Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-29 / 17. szám
IN Y í It V I I> ÍO 14." — Kinevezés. Az igazságügyminiszter a helybeli járásbíróságnál megüresedett albirói állásra ifj. Kerekes József szegszárdi törvényszéki jegyzőt nevezte ki. — Kitttntetés. Szohor Pál városi adóügyi tanácsos a nagyméltóságú m. k pénzügyminiszter folyó év márczius hó 24-én kelt 13123. számú intézkedésével a helybeli kir. pénzügyigazgatóság utján a közadík kezelése körüli sikeres közreműködéséért a minisztérium nevében Írásbeli elismerést nyert. — A debreczeni kir. tábla területén, 500 frttal javadalmazott joggyakornoki állás van üresedésben. A folyamodványok az illető kir. törvényszékek elnökéhez nyújtandók be. — A városi felső leányiskolának teljes polgári iskolává való kifejlesztése régi kívánalma már a város közönségének s régen kifejezett kívánsága a képviselőtestületnek is. A kedden tartott képviselőtestületi gyules ismét foglalkozott e kérdéssel, még pedig a mérnök altal bemutatott építési tervek és költségvetés alapján. A terv szerint a felső leány-iskola és a nőipariskola czeljaira szükséges helyiségek a mostani épület megfelelő átalakításával s a telek nyugati végében egy uj épület emelesével lennének előállitandók. A költség 6267 frt lenne s a pénzt a városnak a nőegylet előlegezné. Az építkezéshez a Korona épület elbontásával kikerülő anyagok fölhasználtatnának. A képviselőtestület, a nőnevelés magasztos eszméjétől áthatna, ugy a felső leányiskolának polgári iskolává átalakítását, valamint a nőegylet nőipanskolájának megfelelő módon leendő elhelyezését együttesen óhajtván foganatosítani, az illető szakosztályoknak adta át a tervet és a költségvetést, hogy a városi iskolaszékké! együtt készítsék elő az ügyet, még pedig ugy, hogy 30 nap alatt a képviselet határozhasson benne. Mert az épületnek az őszre készen kell lenni. — Hol lesz a közkórház? A városi képviselő testület a Nyiregybázáu létesueudő vármegyei Kőzkór ház helyéül, a város déli végén fekvő Minta-kertnek, a város felőli megfelelő részét ajánlotta föl; ha pedig a vármegye az ótemetói helyhez ragaszkodnék s a kórház létesítése ettől tétetnék függővé, akkor e területnek keleti végétől kezdve kihasítandó megfelelő területrészt ií hajlandó lesz a város a közkórház czéljaira átengedni. A szóban levő két terület helyszíni megszemlélése máimegtörtént. — A városi mérnök mellé egy napidijast fognak állítani, a városi képviseletnek kedden hozott határo zat értelmében. Ezzel az intézkedéssel az építész mérnöki állás szervezéseig akar segíteni a képviselet a konstatált bajokon. Mindenesetre kívánatos, hogy az a második mérnöki állás minél előbb rendszeresittessék. — A izinház részvénytársaság igazgatósága a képviselő testületnek a Suták Antal-lile színházi alapra vonatkozó határozatát megfelebbezte a vármegyéhez. E határozat szeriut tudniillik, a színház részvénytársaság ama kérelmével, hogy a nevezett alapítvány részére kiadassék, elutasittatott. — Adomány a Kossuth-szoborra. Bergsteiu Lajos ür 1 frt 50 krt küldött lapunk szerkesztőségéhez a Kossuth-szobor javára. Az összeget átadtuk az alispíui hivatalnak. — Határozatok fölterjesztése. A villamvilágitást elvben elfogadó képviseleti hitározat, valamint a nagyvendéglő építésére nézve a Vojtovits ós Bírzó czéggel s a katonai gyakorlótérhez szükséges 312 hold megvé telére a katonai kincstárral kötött szerződések a vármegyéhez fölterjesztettek. — Bankóhamisitó Oroson. Fedor Jáuo3 uyiregy házai talyi^ás a mult napokban egy Budapestről jött idegen embert vitt ki Orosra a Bírna György házához, s pár nap múlva jelentést tett a rendőrségnél, hogy neki gyauuja van, hogy az illető hamis p ínzcsináló, mert azt vette ki a Barna Györgygyei való beszélgetéséből. Ren dőrsógünk megindította a nyomozást s csakugyan kitűnt, hogy áz idegen, aki Nagy Kiroiyuak mondotta magát, ajánlatot tett Bírna Györgynek, hogy öt—hatszoros ha mis bankót, még pedig ötösöket ad neki jó bankókért. Dicsérte szörnyen az ó gyártmányait, hogy azok épen olyanok mint az igazi bankók s próbául mindjárt ott a Barna György jelenlétében fizetett is egy korcsmában egy ilyen állítólag hamis ötforintossal, amiről azonban későbben kitűnt, hogy valódi jó bankó volt a csak lépre akarta vele csalni Barnát. Erről a tényállásról rendőrségünk azonal táviratilag értesítette a budapesti főkapitányságot s kezébe adván enuek a nyomozáshoz a szálakat, a fővárosi rendőrség Nagy Károlyt (valódi ueve Kulhanek Adolf) elfogta. Kulhanek már többször volt büntetve s egyizben a nyíregyházai kir. törvényszék öt évi fegyházra ítélte. — A nyíregyházai városi dalegylet Gaal Ferencz úr országos nevű zeneszerző látogatásának tiszteletére s közreműködésével a fiumei országos dalárverseny költségeinek fedezésére május bó 6-án, a színházban hangversenyt tart, a következő műsorral: 1. „Polka-Mazur" II. Eöedeltöl, előadja a főgymn. zenekar. 2. A szerelem, Gadl Ferencitói, énekli a dalegylet. 3. Akáczvirágok Vdrady Antal, melodráma Gadl Ferencz szerző zongora kíséretével szavalja Kovács Edith k. a 4. Bilincs, a fiumei dalárversenyen versenydarab G*ál Ferencitől, énekli a dalegylet. 5. a) Serenade, (a művész szerelme) Gaal F.-től, b) Ill-ik Concert Berióttól hegedűn és zongorán előadják: Dr. Roffman Emil és Santroch Alajos. 6. Magyar népdalok, énekli ifj. Kállay András, zongorán kiséri Jósa Mártha k. a. 7. Olasidalok, Gaál Ferencitől, énekli a dalegylet. 8. Magyar Rhapsodia, zongorán előadja a szerző: Gaál Ferencz. 9. Szabadságdal, Huber K.-tól, énekli a dalegylet. A hangverseny után bankett lesz az Európa szállóban. — Táucz-próba. Alföldy Károly tánezmester a mult szombiton tartotta meg növendékeivel a tánezpróbát a központi ág. ev. népiskola termében. Szép kis társaság gyűlt össze a szép helyiségben s mamáknak é; papáknak valódi gyönyörűségük lehetett az előttük ügyesen lejtő apró nép örömében. Alföldy ur az idén is igen szép eredményt mutatott föl. — A huszár-önkéntesek tiszti-iskolájáuak városunkban való magmaradása érdekébeo a város feliratot fog intézni a közös hadügyminiszterhez s fölajánlja egy szersmint megfelelő átalakítással — a „Buudi" épületet a tiszti-iskola elhelyezésére. — Érettségi vizsgák. A helybeli ág. ev. főgymnásiumban megtartandó erettségi vizsgálatokra a közoktatásügyi miniszter Békísy Gyula tankerületi főigazgatót küldte ki kormánybiztosul. Az érettségit tevők m-Sjus hó 17 —19-én teszik le az osztályvizsgákat, az Írásbeli érettségit május hó 21. 22. 23. 25. és 26 ikán. A szóbeli érettségi vizsgálatok idejéül a tanári kar junius 11 —14 ik napjait javasolta— Tiszai Dezső színigazgató jól szervezett színtársulatával május hó l én érkezik meg városunkba s 2 án kezdi meg előadásait Herczeg Fernncz kitűnő uj bohózatával a „Hlrom testőr"-rel. Mint értesülünk a társulat szinre hozza Verne Gyuláuak regényből átdolgozott látványosságát Strogoff Mihályt is. E látványossághoz a pazar fényű decorac.iók a népszínháztól kerőltek Tiszay birtokába, a ki azt a nyíregyházi közönségnek is befogja mutatni. — Hyiuen. Petrikovits Pál, ág. evang. tanyai néptanító, e napokban jegyezte el Pataky Lajos egyházi gondnok leányát Erzsikét. — A sóstói építkezések felülvizsgálatát e hó 27-dikéu tartotta meg a felügyelő bizottság. A Sóstó igazán előnyös átalakuláson ment keresztül s az uj bérlő: Tolnai Sándor úrban meg vau minden garancia arra, hogy újra föl fogja virágoztatni ezt a mi kedves, de hanyatlásnak indult fürdő helyünket. Az uj épületek átvétele május 1-sején lesz; a fürdő pedig másuap fog üunepiesén megnyittatni. — A szintársulati igazgatósági iroda a Széchenyi szálloda 4 sz- szobájában van elhelyezve. — Gyapjuvásár lesz Miskolczon junius hó 6-ikán. A miskolczi hitelintézet rendezi terményraktáraiban, s fölhívjuk rá gazdaközönségünk figyelmét arra a hirdetésre, mely a megfelelő rovatban lapunk e számában a gyapjuvásár tartására vonatkozólag foglaltatik. — A nyiregyházi aut. orthodox izraelita hitközség f. hó 26 au d. e. 10 órakor tartotta evi rendes közgyűlését, melynek főtárgya a hitközség előljárósági tagok megválasztása lévén, Böhm Hermán hitk. elnök az évi jelentós tétele után Ujjy a maga, valamint az összes előljárósági tagok nevében meleg szivakban adván kifejezést az irántuk tanúsított eddigi bizalomért, indítványozta a választásnak — a megelőző képv. ülésben megállapított módozatok szeriut való megtartását. Bír a szavazati jog gyakorlása tárgyában volt ugyan kezdetben némi nézeteltérés, mely komelyabb intézkedés tételére inditá az elnökséget, azonban az elnök tapin tatos, erélyes és egyszersmind békéltető fellépőjének sikerült e kérdést — minden további vita kizárásával — békés utou_,megoldaui. A választás eredméiye: Újonnan megválasztanak egyhangúlag: E'uök: Bóhm Hermán, alelnök: Farkas Mór, kurátor: Frankfurt Adolf, ellenőr és tiszteletb. jegyző: Schwartz Ede. Szavazati többség utján: hitk. képv. tag: Wohl Izsák, póttagok: Fixler Silamon és ifj. Friedman Sámuel. — Az első permetezés időszaki küszöbén nem győzzük szőlőgazdainkat eléggé sürgősen figyelmeztetni, hogy a permetezést, melyet külöubeu a magas ministerium már kötelezőleg is elrendelt, kellő időben foganatosítani el ne mulasszak, mert csak ekként vehetik a veszedelmes szőlőragály, a perouospora terjedésé íek. A permetezők beszerzése dolgábau j) lesz óvatosnik lenni, mert sok rósz permetezőt kínálnak mostanában mindenfelé. Mellesleg emiitjüi fel, hogy a jo permetezők közt a legjebbuak találtuk a Mauthuer budapesti magkereskedő „Uaicum" uevü permetezőjét, mely igen könuyen jir, kitűnően permetez, solu el nem romlik és a mellett a legolcsóbb is, a meuuyibeu az egész permetezőnek ára 14 frt 75. — Babar Ferencz, helybeli jóhiruévnek örvendő fényképésznek lapuuk mai számábau közölt árjegyzékei hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. — ,.A Magyar Mese- és Mondavilág' ból, Benedek E,ek nagy meseváiialatából, megjelent h 6 ik füzet. Nem Coüda, ha a szaklapok, nevezetesen a tauü^yi ós pedagó; iái lap >k is osztatlan elismeréssel nyilaikjznak Benedek e nagy nemzeti művéről, mely a magyar nép eredeti masekóltését vau hivatva bemutatni az ezer éves ünnep alkalmaból. Benedek irodalmi formába öntött népies nyelve, mesemonló haugji ellenállhatatlanul ragadja magával as olvasót 3 abban a forinábm, amint ő megírja a nép meséit, öregek ós ifjak egyforma élvezettel olvashatják. Hogy gyermekes ház, hogy iskola nem nélkülözheti ezt a nagy nemzeti kincset, az előttünk a kétségtelen, hanem győznének is meg erről a szaklapok, melyek teljes elismeréssel adóznak Benedek kiváló mesemondó tehetségének. A számos nyilatkozat közül csakis Középiskolai Tanáregyesület Közlönyének kritikájára utalunk, mely többek közt ezt mondja : „Benedek alapos ismerője a gyermek lelkének, a miről eddig megjelent ifjúsági iratai s a napilapokban közölt egyes tárcza-czikkei tanúskodtak: hosszű idő óta foglalkozik uépmesék és népköltemények gyűjtésével, ós padig a magyar népnek egyik legkóltőibb lelkű faja, a székely nép körében; e mellett ízléssel válogatja ki a meséket, melyekkel legközelébb fér a gyermek lelkéhez és stílusa is köauyeu folyó magyaros, A mese igazán csak akkor szép, ha a stilusa, a melleit hogy népies, mégis irodalmi színvonalon áll, ha azt a csalódasc kelti a hallgatóban, hogy valóban a nép fiinak ajkáról folyik a beszéd. Ezt az igazi népies stílust elsajátítani nagyon nehéz, ha nem benne nótt fel az író. A tájszavak használata, egyes népies fordálatok, kifejezések alkalmazasa még nem teszi népiessé a stílust, ha külöuben nem látjuk meg rajta a nép gondolkozásmódjának a nyomát. Benedek Elek nyelve nem ilyen erőltetett népiesség: ajkáról önkónytelen folyik a székely nyelvjárás irodalmi köntösben: s ez az igazi népiesség, midőn az iró stílusán meglátszik születése helye. Legtöob Írónk nyelve csak általánosságban akar népies lenni; ez a helyi színezet, sajnos, majdnem csakis az erdélyi írók nyelvének érdeme." 1,'y ír az említett folyóiratban Balassa József, a kitűnő nyelvész. A Maseóa Mondavilág most megjelent füzetének legérdekesobb darabja: A hadak útja (a hun mondakör utolsó fejezete), melyet ragyogó tollal írt meg Banedek. Van benne aztáu több szép mese, nevezetesen : Mogölőlstefán, mely inkább ledenda; a legszebbek közül való továbbá; A molnár leánya, Mi van a ládikában? Üssed, üssed, botocskám stb. Az illusztrácziók is igen sikerültek. A szülők s általábau a nagy közönség figyelmébe nem ajánlhatjuk eléggé e vállalatot. Egy füzet ára 25 kr. 10 füzet ára 2 frt 50 kr. Az egész mű 50 füzetre van tervezve. Megrendelhető a kikdó Athenaeum-nál ós minden könyvkereskedőnél — „Kossuth Lajos temetése" czimmel a „Vasárnapi Újság" kiadásában egy díszes kiállítású, 7 ivuyi terjedelmű füzet jelent meg, mely Kossuthra ós főleg temetésére vonatkozó számos részletes leírást, 41 képet és két kfllön képmellékletet foglal magában. A füzet ára 30 kr. — E füzet tartalmának mintegy első része egy szintén hasonló díszes kiállítású másik füzet, mely „Kossuth Lijos emlékezete" czimmel a nagy hazafi halála alkalmából jelent meg ugyancsak a „Vasárnapi Újság" kiadásábau. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Április hó 30-án. Koleszár András orgazdaság. Wasser Majer hamis eskü. Szabó Béla hamis vád. Bodnár Pál súlyos testi sértés. Desser Gergely gond. ok. súlyos testi sértés büntette. Május hó 1-én. Karonisz György súlyos testi sértés. B. Weisz Ignáczné hat. ell. erőszak. Fülöp Alfréd magánokirat hamisítás. Id. Madai József lopás büntette. Május hó 2-án. Zigler Márkus vétkes bukás, ürbin András magánosok elleni erőszak. Okály János és társai rablás. Lévi Mátyás és társai sikkasztás büntette. Május hó 4-én. Balogh József és társai több rendbeli lopás és orgazdaság büntette. A közönség köréből *) A „Szabo'c^i Szabadsajtó" és „E;y közérdekű intézmény." A „Szabolcsi Szabadsajtó folyó évi 16. számában" egy közérdekű intézmény czím alatt szükségesnek és közérdekűnek találta a nyíregyházai kerületi betegsegélyző pénztár kezelése, állása, hivatásának kellő betöltése s f. hó 15-én tartott évi közgyűlésével foglalkozni. Kétségtelen, s mindenki által elismert tény, hogy a sajtónak mint a társadalom és közélet organumának természetes hivatása csak egyetlenegy lehet: — a közérdeket szolgálni; — ebből kifolyólag pedig az is kétségtelen, hogy hivatása teljesítésében egyik legszebb, legnemesebb, hivatásával úgyszólván összeforrt feladatát képezi, a közérdeket szolgáló intézmények életét, fejlődését, cselekményei eredményét éber figyelemmel kisérni, az azoknál esetleg mutatkozó hiányokra rámutatni, ezek orvoslását sürgetni, tehát, — ha a kérdéses közérdekű intézmény fennállása, működése szükségszerűnek bizonyult, — mindenben s mindenkor annak fejlesztését, felvirágoztatását tehetsége szerint előmozdítani. Igazán szép és nemes hivatás! Hajlandók vagyunk hinni, hogy a Szabolcsi Szabadsajtó fent idézett vezérczikkét is a közérdek iránti nemes buzgalom szülte, de kénytelenek vagyunk rá annyit megjegyezni, hogy buzgólkodása közben vagy eltévesztette szem elől a vezérczikk a tárgyilagosságot, vagy buzgalma őt túlságba ragadta. Már pedig bármely, emberi fogalmak szerint elképzelhető erény, csak egy bizonyos határig marad az, a határt átlépve, megszűnik erénynyé lenni s vagy nevetséges hibává, vagy bűnné aljasul. A Szabolcsi Szabadsajtó is — helyesen — közérdekűnek találta a segélypénztár ügyeivel foglalkozni, ámde — Í ezt talán be fogja látni, ezt oly módon tette, hogy mig czikkével használni vélt a közügynek, feledte azt, hogy azzal esetleg igen könnyen kárára vállhat. Mert hiszen maga a kérdéses czikk is beismeri, hogy sok akadálvlyal, kellemetlenséggel s idegenkedéssel kell a segélypénztárnak lépten-nyomon megküzdeni, épen azért oda kellett volna czikkével törekednie, hogy az akadályokat, kellemetlenségeket s idegenkedést inkább eloszlassa, mint esetleg szaporítsa s ha vélekedése szerint javítani, pótolni valót lát vagy tud, azt több, részletesebb tárgyilagossággal kellett volna nyilvánosság elé állítani, nem pedig oly igen könnyen sokféle következtetésekre alkalmat nyújtó általánossággal. Reméljük, és a közügy érdekében el is várjuk, hogy az „Egy közérdekű intézmény" czímű vezérczikket szülő — s felhevésünk szerint jóakaratú eszme, még a tényeknek megfelelőbb, világosabb, tisztább alakban fog napvilágot látni a Szabolcsi Szabadsajtó hasábjain. Nyíregyháza, 1894. ápril 28. A nyíregyházai kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága. Kossuth és kora. Sirbi tettük, de soha el nem felejtjük Kossuth Lajost, ki oly fényes betűkkel irta be nevét hazánk történetének könyvébe és a magyarok millióinak szivébe, kiket szabad néppé,szabad nemzetté tett. Kétszeres érdeklődéssel bir tehát most az a könyv, mely az Athenaeum r. társulat kiadásában most magjelent, midőn még Kossuth Lajos frissen hantolt sírjánál állunk. Ennek a derék könyvnek a czima Kossuth és kora, szerzője Hantaller Lajos országgyűlési képviselő, a függetlenségi párt tagji és a képviselőház jegyzője. Ez a könyv jellemraj? és korrajz, mely Kossu'h Lajosnak a történelemben páratlanul álló nagy alakját, politikai és államférfiúi jellemét a neve körül szövődött nagy események lánczolatában tünteti fel. Ez a könyv tehát egy valóságos dráma, a melynek hose Kossuth Ltj)s és körüle csoportosulnak aunak a nagy idők cselekményeinek szereplői. Ez a könyv egy nagy történelmi festmény, akár mint Munkácsy „Honfoglalása", a melynek főalakja, az ábrázolt eseménynek központja, Kossuth Lajos, a többi valóban csak háttér ezen óriási történelmi alak mellett. Csakhogy ezen a nagy történelmi festményen ábrázolt drámának különös értéket kölcsönöz, hogy nem költemény, hanem megtörtént valóság . Nem a költő, hanem a tárgyilagos, minden so . u • E/, o v, at alat t közérdekű felszólalásokat díjtalanul közltak a bekUldo felelőssege mellett. Sierk.
