Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-26 / 34. szám

NYÍRVIDÉ K.« Értesítés. A nyíregyházi alsó-foku kereskedelmi iskola tanulóinak beiratása az 1894—95-ki tanévre szeptember hó 9-én délután 2—4-ig a központi ág. hitv. ev. iskola IV-ik fiúosztályának tantermében fog eszközöltetni. Minden tanuló 8 frt tandijat fuet. Ez összeg felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó 1-én előre fizetendő. — Azon tanulók, kik első ízben jelentkeznek tanulókul, a tandíjon kívül még egy 1 frt beiratási dijat is fizetnek és az előbbi iskolai tanulmányukról legalább is 6 osztályú elemi iskola sikeres elvégzéséről szóló iskolai s azonkívül lehetőleg születési és himlőoltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak. A könyvtári dij 20 krajczárban van megállapítva, mely a beiratáskor előre fizetendő. A javító vizsgálatok ugyancsak szeptember hó 9-én délután fognak megtartatni. Javitó vizsgálatot tehetnek azon tanulók, kik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. Az 1893. évi szeptember hó 4-ik napján 24,784. sz. a. kelt miniszteri rendelet értelmében, minden kereskedői pályán lévő tanuló — még ha próba-idejét is tölti — köteles a felsőbb kereskedelmi iskolába való felvétel iránt a kitűzött helyen és időben jelentkezni. A beiratási határidő pontos megtartását a szülék és főnökök különös figyelmébe ajánlom, mivel a határidőn tul jelentkező tanonczok addig mulasztott órái igazolatlan mulasztásoknak vétetnek. Uuhmann Andor, vezető-tanitó. — A központi óvodában a beiratások szeptember 1-én kezdődnek, Tisztelettel Melczer Margit, óvónő. — Értesítés. Az izr. elemi iskolában a jövő tanévre a beiratások folyó augusztus hó 26-ától, szeptember 10-ikéig tartatnak. Ezen idő után csak ugy lehet beiratkozni, ha az isk. székhez kérvényt adnak be, a melyben a késés oka jól indokolva van. Az előadások szeptember 2-án kezdődnek. Lóverseny Kisvárdán. A kisvárdai vidéki gazdakör Kisvárdán, folyó évi szeptember hó 9-én csikó és borjú díjazást rendez, lóversenyekkel egybekötve és pedig: Délelőtt csikó és borjú díjazás a vásártéren, kezdete 9 órakor, mely alkalommal dijaztatni fognak egy és két éves kancza-csikók. Az egy évesek 1-ső dij 4 drb. arany, 2-ik dij 2 drb. arany, 3-ik 1 drb. arany, 4-ik dij 1 drb. arany, 5-ik dij l drb. arany. A két évesek 1-ső dij 4 drb. arany, 2-ik dij 2 drb. arany, 3-ik dij 1 drb. arany, 4-ik dij 1 drb. arany, 5-ik dij 1 drb. arany. Az egy és két éves tiszta magyar fajú üszők következőleg dijaztatnak. Egy éves 1-ső dij 4 drb. arany, 2-ik 2 drb. arany, 3-ik dij 1 drb. arany, 4-ik dij 1 drb. arany. Két éves 1-ső dij 3 darab arany, 2-ik dij 2 drb. arany, 3-ik dij 1 drb. arany, 4-ik dij 1 drb. arany. A gulyabeli marha, valamint a nagyobb tenyésztők által kiállítandó bika és mén csikók díszoklevéllel dijaztatnak. Délután lóversenyek a versenytéren, mely később fog kijelöltetni. Kezdete 3 órakor. I. Megnyitó verseny. Sikverseny. Tiszteletdíj az elsőnek. Tétek fele a másodiknak. Távolság 2000 méter. Futhat minden gazdaköri tag tulajdonában levő 3 éves vagy idősebb ló, mely versenypályán még meg nem jelent — telivérek kizárásával. Ur-lovasok által lovagolandó színekben, vagy szalaggal, teher-kiegyenlités nincs. Tét 5 frt. F. v. f. II. Ügető verseny, egyes fogatok részére, dij 1000 korona az elsőnek. Tétek fele a másodiknak. Távolság 10 kilométer. Indulhat minden ló négy kerekű kocsiba teher-kiegyenlitéssel. Tét. 5 frt. F. v. f. III. Vaclászverseny, asszonyságok dija. Tiszteletdíj az elsőnek. Tétek fele a másodiknak. Távolság 4000 méter, lovagolandó a master mögött 50 lépé»re. Urlovasok bármilyen lovon. Tét 5 frt. F. v. f. IV. Ügető verseny, kettős fogatok részére, tiszteletdíj az elsőnek. Tétek fele a másodiknak. Távolság 15 kiloArthur ez utóbbi szavakat erős hangsúlyozással ejtette ki, Aranka ez alatt az sjtóhoz közeledett ós a kulcsjukon át hallgatódzott. — Szent Isten — lebegó — álmodom vagy ébren vagyok? Lehetséges legyen ez? Ő! ki az én boldogságom, mindenem, ki a mennyországot nyitotta meg előt tem. 0 — nem, nem, az nem lehet — de én gyilkosságról, mérgezésről, felakasztásról hallottam beszélni — meg akarna ölni!? Jéghideg borzadály futotta vógig. Verejték gyön' győzött homlokán. Félelmében felkeltette testvérét Irmá

1 — Lásd — mondá Dongó Jeremiás — ilyen e°e" tekről gyakran olvastam. Ha az erdő züg, a földet mély setétség borítja, folyam mormolása a távolból hallatszik, jobbra hegynyilások, szakadékuk rengeteg mélységek tátungnak, ilyenkor küld ki szép Arankádat rémes éjbe. Borzalmas setétség veszi körül lépte alatt ropognak a száraz galyak és levelek. Félőrülten áll a mélység szólén, felszakítja mellén a ruhát a setét égre mered tekintete és aztán hegyes tőrét hókeblébe mártja stb. Nos, jól lenne igy ? — Barátom, ezt nem tehetem, szivem vérzik, ha erre gondolok, ez nagyon kegyetlen halál lenne. — Tehát akkor enyhébb és kissé piquánsabb módot mondok. Nem volna jó ez például. Mindenki tudja, hogy Arankának a szélhámos gróffal viszonya van. Az emberek gyűlölik vad haragot, dühöt táplálnak iráuyá ban. Arankát szülei kitagadják, elkergetik ós az egész világ undorral fordul el tőle. Hogy ezután Aranka mit tesz, az elótted, közönyös legyen. Akár a folyóba öli magát, vagy mélységbe ugrik le, akár mérget iszik — mindegy ki törődik már akkor vele!? — Istenem, az ón Arankámmal ily kegyetlenül bánjik? méter. Indulhat minden gazdaköri tag tulajdonában levő belföldön nevelt, nyilvános versenyben még nem indult ló, ur-kocsisok által hajtva, négy kerekű kocsiban, melyen három ember ülhet. Tét. 5 frt. F. v. f. V. Mezei gaedik versenye, dij 100 korona. Távolság 1600 méter. Futhat minden szabolcsvármegyei földműves mezőgazda tulajdonában levő, a megye területén nevelt ló, e feltételek községi bizonyítvánnyal igazolandók. Dij 50 korona az elsőnek, 25 korona a másodiknak, 15 korona a harmadiknak és 10 korona a negyediknek, nevezés az oszlopnál. Tétel nincs. 1. A lóversenyeknél a Magyar lovaregylet alapszabályai mérvadók, vitás esetekben a verseny-igazgatóság dönt. 2. Nevezési határidő szeptember 1, esti 8 óra, kivéve a földművesek versenyét, kik az oszlopnál neveznek. 3. írásbeli, vagy távirati nevezések Har3ányi Menyhért gazdaköri titkárhoz Kis-Várdára intézendők, nevezendő a ló tulajdonosa, a ló lovasa. A nevezéssel együtt bejelentendő a ló neve, kora, színe, neme és származása. 4. A versenypályát szeptember 9-én déli 12 órakor Lipthay Béla fogja megmutatni. 5. Ügető versenyeknél a nevazési határnapig csakis a tulajdonos és a fogat nevezendő meg, kocsist és a fogatot képező egyes lovakat azok származásának, színének, korának és ismertető jeleinek pontos leírásával a verseny hajtást megelőzőleg egy órával köteles a nevező igazgatóságnál bejelenteni. 6. A kettős fogatú ügető versenyhajtásnál minden résztvevő négykerekű kocsin három szemelynek kell lenni, a kocsisnak, a bírónak és egy harmadik személynek. 7. Ha az egyik ló^felvág, a fogat azonnal lassítandó akár a lépésben hajtásig is, inig mind a két ló üget. 8. A bírák kötelessége a fogatok menetét legszigorúbban ellenőrizni és pedig kötelesek mihelyt egy fogat az előző 3 pont határozmányait mígszegi, a kocsist a fogat azonnali visszafogására felszólítani, ha a kocsis eme felszólításnak 30 másodpercz alatt eleget nem tesz, a biró a fogatot disqualificálhatja. 9. Az utat teljesen elzáró akadály és ez által okozott időveszteség a bíró által pontosan feljegyzendő és a beérkezés után azonnal bejelentendő az igazgatóságnál, mely mint legfelsőbb fórum annak el-, vagy el nem fogadása felett dönt. 10. A bírónak szigorúan tilos a fogat menetét bármi módon befolyásolni. Ebből kifolyólag sem hajtásban, sem az ostor kezelésében nem segédkezhet, kényszerhelyzet alkalmával a biró előleges beleegyezésével — de csak rövid időre a szolga segédkezhet. 11. Biró csak egyleti tag lehet. 12. Az indítási időközöket (a körülmények figyelembe vételével) az igazgatóság állapítja meg. ÚJDONSÁGOK. Felhívás mindazon t. cz. iparos urakhoz, kik az ezredéves kiállításon áttolok készített iparczikkeket kiállítani hajlandók. Alólirott kitűzők ezennel: 1., egy 150 forintos, 2., egy 100 forintos, 3., egy 50 forintos, s igy összesen 300 forint jutalom dijjat azon szabolcsvármegyei iparosok részére, — kik az ezredéves kiállításon leendő kiállítás czéljából, a három legjelesebb készítményt fogják nálam 1896. márczius utolsó napjáig bemutatni, — vagy azoknak ezen ideig való megtekintését a készítés helyszínén lehetővé tenni. A kitűzött 300 frt díjösszeg 1895. január 1 napjától fogva a .kiállítási helyi bizottság" neve alatt lesz a Nyíregyházi takarékpénztárba letéve. A dijjak odaítélése a kiállítási helyi bizottságra bizatik. Részletes feltételek az ipari helyi bizottsági jegyzőnél lesznek f. év október első napjától fogva megtekinthetők. Nyiregyházán, 1894. augusztus 15. Kállay András, főispán. — Természetesen meg kell halnia? DJ most jutott eszembe egy frappáas eszme! — Öld meg szerelemből ! — Hogyan érted ezt Jeremiás? — Nagyon egyszerűen. A szerelmes férfiú, kuszált hajjal ül íróasztala mellett, szivében dul a féltékenység dühe. Aranka miut mindig, ugy most is örömmel jön be 8 karjaiba repül. A férfiú felkel, szenvedélyesen átöleli, a pamlaghoz vezeti és megfojtja, hogy má3é ne lehessen. — Ilyen egyszerű történet. — Pompás, Jeremiás barátom, köszönöm! Ez nagyszerű igy lesz a legjobb. Da most az éjjel hadd éljen Aranka. Holnap reggel friss erővel fogok hozzá a gyilkossághoz. Ma már fáradt vagyok lefekszem. A pipák kialudtak, a füstfelhő oszlani kezdett. A két barát lefeküdt. Az ég csillagos köpönyegben mosolygott a földié, s a millió csillag álmosan pislogva ragyogott az ünnepélyes néma éjben. Aranka borzasztó izgatottságot állt ki. Mindent hallott. A legnagyobb szégyent akarták elkövetnie rajta ós megölni — másnap. Hilálos félelemmel vegyes remegés járta vógig gyenge testét ón lassan vánszorgott ágyához. Mir látta, mint esik el Arthur keze alatt, könyörgött neki, kérte, hogy ne ölje meg, majd mind hullát látá magát a pamlagon fekve, miközben Arthurt elfogták és börtönben szenved, már látja is a hóh írt, ki felakasztja a gyilkost. Fáradtan hunyta le selyempilláit, erőt véve magán, elaludt. — Álmában csendes képek ragyogtak elé. Jó éjt, kedves szép gyermek. III. Hogy a sok csókolódzá3tól szakái vagy bajusz uőne, nem hiszem, mert Arankának azóta az egész arcza tele van szőrrel. — Szent-István napján a helybeli r. kath. templomban üunepies mise volt, melyen a vármegyei, városi és a különböző állami hatóságok és hivatalok testületileg jelentek meg, Kállay András fjispiu vezetése ala.t. Tjljiís díszben vonuit testületileg a misére a helybeli honvéd huszár tisztikar is. Stjuos azonban, hogy az említett külömböző testületek részére a templomban hely nem tartatott fenn, ugy hogy legnagyobb részük jobbnak látta a templomból visszafordulni. A főispán s néhány vármegyei, városi és állami tisztviselő az üuuepi misét hely híáuyában állva hallgatta végig. — Hivatal-vizsgálat. Kállay András főispán úr őméltósága a héten csütörtökön a kisvárdai, pénteken pedig a mándoki főszolgabírói hivatalok ügykezelését megvizsgálta. 4 — A város jövő évi költségvetését már letárgyalta s összeállította a tanács. A költségvetési munkálat lapunk nyomdájában most van szedés alatt, s a jövő hó első felében fog a képviselet által targyaltatni. — Dr. Meskó László Bjkes város országgyűlési képviselője e ho 19 én tartotta m<jg beszámoló beszedjét, melyet — daczára a folyton tartó esőnek — a községház udvarán igen nagy és diszes közönség hallgatott meg. Taglalta a függetlenségi és 48 as párt által kezdeményezett egyházpolitikái kérdéseket s a szabadság ós jogegyenlőség diadaláuak mondotta azokat. Fejtegette a törvényjavaslatok várható üdTös következmenyeit a jogegység megszilárdulása s a nemzet különböző elemeinek összeolvasztása tekintetében. Hangsúlyozta, hogy e kérdéseknél tulajdonképp nem a függetlenségi párt segített a kormáuypártnaK, hanem az utóbbi jött segítségére a közjogi ellenzéknek, hogy programmjinak e régi sarkalatos pontját megvalósítsa. Mijd áttért a jövő feladataira s jelze a függetleusógi és 48 as párt álláspontját. Foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel. Sjkat vár e kérdés megoldásában a magyar társadalom közreműködésitől. A közigazgatási reformokat félti az államosítás túlzásaitól s a közdolgaiukbau szükséges egészséges közszellemet csak az önkormányzat kiszélesítése utján s nem a tervezett központosítás és bürokratizmus által véli megteremthütóuek. Fö.dmüvelésüuknek szükségletét nem elégíti ki az uj miniszter sovány programúi j í. Nem barátja ugyau közgazdasági téren az egyoldalú fejlődésnek és goudozandouak az uj ipart ós kereskedelmet, bár kezüuk e téren közösü.yes rendezés által nagyon meg van kötve, de tekintettel a földművelés válságos helyzetére, ezen a téren hozott áldozataink csekélységére, mindenekelőtt itt tartja szükségesnek a gyors orvoslást. Bjszódó- a nagy számban egybegyűlt polgárok zajos éljenzéssel fogadták. — Kinevezés. 0 felsége a király dr. Szabó Imre debreczeni kir. törvényszéki aljegyzőt, a helybe,i kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — A városi felső leányiskolának polgári leányiskolává való átalakítása kerdeseben, miután a szükseges építkezések csak a jövő nyár folyamán fognak végrehajtatni, az a teiv merült fút, a nőegyesület által fenutartott nőipariskola a jövő tanév folyamán az ág. ev. központi népiskolában nyerjen elhelyezést. A mostani épületben ilyen módon fölszabaduiua egy tágas tanterem s lehetővé lenne ez által, hogy a polgári leányiskola három osztálylyal már a most kezdődő tanévben megnyitassék. Ami a szükséges uj tauerők alkalmazását illeti, a fölmerült terv szerint — amely fölött a napokban fog dönteni a községi iskolaszék — ideiglenesen, tudniillik egy esztendőre, a főgimnáziumi tanár urak közül keietuenek fól ueháuyau, hogy órak adására vállalkozzanak. — Egyházmegyei közgyűlés Kölesén. Fulyó hó 14 ik és 15 ik napjtii nagy ünnepségek voltak Kölesén. A hegyaljai ág. ev. hitv. egyházmegye ez óvi közgyűlését ott tartotta. A csinos község emberül meg is felelt annak a bizalomnak, melyet belé helyeztek. A vendégeket diadalkapukkal várta. A gyűlést a templomban tartották Farbaky József lelkész és főesperes és Radványi István kir. tauácsos ós esperességi felügyelő ikerelnöklete alatt. A gyű ésnek különös fényt kölcsönözött Zelenka Pál tiszakerületi püspök és főrendiházi tagnak, mint miskolczi lelkésznek, továbbá a közeli községek ev. ref. lelkészeinek jelenléte. A nyíregyháziakat a főesperesen kivül Bogár Lajos iskolaszóki eluök, Geduly Henrik lelA .rémes éj" utáni reggelen Arthur Íróasztala előtt ült. A toll vígan perczegett a sima papíron. A tenger őrült hullámzása, a hullámok tajtékja, rémea vihar, széttépet vitorlák, kettétörött árbocz, halálos jajveszékelések, bolondos rablóvezérek mind meg voltak már örökítve a papiroson, csak az utolsó fejezet az ádáz gyilkosság volt még hátra! Még ezt ós akkor büszkén olvassa majd a kiadó hirdetéseiben: .Kiadásunkban rendkívül érdekfeszítő szenzácziós regény jelent meg „Egy tengeri rabló emlékiratai" czimen irta tintavári Tollrágó Arthur kitűnő tollú koszorús írónk. Aranka korán kelt fel. — Remegett, mint a nyárfalevél s arczából lehetett látni, hogy elvesztett boldogságát siratja, szivecskéje hevesen dobogott ős fejét iehorgasztá. Borzasztó valami lehetett az gonJolá szerelemből meghalni. Ekkor csengettek, Arthur reggeli kávéját kérte. — Most, most segíts Egek ura! Arthur mosolyogva fagadta és hőn üdvözölte. — Drága angyalom — mondá a szokásos ölelések és csókok uíán — regényem Iránya ugy kívánja, hogy az ón hísnőm, ki szintéi Aranka, ez utolsó fejezetbeu neked talán nem tetsző szerepet játszik. A kedves lánykát meg fogom fojtani ós épp most dolgozom ezen a gyilkos fejezeten. E szavakra Aranka örömmel borult kedvese nyakába, zavartan sütötte le szemét, majd összevissza csókolta, szorongatta, ugy, hogy a boldog szerző nem tudta mire magyarázni a túlságos nagy örömet, sőt még máig se tudja. Aranka el nem árulta volna aggodalmait, s azóta boldog neje az ő szeretett Arthurjának. Lám így készül a szenzácziós regény! A vége nem is rossz ! Mártonffy Imre.