Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-20 / 20. szám

IV. évfolyam. 20, szám. Nyiregyháza, 1894, május 20. 1DEK VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEeYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenlsint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben hashoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző é» tanitő uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Eleit kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Hirdetési dijak: A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. ... , , . „. ... , . , , . , , , Minden negytzer hasa uzott petit sor egyszer Bérmentetlen levelek csak ismert kezektol k5dége 5 kr ;"' tjj bbw8 r| közl< i „etében 4 kr. fogadtatnak el. Kinostiri bélyegdij fejében, minden egyen hir­A kéziratok csak világos kívánatra s azidetés után 30 kr. fizettetik, illető költségére küldetnek vissza. A nyílt téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részőre a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 6400. K. 1894. Hivatalos közlemények. Szabolcsvármegye alispánjától Hirdetmény. Az 1883-ik évi I. t.-czikkben körvonalozott község­jegyzői szigorlat folyó évi junius hó 17-ik és 18-ik nap­jain fog Nyiregyházán a vármegyeháza kistermében meg­tartatni. Az Írásbeli vizsgálat junius 17-ikén d. e. 9 órakor, a szóbeli vizsgálat junius 18-ikán d. e. 9 órakor kezdődik. Erről a jegyzői szigorló bizottság tagjai a szigorlat alkalmával leendő megjelenés végett, Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói a „Nyírvidék" utján közhírré tétel végett és végül a vizsgázni szándékozók ugyancsak a „Nyírvidék" utján oly felhívással értesíttetnek, hogy az 58285/884. számú belügyminiszteri körrendelet­nek s a 63/881. Bgy. számú közgyűlési határozatnak megfelelően felszerelt kérvényeiket hozzám folyó évi junius ö-ikéig nyújtsák be. Nyiregyháza, 1894. május 19. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. ^1894 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Kékese község vadászterületének haszonbérbe adása czéljából kibocsátott árverési hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1894. május hó 7. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 374/1894. Árverési hirdetmény. Alólirott község elöljárósága részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Kékese község úrbéres közönségé­nek 451 hold kiterjedésű ingatlan birtokán a vadászati jog szabad gyakorlása nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik. Bérbe adás napjául e folyó 1894. év május hó '26-ik napjának d. e. 9 órája Kékese község házához kitüzetik. Bérlét tartama a folyó év augusztus hó 1-től kez­dődő 6 év. Kikiáltási ár 3 forint. ' Felhivatnak mind azok, kik ezen vadász területet, kibérelni óhajtják hogy a jelzett napon és helyen meg­jelenni szíveskedjenek. Kelt Kékesén, 1894. ápril 27. Treszkay János, kjegyző. Hajdú Márton, bíró. „A NYÍR VIDÉK TARCZAJA* Bessenyei György áttérése. (Vége.) A helytartó tanács ugyanis 1776 ban szervezvén az állami közoktatás ügyét, az országot tiz tanügyi kerü­letre osztotta fel s azoknak élére kath. directorokat nevezett ki. Természetes, hogy a reformátusok ez intéz­kedést sérelmesnek tartották s ellenébe felirattal kíván­tak élni. Bessenyei, ki már ekkor ismerte a később ki­adott hírneves „R«tio Educationis" tervezetét, azon jó indulatü szándékkal, hogy ennek értelmében majd Belez­nai generális neveztessék ki a ref. iskolák fődirectorául, a felirati tervnek elleneszegűlt. És midőn a felirati párt terve Bessenyei ellenzése daczára is győzedelmesüedett, eezel együtt a Bessenyei elvtársa, Beleznai iránti köz­bizalom is erőse í megrendült. Heves viták s élénk jelenetek következtek ezután, melyeknek egyikén — mint Domokos Lajos egyik levelében (1777 márcz. 4) Szilá gyi superintendenshez írja — a következők történtek: . . . „Megolvastatván Bessenyei ur relátióinak fragmen­tumai. nyomban és illendő nehezteléssel kérdezi m. gróf Teleky: ki bírta azt Bessenyei uramra, hogy eze ket (t. i. az udvar terveit) előre bejeleutse és tractába ereszkedjék a mi hirünk nélkül? Felel a m. generális: ha tudni akarja gróf uram, ö felsége parancsolta. Erre a gróf azt mondja: azt én nem tudom s nem is tartozom tudni, ő felsége parancsolta-e, vagy nem, generális uram! Erre a generális felkelvén, minthogy — ügymond — gróf ür ad personália megyen, ón innen elmegyek, nincsen is reám szükség." És csakugyan el is ment, a nélkül, hogy visszahívták volDa. 5905. K. l gg. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Nyiregyháza városban egy drb kutya a f. hó 3-án veszettség gyanúja miatt kiirtatott, s ez okból a kiirtott kutya által megmirt két drb szar­vasmarha megfigyelés alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. május 7.' Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 3210/894. K. sz. Körözvény. Kovács Péter bökönyi lakos által f. évi iníjus hó < ű-án egy drb 2 éves, sárga szőrű, csillagos homlokú, elég jól táplált, hosszú firku, rövid s keskeny körmű bélyegleien kancza csikó bitangságból fogatott fel; mely ki nem sajátitás esetén f. évi junius hó 8-án délelőtt 8 órakor Bököny községben elárvereztetni fog. Nagy-Kálló, 189 4. évi május hó 9-én Zoltán István, főszolgabiró. 3121,94. K. Eltűnt egyén nyomozása. Apagy községbili lakos Tüdős János leánya Tüdős Mária a f. évi május hó 2-án lakásáról eltávozott s azóta vissza nem tért, nyomozandó, i— Személyleirása: Apagy községi aiüleíésü", ugyan oda való illetőségű, 26 éves, hajadon, evangelíkus református vallású, ter­mete alacsony, vaskos, arcza kerek, szeme fekete, haja barna, orra rendes, szája rendes, fogai épek. Ismertető jele: Epilepsiában szenved. (Nyavavalya tőrös.) Édes anyja Geszten Julcsa Uj-Fehértói lakos volt. Nagy-Kílló, 189 4. évi május hó 5-én, Zoltán István, főszolgabiró. 5909. K. — g ' * ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 21761/94. III. a* számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkal­mazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1394. május 7. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. királyi miniszter. 21761/94. III. a. szám. Valamennyi törvényit itósignak (Gsik és Csongrád vármegyék kivételével). Csongrád vár­Ez incidenst azonban valószínűleg már erősebb jeleuetek is megelőzhették és pedig olyanok, melyek nemcsak Beleznai generálist, de még a „haragudui sem tudó" Bessenyeit is mélyen sértették. Itt indul tehát meg a végzetes üt, mely az erős prot. lelkű Bessenyeit a róm. kath. egyházhoz átvezette. Bessenyei éles ellentétbe, sőt személyes ellenséges­kedésbe jő a magy. reformátusok egyik leghatalmasabb oszlop emberével, gróf Teleki Józseffjl. Teleki számadá­saira kíméletlen versekben felel, melyekben nem egy helyen őt irigynek, áskálódóDaksdicsekvőnek nevezi.Áll­jon itt a szelídebb részletekből egy pár sor mutatványul •. Hagyjon békét Nagysád, magánosságomban Hadd gondolkozzam én hizámon magamban Ha tizszer több Nigysíd, amint éu lehettem, Csináljon tizizer több munkát, mint tehettem, Hí olyan bö'cs Na»ysid, mit tett orjzágunkbin, Ki látta munkáit még magyar hizink'iau? Az önérzetében mélyeu sértett gróf Teleki e vers miatt elégtételt keresett ügy az udvarnál, mint saját bitfeleinél; amott elutasíttatott, mig emezeknél fényes elégtételt nyert, a mennyiben a tiszántü'i egyh. kerület Bessenyeinek get-erális secretáriusi állását 1778 ápr. 8 ikán megszüntette. A Bessenyei és hitfelei közötti ellentétet véglege­sen fokozta az említett „Ritio Educationis" nak inegje lenése, mely a hazai közoktatást, tekiutet nélkül a fele­kezetekre, egy normativum alá vonván, azt az állam kezébe tette le. Bessenyei nem felsőbb pressióból, de lelke meggyőződéséből pártfogolta e módosulást, mert abban a korszellem kívánalmainak teljesedését s a köz­oktatás ügyének kívánatos fejlődését látta és mert ügy volt meggyőződve, hogy az 9ktatás ügye elsősorban az állam joga és kötelessége. És a mint érzett ugy csele­megye területén a m. kir. államvasutak vonalán fekvő „Kiskun Dorosma" hizlalda állomást marharakodó állo­másul engedélyezvén, felhívom a törvényhatóságot, uta­sítsa a területén létező tnirharakodó állomásokhoz ki­rendelt szakértőket, hogy az 1894. évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló és a szakértőknek folyó évi április hó 7-én 20211. szám alatt megküldött .jegy­zék 6-iic lapján Csongrádvármegye rovat alatt „Kiskun Dorosma" hizlalda állomást pótlólag jegyezzék be. — Budapest. 189 4. évi április 26-án. A miniszter helyett Miklós Ödön, államtitkár s. k. ^^89 4 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A folyó évben teljesítendő kataszteri műveletek és mérnöki helyszínelések alkalmával a háromszög méreti személyzet, valamint a központi felmérési igazgató és felügyelők által készpénzbeli fizetés mellett igénybe ve­hető szolgálmányok árait feltüntető kimutatást oly meg­jegyzéssel közlöm, miszerint ezen szolgálmányokat csakis pénzügyi miniszteri nyílt rendelettel igazolt tisztviselők vehetik igénybe. — Egyúttal felhívom az elöljárósá­got, hogy a jelzett czélból kiküldendő tisztviselőket a kellő hatósági támogatásban részesítse. Nyiregyháza, 1894. április 21. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat.) A törvényhatóságok megnevezése, melyek területén a szolgálmányok igénybe vétetnek: Szabolcs. Egy két fogatú váró kocsi kocsissal együtt egész napra 3 frt 50 kr, fél napra 1 frt 75 kr. Egy négyfogatú váró kocsi kocsissal együtt egész napra 4 frt 75 kr, fél napra 2 frt 38 kr. Egy felnyergelt vagy podgyászolt ló szol­gával együtt 2 frt 25 kr, félnapra 1 frt 18 kr. Egy nap­számos egész napra 1 frt, fél napra 50 kr. Egy küldöncz oda és vissza menetével kílométerenkint 16 kr. Egy kő­műves vagy ács egész napra l frt 50 kr, félnapra 75 kr. Egy csónak két révészszel egész napra 3 frt, félnapra 1 frt 50 kr. Egy csónak 4 révészszel egész napra 5 frt, félnapra 2 frt 50 kr. Szabolcsvármegye alispánjától. 5910. K. 1894. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 23309/94. III. a. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmaz­kodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1894. máju» hó 7. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. kedett. Szóban és tettben, de különösön 1778-ban meg­jelent „Magyarság" cz munkájában buzdította hiveit az uj irány elfogadására és pártolására. D3 hiába. Bármily nemes és bármily erős volt az agitáció, mit Bessenyei az üj tanrendszer érdekében ki­fejtett, győznie az ősök hagyományaihoz makacsul ra­gaszkodó s iskolai önkormányzatukra féltékeny hitsor­sosaiuál nem lehetett; ellenkezőleg, minden lépése, mit áz uj terv érdekében tett, számára csak ujáth ellen­szenvet és ellenségeket szerzett. Az ügy felett tanács­kozó prot. felekezetek közösen elhatározták, hogy Bes­senyeinek a torábbi agitálást lehetetlenné tegyék. S igy történt, hogy mindkét prot. felekezet legkiválóbb em­berei 1779, junius 8 ikán Bíssenyei bizalmas emberé­hez, a múltban vele küzdő elvtársához,! Beleznaihoz ta­nácskozásra összegyűltek; a Bécsből közzéjük siető s a gyűlésen tanácskozni akaró Bessenyei már zárt ajtóra talált.,Ez volt az utolsó döfés. A legfájóbb ós legérzéke­nyebb, mert attól jött, kitől legkevésbbó várta. Beleznai, miután Domokos Lajos és Virág Mihály dunamelléki superíntendens, a Bessenyei legkérlelhetlenebb ellenfe­lei által behálóztatott, 1779. jul. havában aláirta az uj tanrendszer elleni felterjesztést s ezzel Bessenyeivel min­den összeköttetéseinek vége lett. Alig egy hónap múlva (1779. aug. 15.) a bécsi Bor­romei sz. Károly egyházban Bessenyei a saleburgi herczeg­érsek kezeibe letette a róm. kath. hitvallást. Itne az okok ós okozatok szoros lánczolata, a külső viszonyok sajátos alakulata, a czélok, melyekért nemes önzetlenséggel küzdött s a rút megszégyenítés, mely lelkét meghlboritá s a végletekhez kergeté: mind meg­annyi tolmácsai az áttérés tragikumának. Természetes azonban, hogy a végzetes lépés nem szerezte meg az óhajtott nyugalmat és enyhületet. Miu­tán Bécsből is távoznia kellett, 1782-ben anyjához Ber­Mai szátnaaKboz ív anliétiat vaa eltolva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom