó 24 én, életének 72-ik óvóben elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Stern Janő ós neje Kalner Paula, Székely Miksa ós neja Machlup Éva, fi likkal Pál ÓÍ Kornéllal, Dr. Vadász Laó ós fii Sándor; ujyszintei Groszmann Miksa ós Vilmos testvérei, valamint & számos rokonok nevében is, szomorodott szivvel jelentik feledhatetlen jó auvjuk, nagyanyjuk, dédanyjuk, testvérük ós rokonuk özv. Stern Emánuelné szül. Groszmann Matildnak, 1894. évi november hó 24-ón reggeli 8 órakor, életének 72-dik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó 1894. óvi november hó 25 én d. u. 2 ónkor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1894. nov. 24. Áldás 03 béke poraira! — A gyógyszéruin Nyíregyházán. Mult vasárnap történt városunkban az első kísérlet a gyógyszérummil. A Klár Márton kis leánya betegedelt meg szombaton difteritiszben. Miután a Debreczenből hozott orvosságot befecskendezték a kis leány láza csakhamar elmúlt, a fekélyek eltűntek s a gyermek három nap alatt meggyógyult. A kisgyermek kezelő orvosa dr. Zinner Jenő azonnal meg is szerzett egy üveggel a ma még olyan nehezen kapható áldásos vérsavóból s megszerezte a hozzá szükséges fecskendő-tűt is. — Csőd. A nyíregyházi kir. tőrvényszék Silber Sámuel büd-szent-mihályi lakos ellen folyó hó 19-én csődöt rendelt el. Gsődbiztos Morvay Pál törvsz. jegyző, tömeggondnok Bácskay Endre tiszalőki, helyettes tömeggondnok dr. Hartstein Sándor nyíregyházi ügyvéd. A követelések bejelentési határideje január 30., felszámolási határnap február 15., csődválasztminy választási határnap február 18. — Protestáns uj képes naptár. Ezúttal 41 szer jelen meg a Franklíu-Tarsulat kiadásában & magyar protestáns világnak ez a kedvelt naptára. Régi barátja tehát a protestáns családoknak, ki nem szorul rá, hogy dicsórőleg bemutassák. Tartalma változatos és érdekes; számos képtől kisérve adja az óv történetét, utána a szépirodalmi rósz bevezetóseül Vargha Gyula egy hangolatos költeményét: „A gyermek Jézus eltűnése." Ezt követi Szabolcska Mihálynak egy csinos elbeszélése, majd a szerkesztőnek legifj. Szász Károlynak egy magkapó elbeszélő költeménye: .A hitetlen" ós a hires svéd Író Hedenstjerna egyik legjobb elbeszélése: „A lelkész karácsonyi vendége." Egy csomó apró rajz ós baszély és végül protestáns egyházi ós iskolai czimtár és a vásárjegyzék képezik a naptir többi tartalmát, maly ezúttal csakugyan bőséges családi olvasmányt nyújt a protestáns középosztály számára. Ára mint rendasen 50 kr. — Lapunkban annyira összehalmozódott a közölni valók száma, hogy az utolsó pillanatban kénytelenek voltunk a Kossuth fogadtatásánál elmondott beszédek nagyobb részének közlésétől elállani. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből megjelent a 26-ik füzet. Két rendkívül érdekes műmelléklet van hozzá csatolva: Kisfaludy Károly vihart ábrázoló festményének (eredetije a Kisfaludi-tars. birtokában) igen sikerült szines hasonmása s Koldustársaság czimű rajza. Mindkettő kitűnő bizonyítéka annak, amit a költő óletrajzaibaneddig csak olvastunk, de nem láthattunk sehol, hogy Kisfaludy nemcsak ügyes festő, hanem kitűnő rajzoló volt. A szövegben Zichy Antal, Szochanyi munkáinak legalaposabb ismerője, folytatja Sz. mint író cz. tanulmányát, Kardos Albert Kisfaludy Károlyról ir, végül Ríkosi Janő ir Kttona Bánkbán-járól azzal az eredeti felfogással mely mindan munkáját megkülönbözteti, s mely e czikkét is a Binkbán-irodalom legjobb tanntmányai közé fogja avatni. A szöveget ezúttal is Bok irodalmi vonatkozású kép díszíti: Széchenyi ifjúkori és 1860-iki, továbbá a gróf nejének arczkópe, a czenki síremlék s a svábhegyi Széchenyi-emlék, Kisfaludy K. arczkópe, Kisfaludy halálos ágyán, (Büjza, Toldy és Vörösmarty arczkópível), síremléke s Ferenczy emlék tervezetei, Katona szülőháza, arczképe és Züllichféle szobra. A vállalat, mely befejezéséhez közeleg, kétheti füzetekben jelenik meg, fúzetenkint40 krért kiph\tó.