Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-15 / 15. szám

N y í R V I D É K." Miklós László kir. tanácsos alispánt, a kir. tanácsosi czimmel történt legfelsőbb kitüntetése alkalmából Nagykálló község képviselő testülete üdvözölte. Ez üdvözletre az alispin ur a következő köszönő-irattal válaszolt: N.-Kálló község mélyen tisztelt elöljáróságának ! Fogadják önök, legőszintébb köszönetem kifejezését azon jóindulatu megemlékezésükért, a melyet királyi tanácsossá való kíneveztetésem alkalmából Nigy-Kalló község képviselő testületének megbízása folytán, velem szemben kifejezésre juttattak:. Arra kérem önöket, hogy köszönetemet a képviselő testületnek bejelenteni szíveskedjenek. Nyiregyháza, 1891. márczius hó 27-én. Hazafiúi tisztelettel Mi'dó s László, kir. tinícsos alispin. — trégéuy község képviselőtestülete postahivatal felállítását kérelmezte a községben. A közigazgatási bizottság, minthogy e postahivatal jövedelme a fentartási költségéknek csak részét fedezne, a demecseri postahivatal forgalmit pedig jelentékenyen csökkentené, a kért postahivatal felállítását nem véleményezte. Javasolja azonban, hogy Gégényben egy le és feladó állomás létesitessék, ami könnyen keresztülvihető lesz, mert a dernecser—donabrádi kocsi-posta járat Gégényen át közlekedik. —' Posta-járat változás. Ttoaír község a szabolcsi posta-hivatal kézbesítési köréből a raka.nxzi postahivatalhoz fog csatoltatni. — Névváltoztatás. Weisz Pál nyírbátori lakos, valamint kiskorú Elek, Sándor, Vilma és Ilona gyermekei vezetéknevének „ Vadász"-rákért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Érdekes liaugverseny lesz legközelebb városunkban. A hingver.sony közre aű cöiői Nikisek Arthurné énekművésznő ós Polónyi Elemér zongoraművész. Nikiseiméről eddig is tudtuk, hogy szép terjedelmű, remekül iskolázott hangja van, és hogy a fővárosban rendezni szokott főúri estélyeken az ő közreműködése nélkül hangverseny nem szokott végbemenni; azt szinte tudjuk, hogy ezekenjaz estólyszerű hangversenyeken a Nikischné énekpiécai a legérdekesebbek. Az ő bájos egyénisége ós gyönyörű hangja lebilincseli a hallgatókat; az, a ki őt már éoekelni hallotta, nagy enthusiasmussal beszél csodaszép művészi énekéről. Mi vidékiek eddig csak azt tudtuk róla, hogy az opera igazgatójának neje és azt, hogy gyönyörű hanggal rendelkezik; de azt hogy hangjával oly^tnűvészileg,tud bánni, csak most e télen történt nyilvános' fellépésekor tudtuk meg a fővárosi sajtó bírálatából, mely osztatlan dicsérettel é3 elragadtatással Irt a művésznő nagy tehetségéről. — Statisztika. Az orsz. balneologiai congreszus kiváló említésre méltatta azon körülményt, hogy mennyire emelkedett a külföldiek forgalma fürdőhelyeinken, igy Pöstyén látogatóinak 65%-át teszik j a külföldiek, bár itt bőven kijutott a magyarokból is. Említésre méltó, hogy 5 állam kivételével az összes európai államok sorából, sőt Amerikából is látogatták Magyarország e kitőnő gyógyerejü fürdőjét, mely méltán nevezhető a rheumisok Karlsbadjának. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál végtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Április 10-án. Kutha József és társai hat. közeg ell. erőszak. Dobránszky Borbála magzat elhajtás. Bodnár Mihály nyilvános rágalmazás. Özv. Benedikt Sándomé súlyos testi sértés büntette. Április 17-én. Tóth Péter súlyos testi sértés. Zilberstein Sámuel lopás. ifj. Puskás Lajos magánlaksértés. Szabó Magas Zsuzsánna magzat elhajtás. Április 18-án. Meleg Sándor és társai súlyos testi sértés. Műler Eszter rágalmazás. Pál Péter és társi ha mis eskü. Cseh János ingó vagyon rongálás: , Április 19-én. Beri József gyilkossági kísérlet. Pellei Sándor hat. elleni erőszak. May Qéza bélyeghamisítás büntette. Színház. (Epilog.) Hajdanában, ugy 9—10 éves koromban vágyaimnak netovábbja az volt, hogy „masiniszta" leszek. Tetszik tudni: „ki a gőzöst igazítja!" Valami hasonlithatlan boldogságuak hittem azt a foglalkozást: utazui, és mindig csak utazni; a vonat futását tetszés szerint meggyorsítani, avagy lassítani és füttyentetni nagyokat, hogy elhallatszik fél mértfőidre is. Természetesen abban a szent meggyőződésben éltem, hogy az a mesterség teljesen a masiniszta tetszésére van bízva. Akkor indul, mikor neki tetszik, olyan tempóban vezeti a vonatot, ahogy kedve tartja, ós akkor fütyültet, mikor neki jól e3Ík. Szóval, hogy nem parancsol neki senki. Hát hiszen ki is parancsolna egy olyan hatalmas embernek, kinek kezére akkora irdatlan „masina" van bízva, meg a vonaton utazók testi épsége és élete? Hogy ez az ábránd se tartott sokáig, azt mondanom sem kel). Rájöttem, hogy bizony nem olyan nagy ur ám a masiniszta, a milyennek ón gondoltain, mert parancsolnak ám neki is. A harmadik csöngetésre meg kell indítania a vonatot akár tetszik, akár nem. Hanem azért ennek daczára is még mindig szerettem volna masiniszta lenni, utazni és mindig csak utazni . .. ingyen, sőt még fizetik is érte az embert! . .. . . . Hát hiszen kellemes mesterséguek látszik az a színházi referensség. Színházba járni, mindennap a színházba járni; az előadások, az előadók játéka és a közönség magatartása feletti véleinéuyt a véleménynyilvánítási szabadság hatalmas védpajzsa alatt szabadon nyilvánítani; néha napján, hi az embernek kedve kerekedik, nagyokat fütty . . . azaz h)gy mondani; akit és amit tetszik, lerántani, vagy felmagasztalni; sült ős kevésbbé sült viezíket, szójátékokat megereszteni; — s mindezt abbau a hiszemben tenni, hogy a vonatot mi vezetjük, a közönség utáuunk indul. ... Én édes istenem! de naiv gyerek is voltam én, mikor a masiniszta mesterségét irigyeltem! . . . Bocsánat, nem folytatom tovább ezen a hangon. Megint akadhatnak, akik nem akarnak megérteni, s akadhatnak olyanok is, akik azt vetik szememre: ha panaszkodom, miért vállalkoztam reá. Pedig dehogy panaszkodom! még csak nem is dicsekszem; ámbátor e kettő sokkal közelebbi rokonfogalom, mint első pillanatra látszik. Mert teszem azt, hi én most itt elkezdenék panaszkodni, hogy milyeu hallatlan te.'hessé válik a színházba jírás minden este, ha az ember muszájbó. teszi; milyen kényes foglalkozás a színészeknek, ennek az ideges, érzékeny, bohém népnek, sokszor csak a sorok között, sokszor egy ki nem moudott, illetőleg le nem irt szóval, néha meg egyszerű a^yonhillgatással olyanokat mondiui, a mit az olvasó közönség laikus része legtöbbször észre sem vesz, de az illetőnek jobbin fáj, mint egy hat soros „lerántás"; ha elbeszéluém, hányszor voltam kitéve közvetett és kozvethn iuterpellatio nak, hogy miért vagyok „halálos ellensége" a társulat egyik vagy másik tagján ik. pídig eszorn ágiban sem, de okom sem volt bármelyikkel is „halálos ellenségeskedésbe" kerü'ní; — ht elmond máin, hogy mit tesz az, minden pénteki előadás ulán az íróasztalhoz ülni s éjfélen tul körmölni, hogy szoinbiton reggel a nyomdában legyen a kézirat: ha, mondom, én itt most mindezeket elptnaszolnám, joggal azt felelhetné reá mindenki ama bizonyos rabéival: „Fiam, te nem panaszkodol, te dicsekszel!" Nos hát nem is kísérlem meg a pmaszkodást. Hanem annyit őszintén mondhatok: egy csöppet sem sajnálom a tnagtui szempontjából, hogy már vége van a saísonnak. Különösen nem, mert olyan vége volt, a milyennek nem lett volna szabad lennie. Tessék elhinni, reánk fór egy kis pihenés; no meg egy kis feledés. Hanem most kegyes engedelmükkel felhasználom az alkalmat, hogy a s*ját, sőt ha ugy tetszik a legsajátabb véleményeimet nyíltan és őszintén elmonljam az itt működőit színtársulatról, illetve annak igazgatójáról. Tehetem ezt annál inkább, mert Dobó alig ha kerül valaha vissza társu'atával Nyíregyházira B igy annak a válaik jlátszitától is m;at vagyok, h>gy az ő érdekében irok. Előre bocsátom, hogy csak mint színigazgatóval foglalkozom vele, még arra sem reflektálok, hogy mint buffó, annyiszor intonál hamisan, Éi Dobóról, miut szinigazgatóró', idejövetele előtt nem sokat halottam. Közvetlen a társulat ideérkezése előtt titkárjával, Btrsodval találkozván, tőle természotesen előzetes informátiókat igyekeztem szerezni magáról a direktorról is, mint ilyenről. A uyert felvilágosításokból azt vontam le, hogy Dobó egy a szó szoros értelmében törekvő színigazgató, kínok legfőbb czélja a közönség igényeinek és vágyainak lehető teljes kielégítése, jól tudván, hogy ezzel csak magának hisznál, mert akkor viszont a közönség megfelelően látogatja az előadásokat' A lefolyt saisoa alatt volt alkalmim szetnélyesjn is megfigyelni, kitapasztalni a Dobó színigazgatói képességeit. Mtgukat a tényeket' sorolom el csak, a miket tapasztaltam. Először is láttam, hogy akar és tud fegyelmet tartani társulatában. Pedig ez talán a legelső kellék egy direktorbtn. Étnek a fegyelem lek folyományai az összevágó előadísok,' ámbár az is igaz, hogy Nyíregyházira a társulat a szinészév végén, teliit mir jól összegyakorolt állapotban került. Megfigyeltem és észleltem azt is, hogy társulata tagjainak a tanulásra, hogy ne mondj im kiképződéjre alkalmat ad, sőt gondja van rei. Méltóztassanak csak visszaemlékezni, milyen apró szerepokbeu is foglalkoztatta a fiitalabb tagokat, például Káldyt, Kreszt, Szentmiklósyt, Nagy Gyulát, kik köz li a legutóbbi bir miudössze alig egy éve került kí a karbél, valósággal szemünk láttára fejlőd itt az alatt a két hónap alatt, míg a társulat Nyiregyházíu volt; s a ki az első előadisok idején még lépni sem tudott a színpadon Jábcmsztatás nélkül, az u-.olsó előadás alkalmival pedig tenorista létére olyan karakterisztikus révészt produkált, hogy kívánni sem lehet különbet. Mir referensi tisztenbői kifolyólag is figyelem nel kisértem a műsort és jó lélekkel elmondhatom, hogy Dobó ellen e tekintetbea sem hozhatok fol alapos kifogást. Színre hozta egy nisután a régebbi jobb darabokat s az ujabbakat csaknem valamennyit. Arról természetesen ő lehet legkevésbbé, hogy különösen a nép szinmű irodalom annyira lehány itlott az u

f,óbbi időben, hogy nem csak kiváló, do valamire való is alig akad az ujabb népszínművek között. Ő csak olyat produkálhatott, a milyen van, de előadat íia kellett, móri a sziuházba járő közöaség a fivárosi sajtó utjia ismeri hírből azokat, ós újdonságok után vigyik. A komoly múzsának is szeutelt hetenként legdább egy estét s valljuk be, Nyiregyházán, csak ujy mint mis vidéki városban, a mai világb tu ez elég. A társulat tagjaival is meg lehsttünk elégedve, mert folytonos és küiöaboző fiju szerspokben történt működésük daczára rend<zerínt megállották helyüket s Nyiregyháza nem az város mi még, mely teljesen külön működő operett és népszínmű, drámt és vígjátéki tagokkal bíró társulatot, hibir csak as itteni saison alatt is, fentartatní képís volna. Mjg aztán azt is tekintetbe kell vaini, h>gy az a társulat, mely az évnek néháuy hónapján keresztül nálu tk tartózkodik, a többi hónapokban másutt kénytelen mogélni s biztos bukásra egy színigazgató sem szervez kétszer olyan nagy társulatot, mint a mounyít a kilátásban levő egész évi jövedelemmel arányban áll. És hogy a primadonna kérdéshez is hozzászólj ik, hát ugyan melyik vidéki direktor szerezte meg pub'ikumáuak azt a luxust, hogy válogathasson a primidounákban? Igaz u;yan, hogy époo ennél a kérdőméi szenvedett speciális hajótörést a D )bó kísérlete, de elfogulatlanul szemlélve a dolgot, a jó szindókot tőle elvitatni nem lehet. Azt vetették és vetik sokan Dobó színigazgatói működése ellen, hogy első sorbtn üzletember Ilit én meg épen ezt tartom, ilietve tirtotta n és tartottam volna továbbra is közönségre legnagyobb előnynek. Mert a melyik vidéki színigazgató első sorban a sajit hasznát nézi, az épen e miatt kénytelen a közöaség igényeit kielégíteni akarni, mert e nélkül az ó boldogulása van kizárva. Én megvallom, sajnálom, hogy Dobónak végképen bucsut kellett vennie a nyíregyházai színháztól; pedig a legkisebb privát érdek sem fűzött hozzá. J . . n. KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 10205/11/1894. szám. Hirdetmény. A m. kir. államvasutak debreczen—nyíregyházi vonal szakaszán H-idház ős Ujfehértó állomások között Téglás megállóhely kibővítésére ezennel nyilvános pályázit hirdettetik. Az építési tervezet az ajánlati költség számítás, melyekből a teljesítendő munkákról tájékozás szerezhető, a szerződési tervezet, valamint a m. kir. állam vasutaknál érvényben álló, az építkezésre vonatkozó „Feltétfüzet" általáuos és részletes határozmányai a tokaji osztály mérnökségnél, Tokaj állomáson a hivatalos órák alatt megtekinthetők, ós ott az ajánlati költségszámítási nyomtatváuy kitöltés czélj iból megszerezhető. A sajitkezüleg kitöltendő ajánlati költségszámításokkal felszerelt kellőképen felbélyegzett és lepecsételt jog örvényes ajánlatok f. évi április hé 25 én déli 12 óráig a debreczeni ü'.letvezetősőg titkárságánál lesznek benyújtandók. Az ajánlatok a következő felirattal látandók el: „ Ajánlat a Téglás megállóhelyen levő épület bővítési munkálataira. Ajánlattevők tartoznak ajánlatuk benyújtása előtt az elvállalandó kötelezettségek teljesítésének és a nem teljesítJób31 eredhető bármi néven nevezhető kártérítési igények biztosítására 200 frtnyi bánatpénzt készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az alulirt üíle vezetőség gyüjfőpénztáránál letenni. Az értékpapírok a budapesti tőzsdén legutóbb jegyzett árfolyam szerint (de a névértéket meg nem haladó) értékben fogadtatnak el. Készpénzbeli óvadék után kamat nem követelhető. Az esetleg posta utjín beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. Az ajánlatok között a szabadválasztás jogát az üzletvezetőség magának fentartja. Debreczen, 1894. április 7 . Az üzletvezetóség. 32429/94. Sz. A/IV. Hirdetmény. Ezennel közhírré tesszük, hogy folyó évi juHus hó elsejétől számitandóan, több, tíz tonna raksulylyal bíró tartánykocsit adunk bárba. Tájékozás czéljából a szerződési feltételek lényegesebb pontjai közül a következőket közöljük: 1. A tartánykocsik használatáért az évi bór, kocsinként o. ó. 150 frt szóval egyszázötven forintban van megállapítva, mely évenkint előre fuetendő. 2. Minden egyes tartánykocsinak a m. kir. állam vasutak, saját, vagy az általuc üzembe vett vasutak vonalain, rakott állapotban évenkint legalább 2000 szóval kettőezer kilométert kell befutni. 3. A kilométer teljesítmény biztosítása czéljából, minden egyes tartánykocsi után, az első évi bérösszeggel egyidejűleg, o. ó. 100 fit szóval egyszáz forint teendő le óvadék gyauánt készpénzben, vagy állami biztosítékokra alkalmas értékpapírokban. Felhívjuk tehít mindazokat, a kik tartánykocsikat bérbe venni szándékoznak, hogy az erre vonatkozó ajánlataikat az alulírott igazgatósághoz beterjesszék. Az ajánlatoknak a következőket kell tartalmazuiok: a) A kibérelni szándékolt tartánykocsik mennyiségét. b) A tartánykocsik kihasználását, illetve annak megjelölését, hogy a kocsik mily siállitmányok továbbítására szándékoltatnak használatba vétetni. c) A bérleti időtartam meghatározását; megjegyeztetvén, hogy a tartánykocsik egy évnél rövidebb, illetve három évnél hosszabb időtartamra bérbe nem adatnak. d) Azon állomás megnevezését, melyen a tartánykocsik tárolása kívántatik; megjegyezvén, hogy az csakis valamely a magy. kir. államvasutak kezelése alatt levő állomás lehet. Ai ajánlatok 50 kros bélyegjegygyei ellátva legkésőbb folyó évi április hó 30 ik napjáig nyújtandók be, zárt borítékban, mely a magy. kir. államvasutak igazgatóságához czimezve, a következően jelölendő meg: „Ajánlat a 32429/94. A/IV. számhoz." Később beérkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Végül kiemeljük még, hogy a tartánykocsik bérbeadását illetőleg, szabad rendelkezési jogunkat, minden tekintetben fentartjuk. Budapest, 1894. április hóban . (3—1) Az igazgatóság. 44831/91. szám. A magy. kir. államvasutak szegedi üzletvezetőségének kezelése alá tartozó torontáli helyi érdekű vasút nagybecskerek—pancsovai vonala, Sándorudvar, EcskaZsigmoudfilva, Tomasoratz, Autalfdva, Torontál-Vásárhely, Ccrepaja, Ferenczhalom és Pancsova állomásokkal, továbbá Cbora rakodó állomással és Torontál-Almás rakodó megállóhelylyel f. é. április hó 9 én a nyilvános forgalomuak átadatott. Sándorudvar állomás a személy, podgyász és kocsirakományi,teheráru forgalomra, Turontál-Almás megálló rakodó hely egyelőre csak a személy és podgyász forgalomra, a többi állomás és Osora rakodó állomás pedig az összes forgalomra van berendezve. 42907/C./I. Szim. Boszniai vasúti forgilom. BosnaBrod-Doberlin illetve Bosna-Bródon át. Helyesbítés. A boszniai vasúti forgalombtu f. é' mírczius 1-én életbe lépett I, sz. dijszabisi pótlék 3 lapján fogla't VI. sz. kivételes dijszabisban Lasva Bonjaluka Vorstadt viszonylatban a díjtétel 539 fillérről 549 fillérre helyesbítetik.