Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-03 / 22. szám

Bencs László. 'Az a fel köszöntő, melyet a vármegye főjegyzője a választott közigazgatási tisztviselők helyzetének nehézségeiről mondott a csütörtök esti banket­ten, bőséges magyarázatául és megokolásául szol­gál annak, hogy igen nevezetes és megünneplésre valóban érdemes volt azaz alkalom, hogy betölt huszonöt esztendeje annak, hogy Nyíregyháza város polgármestere: Bencs László e várost, mint tisztviselő szolgálja Jól és igazán találva használta a főjegyző úr ékes felköszöntőjében a Scylla és Charibdis hasonlatát. Általánosságban is ráillik ez a hason­lat a választott közigazgatási tisztviselők hely­zetére. A jogosult és jogosulatlan, illetékes és ille­téktelen kritika, mindaz, amit például Nyíregy­házán egypár ezer ember gondolkodásának külön­böző iránya, közdolgok és azok intézői ahány ember csaknem annyi más és más fölfogásu meg­ítélése jelent: ez az a helyzet, a melybe a válasz­tott tisztviselő belé van szorítva. És hozzá kell még adni, ennek a viszony­nak a teljes föltárásához illusztrációul, hogy a közigazgatás feladatai, amiket tudniillik a köz­igazgatás tisztviselőinek kell teljesíteniük, a mindennapi élet ezernyi ezer kázusai szerint, irott szabályok, paragrafusokba össze nem szed­hetők. Az a huszonöt esztendő, amit a mult csütör­tökön jubiláltunk, Nyíregyháza város történetének igen nevezetes időszaka, s Bencs László, a város mai polgármestere, a ki huszonöt esztendővel ez előtt, mint fiatal ember, távol szülő városá­tól, meglepetésül és váratlanul kapta a tudó­sítást, hogy Nyíregyháza város tanácsosául meg­választatott, e huszonöt év történetének minden momentumaiban döntő, iránytadó és vezérlő tényező volt. Nyíregyháza városa e huszonöt év alatt lett faluból várossá. Minden alkotásai, intézmé­nyei, amelyek által azzá emelkedett, e huszonöt esztendőn belől szerveztettek. Igazi amerikai gyorsasággal történt mind ez. S ebben a rohamos haladásban, aki a fejlő­désnek egészséges irányt szabott, aki mérsékelni tudott a túlságos vérmes reménységekkel szem­ben, s biztatni, serkenteni tudta azokat, akik túlságos aggódásból vagy ellenséges indulattal a haladás iránt — e város gyors előrehaladását meggátolni akarták: bizonyára érdemes munkát végzett a mi polgármesterünk, s városunk polgár­sága méltán tartott ünnepet e tevékeny pálya­futásnak huszonöt éves fordulóján. Bencs László polgármester, ugy is mint tanácsos, ugy is mint polgármester nem csak tevékeny részt vett abban a nagy munkában, amelyből Nyíregyháza faluból mai városias fej­lődöttségéig emelkedett ki, de a nagy alkotások­ban, intézményeink szervezésében, létrehozatalá­ban mindig vezérlő volt, kezdeményező, aki a városi tanácskozó terem zöld asztalánál és viha­rai között mindig megállott exponált helj'én. „A NYÍR VIDÉK TÁRCZÁJ A. u Lubbendorf. — Életkép az oroiz társaságból. — A moszkvai kormányzóság területén lakó orosz fő­urak közt S. grófot illette az elsőbbség, és pedig három oknál fogva. Először valami 80 nágyszög-mértföldnyire terjedtek uradalmai, másodszor neje a legszebb asszony volt az országban, harmadszor pedig azért m&gaslott ki mindenek fölött, mivel a czár különös kegyét birva, a szó szoros értelmében senkitől sem kellett tartani*. E három prerogativával azonban soha sem élt vissza, ha­nem fejedelmi fénynyel berendezett palotájiban az egész orosz főnemességet kiváló szívességével lekötelezte. A krimiai hadjáratban több liben tüntette ki ma­gát, éti Miklós csár, midőn utolsó óráját eljöttnek érezte, felkérte S. grófot, hogy a trónörököst ép oly híven szol­gálja, mint őt. Ai uj aera, mely II. Sándor czár trónra lépte után Oroszországban a legkedvezőbb körülmények közt vette kezdetét, S. grófot legkevésbbé sem lepte meg, mert az uralkodó feltétlen bizalmát birva, keveset törő­dött a reformokkal, melyek különben az orosz nemes ség kiváltságait nagyon megnyirbálják. Télen ugy mint nyáron csak akkor jö.t Szent-Péter­várra, ha sxükséges volt, hogy jelenlétével az udvar fényét emelje, különben pedig folyvást falun lakott. Minden évad mulatságai csakis S. grófnál voltak igazán főúri módon élvezhetők, s ha kora őszszel a vadászatok megkezdődtek, mindenki Baratogba sietett, ugy, hogy a fővárosban még keresve sem lehetett volna a „hiute créme', az előkelő arisztokráczia tagjaiból valakit ott­hon találni. Igaz, hogy sok irigyei voltak, kik a feje­delmi fény és pompa tündöklését kaján szemmel nézték, de azért a világért sem nélkülözték volna a baratogi szép napokat s végre még a legfanyarabb egoista is kénytelen volt bevallani, hogy a házigazdának ós szere­„N Y 1 B V I I) t- K­" És, ami az ő — mint városunk tisztviselője egyéniségének fő jellemvonását képezi, az a sze­retet az, amelylyel ő szülővárosához ragaszkodik, mert mi lenne más — ha nem ez — rugója egész tevékenységének s éltetője annak a lelke­sedésnek, melylyel életét e város közdolgainak szentelé. A csütörtöki jubileum ünnepség Nyíregy­háza város idáig való történetében a legneve­zetesebb huszonötéves korszaknak a befejezése is volt. A rakott alapokon, alkotott intézményeken fog épülni tovább, fejlődni mind magasabban ez a város, — s polgármesterünknek, kinek nevéhez és tevékenységéhez e huszonöt esztendő története hozzáfüzőlik: kívánjuk, hogy még a ránk következő évek hosszú során keresztül dobogjon szeretettel szive e városért, s szentelje minden lelkesedósét, használja minden erejét Nyíregyháza város fölvirágoztatására. * # # A végbement jubileum ünnepélyről a kö­vetkező tudósítást közöljük: A városi tisztikar csütörtökön d. e. 11 órára a polgármesteri fogadó szobiban g/űlekezelt össze, hogy a huszonöt éves jubileum alkalmiból Bencs Líszló pol­gármestert üdvözölje. Dr. Ferlicski Kiírni* t. ügyész cs Szt írek Ferencz főkapit iny társításában jelent meg a polgármester a tisztviselők körében, ahol zajos éljenzís­sel fogadtatván, Májerszky Bála főjegyző a következ'í beszéddel üdvözölte : Mélyen tisztelt Polgármesterünk! Kedoes Barátom'. A ki a közpályára lép s azon 25 éven át önzet­lenül, becsülettel s teljes odaadással működik a kö/.jóért, már ez önmagában is érdemül tudható be neki. De mennél nagyobb az illetőnek érdeme, In hivatali pályá­ját polgártársainak bizalmából foglalhatta el és In azt időközönként a rnegujuló bizalom által nemcsak meg­tarthatta, hanem ha még ugyancsak a közbizalom folytán még a legmagasabb polgári állást is elnyerhette. Kedves barátom! Te mint egyike azon szerencsé­seknek, kit ma 25 eve polgártársaidnak bizalma Nyír­egyháza városának egyik tanácsnoki állására helyezett s megtartóit azon, az időközönként ismétlődött általános lisztujitások alkalmával nemcsak, hanem a midőn a polgár­mesteri állás megüresedett a közbizalom ismét feléd for­dult s tégedet tüntetett ki arra lett megválasztásod által. És mi, a kik hozzád mint tisztviselő társaid, kedves családod tagjai után kell hogy legközelebb álljunk, eljöt­tünk hogy tégedet élelednek .ezen egyik legnevezetesebb forduló poniján őszinte szívvel meleg kartársi szeretettel üdvözölhessünk, eljöttünk hogy nekel tiszteletűnk és ra­gaszkodásunk jelcül a mai nap emlékére ezen arczké­peínket tartalmazó albumot átadhassuk. Fogadd ezt tő­lünk szívesen. Eljöttünk továbbá még azért is, hogy tégedet, ki midőn polgármesterünkké választattál kijelentőd, miszerint te közöltünk priinus inter pares akarsz lenni, arra kér­jünk, hogy ezen kijelentésedhez híven — mindenek felett megajándékozván bennünket őszinte bizalmaddal — légy közöttünk olyan priinus, a ki mindnyájunk által elismert nagy fontos;iga s nehiz álliso l lil fogva, mint hivatali főnökünk hivatalos működésünk körében személy­válogatás nélkül gyakoroljál velünk szemben minden idő­ben méltányos szigort, de azontúl iniralj közöttünk mindig primus iuter pares, a mi igtzi jó barátunk. És e mai nevezetes napon, hozzátok is fordulok kedves tiszt-társaim azon őszinle kérelemmel, hogy mi mindannyian, mint szeretett városunktnk hl íiti, tegyünk ezúttal ünnepélyes fogadást arra nézve: miszerint mi egymást megértve, szeretett Polgármesterünket a közjóra tetreméltó nejének vendéglátása sehol a világon párját nem találja. Hi a véletlen ugy hozta magával, hogy egyik másik vendégsorozatban a legkeményebb ivók találkoztak, S. grófról egyikük sem mondlntta el az elázás diadalát, sőt egy Ííben Eristoff mingreliai herczeg nyolcz nap ós nyo!c! éjjel tartó dáridó után megszökött Biratogból, habár mindenki tudja, hogy sehol a világon oly erős ivók nincsenek, a Kaukizusbin. A szent pétervári legelőkelőbb klub ok tagjai, kik leginkább azért jöttek Baratogba, hegy a htzi gazda me sós araoyhalmizait kissé inejup asszák, néhány meghiusult kísérlet után tökíletesea ine^k ippisxtva kullogtak vissza, mjrt S. gróf, ki előtt a pénznek semmi értéke sem volt, még a legborzisztóbb „jju d'eufer" kösepette sem vesztette el soha jó kedvét, s végre, midén vendégei testileg vóg;épau ki nerültek köaayü szerrel erőt vett rajtuk. Nehogy azonban valaki közű ök azt mondhassa, hogy a mulatságot Btratogban drigin ti tette meg. S. gróf Szent-Pétervlut tartózkodásakor legelső alkalom mai ugy rendezte a dolgot, hogy nyereségét az ottani exkluzív klubok zöld asztaliia ismét elvesztette. Meg­történt egy alkalommal, hogy az angol követ bemutatta két fi ital honfitársát, kik aztán szintén meghívót kip'.ak a baratogi val isz ltokra. A fí iyes vidiiz ebéi utáu, mely rendesen éjfélu áaig tartott, az uri társaság kártya­asztalhoz ült. G. tord, ki nemmkkal azelőtt e^y nyika­szegett távoli rokent czlmér, és óriisi vtgyonU örö­költe, mlr Lmdribaa hülotta az orosz nlbib hirét, ós alig várta az alkalmit, higy jitókát lássa Mint reule­se í, a kdlöibea ne;n é^n iriistro'triuk n Liiqieuet jirta, eleinte aráiylaj csekély, utób'o p>l'g mesés össze­gekben. — „Ujyia kére n — kezdi G. lord a kíz :urkn ferdulva — non volna te ked/o velem nehliy jitszni p-qu!t-t lemorzsolni ?" — „l^en szívesen — válaszolá S. gróf — hab ír be kall vallanom, hogy nem igen értek hoízl." irányuló minden törekvéseiben és mííködésébi kor híven és igazán fogjuk támogatni. Ezt kö\ idésében minden­követeli tőlünk a collegialitás, de ezt követeli tőlünk szeretett polgár­társainknak és virágzásnák induló városunknak jól fel­fogott és szem elől soha sem téveszthető érdeke is. És végre eljöttünk, hogy neked kedves Barátunk életednek ezen örökre emlékezetes napján őszinte szívvel minden jót kívánjunk. — Adja a in n lenható, hogy te folytonos jó egészségben, városodnak s kedves tíeidnek hasznára és mindnyájunknak örömére sokáig, igen sokáig, az emberi élet legszélső határáig boldogul élj ! Bencs Líszló polgármester könnyekig meghatva felelt ez üdvözlő beszédre. Biztosította a tisztviselői kart az ő jóindulatáról s megköszönve a kitüntetést amelyben részesítették, azzal a kérelemmel fejezte be beszédét, hogy idáig való buzgó támogatásit a tisztikar ezután se vonja meg tőle. Ezután a városi napdijasok nevében Kiss József dijnok igen csínos beszéddel üdvözölte a jubiláns polgár­mestert, átadva neki a dijnokok ajándékát, egy szivar­készletet. A polgármester mélyen megindulva mondott köszönetet, s rellektálva az üdvözlő beszédre, ama remé­nyének adott ki'ejezést, hogy hova hamarabb be fog következni az az idő, inidőn a közigazgatás e munkásai, t. i. a dijnokok is a megérdemelt anyagi javadalmazás­ban fognak részesülni. A városi tisztikar tisztelgése ezzel véget ért. 11'/a órára a közgyűlési terem megtelt a városi képviselet tagjaival. Mdjerszky Béla főjegyző, mint helyettes polgár­mester nyitotta meg a gyűlést, melyre a vármegye alis­pánja is megjeleni. A közgyűlés S)mogyi Gyula indítványára egyhan­gúlag elhatározta, hogy a polgármester érdemeit jegyző­könyvébe igtatja s fölkérte Dr. Mcskó Lászlót, hogy a polgármestert, kiért küldöttséget menesztettek, a kép­viselet nevében üdvözölje. A nagy számmal megjelent képviseleti tagok zajos éljenzéssel fogadták a terembe lépő polgármestert, kihez a képviselőtestület részéről dr. Meskó László orsz. kép­viselő tartott ismert ékes szólásával hosszabb beszédet. Beszéde elején kifejtelte, hogy mig máskor a polgár­mes'er hívására jelennek meg a képviselőtestület tagjai a gyűlésteremben, inost megfordítva, a polgármestert hívta meg a képviselet. Ennek oka az, hogy ma ünne­pet ül a képviselőtestület, ünnepet ül a meghivtttt polgár­mester tiszteleiére, ki immár 25 éven keresztül tisztvise­lője a városnak a képviselet bizalmából. Az ünnep tehát nemcsak az^ünnepeltté, hanem az ünneplőkké is, mint a kik őt arra a díszes polczra emelték, melyet elfoglitl, s a kiket épen ez okból működése megbirálásának joga és kötelessége első sorban megillet. Ezen bírálat azonban könnyű és kellemes Bencs Lászlóval szemben, mert 25 éves működése ny tott könyv a képviselet előtt, melyből szabadon olvashat, a nélkül hogy bármit is takargatnia, bármi felett elsiklania kellene. De a mily könnyű a bírálat, oly nehéz volt a fel­adat megoldása, mely az ünnepeltre a lefolyt "25 év alatt várt. Ezen gondolat további kifejtése folyamán szónok reámutat azon nehézségekre, melyekkel a köztisztviselő­nek pályáján küzdenie kell. Különösen nehéz a községi tisztviselők helyzete, kiknek valósággal Scylla és Ghiribdis — a lakosság, a nép és a felettes hatóságok — között kell evezniök s tevékenységük megfelelő jutalmazásáról alig lehet szó azon sokféle terhes feladat mellett, melyek állatni, közigazgatási, közművelődési téren vállaikra nehe­zednek s e mellett folyton a megítélés különféle helyte­len szempontjain ik is ki vannak téve, melyek politikai pártkülönbségből, különféle önérdekekből származnak. A ki e magasra tornyosuló nehézségeket mind leküzdi's a bizalmat, ugy a polgárság, mint a felettes hatóságok részéről nem csak megszerzi, de megtartja és öregbiti, A többi vendégek, annak előórzetóben, hogy valami különös látványnak lesznek tanúi, azonnal az érdekes játékosok körül csoportosultak. — ,A point, ha szabad kérdezni?' — kérdó S. gróf. — „Éa rendesen 100 font sterlingbe szoktam ott­h>n játszani, — válaszolá az augol, — de ha tetszik, tegyünk orosz pénzt, tán 500 imperiált." — „Logyen kerek 1000 imperiál . . •« — .Elfogadom." — ,Tehát ha ugy tetszik, 12 játszma — folvtatá a gróf. — .Ali right," — feleié G. lord. A teremben néma csönd uralkodott. A kinek e játókról némi fogalma van, tudni fogja, hogy ily óriási betéttel 12 játszma alatt nagyon köny­nyen 200 ezer imperiált is el lehet veszteni, habár aunak a lehetősége sincsen kizárva, hogy a játék végén nagyon csekély különbség mutatkozik. A sors azonban máskép akarta, mert már a hete­dik jUszmánil. S gróf 800 pointtal, vagyis 800 ezer unperiillal volt hitra, mely veszteség az utolsó előtti j uékban egy kerek millióra rúgott. Ekkor S. gróf azon ajánlatot tette ellenfelének, hogy az utolsó jlték kétszeresen, s azonkívül az összes tételek kettős összegébe járjon, űgy, hogy ha a szerencse ellene fordulna, 2 millió imperiált bizonyosan, ós aion­ktvül még nagyon sokat veszi',het. Az angol némi fejbólintással elfogadta az ajánlatot. HÍ pereiig tartott még a küzdilem, mely alatt S. gróf, mintha néhány kopékiról lett volna izó, nyugod­tan szivarozott A dolog vége az lett, hogy G lord, ki már biztosnak hitte a roppant nyereséget, egyetlen egy hibával elvesztette a játékot. ~ „Lissa uram, — jagyzé meg mosolyogva a házi g , ja e l Rácsomat, és mondjon le örökre a játéiról, mely önt egészen ki tudja venni sodrából." Ilyen volt S. mint játékos. Folytatúsu inolléUleteu

Next

/
Oldalképek
Tartalom