Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-09 / 36. szám

N Y í R V I D É K." (Másolat.) Nyírbátori járás főszolgabírója 3335/94. K Nagyságos alispán úr! A vármegyei hivatalos közlöny­ben leendő közlönyben leendő közhírré tétel végett van szerencsém bejelenteni, miszerint folyó évi augusztus 27-én Major Imre p.-petrii lakos kárára egy db 1 •/» éves pej, kancza, hóka orrú csikó ismeretlen helyre elbitanjolt. Ny.-Bá'tor, 1894. augusztus 30. Vay, főszolgabíró. 11269. K . Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. , c A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza varos polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabirájának 2936/94. sz. a. kelt jelentését szabályszerű közhírré s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. augusztus 24. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) A kisvárdai járás főszolgabírójától 2936/94. sz. Nagyságos alispán úr! Mándi Samu kékesei gazda­ságában a f. hó 18-án egy db 2 éves sárgás pej szőrű homlokán csillagos, kancza csikó fogatott tel bitangság­ban, mely ki nem sajátitás esetén a f. évi szeptember hó 21-ik: napjának d. e. 9 órájakor Kékese község házánál nyilvános árverésen fog eladatni. Kisvárdán, 1894. aug. 21. Angyalossy, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 1894. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A kisvárdai járás főszolgabirájának 2992/94. sz. a. kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel végett másolat­ban közlöm. Nyíregyháza, 1894. augusztus 30. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) 2992/94. K. A kisvárdai járás főszolga­bírójától. Nagyságos alispán úr! Hivatalos tisztelettel jelentem, miszerint Komolai Ferencz thassi lakos a f. évi aug. hó 23-án Kisvárdából haza menetele alkalmával az Ajak és Kisvárda közötti uton 1 db 8 hónapos, barnás szőrű ártány és 4 db 8 hetes szőke szőrű 3 kocza, 1 kan sertést fogott fel bitangságban mely sertések ki no.n sajá­titás esetén általam Thass község házánál a folyó évi szeptember hó 27 napjának d. e. 9 órájakor fognak nyil­vános árverésen eladatni. K.-Várdán, 1394 augusztus 27. Angyalossy, főszolgabíró. ^ ^894 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Ó-Fehértó községben a f. évi augusztus hó 20-án egy kutya veszettség miatt kiirt itott. s ez okból a községben levő összes kutyák és Szabó Mihály Ó-Fehértói lakosnak a veszet eb által állítólag megmart két darab szarvas marhája zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1894. szept. 2. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 1 11894 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Buj községben egy állítólag veszett eb kóborlása miatt az összes kutyák 40 napi zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1894. aug. 27. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 11932. K. ,. , „ —j-g^ Szabolcsvármegye alispánjától Hivatkozva a folyó évi augusztus 13-án kelt 10742. számú értesítésemre tudomására hozom, hogy a Szt­György-Ábrány községben előfordult lépfene elhullási eset folytán Papp Mihály ottani lakos kárára elrendelt zár folyó hó 1-én feloldatott. Nyiregyházán, 1894. szeptember 4-én. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. „A NYiRVlDÉK TÁIICZÁJA." 4 A rejtélyes okirat. A Bach-korszakból. Bürgözd város polgármestere Dorong Euzébius egyedül ült hivatalszobájában. Oly kétségbeesett arczczal ült ott, mintha Bllrgözd városáuak valamennyi lakosát elvitte volna a kolera. Hivatalos pecséttel ellátott irást tartott kezében, melyet azonban nem bírt elolvasni, mert szemüvegét elrakta. Szerencsétlenségére a jegyző se volt itt, igy senkit sem kérhetett föl, hogy az irást elolvassa. Dorong össze vissza forgatta a rejtélyes irást és mormolá: — Vájjon mi lehet benne? Hit ha kitüntetést kapok 25 évi hivatalos mű'tödésein jutalmául? Kivül belül óriási pecsét, rajta kétfejű sas! Bizonyo^u Bécsből jön a cs. és kir. kabinetirodából. Fejét csóválta, forgatta ismét az iratot, midőn egyszerre erős kopogást hall az ajtón. Az önkénytelenül kiejtett ,szabad" szóra, melyet a szigorú, de könnyelmű polgármester hangoztatott, egy öreg, lump külsejű ember lépott be. — Szegény munkás vagyok, szeretnék dolgozni, de nincs munkám, mondá a jövevény, pedig jól tudta, hogy egész városban egy munkásra sincs szükség. — Jól van, — viszonzá a polgármester. Tudom már mit akarsz! Ti nem munkát akartok, hane n p m«t, hogy aztán pálínkázhassatok. De megállj csak! Akarsz e rövid idő alatt egy hatost keresni? Hi igen, ezt az irást fogod nekem elolvasni. O.vásni tudok, hála Istennek! mondí a koldus büszkén, ki nem tudott a szemüveg eltűntéről semmit sem, hanem azt gondolta, hogy Bürgözd érdemes polgár­mestere nem tud olvasni. Főgimnáziumunk kibővítése. Főgimnáziumunkban e hó 6-án megnyílt az uj tanév, s vármegyénk ez egyetlen középisko­lája nem volt abbau a helyzetben, hogy be­fogadja falai közzé mindazokat a növendékeket, kik a törvényben megszabott előfeltételekkel rendelkezve, jogosan tarthattak arra igényt, hogy az iskola növendékeiül fölvétessenek. Nevezetesen — amint ez ismeretes s napok óta képezi már mindenfelé éléuk eszmecsere tárgyát — főgimnáziumunk első osztályába több mint harmincz tanulót nem lehetett föl­venni azért, mert a létszám — jóval felül pedig azon, melyet a törvény megenged — betelt. Tudjuk, hogy ez a baj már tavaly is meg volt, sőt már előbb is, azóta tudniillik, hogy a nyíregyházai ág ev. hat osztályú gimnázium állami segítséggel s városunk közönségének je­lentékeny hozzájárulásával nyolez osztályú fő­gimnáziummá kiegészíttetett. A mulfc iskolai évben már 67 volt főgim­náziumunk első osztályában a nyilvános tanulók létszáma, tehát 17-tel több, tninfc a menuyit a törvény megenged. S még igy is többeket visz­sza kellett — hely hiánya miatt — utasítani. A most megnyílt tanévben 68 nyilvános nö­vendék vétetett föl az első osztályba s mint már emiitettük, csaknem egy egész osztály tör­vényes létszámát kitevő kontingensét kellett a jelentkezőknek elutasítani azzal a magyarázat­tal, hogy már nincs hely. Bizonyára örvendetes jelenség az, hogy fő­gimnáziumunk látogatottsága ily rohamosan növekedik. Még pedig több tekintetben örven­detes dolog ez. Mert először is kétségbe von­hatlan és demonstratív bizonyítékát szolgál­tatja annak, hogy a nyíregyházai ág ev. fő­gimnázium, mely néhány év előtt még. mint hat osztályú iskola, bizouy nagyon szerény je­lentőségű pozíciót foglalt el a hazai közép­iskolák sorában: teljes főgimnáziummá kiegészítve mily rohamosan fejlődött ki, egy rendeltetésének miuden tekintetben megfelelő s irányának s tanításának eredményei szerint jó hírnevében évről-évre gyarapodó tanintézetté. Azután meg tagadhatatlan dolog az is, hogy főgimnáziumunknak e minden tekintetben való gyarapodásában egyik legnemesebb gyü­mölcsét szüreteljük annak az előhaladásnak, melyet Nyíregyháza város fejlődése felmutat. Es érdemes ügyet vetni rá ez alkalom­mal is, és nem egészen tanulság nélkül való a szóbau levő kérdés tárgyalásánál is figyelemmel lenni rá, hogy Nyíregyháza város előrehaladá­sának munkájában mint vezérlő eszme húzódik keresztül az a törekvés, hogy e városnak a köz­ponti jelleg megszereztessék, biztosíttassák s minden lehető irányokban és határokig lépés­ről-lépésre tágittassék. Tudjuk, hogy mennyi minden kedvezőtlen visszonyokkal, csaknem ellenséges körülmények­kel és felfogásokkal szemben kellett megvívni ezt a küzdelmet s megszerezni és biztosítani e — Nos hát akkor olvasd elő ezt nekem! mindá a polgármester barátságosan ós a rejtélyes okiratot odanyújtotta a koldusnak. — Nos mi lesz! kiáltá a polgármester türel­metlenül. — Valóban a po^ármester ur, az örö.n hirtelen megfosztott szavaimtól. Tudja ön, micioda írás ez! — Hiszen épon azt szeretném tului, viszonzá a polgármester az izgatottságtól remegő hangou. — Es a levél mondá a naplopó ünnepélyesen, a k. k. Kriegs-Komtnandótól ? Megüt a guta !! — S legmagasabb elismerést fejezi ki az ön hosszú buzgó és tevékeny szolgálatáért . . . — A legmagasabb elismerés — oh egek! — Több nincs benne !? — Da igei. A vaskorona rend lovagjívá avatják, továbbá az arany érdemkereszt érmét helyezik kilátásba. — Ez sok! nyöszörgő Dorong Euzébius ós kar­székébe roskadt. — Továbbá elrendeli ez irat, hogy e magas kéz­iratot a városházára nyilvánosan kifüggesszék, miáltal e fontos elismerés minél előbb közlud imására jusson mindenkinek. — Azonnal meg fog történni! mondá az örömtől elkábított po'gármaster, s a lumpnak az ígért egy hatos helyett 10 pingő forintot uyom>tt a markába. Eíutáu személyesen ment ki az utczára, hogy a „k k okirat"-ot sajítkezüleg fü;gessze ki a fekete táblára. Nehíny porcz mu'va egy csomó bímész ember állt meg a városháza előtt, nemkülönben nagyszámú csavargó és dologuélkü'i lunpok, kik nagy csodálkozá­sukra a következőket olvasták: Hivatalos titok. Tekintetes Dorong Euzébius polgármester urj.ak Bürgözd. Ezennel hivatalból értesíttetik, szoros diskréczió mellett, hogy a uaponkint folyton szaporodó koldus és városnak mai pozícióját. Semmi történelmi tra­díció, egy bev.indorlott nép, itten idegen nyelv­vel és valással! És még is ugy történt, hogy Szabolcsvármegye mai egész közéletének, köz­igazgatásának, törvénykezésének, kereskedelmi, ipari és általában közgazdasági életműködésé­nek s kulturális előhaladásának csaknem miu­den szálai Nyiregyházán összefutnak. Főgimnáziumunk első osztályának mai ba­jos körülményei, a kérdésnek ilyen oldalról való megvilágításában is figyelmet érdemelnek. A mai helyzet ez : A nyíregyházai ág. ev. főgimnázium: l-ször egyetlen teljes középiskola s egyet­len gimnázium a vártnegyében; '2-szor felekezeti, még pedig ág. ev. fele­kezeti iskola; 3-szor Nyíregyháza város központja a vár­megyének. E helyzettel szemben mi történt például most, a tanév megnyitása előtt. Az előre lát­ható és tényleg be is következett nagy torló­dásra való tekintettel, főgimnáziumunk érdemes igazgatója jó eleve figyelmeztette a szülőket, hogy az első osztályba lépő gyermekeiket ideje korán, a szabályszerű beiratási idő előtt jelent­sék be. E bejelentések megtörténtek s jelent­kezett az első osztályba való fölvételre — mond­juk kerekszámban 100 tanuló. (Körülbelöl ennyi, a számot biztosan nem tudjuk.) Mit csináljon most már az igazgató? Előtte van egy miniszteri rendelet, mely körülbelöl ezeket tartalmazza: A vallás- és közoktatásügyi miniszter arról győződött meg, hogy a középiskolákban a tanulók fölvételénél a törvényt nem tartják szem előtt, s ez oka annak, hogy az osztályok túlzsúfoltak. Ebből kifolyólag a miniszter felhívta az iskolai hatóságokat arra, hogy sürgősen figyelmeztessék az egyes igazgatókat, hogy a törvény értelmé­ben egy osztályba 50 tanulónál többet felvenni nem lehet. A hol há,rom éven át a tanulók száma kivételkép meghaladja a 6 )-at, párhuza­mos osztályt kell felállítani s a tane őt ehhez képest szaporítani. Ha a létszám a 60-at kevés­sel múlja felül, a párhuzamos osztály felállítá­sát a főhatóság indokolt jelentésére a miniszter elengedi. Mittévő legyen a 100 jelentkezővel az igazgató, mikor a törvény és e rendelet lehető legkényelmesebb magyarázata mellett is leg­feljebb 70 gyermeket vehet föl! (Ez is horri­bilis numerus.) Legelőször is a keresztleveleket rostálgatja nagy szigorúsággal, meg az elemi iskolai bizo­nyítványokat A kimustrálás azonban igy nem vezet eredményhez. Alig egy-kettő van olyan a jelentkezők között, akinek kora, bizonyítványa kifogás alá eshetnék. Elő kell tehát venni az iskolának felekezeti és nyiregyh&zi jellegét, ezt — az adott kényszer-helyzetben, árviszonyok szerint egyedül igazságos és lehető osztályozást, és igy aztán a fölvételnél legelső sorban figye­csavargó gyanús egyének kiirtására, a legközelebbi na­pokbiu általános razziát foguak tartani, mely alkalom­mal a város pandúrjait készenlétben tartsa, hogy zsandá­rainkkal együtt működhessenek. A razzia czélja, hogy a várost ós vidékét megtisztítsuk a kétes existencziáktól s ennek sikere csak ugy lehet, ha e rendszabály lehe­tőleg titokban hajtatik végre, ennélfogva önnek szigorú titoktartás mellett meghagyjuk, .hogy erről senkinek említést ne tegyen. K. k. Bezirks-Policei-Amt Bürgözd. A csavargók tátott szájjal olvasták e különös hir­detményt ós siettek kereket oldani más társaikkal együtt. Néhány óra múlva a várostól három mértföldnyire szélyedte'i el a jó madarak, megelőzve a ,k. k. Policzei Amt" razziáját. A szerencsétlen polgármester, ki ez idő alatt szemüvegét megtalálta, nemsokára ismét kapott egy kétfejű sasos iratot, de mely korántse tartalmazott holmi rendjelekről szóló adományozást, hanem olyan epitheto­nokat, melyek a polgármestert négylábú türelmes állat­hoz hasonlították. Ekkor azonban megesküdött Dorong Euzébius Bürgözd polgármestere, hogy soha többet ilyen kétfejű s issal ellátott gyanús iratot profán kezekbe nem ad, még kevésbé jött-ment csavargóknak. Mártonffy Imre. Naszreddin. Élt Törökországban egy Naszreddin nevezetű férfi, kit daczára uagy szegénységének, mindenki kedvelt, mert igen szellemes és élezés volt s az igazhivő muzul­mánok nagyokat nevettek az ő tréfáin. Elmésségei alatt mély emberismeret rejlett, ezért még manapság is ked­>elik a törökök Naszreddin adomáit. Hogy már gyermek­korában is mily találó és elmés feleleteket adott Nasz­reddin, következő adoma tanúskodik. Mikor Naszreddin hétéves fiúcska volt, az iskolába ment könyveivel. A szultán nagyon szeretett álruhában Folytatása a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom