Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-12 / 7. szám

„IN V t lí V I I) É K" 12622. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A ni kir. belügyminiszternek a vizsgáló birák mű­ködése ügyében 88446/92. sz. alatt kelt körrendeletét megfelelő alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1893. február 6-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 88446/11.—3. sz. Magyar királyi belügy­miniszter. Körrendelet valamennyi törvényhatósagnak. A magyar királyi igazságügyminiszter úr folyó évi október 20-án 4856. E. sz. a. kelt körrendeletével az 1891. XVII. t. cz.-nek a vizsgáló birákról szóló 33. §-át életbe lép­tetvén, 1893. január hó 1-től kezdve a kir. törvényszékek által első fokon elbírálandó büntető ügyekben az illetékes tőrvényszék vizsgáló bírája teljesiti a vizsgálatot, (előnyo­inozást, elővizsgálatot, részletes vizsgálatot). Ezen kívül a vizsgáló bíró foganatosítja más hatóságok megkeresésére a törvényszék székhelyén vagy a központi járásbíróság területén eszközlendő vizsgáló birói teendőket. A vizsgálat teljesítése azonban fontos czélszerüségi okokból a tör­vényszék által a területén (de nem a székhelyén) lévő járásbíróságra bízandó. A nevezett miniszter úr a vizsgáló bírói intézmény életbe léptetésével egyidejűleg a magyar bíróságok részére uj büntetőügyviteli szabályokat is bo­csátott ki. Ezen intézkedések, tekintettel a büntető eljárás és a közrendészet közti szoros kapcsolatra, bizonyos tekin­tetekben a közigazgatási hatóságok közreműködését fel­tételezik. Nevezetesen a vizsgáló birák tevékenységétől csak úgy várható kedvező eredmény, ha azt a közigaz- ­gatási hatóságok s ezek közegei valamint a csendőrség készségesen támogatják; a büntető ügyviteli szabályok 28. §-ának abbeli rendelkezése pedig, hogy a bűnvádi feljelentést tevő személyek azonossága lehetőleg tisztába hozassék, hasonlókép csak akkor számithat sikerre, ha a bűnvádi feljelentések elfogadására jogosított közigazgatási hivatalnokok és közegek hasonló módon járjanak el. Fel­hívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy a területén lévő közigazgatási hatóságokat, szolgabirákat és községi elöljáróságokat, illetve a rendőrkapitányokat az ujabban szervezett vizsgáló birák hatáskörére ligyelmeztesse, meg ­kereséseik kézséges teljesítésére, valamint általában műkö­désük kitelhető támogatására utasítsa, végül arra kötelezze, hogy bűnvádi feljelentések felvétele alkalmával (ameny­nyiben erre hivatvák) a panaszt tevő személyazonosságát lehetőleg tisztába hozzák, vagy ha a panaszt tevő előttük ismeretes, az erre vonatkozó megjegyzést a feljelentésről szerkesztett jegyzőkönyvbe, vagy jelentésbe felvegyék. Budapesten, 1892. évi deczember hó 2-án. Hieronymi. kedések a lótenyész-intézetek vezető közegei által sajat hatáskörükben teendők meg és hajtandók végre, azonkívül saját szakközegeik (de csakis állatorvosok és nem gyógy­kovácsok szakvéleménye alapján és az említett szabályok szerint: a) megállapítandó a betegségnek szórványos vagy járványos volta; b) szerkesztendők a felvételi jegyzőkönyv és járvány táblák; c) megállapítandó a járvány megszű­nése és d) elkészítendő a végjelentés (188S. évi 40000. számú rendelet 124. és 125. g-a). Mindezen jelentések az illető állatorvos által az előirt minták szerint két-két példányban állitandók ki, és az intézet vezetőjének látta­mozása után az egyik példány az illetékes 1. fokú köz­igazgatási hatóságnak (főszolgabíró, rendezett tanácsú vá­rosokban a polgármester, törvényhatósági joggal felru­házott városokban a rendőrkapitány) küldendő meg, a másik pedig a rendes szolgálati uton hozzám terjesztendő fel. Ezenkívül a lóállományban előforduló ragadós beteg­ségek fellépéséről az 1889. évi 62G36. számú körrende­letem értelmében a betegség helyén vagy annak környé­kén legközelebb állomásozó katonai állomás parancsnokság is értesítendő. 3. Kötelesek végül a lótenyész-intézetek szakközegei minden év január 15-én a kerületi állami állatorvossal az illető lótenyész-intézetre vonatkozó mind­azon adatokat közölni, melyekre a kerül, állami állat­orvosnak évi jelentése elkészítéséhez szüksége van. (Állami állatorvosok részére kiadott szervezési és szolgálati sza­bályzat 17. §-a). Esetleges félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezen körrendele­tem csak olt bír érvénnyel, a hol az állatállomány rend­szeresített állásra kinevezett állatorvos állandó felügyelete alatt áll, tehát az egyes községekbe kihelyezett állatok (fedeztetési állomáson levő mének stb.) között előforduló megbetegedési és elhullási eseteknél az állategészség-ren­dőri intézkedések elrendelése és végrehajtása a közigaz­gatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Budapesten, 1893. január 12-én. Bethlen, s. k. arcza hosszúkás, ruházata: fekete báránybőr sapka, egy posztó ujas, szürke posztó harisnya és csizma foglalkozása: asztalos órákat is javít, eltűnésekor viaszas vászon tarisz­nyájában borotvája egy kis kalapács és harapófogo volt. Felkérem a tekintetes társtörvényhatóságot, hogy nevezet­tet hatósága területén köröztetni és feltalálása eseten engem is értesíteni szíveskedjék. Sz.-Udvarhely, 1893. január hó 22. Ugrón János, alispán. 10098. K. ~ 1892. 133. K. 1893. 367. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nagykállói járás főszolgabirájanak 189/93. szám alatt kell jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1893. január ho 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 189,1*93. K. X.-Kallói járás főszolgabíró ­ságától. Körözvény. Simon Pál cselédügyi kihágásért 10 frt birságra s behajthatlanság esetén 5 napi elzárásra jog­szerüleg marasztalt cseléd Balkány községből hol a mult évben lakolt ismeretlen helyre távozván, tartózkodási helye avagy az arróli tudomás a n.-kállói járás főszolga­biróságával tudatni. N.-Kálló. 1893. január S. Zoltán, főszolgabíró. 269/1893. kat. Szabolcsvármegye nagykállói Vll-ik sorozó járásában 1872. év folyamán született teljesen ismeretlen védköte­lesek: Bakna Gyula, Balázs Sándor, Biró Mihály, Fulajtár János, Fülöp András, Havrilla Bazil, Ignát János, Illés János, Jakubovszki József, Katona József, Keresztesi La­jos, Krajcsovics János, Kondás István, Koós László, Ko­vács Mihály, Kruliczki András, Kusnyerik János, Lencsés György, Lipták János, Mazglár György, Makranczi András, Meleg András, Muszka László, Nagy Fái, Osikovszki Jó­zsef, Perhundi Imre, Bádi Gábor, Bézmüves Ferencz, 'Buha Sándor, Sinka István, Seczlen Mihály, Stancz Bar­nabás. Szabó András, Szabó Gyula Ferencz. Székelyhídi Sándor, Tasi György, Tóth Péter, Tarnóczi József, Urgyán Mihály, Vas András, Veisz Bernát, Veisz Lázár Hersch. Zoltán, főszolgabíró. 795 . K. Í893. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 59365/82. számú körrendeletének másolatát tudomásvétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. január 24. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 59365/92.—II. sz. Körrendelet valamennyi m. kir. ménes parancsnokságának, m. kir. állami méntelep parancsnok­ságának és m. kir. állami ménes birtok igazgatóságának. A m. kir. állami lótenyész intézetek állatállományában előforduló betegedési és elhullási esetek alkalmával az egyes intézetek által követendő eljárást, illetve az ilyen esetek bejelentési módját egyöntetűvé kívánván tenni, és ezzel kapcsolatban az álletegészség-rendőri szolgálat kö­rébe tartozó egyes intézkedések megtételével a lótenyész­intézeteket szándékozván megbízni, az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t. cz. alapján követke­zőket rendelem el: 1. A lótenyész-intézetek állatai között előforduló nem ragadós betegedési esetek (1888. évi VI. t. cz. 24. §.) sem a községi elöljáróságnak, sem pedig más közigazgatási hatóságnak nem jelentendők be. Ezen ren­delkezésem természetesen nem szünteti tneg azon régebbi intézkedésemet, hogy nagy értéket képviselő, kiválóbb példányok (pld. telivér lovak) megbetegedése, mint az eddig is történt, hozzám haladéktalanul bejelentendő. 2. Ragadós betegség fellépése esetén az 1888. évi VII. L. czben, valamint annak végrehajtása iránt kiadott (1888. evi 40000. sz.) vagy kiadandó rendeletekben az illető i agadós betegségre nézve előirt állategészség-rendőri intéz­Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kitüntetési jelvények használatára és visszaadására vonatkozó 5102/1893, eln. szám alatt kiadott belügy­miniszteri leirat másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. január 10. Miklós László, alispán. (Másolat.) 133/1893. K. számhoz. 5102 sz. rn. kir. belügyminiszter. Méltóságos úr! Az ő Felsége személye körüli m, kir, miniszter urnák f. hó 15-én 3 104 szám alatt kelt közleménye szerint a svéd királyi arany érem — alapszabályszerűleg a kitüntetett egyén tulajdonává válván, ezen egyén elhalálozása után — az illető örökösök által vissza nem adandó. Erről méltóságodat tudomásvétel és a vármegye területén lévő érdekelt hatóságok megfelelő utasítása végett értesítem, egyúttal pedig ugyancsak e czélból közlöm a mellékelt jegyzéket is, melyből azon államok kivehetők, melyek saját kitüntetési jelvényeik visszaadását nem követelik. Fogadja méltóságod tisztele­tem nyilvánítását. Budapesten, 1892. évi deczember hó 26-án, a miniszter helyett: Andrássy s. k. államtitkár. Méltóságos Kállay András urnák Szabolcsvármegye fő­ispánjának Nyíregyházán. XJell. Jegyzéke azon .külföldi rendjeleknek, melyek a tulajdonos halála után viszsza nem adatnak: I. A gyémántos rendjelek. 2. A franczia rendjelek. 3. Az orosz rendjelek. 4. A brazíliai rendjelek. 5. A török rendjelek. 6. A perzsa rendjelek. 7. A tuniszi rendjelek. 8. A portugali rendjelek. 9. Az olasz rendjelek. (Az Annunciata rendjel kivételével.) 10. A spanyol rendjelek. (Az arany gyapjú III. Károly rendjel nyakláncza és a nemes nők rendjelének keresztje és szalagja kivételével.) A bajor királyi katonai érdemjelek. 13. A katonai érdem keresztek általában csakis bírósági elitélletés esetében adandók vissza. A hív. másolat hiteléül: Kertész Bertalan, főispáni titkár. (P. II.) 11161. K. „ , , , . , ~18íT> Szabolcsvarmegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszternek 67850 92. számú leirata szerint ismételve merültek fel panaszok úgy a posta igaz­gatóságok mint az egyes hitóságok részéről, hogy egyes hatóságok a hivatalos levelek czimzése és a pénzek postára való feladása, illetve az utalvány kiállításánál, az ennek szabályozása tárgyában az 1890. évi 10131 szániu belügy­miniszteri körrendelet intézkedéseit be nem tartják; meg­elégedéssel nyilváníthatom, hogy e tekintetben a vár­megyénk területén lévő hatóságok által hozzám panasz nem érkezett, s igy abban a hiszernben vagyok, hogy a jelzett körrendelet intézkedéseihez alkalmazkodnak is. és éppen azért, hogy a már jelzett miniszteri utasításban foglalt intézkedések továbbra is mindig szem előtt tartat­nak; újólag figyelmeztetem az elöljáróságot, hogy ezen miniszteri körrendeletet az 1890. évi julius hó 14-én V719/90. K. számú felhívásommal a „Nyírvidékben" köz­hírré tétettem. Nyíregyházán. 1893. január 31-én. Miklós László, alispán. 1172. K. jgg 9 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Udvarhelyvármeg' e alispánjának 12S6/93. számú megkeresését szabályszerű nyomozás és esetleges intéz­kedés végett oly meghagyással közlöm, hogy eredmény esetén Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illető járás főszolgabíróik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1893. január 30. Miklós László, alispán. (Másolat.) 1280 1S93. alisp. sz. Udvarhely vármegye alispánjától. Valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. A felső-rákosi barviznél lakó Sütő Jánostól öcscse Sütő István süketnéma mult évi deczember 27-én Felső-Bakos községbe bement s azóta vissza nem tért s tartózkodási helye iránt eszkö­zölt puhatolás eredményre nem vezetett. Eltűntnek személy­leírása: közép termetű 50—52 éves, haja és szakálla szürke, bajusza gesztenye, szeme kék, orra, szája rendes, Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 68374/92. számú rende­letének másolatát, valamint a jelzett rendelet mellékletét képező mindazon czégek, egyletek, intézetek összesített névjegyzékét tartalmazó kimutatást, melyek a magyar korona országai egyesitelt czímerének használatára az 1883. évi XVIII. t.-cz. életbelépte előtt, valamint annak életbelépte után nyert tartományhatósági engedély alapján vagy az udvari szállítói czím adományozása folytán jogo­sultak, szigorú ellenőrzés végett közlöm. Nyíregyháza, 1893. január 25. Miklós László, alispán. (Másolat.) 68373/1—1. szám. Magyar királyi belügy­miniszter. Tekintetes úr! Az 1883. évi XVIII. t.-cz. életbe­lépte előtt vagy annak életbelépte után nyert kormány­hatósági engedély alapján, vagy a cs. és kir. udvari szállítói czím adományozása folytán a magyar korona országainak egyesített vagy Magyarország külön czímeré­nek használatára jogosult czégek, egyletek s intézetek neveit magában foglaló s 1890. évig bezárólag terjedő u. íi. összesített jegyzéket tekintetes uraságodnak hivatalos használat végett azzal a felhívással küldöm meg, hogy — a kiadott czímerhasználati engedélyek ilynemű összefog­lalása és áttekinthetősége folytán az ellenőrzés jelentéke­nyen megkönnyebbülvén, — az 1883. évi XVIII. t.-cz. 9. §-ából folyó és az ugyanezen t.-cz. végrehajtása iránt 50422/883. sz. a. kiadóit utasítás vonatkozó szakaszaiban részletezett felügyeleti és ellenőrzési kötelességének fenti jegyzék felhasználásával ezentúl szigorúan eleget tegyen. Kiemelem, hogy az „összesített jegyzék* függelékekép mellékelve van azon czégek, egyletek és társulatok név­jegyzéke, melyek a czímerek használalára csak bizonyos megszorítással nyertek engedélyt (u. n. speciális engedé­lyek) s hogy ezentúl 10 évi időszakonként az évenként kiadandó jegyzékek a fenti módon összesittetni fognak. Végül egyszersmind a mult (1891.) év folyamán kiadott engedélyek jegyzékét is ide zárom. Budapesten, 1892. évi szeptember hó 14-én. A miniszter meghagyásából: Torkos László, miniszteri tanácsos. (Másolat.) 68374 I—1. B. M. számhoz. Jegyzéke azon czégeknek. melyek a czímerek használatára csak bizonyos megszorítással nyertek engedélyt (u. n. speciális engedé­lyek). 1. I-ső aradi hadász-betegsegélyző egylet, külön czímert kardbojton. 2. Bicskei takarékpénztár, külön czí­inerrel ellátva már kibocsájtott részvényeit a forgalomban megtarthatja. 3. Balassa-Gyarmatí önkéntes tűzoitó egylet, külön czímert egyleti zászlón. 3. I-ső budapesti 1848/49. honvéd aggharczosok betegsegélyző és temetkezési egye­sülete, külön czímert egyleti zászlón. 5. Felvidéki magyar közművelődési egyesület Nyitrán, pecséten külön czímert. 6. Felső-nógrádmegyei magyar közművelődési egyesület, külön czimert pecséten. 7. Groman Dezső pancsovai magyar nyelvterjesztő egyesület, külön czímert pecséten. 8. Országos iparegyesület Budapesten, tagsági okmányo­kon egyesített czímert, pecséten külön czímert. 9. Orszá­gos magyar iskola-egyesület, külön czímert pecséten. 10. Ziegler Károlynak, mint a „Komáromi kalendárium" ki­adójának megengedtetett, hogy a külön czímert ezen naptár évfolyamain használhassa. II. Kocsis Sándor hon­védszázados „Magyar katonai zsebnaptár" czímü könyvé­nek czímlapján az egyesitett czímert használhatja. 12. Lenk Emil és Lenk Gyula soproni lakosok, mini a „Lenk Samu"­féle kereskedelmi czág tulajdonosai, külön czímert magyar származású borok és pótkávé tartályain. 13. Magyar­országi tornaegyletek szövetsége, külön czímert pecséten. 14. Pankota mezőváros önkéntes tüzoltókara, külön czí­mert sisakjelvényül. 15. Privigyei róm. kath. gimnáziumi tápintézeti egylet, külön czímert pecséten. 16. Bózsa Kálmán és neje bpesti könyvnyomdatulajdonos és könyv­kiadó czég arra nyert engedélyt, hogy a „Trattner-féle megbővitett közhasznú nemzeti kalendárium", „Kis képes naplár", „Kleiner Bilder Kalender", és „Maly obrazkovy Kalendár" czímü naptárak évfolyamain a külön czímert, „Fali naptár" és „Wand Kalender" czímü kiadmányain az egyesitett czímert használhassa. 17. Schultz-Volkers II.-Hirschbergi bornagykereskedő magyar palaczkborok czímlapjain külön ,czímert. 18. Szeged" szab. kir. város és vidéke 1848/49-iki honvédbetegsegélyző és temetkezési egylete, külön czímert az egyenruházathoz tartozó kala­pon. 19. Ish. Slitt't et Söhne bécsi borkereskedő czég, egyesi telt czímert, a magyar korona országai területén termett borok czímlapjain. 20. S. Troplowitz et Sohn berlini borkereskedő czég, külön czímert a palaczkok vignet­táin. 21. Zsombolygi lövész-egylet, külön'czímert zászlón és fövegen. A másolat hiteléül: Kováts Sándor,igazgató (Másolat.) 68374/1—1. B. M. számhoz. Az 1891. év folyamán a magyar korona országai egyesített vagy Ma­gyarország külön czímerének használatára engedélyt nyert czégek, egyletek stb. névjegyzéke. I. Mint udvari szállítók mindkét czímer használatára jogosult: 1 Brachfeld Sán­dor és Francziska, mint a „Brachfeld F." budapesti férfi divataru üzlet társtulajdonosai. 2. Kuncz Ferencz, mint a Kuncz József és társa" budapesti vászonkereskedő czég beltagja. 3. Bosenthal Ármin budapesti egyenruha-gyáros 4. Ozv. Saxlehner Andrásné szül. Pelikán Emília bpesti keserűvíz és borkereskedő czég tulajdonosa. 5. Topits Alajos József budapesti gőztésztagyár tulajdonos II A magyar korona országai egyesitett czímerének használa­tára: 1 Fiume. I. hadastyán egylet (a zászlón). 2. Berger, V olk e Lomp zágrábi cognacgyáros czég. III. Maeyar­orszag kulon czímerének használatára jogosultak: 1. Dunán­tul, kozmuvelodesi egylet (az egyleti pecséten). 2. Első budapesti gozmalmi részvénytársaság. 3. Eötvös-alao orsz. tanítói egyesület (a „ecseten)' 4. Mezőgazdaság iparreszvenytarsulat budapesti czég. 5. Nagymártoni ke­MS!taS te ÍZáSl M- A mfs0lat hite,éü! : rolj tatásu a mellékleten ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom