Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

„N Y í B V I I> fe — A debreczeni kereskedelmi akadémia szer­vezetének rövid kivonata va i lapunkhiz mellékelve.— Az olvasó tájékozást szerez ebb5l az intézet czélj i, jellege, valamint a terv felől. Közli ezen felül az internátus be­rendezését s általában a felvételi feltételeket. E jól berendezett tanintézetet melegen ajáujuk a szülők figyel­mébe, a kik gyermekeiket kereskedői vagy az ezzel rokon pályára szánták. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Julius hó 16-án. Eisenberger Sámuel hamis tanu­zás büntette. Ericskó András és társa hatóság elleni erő­szak büntette. Cseh János ingó vagyon rongálás büntette. Julius hó 17-én. Fried Béla és társai lopás bün­tette. Vadász Ádám súlyos testi sértés büntette. Braun Sámuel vétkes bukás. Julius hó 18-án. Lefkovics Jenő és társai sikkasz­tás büntette. Bochlicz Anna lopás büntette. Csarnok. A vér. i. Hamisítatlan bohém vér keringett ereiben. A társa­dalom jó része persze idegenkedik a bobé n világtól, a hírlapirodalom, színészet es más művészet mu ikásaitól s csupán emlitésök alkalmával is keresztet vet magára. Hát igaz, hogy ezek a czigány-természetű szívvel biró emberek életmódjukban rendetlenek, nem sokat törődnek a holnappil, széles országbau talán egyetlenre nem akadnánk a ki a takarékpénztárakat máskor is igénybevenné, ha csak hitelnyitásra niucs szüks.'ge. Hanem hát ezek az excentrikus terméstetü, java­részt uévtelen mukásai a közművelődéinek, nem is nagyon veszik az ó jó szivükre azt az idegenkedést Nem azért, mintha nem volnának önerzetesek, hanem mert az az elvük, hogy a ki nem szereti a speuótot, az még hus mellé se egyek sp;uótot. — Sokkal szab.­dabbak tetteikben ugy, mint gondolkodásukban, hogy ne tisztelnék a véleményszabadságot is. Ilonday Gyurka is bohém volt tetőtől talpig. Vidéki festő volt s rajongott pályájáért. Hivatást érzett magában ép ugy, mint hajlamot, de a vidék közöoye elölte benue a tehetséget. Vidéki festők helyzete nem irigylésre méltó, megbénítja a munkakedvet; az a iap:sz­talat, hogy valósággal tengődni kell napról-napra s existentiáját biztosítani majdnem a leh ítetleusé ó-gel httáros. Egyideig még agya, szive mámoros az ábrándoktól ideális lelkük hímet varr a jövőbói, hanem mikor lát­ják, hogy minden fáradságuk meddő, sikeretleu, c-upui a mával törődnek, nem gondolnak arra, hogy holuap lehajthatjak-e arra a vánkosra lázas agyukat, a uieiyeu ma megnyugodhattak. Ilonday is ébren álmodozott egy fényes jövőről, ábrándjai vitték, csaltál. Egy nemesebb érzés bij'oita a tettre, nem a kényszerzés vágya. Képeivel biztosított is magának nevet, tehetsegét elismertek, de a képeket nem vásárolták. Azok, kik tudták, hogy lelkébeu tehítséget hord, a központtal, a fővárossal biztatták, de ez az ut hosz­szu s nagy önmegtagadás, ehezés, koplalás az ára. Azután meg uem születik miudeuki láugeszuek, a njgy plánóták mel.eit az égboltozat megtűri ma^áu a tejút apró csillagait is, nagy tragédiák kiegeszitó reszei az apró, epizód, szolgaszerepek is. Ilonday is érezte, hogy a mindennapi keuyér megszerzése elöli tehetsegét, de még csak biztositaui sem tudja létét. Hinem a szent hivatás, a bohe.u haj­lam ő rajta sem tagadta meg magát. II. Belenézett azokba a szelid jóságos lányszemekbe, melyekből önzetlen, igaz szerelem sugárzott ki, észre­vette a remegő selymes pillákon a legszentebb érzelem csillogó könnyeit s érezte, hogy szive ugy elszorul, mint még 8oha. Eüenállhatlan vágyat érzett lecsókolm ouuau a drága gyöngy-szemeket, de egyszersmind fázott egy gondolattól. Ostoba érzékeny történet. A lány szegény, ó nem csak hogy nem gazdag, de még pílyáji is b:z>uytalau, végtelen tenger tükrén himbálódzó könnyű sajka. K-dve­zőtlen szól ős elmerül. Olyan tompa, butító fájdalmat érzett minden tag jában, ha elgoudolta, hogy azon az ártatlan, nemesen érző keblen az ó lázas agya nem pihenhit meg a napi fáradalmak után, csendes családi tűzhely mellett soha, de soha. Mérhetlen űr tolakodott az ő szivök közé. Két lélek elgondol magának egy költeményt, melyből az elet szomorú játékot farag. Kinos, gyötrelmes éjjekeu keresztül elgondolkodott az ó sorsuk felett, megháuyta vetette uiiudeu reszletéig a kínzó tárgyat; csak hogy tűznél égetőbb fájdalom tépje szivét, napiál világosabban lá'.v i, hogy az ő sor­suk nem egy csillagban van megírva. Tudta azt, hogy bizouytalau állás nem engedi ez; a házasságot, hogy ezt a szeretett, édes gyermeket nem dobhatja oda egy tengődő élet, esetleg a nélkülözések áldozatának. Egyszerű, kis hivatalt keríthetne magáuak, mely megvédhetné az élet viharai elől, csendes kis feszkébe.i de a bohém vér, az a tántoritbatlau ragaszkodás pi.ly.tia iránt, nem engedné ezt megteuni. Ha megteui é is e f cy időre, talán mérhetlen bol­dogsága, a csókra szomjas édes leány szerelme feled­tetné is vele az áldozatot, de azután ha lohad a vér? . . . azután? . . . Meg volt róla győződve, hogy eze í az uton uem lenne boldog soha. Művésznek születni kell, az arauyos gondatlan és könnyelmű bohém vért uem csitiihatu el semmi. J Hiába akarnád, hogy mindig bimbóban miradjon a virág, mégis kipittanja kelyhét. A czigtny n im tele pül meg soha. A vér, az az átkozott vér nagy forradalmár. A virágnak mpsugár kell, máskülönben elpusztul, kivész. ' Ilonday belátta ezt, pályájával szakítani egy voln t az elpusztulással Hmem látta magi előtt azt a sivár jövőt, azt a virágtalan taviszt is, a mi rá vár. KHségbe­ej tette az a gondolat, hogy azt a kevés remegő ajkat nem c>ókolhitja meg, ha tisztességes ember akar ma­radni, soha. Jó hát tisztességes ember marad, legyeu u^y, nem c-ókolja meg azt az ujkat soha. Feltette magábin, hogy szikit az egész ostoba dologgal, hogy kerüli a leányt. Kovácsolt száz, meg száz terveket, hogy messz; elutazik, még hirét se haliják, hogy elfeledi az egész mindeusóget, mint egy álmot. De ha azután belenézett azokba a könyörgő, szép szemekbe, minden terve feledve lón. — Húzódott e szemektől, ha csak szerét tehette, elkerülte a csókokat, látszott is rajta, hogy fázik még a leány kézszoritásá tói is, de azért ott maradt közelében s távolról uézte imádattal az édes gyermeket. A leány csak kuttatott az ifjú lelkében, de mit értett annak excentrikus természetéhez Ilonday ideges volt minden mozdulatára, ha a leány behízelgő, lágy hangou szólott : élesen, gyakran gorombán felelt. Rövid időn egész, megváltozott termé­szete. Azelőtt nem haragudott senkire, bohó, könnyelmű szivével szeretett mindenkit, lovagias, kedves embernek tartották mindenütt. Mm nem volt kibékülve senkivel, modorában cziniku', cselekedeteiben bántó lett. Egyszer kerülte az embereket, ne:n állott szóba senkivel majd belevegyült az emberáradatba. Volt idő, hogy elzárkó­zott szobájába, később már a uagyvilágbau tombolt, eszeveszetten mulatott. Azelőtt is rendetlen életmódot folytatott, most még rendetlenebb lett, Hivatását elh myagolta s a kétes bizonytalanságban tehetsége is fogyott napról napra. Ha meg kérdeztevolna valaki, meg nem tudta volna mondani, hogy mi a czélji, mert nem is tűzött ki magának semmit. Csak élt utpról-napra, miut az utczára kivert kutya. Megfordult ágyában az öngyilkosság gondilata is, de csak röpke perczekig. Érezte, hogy az életet eldobni magától gyáva, hogy arra ideális lelkének nem lenne ereje a legmeg­rázóbb csapások után sem. Miut Sudermauu Trast grófjt „riugittatla migát az események által," bár sokszor közel volt hozzá, hogy a tépelődő agy felmoudja a szolgálitot s hogy gondolataiba belemerül. A galamblelkü leány vergődését pedig fijó szív­vel látta napról-napra. Sokszor elátkozta migabtn az ártatlan leány szivét, mely ő erte dibogott. Miudeu módon igyekezett kiábrándítani, U'y azt, mint öaungát. Megpróbálta más leányba szeretni s elhitette magával, hogy másat seret. Hauein azután mégis meggyőződött, hogy bohó, hogy az ó szive uem fog misért dobogui soha. III. Ezen kezdhettem volna talán az émelygős történe­tet s akkor sokan kedvetlenül felre dob'ák volna. Mert olyan banális, mindennapi a vege. Tegnap ki»sé késő éjjel mentem hiza, mikor az egyik mellék utczán zajt hallottam. Két rendőr támogatva hurczolt magával egy holt részeg embert, kiről czafatok­ban csüngött le a ruha s a kiu tiz lépésről megérzett a pálinka szaga. A miuden emberségéből kivetkezett csavargó éktelenül szitkozódott. Mikor mellettük elmentein, elállt a szive.u verése: Ilonday Gyurka haugjára ismertem. Most látom, hogy milyen rossz novellaíró vagyok, a leány sorsával uem tu lok beszámolni. Éi e, hal e, uem tudom. Talán annak erősebb a szive, talán tul tett min­den ábrándon, talán ma már tisztes kövér asszonyság, a ki egy fél tuczat gyermeknek auyja. Ki ismeri a női szivet ? — Álmodják meg öaök, hogy mi lett belőle. KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 92280/C. V. szám. (Menetdíj leszállítás Vajda-Huny ad és Kalán-Zeykfalva között.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szsriut folyó évi julius 15 étől kezdve a vajda-hunyad—kalán-zeykfilvai, illetve kaláu-fürdői vi­szonylatok a távolsági forgalom II. vonalszakaszából ugyanannak I. vonalszakaszába djclassificiltatuak, mi­nélfogva emiitett nap.ól kezdve a személyvonatoknál az I. osztályban 50, a II. osztálybau 40, es a III. osztály­ban 25 krnyi menetdíj lesz fizetendő. 93399. szám. Az utolsó Di.ia-szakasz regényes és történeti emlékekben gazdag vidéke, valamint a folya­matban levő Vaskapu szabályozási muikálatok szín­helye, úgyszintén a határon fekvő Ali Kaleh (uj O.sova) török szigetnek, valamint a Cserui vöigyebeu remekül fevő Herkules fürdő meglátogatásának megkönnyebbí­tése végett a magyar kir. államvasutak összes állomá­sairól Belgrádon a Biziásou át O.sovára, valamiut az azon tul fekvő állomásokra, ugy viszont a f. évben is kiadatnak oly combinált vasúti ós hajózási mérsékelt áru, közvetlen meueijegyek, melyeknek áraiba a vasúti vonalakat illetőleg a rendes menetdíjak, a h^ózlsi vo­nalért pedig a következő jeleutékenyeu leszállított hijó lijak számittatnak : Belgrád—Orsova vagy viszont I. osztály 3 fit, II. osziály 2 frt, III. osztály 1 frt. Báziás—Orsova vagy viszont I. osz'ály 2 frt, II. osztály 1 frt, III. osztály 50 kr. A combinált vasúti ós hajózási menetjegyegyek árai azonban kisebbek nem lehetnek, mint a használt vizi uton esedékes következő hajózisi dijak: Belgrád—0 sova I. osztály 5 frt 30 kr, II. osz­tály 2 frt 20 kr, III. osztály 2 frt 15 kr. Baziás—Orsova I. osztály 2 frt 20 kr, II. osztály 1 frt 75 kr, III. osztály 1 frt 15 kr. Figyelembe veendő, hogy a combinált. vasúti és hijózási menetjegyek áraiba Belgrádon át való utazás esetén a zímouy—belgrádi vonalrészre essdékes díj­részlet nem lesz belevonva, enuélfogva az ezen vonal­részen járó csekély dij a vouatníl utánfizetendő. A combinált menetjegyek 7 napig érvényesek, mely időn belül az utazás Zimony, Biziás, vagy Orsováu minden további eljárás m dlőzésóvel a vasúti vonalon pedig a jegynek az illető állomás főnök által történendő látamozása mellett egyszer megszakítható. Azon menet­jegyekkel, melyek Znuouy vngy Biziás állomásokou előtt fekvő állomásokon előtt fekvő állomásokra vagy viszont szólnak, az utazás a hajízási vonal által megszaki'ott mind a két vasúti vonaiou az előbbi eljárás betartása mellett egyszer megszakítható. Bővebb értesítés a magy. kir. államvasutak összes állomásain, valamint annak menetjegy irodáiban nyerhető'. 93284/94. sz. (Osztrák, magyar, szerb, bolgár török közvetlen forgalom.) A megjelölt forgalomban 1891. évi május hó 1 je óta érvényes III. füzethez és az 1893. évi november hó 1-én életbelépett IV. füzethez f. évi julius hó 15-vel a VI. illetve III. pótlék lép életbe, mely pótlékok által a f. évi julius hó 1-vel hatályon kivül lépett gyüjtőárukra vónatkozó 2 sz. kivételes díjszabás egészben és a bútor és butoralkatrószek szállítására vonatkozó 13 sz. kivé­teles díjszabás egész Szerbiával ós a keleti vasutaknak Koumanova, Silonique, Uskub, és Venetz Gradsko állo­másaival való forgalombau julius hó 15-vel ismét ha­tályba helyeztetik. Ezen pótlékok a részes igazgatóságoknál példá­nyonként 2 krért megszerezhetők. Ad 75930/C. V. szám. A magy. kir. államvasutak igazgatósága figyelmezteti az Olaszországba utazó kö­zönséget, hogy Budapestről a rendkívül olcsó Impresa— Fiume—Veneczia hajóválla at fiume—inconai és fiume— veleDczei járatainak felhasználásával Anconán vagy Velenczén át szóló 60 napig érvéuyes áru I. és II. osz­tályú magyar-olasz körutazási jegyek lótesitettek. me­lyek az olasz vasutakou meghatározott útirányon át érvényesek ugyan, de annyi különféle útirányra vannak összeállítva, hogy azokkal a legváltozatosabb u ak tehe­tők meg. Ejyike ezeu körutaknak például Budapest— Fiume—Ancona— B ilogua—Milano—Torino—Alex indria Novi Genova Pisa—Frienze—Livozno—C:vitarecchia— Runa—Foligno—Ancona—Fiume, Budapest, melynek ára az I. osztály 215 10 és a II. osztály 158 10 franc. Ezen jegyek a gyorsvonatok használatára Í3 jogo­sítanak . Ezen körutazási jegyeken kivül még oly magyar és olasz csatlakozó jegyek is adatnak ki, melyek az Alpesektől északra terjedó nemzetközi körutazási jegyek­kel combinálhatók. A felsorolt összes jegyek Bidip esten, a keleti pályaudvar személy-pénztáráuál és a m. kir. államvas­utak városi menetjegy irodájában (Hungária szálloda) valamint a Cook-fele utazási irodában (József tér) adat­nak ki, hol minden további fslvilágositás is nyerhető. 93360/C/I. sz. Uj ár udij szabás életbeléptetése a Vin­kovee—breskai h. é. vonalon. A magyar kir. államvasutak kezelése alatt álló vLkovce—breskai h. ó. vasutou a gunja—breskai vonal megnyitása napjával uj árudíjszabás (II rész) lép életbe, mely által a nevezett b. ó. vasú on 1890. junius 1. óta érvenyes árud jszabás hatályon kivül helyeztetik. Ezen díjszabás példányai s magyar kir. államvasu­tak díjszabási szakosztályában példáuyonkint 30 krért kaphatók. 98049/94. sz. (Kirándulások az aldunára.) az aldunai regényes vidéK kenő megösmertetése czéljából a magy. kir. államvasutaknak nagyobb állomásaiu, a személy pénztáraknál ingyenesen ismertető füzetkét osztogatnak az utasok között mely az alduoai kirándulásokra vonat­kozó utmutató ós tájékoztatón kivül, a Belgrád és Or­sova, illetve Vaskapu közötti dunaszakaszt röviden, de eléggé kimerítően ismerteti. A füzetke czime „Alduua és Vidéke szövegben ós képekben" s megbízható földrajzi és történeti adatokat tartalmaz ós ezenkívül a ritka szépségű vidék nevezete­sebb pontjait, fénykép után készült, igeu sikerült ké­pekben mutatja be, u^y, hogy a tourista közönség min den költség nélkül megbízható uti kézikönyvhöz jut, mely egyúttal csiuos kiállításánál fogva kedves uti em­lék uiarad. 91112/C. II. szám. Díjszabási pótlékok életbeléptetése. E kötelékben 1893 évi deczember l-e óta érvé­nyes áru lij-zabás II. r'-sz 4 füzetéhez f. évi augusztus 15 éu az I. pótlók lép eletbe, mely kivételes díjszabá­sokat gabona, Szerbiából és Bol^árországból származó aszalt szilva és szilvái*, gyapjú, vas, aczél stb. továbbá friss gyümölcs és ásványvíz szállítására, valamiut a fő­díj,zabás némi módosítását és kiegészítését tartalmazza. E pótlékb an foglalt uj gabona díjtételek azouban csak f. évi november 1 én lépnek hatályba. Addig a fódijsza • bás idevágó díjtételei még érvéuyben maradnak. — A fenti díjszabáshoz 1894 évi április 1-én kiadott fü^ge lékhez egyszersmind az I pótlék lép hitályba, melyben árfjlyam külö.ibözetek foglaltatnak. 96105/94. sz. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett érteaüles szerint, f. évi julius hó 15 tói kezdve bezárólag szeptember hó 15 ig Munkács es Szolya-Hirofilva között mindkét iránybau egy-egy tehervonat fog II od és III ad osztályú utasok számára személyszállításra berendeztetni, a mely vonatok a következő menetrend szerint közle kednek: A muukács—.(zolyvahársfalvai irányban Munkácsról reggel 6 óra 55 perczkor indul, ós Szolyva-Hársfalvára d. e. 9 óra 4 perczkor érkezik: az ellenkező irányban pedig Szolyva-Hársfalvárói d. u. 5 órakor iudul ós Mun­kácsra este 6 óra 52 perczkor érkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom