Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-17 / 24. szám

N YI t B V d É K." — Községi jegyzői Yizsga. A ma, vasárnapra és holnapra kitűzött jegyzői vizsgára csak ketten jelentkeztek. — Értesítés. A nyíregyházai alsófoku kereskedelmi iskolában a tanévet befejező zárvizsgák julius hó 1 én a következő sorrendben fognak megtartatni: délelőtt 10 órától 12-ig a II. ós III ik osztály — délután 3 órától 5-ig az I ső osztály tanulóiuak vizsgája. — Ezen vizsgákra a főnök urak, nemkülömben a tanügybarátok is tisztelettel meghivatnak. Nyíregyháza, 1894. junius hó 14-én. Ruhmann Andor, vezető tanitó. — Eljegyzés. Janicsek Lipót Budapestről eljegyezte Jávor Adél kisasszonyt, Jávor Károly vármegyei tisztviselő kedves leányát. — A nyiradonyi gör. kath. iskola elöljárói furfangos módját eszelték ki annak, hogy az iskola évzáró vizsgáján olyan kellemetlen vendégektől, mint akikhez tavaly a főispán, a tanfelügyelő és mások személyében szerencséjük volt, az idén megszabaduljanak. Nagyon meleg napjok volt a tavalyi vizsganap a nyiradonyi gör. kath. papnak és a tanítóknak, s kaptak olyan leczkét a főispántól, amit nem tudtak egy esztendő alatt elfelejteni. Ahelyett azonban, hogy okultak volna rajta, hát nagy furfangosan kimódolták, hogy a félt vendégek az évzáró vizsgára el ne mehessenek. És pedig olyan formán, hogy megtartották a vizsgát titokban. Azaz, — hogy egészen hiven mondjuk el a dolgot, ugy ahogy történt — hát a tavaly történtek után sejtvén és neszét vévén annak, hogy a főispán az iskola vizsgájára az idén is el akar menni, a tanfelügyelő fölhívására, hogy az évzáró vizsga napját jelentsék be, egy ide, t. i. a tanfelügyelőhöz május hó 31-dikén érkezett levélben tudatták, hogy a vizsgát junius hó 1-sején megtartják. Meg is tartották. És ilyen módon csakugyan sikerült nekik megmenekülniök a főispán rettegett jelenlététől. Azt azonban nem értjük, hogy ez iskola iskolaszéke és az érdekelt szülők (akiknek föltétlenül hasznukra van az, hogy a főispán úr az ő iskolájuk iránt annyira érdeklődik, hogy a vizsgára személyesen elmegy) miként engedhetik azt meg, hogy a lelkész és tanitó urak az iskolai évet idő előtt és olyan hirtelen egyszerre csak berekeszszék. — Vlzbefult gyeruiek. Egy ártatlan kis gyermek lett áldozata városunkban f. hó ll-én a gondatlanságnak. A Bujtoson ugyanis a Király Sándor építész téglagyára mellett elterülő mély vizes medenczébe déli 12 óra tájon belefúlt egy 3 éves kis fiu Guszti György. A szegény kis gyermek minden felügyelet nélkül szaladgált a mély és meredek medencze mellett s ártatlan mulatságáért életével fizetett meg. Hazatérő gondatlan anyja már csak a vizén uszó hullát találta élő gyermeke helyett. A törvényszék-az anya ellen a vizsgálatot elrendelte. .. j |— Tolvaj kocsis. Pilisy Nándor helybeli egyéves huszár önkéntestől a kocsisa Babincsik Pál nagyobb mennyiségű fehérneműt ellopott s megszökött. A rendőrség most keresi és körözteti. — Kivándorlók apostola. A csendőrség jelentést tett a helybeli rendőrségnél, hogy egy Janosits Méhész János nevü ember a „Gyula" tanyán s a „Paszabi csúcs on, a Torontálvármegyébe való kivándorlásra csábítja az ottilevő uradalmi cselédséget. A rendőrség — e jelentés folytán — a vizsgálatot ez ügyben megindította. — Halál a toloncz-liázban. Krisztinecz Henrik frigyesfalvai illetőségű fodrász segéd, Debreczenből illetÓBógi helyére való tolonczoztatása közben itt Nyiregy házán, a toloucz helyiségben meghalt. Holttestét a városi főorvos fölbontotta s konstatálta, hogy tüdővész okozta halálát. -—• Kossuth Ferencz jön haza. A Taruóczy tttz oltószer- és gépgyár r. t. érdeme, hogy ezt lehetővé tette. Ugyanis ezen társaság szerződtette őt gyárának fó vezetésére; mi által nemcsak, hogy magának csinált megfelelő hasznot, de egyúttal a nemzetet is lekötelezte; mert- igy hazánk boldogult nagy fiának idősebb fia, ki eddig külföldön volt kénytelen élni, most hazájában talált európailag elismert technikai tehetségének megfelelő foglalkozást, és igy jövőben tehetségét szeretett hazájának szentelheti, ét munkájának eredményével gazdagíthatja azt. Hogy pedig Kossuth műszaki tehetségeit kellően kifejthesse, elhatározta a társaság, hogy gyárában a mezőgazdasági gépgyártást is meghonosítja, mi által érdemeit még fokozni fogja, mert ez által hazánkból ki fog szorulni az a sok külföldi és selejtes gyártmány, mélylyel gazdáinknak uagy kárára elözönlötték az országot és számtalan futóügynökeik által sok károsításnak tették ki a magyar gazdát. Most legalább lesz egy hely, hol teljes megnyu

Bvással fog vásárolhatni a magyar gazda jó ós aráuylag olc>ó gépeket. E czélból 1,500.000 frtnyi uj részyényt fog kibocsajtani a társaság, és hogy abban minden szegényebb birtokos is résztvehessen, tehát az elérendő haszonban is osztozhasson, a részvényeket 100 írtban""állapította meg. Az erre vonatkozó felhívást legközelebbi számunkban hozzuk. Aki ezen vállalatot előmozdítani és bizton elérendő eredményeiben részesülni akar, siessen az aláírással, mert miuden bizonynyal na gyon tul lesznek jegyezve a részvények. — Göröngyös utakon czim alatt uj francia regéuy jelent meg a Singer ós Wolfner-fóle Egyetemes Regény tár mostani évfolyamában, Tinseau Laoutól, a modern francia regényírók emez egyik legkiválóbbjától. Tinseau val, kit az „Egyetemes Regénytár" olvasói már két gyönyörű művéről, „A hivek" és „A tilalom' czimü regényeiről ismernek, az ujabb írók közül alig vetekedhetik valaki a közönség kegyeiben, s irodalmi pálya futása csaknem olyan csodálatosan gyors emelkedést mutat, mint annak idején O'aneté. A nélkül hogy romantikus volna, — de anélkül is, hogy a naturalistákat vakon követné — Tinseau igazi regényeket ír, a melyek az olvasó gyönyörködtetésére vannak szánva, nem pedig problémákat fejteget, a meiyek fárasztják és elkedvetlenítik. De azért alakjai, jellemei olyan tisztán és világosan domborodnak ki, a mint csak az életnek erős megfigyelése és hü ábrázolása mellett lehetséges. A tiszta, nemes, egyszerű stilt, mely Tinseau műveit belső értékükön kivül oly kedveltté tette, szükségtelen kiemelnünk, s csak azt tesszük még hozzá, hogy az „Egyetemes Regénytár" gondosan összeválogatott sorozata ismét egy minden fekiutetben ktünő művel gyarapodott. A csinos két kötet ára 1 frt. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Junius 18-án. Kádár János és társai súlyos testi sértés büntette. Lipcsei György magánokirat hamisítás büntette. Balogh Ferencz súlyos testi sértés büntette. Balogh József gondatlanságból okozott súlyos testi sértés büntette. Özv. Szabó Lajosné és társa gondatlanság által okozott emberölés büntette. Junius 19-én. Kapusi László és társai ellen rablás s több rendbeli súlyos testi sértés büntette. Dtszer Gergely elllen gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Barta Fcrencz és társa ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Junius 30-án. Spiczer Adolf hamis eskü büntette. Özv. Anderlcó Andrásné ellen lopás büntette. Holló Mihály sikkasztásnak tekintendő büntette. Németi Pál ét társa ellen hamis tanuzás büntette. Kajati Mária és társai ellen lopás és orgazdaság büntette. Junius 21-eu. Petronyák Péter több rendbeli lopás büntette. Marsalkó Istvánné rablás és gyilkosság büntette. Vajda György ellen lopás büntette. Adakozás a Kossuth szoborra A nyíregyházai alsófoku kereskedelmi iskola tanítói s növendékei ezen kegyeletes czélra összesen 10 frt 68 krt gyűjtöttek. Ez összeghez adamányaikkal járultak a következők: Ruhmann Andor. Tesik János, Wernar Gyula 1—1 frt, Fülöp Dezső 30 kr, Jaczura Bála 50 kr, Goldstein Arthur 20 kr, Goldstein Izidor 30 kr, Jáaószky Gyula 50 kr, Hartmauu Vilmos, Klein Sándor, Hilmec'.y Miklós 20—20 kr. Rosenthal Mmó 30 kr, Jacíura Lajos 50 kr, Sipos Árpád 30 kr, Tomasovszky Károly, Lauchter Sámuel, Lipcsey József 20—20 kr, Szarvady Mihály 40 kr, Fischer Gyula 20 kr, Grosz Soma 20 kr, R ittenberg Izidor 30 kr, Síégál Károly 20 kr, Hóff ich Sándor 15 kr, Friedmann Zsigmond 50 kr, Silber Izidor 20 kr, Türk I guácz 25 kr, Kozák Gergely 30 kr, Somogyi Mihály 10 kr, Veres Lijos 20 kr, Schwarcz Annin 50 kr, Mindéi Gyula 8 kr. Összesen: 10 frt, 68 kr. Nyíregyháza, 1894 junius hó 14-én. Ruhmann Andor, vezető-tanító. Nyugta 10 frt 68 kr, azaz tíz forint 68 krról, mely összeget a helybeli alsófoku kereskedelmi iskola tanítói és tanulóitól eszközölt gyűjtést a „Magyarországi tanitók országos bizottsága" által lótesiteudó „Kossuth alap" javára T. Ruhmann Andor vozető-tauitó úrtól a mai napon átvettem. Kelt Nyiregyházáu, 1894. évi jun. 15. Pazár István, helyi gyüjtó bizottsági tag. A varos által, a helybeli jótékony nőegylet áldozatkész tagjai által, a Kossuth-szoborra eszközölt gyűjtést megelőzőleg városunk két lelkes hölgye ugyan e csélra már gyűjtést foganatosított, melyek eredményét közöljük a következőkben: Hook Margit és Kelemen Anna gyűjtése: Somogyi Gyuláuó 2 frt, Dietz Sándorné 2 frt, Vojtovits B?rtalauuó 1 frt, dr. Ferlicska Kálmánué 2 frt, Kovách Gyózőnó, ifj. Soltész Gyuláné, Simkó Józsefné, Hrabáczy Tivadirné, dr. Vietórisz Józsefué. Szabó Mártonná, Kovács Ferencz, Babar Ferenczné, dr. Weiman Lionó, Grasselly Nn-bertné 1 — 1 frt, Mayer Ferencz 50 kr, Tóth Kálmán 50 kr, O'áh Gízáné 1 frt, Ssabó KUraln 50 kr, Siáry Sándorné 1 frt, Oláh Gyuláné 50 kr, Risdorfer Jánosuó l frt, Kosecz Andrásné 50 kr, Harr Zsigmond, Jóba E'ekué, Likner Ödön 1 — 1 frt, Mijor István 30 kr, Timássy Endre 50 kr, Sulyok Fereucz, Kimer József, Kiajnik Károly, Lényei Somi, H oo'c Sámuel, Krijnyák György, Susztek Ilona, Korondán Róza 1—1 frt, Barzó Istvánné 50 kr, ifj. Szamuely Lajosné 50 kr, N. N. 20 kr, Antal Jauosuó 1 frt, Dtllnber^ernó 50 kr, Király Studoruó 1 frt, N. N. 30 kr, Birtha Lajos 50 kr, Kívlc, Árpád, Pivnik Andrásné. Iísóf János 1 — 1 frt, Deák Jánosné 50 kr, Hook Pál József 1 frt, Bínedaknó 50 kr, Waiuberger Johanna 1 frt, Vass Andrásné 50 kr, Neubauer Autalué 40 kr, K. J. 10 kr, Scoller Ferencz, Déry Erzsike, Lichtblau Jakab l — 1 frt, Tatayné 50 kr, Kelemen János 50 kr, Tolatti Domokos l frt, Feczer Jánosné, S éínhard Berta, Hősek Károly, Szegedy AuJrásué, Hooknó Anna, Bleuer Róza, özv. Krómy Endróuó 50—50 kr, N. N. 20 kr, Hookné Pásztor Piroska, Ksletnen Auua, Hiok Mirgit 1—1 frt, összesen 57 frt 50 kr. Csarnok. Marietta. Üde volt, mint a harmat, tiszta mint a napiugár derült és vidor, mint a szökellő bárányka. Ez volt Marietta, Ez bizony! Hogy hány éves volt, mikor ilyen volt, azt nem, tudom, de igen ti ital volt, ugy tizenhat éves. Egyszerűen járt, mert szegény volt, de azért öröm volt rá nózui, mert a mi rajta volt, azzal az ízléssel volt egybeállítva, melyet természeti adománynak nevezünk. Da mi közöm uekem mindehez? Vau bizouy közöm, tessék elhinni, annyi közön legalább is van, mint a publikumnak a kirakathoz, vagy a nézőnek ahhoz, akit néz. Igazán gyönyörűség volt uézni. Hí pedig a szőka hajfouatába egy-egy piros rózsát tűsött, akkor meg épen el volt ragadtatva az e nberfia, örege apraja egyaráut. Da minden elragadtatásom mellett is engemet fő képen sz érdekelt, mi lesz ebből a gyönyörű virágbimbőből, melyet dér nem csipatt mag (pedig olyan váratlanul jön az), vihír meg nem rongált. Ám körülmény ós természet kót tényezője az emberi boldogságnak. Öisze fognak-e ezek játszani a szereucsés kifejlósre, avagy a létért való küzdelem durva sarában adnak egymásnak harczias találkozót?! Csak egy kis türelmet kérek, majd elmondom, — mert én már nem tudom. Azaz, hogy őszintén szóljak, még most sem tudom egős.ieu, miután az utolsó felvonása hősnőm szerepének még nincs egészen befejezre. Da, hogy be lesa fejezve, azért jót állok. Ünnepeltem ugyanis most tölti be az n-edik óvót. Erős, egészséges ós derült kedélyű bár, nem szökdel, mint a kis bárányka. Ó bájos hölgyek, figyeljetek! Szándékosan nem sietek a 16 tói az n-ig terjedő időszak történtével, hogy sejtelmeiteknek, melyek oly különbözők, szabad mozgási tért engedjek. Mit gondoltok, mit tett Mariette ezen tekintélyes időközben, mely oly sok esztendőt ölel fel? Figyeljetek! Miuden nő azon kezdi, hogy: kedves szeretetreméltó, elfogulatlan, nyilt ós! angyal. A legtöbb nő azt folytatja, hogy: imádásra méltó. Néhányan boldogokká lesznek S a többi? Különböző sorsnak örvend. Tetszik a derűs hajual, hevít a sugárzó nap. S az alkony ? . . . . Erről ne beszéljünk. Marietta tehát tizenhat éves volt. Mindenki szerette, sokan imádták s néhányan .... aggódtak érte. Mert íme, az emberek vágyai sokszor tulsiárnyalják tehetőségük határait s a kezdet, mely nem nézi a végett, középúton már nem ismer önmagára. Minden megvolt ebben a leányban, ami az életre alkalmassá tette. Szerette a virágokat, melyek rajongtak hófehér apró kezei érintésére. Szemsugarai valószínűen pótolhatták a napot, járása dólczeg, alakja karcsú s minden mozdulata különösen bájoló volt. Ezenkívül tudott írni is, meg olvasni is s mert az olvasás mestersége főképen fiatal korban igen gyakorlatos, a kölcsönkönyvtár lovagváraiba temetkezett a kis Marietta is annál inkább mert az iskola porát lerázván, bőséges idővel rendelkezett, nem lévén kényszerítve sem háztartás, munkálatokra, sem egyéb teendőkre, melyeket a jó édesanya szorgalmasan teljesít vala. „Óh! az én leányom igen müveit, okos leány szokta volt mondani Marietta édes auyja. Hősnőnk egyébként a társaságot nem szerette, de ha már épen mennie kellett, részt vett mindenben, a miben a mai kor gyermekei örömüket találják. Szerette azonban ha hódolat környékezte. A mit a tüzesvórü imádó (szintén regényeiből) reá olvasott, azt betüről-betüre elhitte. Igy emelkednek a földszinten tornyos lovagvárak s igy nézegetett ki a mi kis Mirinttáuk is a vízszintes fellegvárból — le a vidékre, hol közönséges munkás kezek küzdöttek a mindennapi kenyérért. S mig éveken át igy nézeget vala s az édes anyai védőszárnyak oltalma alatt gondtalanul élné világát, hirtelen, mint a nyári zivatar, csapott le élete derült egéről az árvaság villámcsapása. Mit tegyen? hová forduljon? Kis kacsói most is fehérek, dereka most is oly sugár, apró lábacskáinak nyomai most is oly kedvesek, egész lénye most is illatot lehel, szemei mindig tündöklők 8 mozdulataiban a kecsesség nem apadt, csak csupán eszmélkedőbb formát öltött. A világ azonban nem gondoskodik az árvákról 8 az árva sorsa a mai napokban is oly mostoha, mint volt a Pháraók korában. És Marietta csak akkor kezdett foglalkozni a saját sorsával. mikor vele már senki sem foglalkozott. De a természeti adományok s az elméleti képzettségnek az ő szellemi világában felhalmozott kincsei a gyakorlati megélhetésre vajmi csekólyórtékünek bizonyultak s igy történt, hogy az első déli harangszókor Marietta bájos ölében regényi olvasmányból ebédelt volt, s ha a szomszéd meg nem szánja, alkalmasint anyagi részének sürgős követelései teljesedés nélkül fogtak volt maradni. Da a szükség törvényt ront. S Marietta sokkal eszesebb volt, semhogy a lovagvárak szalonját lskva, az éléstárba is ne kívánt volua betekinteni. Ott azonban semmi sem volt 8 igy utasítani kellett az apródokat s a vár őrizetét, hogy társzekereikkel kivonulva, dicsőséges hadjárat után, terhelve érkezzenek vissza a felvonuló hidon. A társzekerek elmentek, de nem tértek vissza. A „szomszédban rejlik az elégtétel" jelszava pedig Mariettának idejében már nem lóvón divatos, hölgyünk szive lovagjára hivatkozott s csengő hangjával szelid melancholiával hatotta meg a vízparti fűzeket ós egyéb érző szívű palántákat. A lovag azonban késett. Késett pedig azon egyszerű okból, mert szinte: „olyan várat nem lehet védelmezni, hol készletek nincsenek". Marietta e durva és kevéssé lovagias üzenetre felettébb felindulva, a megvetés látható jeleivel elbúcsúzott (bár fájó szívvel) kifosztott várából. A fellegvárat meg éppen egy pillanatra sem méltatta. Mariette ugyanis éhezni kezdett. Komoly állapot méltó a megfontolásra. S mert annak idejében hallotta, hogy bizonyos idő óta a föld töviseket és bujánokat terem, szerencsétlen első szülőink sorsának megfontolásába elmélyedve, nagy elhatározásra jutott. Marietta ugyanis tanulni és munkálkodni kezdett. Gyönyörű fehér kacsói a mosástól ós varrástól polgári állapotra jutottak, szemeiben, az ábránd helyett az értelmes gondolkodás sugarai jutottak túlsúlyra, mozgásaiban megvolt a könnyüség most, de vegyítve komolysággal 8 regényei helyett maga nyújtott regényre anyagot, melyből „Az élet iskolája" támadt. Régi bámulói helyett ujak támadtak a munkás osztályból, mely, ámbár finomult érzékkel bír a szépség szabályai iránt, de még finomabb gyakorlati érzékkel a széphez a nemeset is megköveteli. A polgár-leány maradjon polgár, s a nagy kisaszszouyok el legyeuek készülve arra, hogy polgári módon éljenek, ha a sors kereke fordul. Mert sok polgár leányból lett már előkelő asszony, ság, de fordítva ritkábban. Marietta okos volt. Ki merné azonban azt állítani hogy okosabb volt, mint az édes anyja?! S ki merne tanácsot adui a felleagző anyáknak?! De hány ilyeu Marietta van ebben a mostani világban?!