Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-01 / 13. szám
„IN Y I R V I ÍJ É2 K"' Kossuth temetése. Tizedik napja, hogy Kossuth Lajos meghalt! Holnap már magyar földben fog megpihenni! Abban az édes hazai főidben, melyet nemzeti vagyonná Ő szerzett meg a magyarnak! A hányan ott leszünk: faluk, városok, vármegyék népe ezen a temetésen: százezernyi helyéről ennek a magyar hazának, egy-egy hantot viszünk a Kossuth Lajos sírjára. Vértől, könytől ázott földet, amiből magyar nemzetté lett ez a nép, az (3 szava által. Milyen édes, milyen nyugodalmas lesz pihenése e hantok alatt! Milyen könnyű lesz néki ez az ntolsó nagy teher! Az édes, imádott haza földjének a terhe, mely az Ő lelke által megtermékenyült. És lelket adott, az Ő lelkével embernek, aki születik ezen a magyar földön, hogy mind a mennyi tudja meg, hogy ember, és érezze, hogy magyar! Kossuth Lajos az 1802-dik esztendőben született, de 1894-dik év április hó 1-sején csak az ő haló porában is milliók által áldott testét temetjük el a magyar főváros nagy temetőjének kriptája alá. És épitünk föléje mauzoleumot, kőből, érczből valót, századokra állót, maradandót; ihletett magyar művész vésője szobrot állit: Kossuth Lajos lelke mind ez emlékeknél tovább fog élni! Mikor a mauzóleum kövei sírja fölött elporlanak, mikor, ami ez alkotványban érez volt, oxidálódva, összeomlik; mikor a szobor, amit az egész magyar nemzet az 6 halhatatlan emlékének állit, elkopva, elenyészik: a mi dédunokáink szivében is élni fog a Kossuth emléke. Akik ma ép erővel és észszel, az elmúlt idők történelmének ismeretével nézzük és látjuk ezt a végére hanyatló századot, bízvást tanúságot tehetünk az Ő eszméinek nagysága és igazsága felől. Az ő testének, testi érzékeivel látó szemeinek nem adatott meg — bár hosszúra nyujtá Istennek kegyelme földi életét — hogy meglássa hirdetett igazságainak megvalósulását. De — amire Kossuth Lajos olyan sokszor hivatkozott — a történelem logikája bizonyítani fogja, hogy néki volt igazsága! E nevezetes órák alatt tegye rá valaki a kezét a magyar nemzet jobb kezének pulzusára. Ilyen alkalom erre ritkán adatott! Politikusok, diplomaták megérezhetik, meg is számlálhatják a magyar nemzeti vér érlüktetését. Tíz millió ember, — enuyi legalább is — vérének egyforma verésével egy és ugyanaz: mind magyar! ^A NYÍR VIDÉK TÁHOZÁJ A* Törvényhatósági tudósítások. Kossuth Lajos levelezése. XVIII-ik Levél. Pest Febr. 26-án 837. (Foglalat: A' Barsi gyűlés részleteinek folytatása, a' Barsi és Ztlai Küldöttség Bécibe, Zala ujjolag felirt az ífiak üjyébeu ») egybeköt™ a' Bzóllás szabadságával. Barsb^la' Törvh. tudis. Tisztválasztás. Magyar Felírás iránti végzések. Zemplénnek Restaur. szabályai részletesen. Zala, Sjrnogy a' Törvh. tud)»it. megrendelik.) Folytatása a barsi gyűlésről előbbi levelemben magkezdett tudósításnak. Balogh T. b. 1) után szóllott Jeszenszky Károly kir. Tanácsnok. 3 Eddig „úgymond" a' T. Rendek csak felgerjesztő beszédet hallottak, én hideg vérrel kívánok a' tárgyhoz Bzóllani, ut coutraria iuxta se posita magis elucescant, 1) előrebocsátváu tehát azon elvet: hogy ó alkotmányunk szerónt a' Királyt a' Kormáuytól el nem külöaözheti; kérdést tőn, váljon mik hát azon élesen panaszlott sanyargatások, miket az elfogott ifiak szenvednek? kinek ágya van, az alhatik; kinek világossága van, az lát, 's kinek egy ezüst forintja van naponként, az nem c<ak uem éhezik, sót kényelmesen költhet. Már pedig köszönettel tartoznak Ő Felségének, ha egy olly társaságot, melly alkotmányunkat felforgatni, a' legszelídebb dolgot legháb jrodottabnak mutatni, a szegény nemes embert mindenéből kivetkez'etni, ősi szabadságunkat, 'a Fejedelmünk székét aláásni töreke') Lovasiy László, Pulszky Fereucz és Vukovics Sibő jurátusokat, kik a pozsonyi diétán összegyü't rármegyebeli fiatalság hangadói voltak, a kancillar parancura békés otthonaikban fegyveres eróval elfogták és börtönbe v -tettéit. Ezeknek az ifjaknak szabadlábra h:lyezését s-.orgalmizták a vármegyék Feliratokka', tót Pest-megye deputicót is küldött érdekükben a királyhoz, d; ez a küldöttség a király szine elé nea juthatott. Ez a körülmény csak tetézte a nemzeti sérelmet. ') Táblabíró. *) Kormánypárti. ') Hogy az ellentétek egymás mellett jobban kitüajenek. Ez a tíz millió ember, mély gyászba borulva Kossuth Lajos ravatalánál, az Ő ólom koporsóba zárt holtteste fölött, az élete kilenczvenkettedik évében, a természet bölcs rendelése szerint meghalt Kossuth Lajost: az embert siratja; aki halandónak született, így hát meg kellett halnia. Aki azonban Kossuth Lajos volt, az 0 lelke, aki nekünk, ahányan magyarok vagyunk: zászló, épen olyan mint a nemzeti lobogónk, a trikolór: az nem halt meg, mert, ahogy Ö mondá: holta után fog élni és munkálni közöttünk Régi tanítása már ez a történelemnek! Kossuth, aki egy maroknyi nép testéből kiválva, óriásnak született, nagy szabású egyéniségének arányai szerint fejlesztette a magyar nemzeti állam határait. Magyarország geográfiai területéért sok és nagy harezokat vívott a magyar. De, hogy ez a föld az édes haza földje, és, hogy — akik ezen a földön élünk — ezt a földet szántjuk verejtékkel, védelmezzük vérünkkel, mint ahogy a nemzeti vagyont védelmezni, művelni, gyarapítani szokták : hát a nemzeti öntudatnak ezt a közös érzését a magyar népben Kossuth Lajos fakasztotta meg. Hogy Magyarország hazája annak a népnek, mely róuáit, hegyeit lakja: ezt Kossuth Lajos csinálta Ezért nevezi „Kossuth apánkénak őt a mi népünk. Az a tősgyökeres magyar nép, mely Európa népei között a legkonzervatívabb. Ennek a konzervatív magyar népnek, összes törekvéseivel, mely benne öntudatlanul élt, minden gondolkodásával és eszményeivel véréből cseppentett képviselője volt Kossuth Lajos. Ezért lett Ő a legnagyobb! A történelem nem tűr hazugságokat. Eseményeinek logikája szerint salak, söprű a szin-bortól elválasztatik. Kossuth Lajos 1837-től máig és — az 0 halhatatlan emlékének munkája szerint beláthatatlan jövendőjéig következendő időknek, egy nemzeti ideál minden törekvéseinek a képviselője. Ennek, a magyar történelem ilyen magasztos alakjának bár milyen viszonyok között is emléke meg fog maradni. Zászló lesz-e neve, csata-kiáltás? Avagy szép nemzeti legenda, melyet megvalósult törekvéseink örömei között fognak kőltőinkénekelni ?! Az a mai generáció vezetőinek bölcseségétől függ ! * * * Kossuth Lajos holtteste, ahogy Olaszország földjéről haza hozva, a nemzeti muzeum oszlopos csarnokában ravatalon, kiterítve fekszik; dett, a legsötétebb börtönbe dugatná.') — A' mi pedig a' Kir. Tábla eljárását illeti a' szólló Tanácsnok ezt is törvényesnek vallja, mert a' hasonló esetekben divatozott szokással megegyezik, nílunk pedig a' gyakorlat is törvény erejével bir. Aztán nem is igas, hogy »' levata 's proelamata 6) titokban történt (?) sött inkább a jurátusok mondván „hagyjuk itt az ördögadtát, menjünk kávéházba" — pijkosságból a' proelamatat ki uem halgatták (?) Ds különben is ha van némi sérelem a' dologban, annak orvosoltatása nem Birs Vgyéi'; illeti. A' szónok tehát a' felírást szükségesnek nem látja. Rudnyánszky t. b. ellenben a' Balogh indítványait pirtolva pzillott, élesen 's csípősen — a' felolvasott udvari választ a' Bécsi oligarchia 8; utálatos koholmányának az e' tárgybani kormánylépéseket pedig a' förtelmes ab3olutismust közelitóknek nevezi, 's újra megujra törvénytelennek kiáltotta. Továbbá a' Kir. Táblát illetőleg a' Magyarok Istenéhez kérdést töa, ha lehet e' a' nemzet bizodalommal azon Tribuuál 9) iránt, mellynek olly tisztán, olly szeny nélkül kellene a' világ előtt állani, mint az Istenségnek, 's melly 'e helyett hitszegőnek mutatkozik? 0 hiszi, és vallja, hogy illy törvényszékhez bizodalommal nem lehet. Végre G.\ Pálfy Cancellárra 1®) nézve ugy nyilatkozott, hogy ön szája vallotta törvényellenes tetteiért Fidelis keresztnevét infidelisre") szeretné változtatni, mert a' ki hütelen a törvény iránt az nem lehet hive Ő Felségének; 6s azért utasításul is kívánta adatni a' felírást a' Bícsbe viendő választmánynak, hogy a' Kir. audientia megnyerésére minden illendő 's czélszerü lépést kövessen el, de a Fő Cancellárhoz menni semmi esetre se merészeljen. Kívánta ») Az ifjúkat avval is gyanúsították, hogy titkos forradom' tírsulatot alakítottak. «) Perelókészités s a per fölvétele. 7) Vármegyét. 8) Kényuralom. 9) Itélóbiróság. ") Palffy Fidél gr. volt a kanc-llár ekkor, aki megtagadta, hogy ó magyar s magát osztráknak vallotta. ") Szljáték. Fidél = hüié„'ej, infililis = hü.ba. a nemzet gyásza, ami igazi gyász és nem csinált: az imádság, amit az írni, olvasni sem tudó, földhöz ragadt utolsó szegény magyar paraszt imádkozik Kossuth Lajosért, aki őt barombóUmberré tette; harangok zúgása, ahány harang Isten dicsőségére van Magyarországon; gyászlobogók, amik falvakban, városokban lengenek: mind ahányan vagyunk magyarok Téged gyászolunk: Kossuth Lajos! és mind ahányan vagyunk, erős a mi bizodalmunk, hogy — miként Te is mondád: ^ élni és munkálni fogsz ezután is közöttünk! Ez a Te halhatatlanságod! A vármegye részvéte. A mult szombati rendkívüli közgyűlés megállapodása szerint Szabolcsvármegye közönsége Kossuth Lajos fiaihoz részvétirat, Turin város közönségéhez pedig köszönő irat intézését határozta el. A Kossuth Lajos fiaihoz intézett s alább egész terjedelmében közlött részvétirat igazán remek szövegét Mikecz János vármegyénk főjegyzője irta. A részvétirat igy hangzik: Részvétirat Kossuth Ferencihez és Kossuth Lajos Tivadarhoz. Nagyságos úr! Mai napon tartott s csakis az országos gyász folytán összehívott rendkívüli közgyűlésünkben megrendítő fájdalommal és mély részvéttel fogadtuk főispánunknak azon bejelentését, hogy az 1848 iki uj állami élet forrását képező törvények megteremtője, a szabadság, egyenlőség és testvériség önzetlen apostola, Magyarország újra alkotója, az Önök- és a magyar nép édes atyja, Kossuth Lajos, folyó hó 20 4n, Olaszország Turin városában elhalálozott. Nem kísértjük meg, halvány szavakkal ecsetelni az elköltözött nagy lélek csudálatra méltó szellemi erejét, tudásának, tapasztalatainak óriási kincs halmazát, erélyének, kitartásának törhetetlen voltát, érdemeinek szivünkben viselt. sorozatát, önzetlen hazafiságit, mely egyedül volt indoka minden tetteinek, lelkesült szabadságszeretőt, mely nagy lelke felett a hitbeli vakbuzgóság következetességével és kérlelhetetlen szigorával uralkodott. Óvakodunk gyarló szavakkal fejezni ki a csapás óriási voltát s a fájdalom mélységit, mely nem váratlanul jött s mégis kétségbeejtő elhalálozása folytán mindnyájunkat lesújtott. A veszteség legközvetlenebbül minket ért, a magyar nemzetet! Az ő nagy lelke fényes napja volt egy világteremtő eszmének — a szabadságnak, és e nap bár termékenyebb, kiesebb tájékokra hinthette volna sugarát, összes fényét, összes melegét csak mireánk árasztotta ki, sőt pazarolta el; az ő legendaszerü alakja benne volt e nép kicsinyének és nagyjának szivében, népdalaiban szájról-szájra járt, társadalmi éB családi összejöveteleiben, mintegy meghívott és szívesen látott vendég ott ült és uralkodott az eszmék és lelkek felett, szívének minden dobbanása, agyának minden gondolata továbbá a' Felírásban Ő Felségét megkérni, hogy a' gonosz tanácsokat adott latin infidelis Cancellárt, nehogy idő jártával a' Királyt és a' hazát nagyobb zavarba hozhassa, fényes hivatalából mellyel viszszaélt, előmozdítani, &' helyébe oly férfiút nevezni méltóztassék, ki a, magyar törvényt alaposan értvén, ahoz hűséggel is vi seltetik. — Egyébiránt az 1507. 7. értelembeni szabad előadánt illő helyre 's időre feltartván a' Cancellárnak Elnökileg irandó levelet, 's a' Kir. Tábla némelly tagjai elmozdításának sürgetését is pártolá. Majthényi Rudolf. F. sz. b. ,; !) és Sebettény Ignáct t. b. az indítványokat szinte pártolták. — Az ejső megjegyzette, hogy nincs, nem is lehet M. Országban oly eset, mellyben az ügyvédi szabad választás valakitől megtagadtatnék. A' második pedig az udvari válasz iránt adván elő némi észrevételeket, többi között annak az editióját, vagy külső alakját is törvénytelenül itilte. Mert az 1542: 42 cz. megengedi ugyan, hogy a' magános törvényi tárgyakban resolutió 1 3) nélkül is expediálhat &' Cancellár, de ezen engedelem publicisticus") tárgyakra ki nem terjed, 's az 1638: 16 egyenesen meghagyja, hogy a' Cancellár minden tárgyat Kir. resolutio alá terjesszen. E« itt meg nem történt, sőt a törvénytelenséget még azzal tetézte Ő Exctiája, hogy kihallgatás 's itilet nélkül egy megyét rosszallással '* feddéssel illetni bátorkodott. Ezt addig, mig az lő Rész 9-ik 411'*) itileten kívül még a' Fejedelem sem tehetné, miként meri hát a' Cancellár, kinek mi .úgymond a' szónok az Országgyűlésen Ulászló 6-ik Decret. 7 ik cz szerint birái vagyunk, inprobátiok 1 6) által alapos törvényeinket olly durván sérteni, 's a' megyék alkotmányos méltóságát gázolni? mi a' sértést nem tűrjük, nekünk azt tűrnünk nem lehet. Ő Exctiája holmi dictatorí «) Főszolgabíró, ó ii, mint az előtte él utána eiólók ellenzéki. > 3) Királyi beleegyezés. i ") Itt közjogi értelemben használtatik. , s) T. i. a magyar köznemesek törvényes kiváltságai él szabadalmi érvényben s tiszteletben tartatnak. ") Hem bizonyítások. Folytatása aa I. m*TUEÍ«t»»
