Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 18. szám

Itfelléklet a „flTyirvidék" 1894 . 18-ik számához. Sikerült a városnak olyan bérlőre tenni szert, ki a saját érdekeit tudja a Sóstó érdekével azonosítani s a kitől a napi avagy állandó tartózkodásu vendégek nem fognak bosszúsággal eltelve távozni, l'ogadáit téve, hogy a Sóstónak tőbl>j felé sem néznek, — mint eddig rend­szerint történt. Szóval a Sóstó egészen azon az uton van, hogy ked vencz kiránduló helyévé váljon a városbelieknek, ked­vencz tartózkodási helyévé az állandó, illetve huzamosabb időre megszálló fürdő-vendégeknek. Csak egy nagy hibája van: távol esik a várostól­Nem területileg, mert hiszen a XlX-ik század utolsó év­tizedében 4—5 kilométer nem távolság; hanem azért, mért kényelmetlen az odajuthatás. Gyalog, daczára, hogy az ut erdőn vezet keresztül, legfeljebb a kora reggeli órákban kellemes az alig egy órányi ut, mert a nappali és esteli órákban, még ha a feneketlen homokot a lehetőségig kerüli is az ember, a kocsik, talyigák által felvert s nehezen szálló por veszi el a kedvét mindenkinek a vállalkozástól. Talyigán, ezen a nyíregyházi speciális közlekedési eszközön kenyelmesen legfeljebb egy ember, de ^ettőnél több kényelem nélkül sem mehet ki. A fiakker meg költ­ségesebb mulatság, semhogy családos ember, ki legfő­képen van erre az egyedüli járműre utalva, havonként egyszernél többször megszerezhesse magának. Vasúti vonal is vezet arra fele, sőt állomása is van a Sóstónak, hanem az meg olyan távol van még magá­tól a Sóstótól, hogy az ott megteendő gyalogulhoz, meg a városban az állomáshoz vezető vasúti úthoz a város északkeleti, vagy épen északi részében lakóknak alig kell valamit hozzászámitaniok s gyalog kimehetnek annyi úttal a városból a Sóstóra. Ezen felül a vonatközlekedés sem a Sóstóra kivánkozók kedve szerint és kényelméhez irányítva van berendezve, minthogy épen a délutáni két­két vonat közül egyik-egyik nagyon is korán, a másik kettő nagyon is későn jön és megy. Merültek ugyan már fel tervek, természetesen csak megbeszélés alakjában, melyek ezen a bajon segíteni vol­nának hivatva. Az egyik a sóstói ut kikövezését, a má­sik egy közúti vasút kiépítését czélozza. Hanem ezek a tervek mindannyiszor, ahányszor felvettetnek, azon mó­don el is csendesülnek. Pedig egyszer már tenni is kellene valamit, nem csak mindig tervezni. Igaz, hogy mindkét tervnek hatalmas akadályok ál­lanak útjában és pedig első sorban a pénz, a szükséges összeg hiánya az akadály. Mert pénzbe, tekintélyes meny­nyiségü pénzbe kerülne bármelyik terv.megvalósítása. De hát pénz nélkül nem csak a mai világban, de ezelőtt sem lehetett ilyen, és más hasonló természetű bajokon segíteni és nem lehet a jövőben sem. Arról mindenki meg van győződve, hogy a Sóstó könnyebb inegközelithetőségo feltétlenül megoldandó kér­dés, és pedig minél előbb; s még sem látnak hozzá ko­molyan, határozottan. Mindannyian folyton hangoztatjuk és dicsekszünk vele önmagunknak és tnások előtt, hogy Nyíregyháza ilyen életrevaló, olyan gyorsan fejlődő város; a Sóstó a város tulajdonát képezi: mi tartja hát vissza a komoly elhatározást, hogy ez a kérdés, mely a Sjstó jövedel­mezőségére volna legelső sorban üdvös hatással, megol­dassák már egyszer? Ha alapos aggályok forognak fen az irányban, hOgy a befektetés megfelelő hasznot nem hozna, vagy épen kidobott pénz lenne, ugy fel kell hagyni magával a SÓslóval, még pedig nem ugy, hogy létezé­sét szüntessék be, mert a Sóstóra a lakosságnak, egy 28000 lakossal biró városnak szüksége van, hanem ad­ják el, megtelelő kötelezettségekkel. Erős a meggyőződé­sünk, hogy akad vállalkozó szellem, a ki meg vegye s az utat is, vagy a közúti vasutat kiepitse. Ha azonban a város ragaszkodik hozzá, — a mit a város érdekében mi is helyesebbnek tartunk, — ugy tessék a városnak megmozdulni és cselekedni is a Sóstó érdekében. Itt van például a villamvilágitás kérdése, a megoldáshoz közel, — már most össze lehetne és összekellene kapcsolni az­zal egy villamos erőre berendezendő közúti vasút kér­dését; úgyis annyi kézen, annyi bizottságon megy ke­resztül, hogv felette tanácsos mennél előbb hozzá­látni. A mint tovább és tovább ment, egyszerre előtte állott egy sovány, sárga, kiaszott alak, reszkető kezek­kel és mélyen beesett szemekkel; haja kuszáitan csüg­gött le homlokára, s arezáu a vágy es félelem válta­kozva űzte játékát. — Jöjj velem szép gyermek! szólt a Szeretethez, fáradt vagy ós talán el is tévedtél? nem messze lakom iuneu testvéremmel, ott, hol a forrás a sziklából fakad, feut a kopár tetőn, távol az emberektől. És ezzel kinyuj'á a Szeretet felé görbe üjjü sovány kezeit. A Szeretet meglátva e kezet, elkiáltotta magát. Ah! te nem a nyomor vagy, mint hittem, szól 1 szigorú tekiutettel; te az irigység és fösvóuysóg tanyá­jára vezetnél engemet! Tehát halálomat akarod, hiszen jól tudod, a Szeretet melege elfogy, laszau lassan kial­szik az élet tüzének lángja, a ti rideg s gyilkos hideg­ségü szivetek szomszédságában. Nem! szólt tovább a Szeretet ós hátat fordítva, futott visszafelé: elkerüllek, a mily messzire tudlak, ne jöjjön utánam a boldogság és remény, mert habár vágyói is utánunk, rövid idő alatt megfojtanál mindhármuukat száraz karjaid között! És ugy lón, a hogy a szeretet mondá; sem a remény, sem a boldogság tündére nem kereste fel azóta a fös­Véuység és szűkkeblűség tanyáját egészen átengedték azt a félelem, a meghasonlás és boldogtalanság gyö'ró szel­lemeinek. S most a Szeretet, a mint visszafelé haladt, eltért a magános gyalog-ösvényről, és egy nagy tisztásra ért, a melyen sürgött és forgott a sok munkás ember: mind hordtak ós hordtak szünet nélkül egy csomóba mindeu­féle, soha nem látott dolgokat, egy méltóságteljes, bájos­UJDONS.VUOK. Lapmik e száma első lévén az uj év­negyedben, kérjük a lejárt előfizetések szi­ves megújítását. Hátralékos előfizetőinket szintén föl­kérjük, hogy a hátralékban levő előfizetési díjak összegét az alulírott kiadó-hivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Nyíregyháza. 1894. ápril 29. Tisztelettel a „Nyirvidék x kiadó-hivatala. — Katonai előléptetések. A májusi katonai ki­nevezéseknél a helybeli U-ik huszár ezredben a következő előléptetések történtek; Györvári Sztupka György őrnagy alezredessé; Hal.szy Dezső és Komáromy József mindkettő főhadnagygyá és Zavzril József tiszthelyettes hadnagygyá. A honvédhuszdrsdgndi: Bombelles Károly gróf százados őrnagygyá, Kralovánszky Gyula főhadnagy századossá, Kerekes hadnagy főhadnagygyá lettek előléptetve ; Konthy Gyula dr. tart. főorvos ezredorvossá neveztetett ki a tar­talékban. — Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Tóth Pál helybeli kir. törvényszéki j aljegyzőt] a járásbíró­sághoz, Krasznay Sándor járásbirósági aljegyzőt pedig a helybeli kir. törvényszékhez helyezte át hasonló minő­ségben. — Nyiry Sándort, Nyiry Jánosnak a Tiszavidéki Gazd. Egyesület köztiszteletben álló alelnökének fiát, a hadügyminiszter s/.árnysegédét, a király vezérkari alez­redessé nevezte ki. — Szeszich Gyula tartalékos honv. hadnagy pedig, Szeszich Lajosnak a Nyirvizszabályozó Társulat derék főmérnökének fia a tényleges szolgálatba tétetett át. — Főigazgatói látogatás Békétsi. Gyula kir. taná­csos a debreczeni tankerület főigazgatója, f. hó elsején és másodikán, kedden és szerdán tette int'g évi hivatalos látogatását a helybeli főgimnáziumban. Nyíregyházáról csütörtökön a nagy-kállói alreáliskola látogatására ment. — Kinevezés. Nagy Imre közigazgatási joggyakor­nokot vármegyénk főispánja megyei tiszteletbeli aljegy­zővé nevszte ki. — Halálozás. Miklós Gyula kormánybiztos, ki a borászat terén évek óta nagy tevékenységet fejtett ki, mult szerdán a fővárosban elhunyt. Halála fájdalmas veszlesség Miklós László kir. tanácsos vármegyei alispá­nunkra is, ki nagybátyját gyászolja a halottban. Az elhunyt temetése nagy részvét mellett ment vég^e. | — Hivatalos órák a pénziigyigazgatóságnál. A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál május 1-sejétől uj hivatalos óra beosztás van. Említett naptól kezdve a hiva­talos órák reggel 7 órától d. u. 1 óráig tartanak, délután csupán egy-egy tisztviselő hetenként felváltva inspekeziót fog tartani. — Takarékpénztár Ujt'ehértón. Ujfehérlón egy takarékpénztár részvény-társaság szervezése van folya­matban. Az alaptőke biztosítására 1000 db névre szóló, 100 korona névértékű részvényt bocsátanak ki s az aláírás haláridejéül junius hó 1-seje van megállapítva. Ez ösz­szegből 10 korona az aláíráskor kifizetendő, 1 korona pedig az alapitási költsigre. A részvények jegyzése esz­közölhető Ujfejértón a kölcsönös segélyző-egyletnél és dr. lhrtitein Sándor ügyvédnél Nyíregyházán. Fölhívjuk olvasóink figyelmét az erről szóló mai hirdetésre. — Szerenád a főispánnak. A városi dalosegylet május elsejének előestején 10 órakor az egyesület véd­nökének, Kállay András főispán urnák szerenádot adott. Nagy közönség hallgatta végig a megyeház előtti sétányon a preczizen előadott ének számokat, melyek elhangzása után a daloskör tagjai élénken megéljenezték a védnök főispánt, ki erre az ablakból a nyíregyházi daloskörre kiáltott éljent. — A debreczeni ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Schwarcz Péter ügyvéd önkéntes le­mondás folytán az ügyvédek névjegyzékéből kitörültetett és hogy ugyanő iratait Lévay Sándor nagykállói ügyvéd­nek adta át. szelidségű ós nemes tekintetű nő elébe, kinek homlokán a gond fellege borongott ós szép szemeivel a messze távolbin látszott valamit keresni. — Isten hozott kedves gyermekem Szeretet! szólt az öröm pírjával arczán megpillantván őt. — Éu anyád, a gondviselés vagyok; ezek itt testvéreid: a Részvét. Irgalm isság ós Önfeláldozás. — folytatta a mellette álló három szép gyermekre mu atva: már régen várunk reád, hogy széjjel oszthassuk adományaidat. — Sietnünk kell, sokan vannak, a kik éheznek és szenvednek, segits, mert nálad nélkül nem haladunk! És a Szeretet oda állott auyja mellé, s három szép testvérével megosztva az ég áldásait, miket a gondvise­lés nyújtott nekik, elvitték a világ minden részébe, szóto^-ztva azt a szenvedő emberiség között, kiket addig a Reménység táplált csupán; — s ha kezük üres lett, bekopogtak a telt házak és kamrák ajtaján, hová any­juk, a Gondviselés összehalmozta mindazt, a mi kell az éhezőknek s ott, hol szívesen fogadták őket, mindig többet és többet ta'áltak visszatértükkor, de ott, honnau elűzettek, a fösvénység ütötte fel undok tanyáját. Itt munkálkodik folyton megnyugvás nélkül az a mi jó: a Szeretet, Részvét Irgalmasság ós Önfeláldozás, nyomon követve a boldogság által, a miuek fényes sugara bearanyozza az adomáuyozó arczát, éppen oly szelíden, mint a felsegített nyomorét; sa tóparti kis házban, hol az élet anyja, a Türelem lakik, szorgalmasan jegyezve két gyermekével a Munka és Szenvedéssel az ólét kitörül­hetlen betűivel a Gondviselés szép gyermekeinek, a Szeretet és testvéreiuek áldásos működését, s a mely lapon az ó neveik fordulnak elő, ott tisztelettel lapoz benue az Utókor, mely hivatva van itólni egyaránt a jó és a gonosz felett ..." — A jövő hét igen érdekesnek Ígérkezik a szin­náz látogato közöuségre nézve. Hétfőn Dumas S. hírne­ve* táisadilmi színmüve ,Gauthier Margit, a kaméliás hölgy" kerül előadásra a czimszerepben Cserny Bertával. Keüdmi Andreánszky Jenó pompás uj vígjátéka „Kato­nasan" eziminél itt először kerül színre. Ezzel együtt a reuiek »nneju „Paraszt becsület" operát adják a főszere peknen P. Kocsis Etel, Galyassi Paula, Kozma és Föld­várival. Szerdán Berc/.ik Árpad uj vígjátéka a „Papa" kerül színre. Csütörtökön „A remete csengettyűje" czimü gyorü zeuéjü és határozott opera stylü franczia operette kerül előadásra. Pénteken -, szünet. Szombaton ^ániHp fényes kiállítással „Strogoff Mihály utja Moszkvatol Irkuczkig" adatik. E nagyszabású látványos­ság összes díszleteit Tiszay igazgató budapesti népszín­háztól vette meg és az elmúlt télen 17 telt házat csi­nált vele Debreczenben. Ugyanazokkal a díszletekkel kerül itt is előadásra. E remek kivitelű diszlotek közül a legfrappansubbak: a távírda hivatal légberöpitóse és az ógo város, a jégtáblák közt uszó tutaj, a 287 méter hosszú impozáns vándordiszlet, mely óriási hengereken forgattatik. Az égő petróleum folyó, az ostromlott vá­ros stb. A darab 10 képből áll s a szükséges felszere­lések és díszletek kedden vagy szerdán érkeznek ide Debreczenből, hol némileg átalakítják a nyíregyházi és m. szigeti színházak sziupadaihoz. A uagyérdekü előadá­sokra előre is felhívjuk a közönség figyelmét. Az elő­adásokban a társulat összes személyzete és 60 statiszta fog közreműködni. — Színházi helyárak. Több oldalról intéztek hozzánk kérdéseket, hogy mi az oka aunak, hogy bár a színház részvénytársaság annak idején külön nyári és téli helyárakat állapított meg, ez a határozat a most folyó saisonra, daczára, hogy a színházat fűteni nem kell, órvéuynyel uem bir? Minthogy ilyen értelmű ha­tározatról nekünk is van tudomásuuk, a már megkezdett saisonra való vonatkozat nélkül, magunk is kíváncsiak vagyunk a kérdés megfejtésére. — Hyrnen. Papolczi Miklós, vasúti állomás felvi­gyázó a napokban jegyet váltott Korondán Péter, távírda vonal-felügyelő kedves leányával, Rózával. — Tűz volt május 1-én éjjel a virág-utezán. Özv. Németi Imréné házában támadt a veszedelem s a nádas tető egyrésze leégett. A másik rész elpusztulását a tűzol­tók megakadályozták. — „Kaméliás hölgy" Dumai örök szépségű drámája kerül sziure e hét folyamán a czimazerepbeu Cserny Bertával, ki ezt a szerepet Debreczenben is köztetszésre játszotta a téli saison folyamán. A művész­nőnek a Három testőrben törtónt bemutatkozása utáu kétszeres kíváncsisággal tekintünk vállalkozása elé s a színházba járó közönség figyelmét e helyen is jónak látjuk az előadásra előre felhívni — Fuvola-hangverseny. A nálunk időző debre­czeui sziutársulat zenekaráuaK első fuvolása, mint érte­sülünk, a jövő héten pénteken este miután a társulat a pénteki napokon nem tart előadást, fuvola hang­versenyt szándékozik rendezni. — A fiatal fuvola művész képességére elég világot vet azon körülmény, hogy októbertől kezdve az operaház zenekarához van első fuvolásnak szerződtetve. — Szívtelen anya. A budapesti rendőrség e hó 1-sején letartóztatta Gyuresko Juliannak nyíregyházai szü­letésű leányt, ki gyermekét elhagyva, azt az ntezára tette. — A főgimnázium majálisa. A helybeli főgim­názium ifjúsága, mint rendesen, ugy ez évben is majá­list rendez. A tanári kar már megadta az engedélyt a tavaszi mulatsághoz, mely f. május hó 29-ére vankitűzve. — Gaál Ferencz, országosan ismert zeneszerző s a szabadkai városi zenede igazgatója dalegyletünk lá­togatására megérkezett, egyrészről, hogy meghallgassa a dalegylet által a fiumei országos dalárversenyen előadandó „Biliuca" szerzemenyének főpróbáját; másrészről, hogy a mai hangversenyeu a dalegylet iránti szívességből közreműködjék. A hangversenyen általa előadandó .má­sodik magyar Rhapsódiá"-ról a Pesti N p'ó nagynevű zenekritikusa Id. Ábrányi Kornél következőleg nyilatko­zik: „Az ujabb in .gyar zeueirók közt nincsen Gaálnál sem teriDékeuyebb, sem tartalmasabb munkás kéz. Min­den léren ott találjuk, a hol a magyar zeneirodalmat előkelően reprezentálni kell. Első rap-odiája után, a melylyel meghódította a hazai zeuevilágot, e második is tanúskodik erről. Briliáns, hálás, dallamos ós válasz­tékos kidolgozású. Hangverseny- és szalondarabra egya­ránt alkalmas" Csak gratulálnuuk kell városunk törekvő dalegyletónek, hogy a mai hangversenyen bő alkalmat nyújtott nagynevű magyar zeneszerzőnk több oldalú be­mutalására, mert a Rhapsódia ós .Bilincs" versenyda­rabon kivül egy melodráma , egy hegedű és zongorára irt darab s a „Szerelem" és „Olaszdalok" férfikarok fognak tőle bemutásra kerülni Kedves vendégüuket pe­dig szívből üdvözöljük-, találja magát jól városunk ven­dégszerető falai között. — Hangverseny. Dalegyletünk mai hangversenye a nagyarányú készülődések s az élénk és változatos mű­sor figyelembe vételével mindenizében élvezetesnek ós látogatottnak Ígérkezik s derék dalosaink meg is ér­demlik, hogy több hónapi szorgalmuk és igyekezetük után legalább az elismerés dicsőségét élvezhessék. Ismé­telve felhívjuk olvasó közönsógüuk órdeklódósét ez es­tély sikere iránt. — Műkedvelői előadás. A helybeli iparos ifj. önképző egylet jivára ugy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült műkedvelői elíadást rendeztek, derék iparos ifjaiuk a mult vasárnap ápril 29-éu a szt-mihályi ntezai egyleti helyiségben. A megtelt nézőtér közönsége jól mulatott a szinrekerült Liliomfx bohókás helyzetein és alakjain. A közreműködők, névszerint Pásztor Mariska (Miri), Csernák Ilonka (Camila), Pafcsuga Anna (Erzsi) Páskó Anna (s szomszéd asszony) továbbá Borok János (Szilvay), Pap József (Káuyay), Erdey Sándor (Gyuri), Géppel Tivadar (Schwirch), Jánószky Istán (Adolf), mindannyiau megállották helyüket. Péterfi Frigyes (Lili­omfi), és Murányi Géza (Szellemfi) meg szinte a mű kedvelőket meghaladó otthonossággal mozogtak a szin­pidon ós keltettek több ízben zajos derültséget jóízű mókáikkal. Az előadást táncz követte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom