Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-01 / 13. szám
I. Melléklet a „Itfyirvidék" 1894. 13-ik számához. a mieuk volt s ha utjáuak iránya, melyen elindult, s az eszközök, melypkkel hiteért küzdött, kivételes esctekbeu tévesztett^uek vagy alkalmatlanoknak bizonyul tak is: szándólía, czélja — mindég egy, mindig örök hálára kötelező, mindig az maradt, hogy szabadnak, függetlennek, nagynak lásson miuket, e sokat szenve dett, általa imádva szeretett magyar nemzetet. Bizony, bizony, lehullott a mi fejünknek koronája! Vajha az Ouök veszteségét csökkentené a mi részvétünk s a fájdalom is, mint az auyagi teher, elviselhetőbbé válnék e megoszlás által. Vajha nyújtana kárpótlást nekünk a sors az Ó fenséges eszméiuek diadalában s önökben, kik nagy nevének s hisszük és reméljük, fényes tehetségének és törhetleu honszeretetéuek is közvetlen ötökösei. Fogadják mély részvétüuk őszinte kifejezését szívesen. Isten óvja uagy csapástól, mi magyar htzánkat. Kelt Szabolcsvármegye törvényhatóságának Nyíregyházán, 1894. év máiczius hó 2l-éu tartott rendkívüli közgyűlésében. A közönség nevében ; Miklós László, kir. tanácsos, alispán Köszönő irat Turin város közönségéhez. Turin város mélyen tisztelt közönségének! Magyarország legnagyobb jóltevőji, az 1848 iki áldásos törvények megalkotója, e hó 20 ikáu az Öjök városában elhalálozott. A mély fíjdalom ós nemzeti gyász közepette némi vigasztalásuakra szolgál tudnunk azt, hogy örök emlékű nagy hazánk fia, a körülmények kényszerítő hitalma folytán e haza határain kívül ugyan, de mégis nem idegenben, az Önök szerető ós aggódó részvetők mellett huuyta le örök álomra szemeit. A páldás vendégszeretet, melylyel a hontalau bujdosót Önök maguk között fogadták, a figyelmes előzékenység ós rokonszenv, mely a uagyferfiui fajdalmainak tiszteletben tartása mellett, részére csendes, nyugalmas menhelyet, zaklatott élete keserveinek elviselhetése végett békés munkálkodhatást biztosított, és az őszinte részvét, melylyel Öjök e nemzet fájdalmából részt köreteinek, megindít és őrök hálára kötelez. Midőn mi, mint a magyar nemzet egyik törvényes alkatrésze, a nagy haiáuk fit iránt tauusitott jótékony szeretetükért hálás kö.-zönetüuket kifejezzük, bizalom mai kérjük, hogy azt kegyesen fogadni szíveskedjék. Kelt Szabolcsvármegye törvényhatóságának Nyíregyházán, 1894. óv márczius hó 24 ón tartott rendkívüli közgyűlésében. A közönség nevében : Miklós László, kir. t: n csos, alispán. * * * A városunkbin tartandó gyász isten tiszteletekre vonatkozólag a kövotkező felhívások jelentek me^: Polgártársak! A legnagyobb hazafi, a nép-szabadság legdicsőbb hőse Kossuth Lajos gyászos elhuuyta alkalmából vasárnap április 1 én itt Nyíregyházán is gyász isteni tisz teletek.fognak tartatni és p'dig: 1-ör.' Az ág.'tv. templomban 10 és fél órakor a helybeli két"protestáns testvéregyház"'által: • - ! 2-or. a statusque izr. hitközség tagjai 'által szarvas : utczai templomukban 11 és fél órakor. Hogy a nagy halott iránti őszinte kegyeletünket méltó módon leróvhassuk, tisztelettel arra kérjük Nyír egyháza városának hazafias polgárságát,-hogy a feni jelzett napot szenteljük kizárólag Kossuth emlékének, Sophismákkal") 's u' törvényeknek öukényes félrema gyarázásával el akarná velüuk hitetni; hogy a' magyar nak uiucs személyes szabadsága. -• Mert ha személyeink elfogadtatása 1 8) olly kir. ius, mellyet törvény nem korlátoz, melly öakényleg gyakoro ható (miként a' Cancjllái vita'ja) ugy valóban nincs személyi szabadság alkotmányos hazánkban! S'.ógyen, gyalázat, hogy a' Mtgyar Kormány egyik főtisztje ellenünk ily elvekkel fellépni, 's bennünket enuyire gyáváknak 's tudatlanoknak tartani mérészel. — Mi elveinkhez 's alkotványuukhoz örökké hívek, a' roppant sérelem orvoslását ismét sürgésük, méltán gyanitváu, hogy Ő Felsége a dolgok ról vol'.álfép értesítve niucs, az Udvari cselszövéuyek elmellőzóse tekintetéből is tudósítsuk Fejedelmünket küldöttség által az orvoslandó sérelmek miben létéről és a' kir. tábla büneirűl, hitszegóseiról is; nyilván ki jelentvéu, miképen mi azon hitszegő bűnös birák itiletél itjiQt törvénytelent semmisnek tekiutjü'c, 's végrehajtani soha nem fogjuk, uem engedjük. Tajnay János Elnök aluplu kir. tauicmok, 1 9) az iaditványokra nézve a'Kéut vélekedett, hogv l ör Bicébe választmányt küldeni szükségtelen sót haszontalan. — Az első, mivel a' felolvasott udvari válasz eloszlatja a gyanút, mellyet a' Rendek felirásukuak 0 Felségéhez nem jutása falói tápláltak, de haszontalan is, mert a| pesti Küldöttek el nem fogadása u;án megszűnik a' remény, hogy pinaszuk igazságáról Ő Felségét szóval meggyőzhessék. A' szónok pedig a' végre, hogy Audién tiái 2 0) ne kapjunk Bicsbe járni nem akar, mert jobban szereti Hizánkat, mintsem hogy sérelmeit gyarapítani, vagy akárkit compromittálui") kívánna. — 2 or a' mi azon iuditványt illeti, hogy a' Fó Chucelláruak az A1 ispán által mintegy dorgáló levél Írassék, a szónok kellemetlen érzéssel hallá az Ö Exjának személlyessó") Á'.okoskodások. > 8j Azaz: elfigatása. Kormánypárti. 2") Kihallgatás a királynál. »<) Pelengére állítani. tartózkodjunk minden mulatságtól, tartózkodjunk mindennemű üzleti, ipari ós egyéb munkától, vegyünk részt az ünnepélyes gyász isteni tiszteleteken s e czélból az egyes testületek gyülekezzenek a jelzett nipon délelőtt 10 órakor a városház téren. Gyászoljuk meg uagy halottunkat szívvel, lélekkel s adjuuk ezeu gyászunknak külsőleg is kifejezést! Kelt Nyiregyházáu, 1894. évi márczius hó 29-én. Bencs László, polgármester. Májerszky Béla, főjegyző. A nyíregyházi két protestáns testvér egyhíz Kossuth Lajosnak, a hittestvéraek s hazánk legnagyobb fiinak, f>iyó évi márcz. 20 ikáu, Turinbau történt elhuuyta alkalmából, őszinte fajdalmának s mély gyá-izáuak kifijezést adandó, folyó évi ápril hó 1 én d. e. tiz és fél órakor, az ág. ev. templomban gyász-isteuitiszteletet tart, melyre városuuk hazafits polgársága s összes testületei tisztelettel meghívatnak Kelt Nyiregyházáu, 1894. évi márczius 28 ikán. A két protestáns testvér egyház elöljárósága. * * * Az ágostai evangélikus templom a gyászünnepjly alkalmára egészen gyászt öltött. Fekete szövettel van bevouva belseje, az oszlopok, szószék és az oltár, melyen Kossuth képi szintén gyászkerctbeu van felállítva. A templom aj ói sziu ón feketével vonattak be. A reude zőség a legszélesebb körű intézkedéseket tette meg, hogy a tolongás, reud felbontás lehetőleg kerültessék. A 9 órakor kezdődő tót uyelvü istenitisztelet 10 órakor ér véget. Eskor a templom teljesen kiüríttetik s ajtói V, H-ig zárva maradnak, mindaddig, mig a testületek küldöttségei meg nem érkeznek. A templom aj'óiban díszruhás rendőrök, bent pedig a tűzoltóság fo r'jv a rendet fentartani. * * * A kegyelet megható nyilvánulása. A felső dadii jírás fóizolgabirájt a következő jegyzőkönyv kiséretébeu a szibo'csi földvár legm igasabb pontjáról egy köbláb földet köldött be a vármegyéhez, Kossuth sírjához : Jegyzőkönyv felvétetett Szabolcson 1894. márczius 28-án a dadai felső járás főszolgabirája által a Kossuth Lajos sírjához küldendő egy köbláb anya-föld felvétele alkalmából. Mely alkalomból alant írott főszolgabíró Szabolcs községben megjelenvén, a Szabolcs vezér által épített s több alkalommal, különösen Szent-László király által országgyűlési helyül használt s ma napság is még teljesen épségben fennálló Szabolcs földvár tetejéből as alant írottak együttes jelenlétében, — mély kegyeletes érzések közepette egy köbláb földet oly czílból emeltünk ki, hogy az az ország minden részéből e czélból felküldendö földekkel együtt az ország elhunyt legnagyobb fia sírjához leendő felhasználás végett az ország fővárosába Budapestre fölszállitassék. Az Isten irgalma s a nemzet kegyelete legyen az elhunyt nagy hazafival. Kelt Szabolcsvármegye Szabolcs községében, 1894. márczius 28-án. Jármy Jenő, Horváth Gyula, főszolgabíró. körjegyző. Nagy János, Bodnár Mihály, Pal/ai András, fóbiró, hites, Cselei János, Tomori András, Szabó Dezső, iru. bíró, ev. ref. lelkész, ev. ref. tanító. A földet a vármegye küldöttsége a tegnapi napon fölvitte rendeltetési helyére a fővárosba. Nyíregyháza város küldöttségét Bencs László polirmester vezeti. A küldöttség tagjai a következők: géri. 2 2) irányzott kikeléseket; gyarló emberek lévén, hibázhatunk mindnyájin, hibázhatott 0 Exja is, de az ingerlés még ellenség iriuyában sem tanácsos, annál kevésbé itt, hol a' fellyebb valók iránti tisztelet megtartására még azou tekiutet is ösztönöz, hogy a szükséges subordinatiu 2 3) megszűntével szokott kezdődni a' Nemzetek bukási. Különben is, hogy «.' praesidialisokra") neheztelvén, tni magunk éljüuk velük, holott az rend szerünkkel 's a' jizan gondolkozással ellenkezik 's jussunk sincs reá; mert a' főbb hivatalok csak subordinatusaikk.il") levelezhetnek elnökileg. — 3-r arra uézve: hogy a' kir. tábla a' törvényjelelte ösvényről letért, 's a' nyilváuosságot megsértette; a.' szónok is egyet ért n' Rendekkel; de ennek okát a' Kir. Ftscusbau 2 0) 's a' Kormány rendeletében látván, a' Kir. tábla ellen már csak azért sem fordítaná nyilait, mert az 1793 ki hasonló eljárái ellen teaki sem kelvéu ki, ezen gyakorlat némileg megvalósitatoti'o ámbát 'a törvény erejű szokást a' törvény elleues visszaéléstől a' szóook ti megkü'öubözteti, de az ártatlan Kir. táblát sérteni m 'g sem szeretné 's a' vég rehajtó hatalom lépései ellen sem szegü h't, merteivan törölvJ az arany bu la 31 ik czikkelyo 3 0) — A' tárgyat tehát iukább országgyű'ésre tartozóuak ítélvén^ most csupán csak a' szokott felírás u'jin kívánna 0 Felségét alázatosan megkérni, ho^y a kir. tábla sérelmes eljárását megszüntetvén, az ifi ik d ligái 3 1) tör vénykezési reudes uton felvétetni, méltóztassék. Szabó János tiszti Főügyész a' katouaeróveli el fogatást még azou esetben is törvény elleninek Ítélné, ha az 1805: 5 én ezen szavak mellett: „quod stcuritas sta us publici exigit" 3 2) amaz öukónyt korlátozó záradék „et legum dispositió" 3 3) nem foglaltatnék. Márt 2 2 j Azaz: személye ell n. ") Alárendeltség. 2 1 Az elő'illőktől jött levelekre. «) Alárendeltjeikkel. A mai kir. főügyész. 3 0j T. a nemzetnek jogi a fegyveres ellenálláshoz. 3 1) Hogy t. i. rabságukból szibadon bocúttassan ik. ") Amit a közillad lom biztosság* m'gkiván. 3 3) A törvények rendelkezése. Májerszky Bála főjegyző, dr. Trajtler Soma, Stern Jenő, Lghoczky Audrás, Király Sándor, Vojtovics Bertalan, Grosz L. H., Stoller Ferencz, Dietz Sándor, Palicz Lijos, Mdasi Mihály, Nádasi József, id. .Szekeres János, Zomborszky Jáuos, ifj. Zomborszky János, Hrenkó János, Barzó István, Garay Istváu, Cseh Liszló, Jánóuzky Mihály, ifj Szekeres János, Garay Mihály, Garay József, id. Nagy Mihály, ifj. Nagy Mihály, Thaisz Károly, Palatitz Bála, N»gy Gáza, Pintér István, dr. Weimann Leó, Tester Lijos, Tskök Lísiló, Ferlicska Rezső, Iuczédy Lajos. * * Kossuth Lajosnak, hazánk legnagyobb fiának a haza földében örök nyugalomra tétele emlékére a helybeli két testvér protestáns egyház elöljárósága f. évi ápril 8-ikán az ev. ref. templomban d. e. 10 órakor gyászisteni tiszteletet rendez, melyre városunk hazafias polgársága tisztelettel meghivatik. Kelt Nyíregyházán, 1894. márczius 31. A két prot. egyház elöljárósága. * * * A helybeli kaszinó is képviselteti magát a temetésen ós pjdig a küldöttség tagjii lesznek Meskó László dr. elnök vezetése mellett Somogyi Gyula, Trajtler Soma dr., Mikecz János, ifj Bodnár István dr. A küldöttség szombaton diszes koszorút hilyjzett a ravatalra a kaszinó ueveben. — A választmáuy ezenkívül a legközel ebbi közgyűlés elé ajánlatot terjeszt a Kossuth szoborra leeudő adakozás tárgyában. * * * A polgári olvasó egylet részéről L-íffier Sámuel elnök ós Pazár István vauuak kiküldve, kikhez az egyesület több tagja csatlakozott. * * * A nyíregyházi kereskedők társulata folyó évi április hó 1-rd hirdetett közgyűlését a nemzeti gyászra való tekintettel április 8 ikára hilasztotta, s a nagy halott emlékének jegyzóköuyvi megörökítését ós a c«aládhoz részvétirat küldését határozta; a gyászisteuitiszteleteken testületileg vesz részt ós e végből április 1 ón d. e. 10 órakor gyűlnek össze a tagok az egyleti helyiségükben. Továbbá a szobor-alap javára a kereskedők körében gyűjtést rendezett, mely alkalommal következő adományok folytak be : A kereskedők társulata 25 frt, Glück Ignácz 2 frt, Windt, Fisch ós Társa 2 frt, Czukor él Hegedűs 2 frt, Rosenthál Gábor 1 frt, Preisz Adolf 1 frt, Piriuger János 5 frt, Tahy Istváu 3 frt, Hauff jl Lijos 2 frt, Hibján Gyula 2 frt, Tirczali DJZSÓ 2 frt, Ruzsonyi Testvérek 2 frt, Linhoru Siudor 1 frt, Pavlovits Imre 2 frt, Raich 1 frt, Fest Liszló 3 frt, Fórster Korúéi 1 frt, Wdisz Farkas 1 frt, Dreuyószky Klroly 1 frt, Grünberger Eidre 2 frr, Friss Lijos 1 frt, Ungár Lipót 2 frt, Török Peter 5 frt, Lóvy és Goldberger 1 frt, Stern Jenő 5 frt, H'ffinanu Adolf 1 frt, Groszmaun Samu 1 frt, Guttmann Henrik 1 frt, Kovács Gyula 2 frt, Gyurcsány Ferencz 2 frt, Wassermanu Simuel 1 frt, Klein Hermán 1 frt, Pollatsek József 1 frt, Jakobovits Adolf 1 frt, Surányi István 2 fri, Csapkay Jenő 5 frt, Audre Gyula 5 frt, Biau Mór l frt, Herei Aurél 1 frt, Kardos Sanu 1 fit, Marsalkó Lajos 1 frt, Schlesiuger Miksa 2 frt, Fleiner Lajos 1 frt, Orlai és Havai 1 frt, ifj. Lipták Dániel 1 frt, Blumberg József 2 frt, Reich Benő 2 frt, Licht.-chein Miksa 1 frt, Kreisler Simon 1 frt, Katz József és fia 1 frt, Schvarcz Adolf 1 frt, Salzberger Miksa 1 frt, ifj. Eugleuder Ignácz 1 frt, ifj. Hibjáu Dániel 1 frt, N. N. 1 frt, Gyurcsány Irón ós Jolán 1 frt, Gyurcsány József 50 kr., Nádasy Kálmán 1 frt, Kövér Gyula 1 frt, Gro3z L. H. 5 frt, összesen 127 frt 50 kr. Az izr. templomban 11 '/a órakor tartandó gyászisteci tiszteletre nézve Baruch Arnold hitközségi elnök a reud fentartása érdekében mibden intézkedést megtett. Az ág. ev. templomban tartandó gyászisteai tisztelet bevégzése után az egész közönség átvonul az izr. templomba, melyet a hitközségi elnök mély gyászpompával diszittetett. föl. oly tehetetlen négy ifjúra nézve, kiket egy megyei hajdú is elkísérhetett volna a' börtönbe, a Közbátprság bizonuyal megnem kívánta, hogy katonai erő halfcnáltassék, mit törvényeink csak külső ellenség ellen állítottak. — A Küldöitsóg iránt teljes reménnyel van, hógy Ő Felsége, ki minden egyes alatvalóját is kihalígilja, BarsVmgye képviselőnek a' kihalgatást megtagadni ji&m fogja; m«rt ez törvény által biztosítva van. Mondják ugyan: Ő Exctiája a' Fó caucellár azon ellenvetéssel ólt, hogy meg az Országos küldöttségek is előre Szabadságot tartoznak kérni a' Fejedelem előtti megjélenhetésre, de ellenvetése hibás, mert az Országgyűléíé ha Küldöttséggel akar Ó Felségéhez járulni (:i'mi különben is többnyire csak tisztelkedésileg történik:) kttronát sem kért, vagy kérhet engedelmet arra, hogjr ttí tehesse, hanem miután küldöttségét kinevezte, az illedelem szabályainál fogva csupán az iránt tudakozódik: hogy mikor esik alkalmasan Ó Felségének a' Küldöttséget elfogadni. — k szónok tehát a felírást, a Küldöttséget 's a' Cancelláruak Írandó levelet pártolja. Simonyi Elek t. b. 3 4) ellenben helytelennek mondá azon magyarázatot, mellyet a' Fó ügyész az 1805. törvényre tön: mert igv a' törvény nem minden esetekre vólna alkalmazható 's ha p o. egy egész megye esnék Felségsértési vád alá, miként lehetne azt katoaai hatalom nélkül börtönbe tétetni. Lipovnyiczky Vilmos Fó Jegyző 3 5) ekkóu szóllot: hol az igazság nem kedveltetik, hol a törvények szorosan meg nem tartatnak oda folyamodni, segedelemért vajmi keserűre esik a' nemes lélekaek, de még keserűbb látni, hogy az, ki a' törvényt megszegi 's hatalmaskodást követett el, folyamodás után nem az igazságszolgáltatás szentségével, hanem tisztének hatalmával lép fal, ós még pirongatásokkal javítgatást, oktatást aífectálgat. — '8 íme ez mostani helyzetünk, sőt több ennél is, mert a folyamodók, a hódolólag esdeklők még ") Kormánypárti. Erre az ellenzéki hazafias hévvel mindott beszédre különösen felhívjuk az o'vasó figyelmét.
