Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-28 / 43. szám

N Y í R V I D É K." e mai napig. Henzsel pedig a rendőrség utján akar most hozzájutni a pénzéhez. — Megbírságolt gazdák. A helybeli rendőrség 30 forint pénzbirságra Ítélte el Gzesztyiczky András tanyasi gazdaembert azért, mert állatorvosi diploma nél­kül gyógyította a tanyasi lakosság megbetegült lovát, marháját. — A környékbeli gazdák, számszerint 128-an, erre egy kérvényt adtak be a tanácshoz, kérve, hogy Gzesztyiczkynek engedtessék meg, hogy az ő állataikat gyógyítsa, mert ez nagy jótétemény reájuk nézve. — £ kérvényre a tanács a következő határozatot hozta: Racskó Mihály és társai nyíregyházai lakosok azon kérelmükkel, hogy Gzesztyiczki András nyíregyházai lakos az állat­gyógyászat terén addig kifejtett gyakorlatában hatósági­lag ne akadályoztassák, mint törvénybeütközővel, el­utasíttatnak. Az által gyógyászat terén mint orvosok az állategészségügyi törvény értelmében csak oly egyének működhetnek, kik e részben képességüket és megtelelő minősültségüket alakszerüen igazolják; és mert nevezett egyén minősültségét nem igazolta s ilyennel egyáltalában nemisbir, annál fogva kérvényezők jólés törvényszerűen fel­fogott érdekében, a kérelem teljesíthetőnek nem találtatolt. Miután pedig a hivatkozott kérvénynek a tanácshoz szóló következő helyei: „mintha önök még azt is el akarnák tiltani az Isten napjának, hogy ne süssön a szegény föld­mivelő népre," továbbá: „csak a kenyér irigység szülte leg­rosszabb akarat mondhatna a kérdésre igent" illetlen mo­dora, lázitó czélzata és gyanúsító irányánál fogva épen a földmivelő osztály iránt és a legjobb indulattal viselkedő tanácscsal szemben nyilt sérelmet tartalmaznak, ezért kér­vényezők a városi kórház-alap javára fejenként 1 frt pénzbirságnak a jelen határozat vételétől számítva 15 nap alatt a városi házi pénztárba leendő megfizetésére köte­leztetnek; mulasztás esetén ezen összeg tőlük végrehajtás utján fog behajtatni. — Az egyforintos papírpénzek tudvalevőleg még csak ez év deczember 31-ig .járnak", vagy is újévre mind bevonják. Ez már is nagy mértékben észrevehető a pénzforgalomban: a többnyire elnyűtt, kopott, kék bankó helyét mind tömegesebben a csengő ezüst koronák foglalják el. Október havában ujabb 10 millió papir forint került ki a forgalomból. Julius vége óta, mióta a forintosok bevonását megkeztdék^az egy forintos állam­jegyek forgalma 59 millióról húsz millióra szált le. A bevonás most mind gyorsabb tempóban fog menni, ugy hogy ez év 4végére mind be .lesz vonva. Újév után csak az állami pénztárak váltják be a papir frtost. — Az Elektrotechnisclie Rundschau frankfurti szaklap 1894/1895 évi I. füzete a következő érdekes dolgokat közli: Különös jelenségeket eszleltek azon orkánszerü viharnál, a mely Si. Gallerteu és vidékén dühöngött, valamint Bécsben egy zivatarnál a mult hó 11-én a déli órákban. Mindkét esetben a lég magas feszültségű villamossága ugy hatott a huzalokra, hogy az izzó lámpák időnkint elaludtak; Gossau faluban mind a lámpák elaludtak. A Tigris-épületnél a vezető sodro nyok különös módon fényleni kezdtek ós szikrákat szórtak. Ezen fényjáték legerősebb volt az sÖKör"-höz czimzett vendéglőuél, hol a földbe sülyesztett vezet >• lapnál a föld felülete fényleni kezdect, s az épület ben­gáli fénybeu látszott úszni.„A villámlásszerü tünetek ismétlődtek a vezetékhosszában, annyira, hogy a szállo­dát veszélyben forgónak tartották. A tűzoltókat segélyre hívták,ezek a fecskendők és tömlőkkel kivonulva, készen­létben várakoztak. Ezeu kiömlési tünetek 3 órán át tartottak. Sajnos, hogy ember élet is esett áldozatul. Schaffhauser tanácsos, ki a trausformator elvezető drót­ját az „Ökörnél" megérintette, holtan rogyott össze. Schaffhauser teljes erejében álló fiatal, uagy ós erős férfi volt. Különben a trausformatorban lévó folyamok rendes körülmények között is halált okozó erejűek. — A stabil gőzgépek kezelőinek tanfolyama az állami ipariskolában (Budapest, Vili ker. Nápsziuház­utcza 8 sz. f. óvi október 15 uapjáu nyílik meg s deczem­ber hó végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 18 életévöket betöltött önálló lakatosok, kovácsok, sa különböző gép­gyárak főbb munkásai, a kik a gőzkazánfütők, locomobil ós csóplőgópkezelők, tanfolyamát elvégezték A felvétel­hez erkölcsi bizonyítvány s a munka könyv vagy mun­könyv vagy munkabizonyitvány szükséges. Vidékiek levél­ben is jelentkezhetnek. A tandíj 5 forint. A beiratás ok­tóber hó 8-án kezdődik. — Az épitő iparosok téli tanfolyama budipesti állami ipariskolában VIII ker. Népszínház utcza 8 sz. ebben az iskolai évben is november 3-án nyílik meg. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november 3-tól márczius végéig tart. Tanulókul felvétetnek a 15' életévet betöltött, irni, olvasni, számolni tudó kőműves-, kőfaragó- és ácssegédek, valamint a 15 életévet betöltött, irni, olvasni és számolni tudó kőműves-, kőfaragó- ós ács­tanonczok és gyakornokok, akik legalább egy évet töl­töttek már a gyakorlatban. A beiratásnál előmutatandó irományok 1 az illetókeB közigazgatási hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány. 2 a végzet isk. osztá­lyokról szóló iskolai bizonyiványok, 3 munkakönyv, vagy az illetékes első fokú iparhatóság által hitelesitett muu­bizonyitvány. A beiratás októbar 20-án kezdődik. A beira tás alkalmával 2 frt beiratasi dijat, 10 forint tandíjat s 2 frt szertári biztosítékot kell lefizetni. Vidékiek levél­ben is jelentkezhetnek. — Vasúti hivatalnokok előléptetése. A magyar királyi államvasutak igazzgatósága felterjesztést intézett a kereskedelemügyi minisztériumhoz az iránt, hogy az ál­lamvasutak ezidei költségelőirányzatában az elóiédtetés­re szánt összegek rovatában még rendelkezésre levő fede­zet felhasználásával kinevezhet e mintegy 460 alsóbb rungosztálybeli hivatalnokot felsőbb rangosztályokba. Az államvasutak igazgatósága felterjeztésében hivatkozott arra, hogy a mult évben hasonló viszonyok között a mi­niszter megengedte a rendelkezésre állott összegeknek eredeti czéljukhoz képest előléptetésekre való felhasz­nálását. A minisztériumban még nem hoztak végleges ha­tározatot e dologra nézve, de bizony nagy a hajlandóság arra, hogy az előlópetések elmaradása cziméu származó többlet a vasút üzemi mérlegének kedvezőbbé tételére fordíttassák. ...— Agyonütötte a villamosság. Rémes halállal mult ki Budapesten egy villamosgyári munkás. Saját vigyá­zatlansága folytán érintkezésbe jött a villamos árammal, mely röktön agyonvágta. Szliva Mihály, a magyar vil­lamossági részvény-társaság segédszerelője, ma az Izabela­utcza 87. sz. házban a villamossági készüléket tisztogatta. Kezén könyökig érő gummikeztyüt viselt. Véletlenül azon­ban meztelen felső karjával a vezetékhez ért és e pil­lanatban a 3 ezer Volta-erejü áram ugy megcsapta, hogy röktön holtan terült el. A szerencsétlen ember, ki a legjobb munkások egyike volt, nőt és öt gyermeket hagyott hátra. — Özvegy nő családi neve. Egy özvegy nő fel­ség folyamodványban annak megengedését kérelmezte, hogy férje nevének elhagyásával magát ezentúl kizáró lag családi nevén írhassa. A folyamodvány leküldetett a kabinetiroda által a belügyminiszterhez, aki ki is jelentette, hogy a kérés teljesítésére nem forog fenn semmi szükség, mert a volt férj nevének viselése az öz­vegy nőnek inkább jogát, mint kötelességét képezi; arra tehát, hogy az elhalt férj nevét ne viselje, semmiféle hatósági vagy fejedelmi engedélyre nincs szüksége, ez kizárólag a saját tetszésótól függ, s mindaddig, mig ma­gát, — mások tévútra vezetésének czélzata nélkül — csupán családnevén nevezi, vagy írja, semminemű tilos cselekményt nem követ el s hatósági beavatkozásra in­dokot nem szolgáltat. — Ungváry László czeglédi jóhirü gyümölcsfa­iskolájának mai számunkban megjelent hirdetését t. olva­sóink szives figyelmébe ajánljuk. — Az „Atlienaeum" kiadásában megjelenő tiz kötetes nagy magyar történet „A Magyar Nemzet Története" czim alatt már sajtó alá ment s az első füzetek a jövő hó elején szót fognak küldetni. A beve­zetést a herczegprimás vállalta el s az egyes köteteket, az egyes korszakok leghivatottabb történetírói: Fröhlich, Kuzsiuszky, Marczali, Pór, Czobor, Fejérpataky, Schön­her, Fraknói, Károlyi Árpád, Angyal Dávid, Thaly Kál­mán, Billagi Góza irják. A műhöz Jókai Mór ír mille­niumi epílogot és a szerkesztés Szilágyi Sándor szakava­tott kezeire van bizva. A közreműködők eddigi történet­írói tevékenysége biztosítékot nyújt arról, hogy a nagy mivelt közönség részére készülő ezen millenáris munka a korábban megjelent s bármily kitűnő irö által irt egye­temes magyar történet felett azzal az elvitázhatlan elónynyel bir, hogy itt minden korszakot szakember készítvén, a munka az összes történeti tudás eddigi eredményeit a nagy közönség által is élvezhető alak­ban fogja előadni. Rendkívüli gond van a kiállításra is fordítva : Munkácsy, Feszty, Benczúr, Vágó, Zichy, Than, Dörre, Wagner, Cserna, Lotz, Székely, Neogrády stb. ké­szítik az egyes illusztratiökat, s ezek közül számos kép gyönyörű chromlitographia, heliogravure, valamint chro­motypographiai reprodnctiók által művésziesen van reproducálva. Maga a s/öveg is egykorú képek facsimi­léivel gazdagon lesz illusztrálva, s e czél elérésére sok helyszíni felvétel eszközöltetett, ezenkívül a hazai és külföldi könyv-ós levéltárak s nevezetesebb gyűjtemé­nyek sok becses anyagot szolgáltattak. — Kedvezmény az altiszteknek. A hadügyiminsz­ter a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg, — a hosz­szabb ideig szolgált altisztek érdekében igen nevezetes ujitást léptetett életbe. Eddig ugyanis az olyan altisztet, aki a hadseregből valamely polgári állás elnyerése végett kiakart lépni, az év bármely napjától kezdve tartós szabadságra bocsátották, ellenben azok az altisztek, akik szolgálati jutalom díjban részesültek, csak az év végén léphettek ki a hadseregből s igy nagyon nehezen talál­tak foglalkozást. Az uj intézkedés következtében a szol­gálati jutalomdijat élvező altisztisztek is tartósan szabad­ságolhatók, ha bizonyítják, hogy kilátásuk van valamely polgári állásra. Az ilyen altisztet azután, alkalmazási igazolvánnyal ellátva, szabadságolják s amennyiben állást nem találna, szabadsága lejártával, vagy előbb is, visz­szaléphet a hadseregbe. Ez az uj intézkedés nagy előnyt biztosit az altiszteknek. De a teljesen képzett s meg­bízható altisztekben való hiányon ilyen eszközökkel még nincsen segítve. Előbb utóbb más rendszabályokhoz kell nyúlni, hogy a tapasztalt katonatisztek által joggal any­nyiszor megpendített altiszti kérdés véglegesen meg legyen oldva. Színház. Ugy esett a dolog kérem szépen, hogy elkéstem a referádámmal. Addig halogittam, mig egyszer csak azt vettem észre, hogy lemaradok vele a mai lapról, a mi pedig kétszeresen veszedelmes leendett volna reám názve: a közönség, meg a színészek részéről. Ha máskor talán nem is, az első heti tudósítást bizonyos fokozott kíváncsisággal várják mindkét helyen. Szerencsémre van nekem egy kedves czimborám, — közönséges nyelven szólva: barátom — a ki ez idő szerint távol van Nyíregyházától s a kinek az a két tulajdonsága van, hogy levelet irni nem szeret, de a színészetért rajong. E« mikor mígtudta, hogy színészek járnak itt, erőt vett magán ós ezt a táviratszerü levelet küldte rám: „Színészekről írjál azonual, kimerítően, őszintén." Erre én megírtam egy terjedelmes levelet, melyet épen postára akartam tenni, mikor eszembe jutott, hogy ma (illetve hogy holnap) vasárnap lesz. Felbontottam a már lezárt levelet s azt vittem a nyomdába. Ez szolgáljon magyarázatul tudósításom külalak­jára, bizonyságul őszinte tartalmára és mentségül minden czikornyától ment voltára. Különben a n. é. közönség előtt talán nem lesz szokatlan, ha nem sorrend szerint foglalkozom az egyes előadásokkal. Es nálunk szokás. íme a levél: * * * Édes barátom I A szinószekről irok neked. Nem azonnal bir, de őszintén s lehetőleg kimerítően. Azt tehát tudod, hogy színészek vannak itt. Akkor azt is tudod, hogy a Szálkái társulata. A mult szomba­ton érkeztek s már az napra előadást is hirdettek, de ez elmaradt. Igen bölcsen tették. Két éjjel utazni s harmadik este játszani sem reájuk, de talán a publi­kumra sem lett volna jó. Vasárnap játszottak először. A Primadonnát adták. Ismered a darabot. Kaczagtató bohóság s a közönség jól mulatott. A czimszerepet Szalkainé Kövesi Rózsa játszotta, ki ugy tudom testvére a szerzőnek, Kövesi Albertnek; a ki alig ha nem épen az ő számára irta azt a szerepet, annyira neki való. Pajzán, eleven, temperamentumos, de még is discrét, a milyenek az orpheumi primadonnák — nem igen szoktak lenni. A publikum nyomban meg is szerette. Megszerette pedig nem csak a routinirt színésznőt, de a jó hangú énekesnőt is benne. Azóta játszott és énekelt az Uj honpolgár-b&n (ez is a Kövesi szerzeménye, de már a másikhoz képest romlottabb Ízléshez hajló; ámbár ha Szécsynek szabad volt a Babát megírni a nemzeti részére, miért ne lett volna szabad ahhoz hasonló helyzeteket felhozni Kövesi­nek a színkörnek száut életképben ?), továbbá a Suhancz­ban és a Csókon szerzett vőlegényben és pedig mindenik­ben ugy, hogy a legteljesebb megelégedést vívta ki. A férje a direktor. Szerepköre: operett buffó, de megjátszik mást is. Hangja van, hatalmas, erős; a já­téka meg épenséggel perfekt színészre vall. Az Uj hon­polgár Goldstein Számija kabinet alak; kupiéját nem győzte ismételni. Megjátszotta Rátkyt is a Három test­őrben, ámbár kissé több elevenséget önthetett volna bele, de hát tudod ha valakinek a fejét telebeszélik azzal, hogy előtte más hogy és milyen hatással játszott, bizony nem tudom én, hogy akármelyik legeslegelső rangú színészt is nem hozná-e zavarba és nem tenné-e elfogódottá. Igy járt Bánfalvy is a Pollatsek szerepében. Annyit emlegették előtte a Krémer Pollatsekjét, hogy még ezt a minden izében képzett színészt is kihozták a sodrá­ból s a nyert adatok alapján eleinte túlzásba esett; de mikor az adott viszonyok által teremtett helyzeten túl­tette magát s játszott a saját felfogása szerint, alig ha nem igazibb Pollatseket produkált Krémeméi. Bánfalvy különben a társulat egyik leghasznavehetőbb tagja, esak csuklás-szerü nevetéseit kellene mérsékelnie. A Zóna Titusz-féle alakokat különösen pompásan reprodukálja. Bizonyára kíváncsi vagy a Liza személyesitőjére. Ezt a szerepet Berzsenyi Margit játszotta, felfogás, ki­dolgozás tekintetében túltéve elődjén. Kár hogy a hangja kissé fátyolozott, de ezt egy felvonás alatt meg lehet szokni. A publikum már megszokta, őt magát pedig megszerette. Nagyon csinos színpadi jelenség Markovics Margit, ki a Három testőrben Nyári Rózsát játszotta. Ebben a szerepben természetesen képességeit nem igen tüntet­hette ki; annál inkább a Két árva Louise szerepében, melyben Bjrzsenyi Margittal együtt bizony nem egy könnyet sajtolt ki a gyengébb szívűek szemeiből. Orga­numa az ilyen könnyeztető szerepekre utalja, s az ilye­nekre nagyon alkalmas. Még kezdő, most került ki a képezdeből s ha az onnan hozott chablonszárüsőgek helyett a saját felfogása, vagy jó példák után indul, szép jövő elé néz. Nem tudom Pourman (helyesen Pourma) Henriett­nek hallottad-e hirét? Ea is alig ismertem a nevét, mielőtt idekerült, hanem — bár jóstehetségemet nem szoktam túlbecsülni, — merem állítani, hogy ez a név még ismert lesz a magyar színpadokon, ha csak kül­földre uem viszik. Superlativusokban nem szeretek be­szélni, de ilyeu hangot, ilyen éneket az uj színház még nem hallott Abrányinét kivéve, kinek hangjához az ő hangjának timbreje feltűnően hasonlít. A magyar nyelv­vel, mely nem anyanyelve, ugyan még ninc3 teljesen megbarátkozva, de ez prózáján is alig vehető észre. És e mellett gyönyörű kis teremtés. Kár hogy a Suhancz szerdai előadásán kevesen látták é3 hallották az ő Elizát. A társulat komikusa Liptay, kiről eddig annyit állapítottam meg, hogy értelmes színész, a kinek nem természete a bohóczkodás. Ezt én is szívesen elenge­dem, de egy kis arczjáték, különösen komikusnál, még sem mellőzhető. Hatalmas ós ennek daczára kellemes hangú bari­tonistája a társulatnak Csige Lajos (bizonyára ismered a nevét). Népszínműben ugyan még nem láttuk, de ott különösen sokat remélhetünk tőle. A hősszerelmeshez és tenoristához még nem volt szerencsénk. A lyrai szerelmes Timár Béla kissé hideg­nek, egyhangúnak mutatkozott eddig; egy pir jellem­aUkitást (Flóris báró, Pierre) azonban eredményesen mutatott fel. A kar tűrhető, sőt kevés gonddal elfogadhatóvá lehet tenni. A zenekar ellen sincs kifogás, sót a Két árva felvonás közeiben szinte hangverseny színvonalon álló játékot produkált Fodor színházi és Santroch dal­egyleti karmester közreműködésével. Az összjátékra nagy gondot fordítanak. Az előadá­sok peregnek s ha ez továbbra is igy lesz, — a mi valószínű, de kívánatos is, — teljes mértékben meg lehetünk elégedve a társulattal. A publikum eddig meglehetős gyarlón látogatta az előadásokat. Szokás szerint bizalmatlan, tartózkodó; tapsolni sem mer, ha egyébként szeretne ós oka is volna reá. Majd csak belemelegszik megint az első hót után, ha a mostani czudar esős idők elmúlnak ós ha megtudja, kitapasztalja, hogy érdemes színházba menni. Mert hogy érdemes, azt még eddig mindenki megálla­pította, a ki színházban volt, akár bohózatot, akár szín­művet, akár operettet nézett végig. A műsor ellen sem lehet alapos kifogást emelni. A régi jobb darabok mellett a jövő héten megint négy újdonság is van kitűzve: Egy katona története, Tüzérek a gyakorlaton, Czigány élet, Hortobágyi virtus. Sőt szom­baton az Ideál is színre kerül a Pajkos diákokkal együtt. Tehát voltaképen öt. Az Eleven ördög és a Molnár és gyermeke meg nálunk reprise számba mennek. Ezekben igyekeztem kívánságodnak eleget tenni. Híved: (Olvashatlan aláírás.) * * * Igy szól a levél, a melyet most már nyomtatásban küldhetek el s melyet mint szini tudósítást is egész terjedelmében magamévá teszek. J— •—n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom