Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-05-28 / 22. szám

,,IN T I R V I D É K.«« .tizenkétszer öltözik, a kormányzó lányát a legfinomabb bársony öltönyben fogji megszöktetni, s a villám csat tokkal borított öltözetben fogja agyon s-ujtani." A mostani „Bouff-is Parisiennes" színházat a Choi­seul Passage-on Cornte alapította az 1827 ik évben The­atre de jeunes éléves" czim alatt s több hírneves szí­nész itt kezdte pályáját. Comte maga ügyes hasbeszélő volt s egyszer a következő kaland esett meg rajta. Egy faluban csatangolva egy nap találkozik egy pórnóvel, a ki disznót hajtott eladásra. Megállította és árát kérdezte a malacznak. „Hatvan frank* — volt a felelet. Mire egy hang, látszólag az állat szájából, közbekiáltott, hogy csak öt frankot ér. A pórnő meglepetve sikoltott fel a váratlan csodán s egy biztost szólított oda a varázsló ellen, a ki — Comteia mutatva — malaczit megbű­völte. A biztos komolyan vette a panaszt, de uem talál­ván magát illetékesnek az intézkedésre, jele tést tett az elöljárónak, a ki viszont magyarázatot kért Com'e tói « alig hihetett füleinek, mikor látszólag ismét a malacz szólalt meg, kifejezvén örömét, hogy alkalma van bomu tatni hódolatát a jeles hasbeszélőnek, Comtenak. E köz ben a faluban is nagy feltűnést okozott az eset, s Comte megragadta az alkalmat, hogy egy tömegesen látogatott előadást tartson bűvészeiéből, melynek dus jövedelmé­ből jutott aztán a malacz megtréfált tulajdonosának is Franczia színészek tudvalevőleg elvándorolnak egész Szent Pótervárig is a hol rendes franczia előadások tartatnak szerződött franczia színészekkel. E:y ilyen érkezett 1840 telén az orosz szókvárosba s a podgyászát vivő muzsik szemeláttára dideregve panaszkodott a hi­degről. Egy órával később a rendőrminiszter elé czitál ták, a ki igy szólította meg egész barátságosan a színészt. — .Kedves barátom! öanek, ugy hiszem, szándéka több évet itt tölteni. Ü3 mielőtt ily fontos lépésre ha tározuá el magát, jó lesz, ha fontolóra veszi, meg fog e felelui önnek az éghajlat? Hi nem, ugy inkább ajánlom, térjen visfza Francziaországba * — „Szabad e kérdenem — felelt a színész — mért érdeklődik exczellencziád oly igen egészségem iránt?" — „Mivel ön már egy uem igen hizelgő megjegy­zést tett Oroszország éghajlati viszonyaira." — „Nem gondoltam — felelt a színész — hogy exczellencziád megrovását vonom magamra, ha azt mond­tam, hogy majd megfagytam. — „Uram, — vágó t közbe komolyan a miniszter, — Oroszországban minden szabad véleményuyilvánitás legszelídebben szólva, eszélyteleu. A dolog magában véve jelentéktelen, de kötelességem volt a legelső alkalommal figyelmeztetni önt a hallgatás politikájára, melynek szi­gorú követése önre nézve csak előnyös lehet." Tiz évi távollét után a színész visszatért Parisba 3 egy társaságban a többek közt előhozta ezt az inczi­denst is. — ,Követted-e a miniszter tanácsát?" kérdezte egyik kollegája. — .Vakon — felelte vissza az — s hogy példát adjak hallgatagságomról, elég, ha elmondom, hogy egy kávéházban minden délután dominót szoktam volt ját­szani, s ámbár a dupla négyes megérkezésemtől elu'a­zAsom napjáig hiányzott, soha sem mertem fölfedezni, hogy nincs ott." Több év előtt egy Havreból Uj Orleansba induló gőzös fedélzetén egy egész franczia operatársaságot szállított, mely az utóbbi város operájához szerződött. Egy reggel, midőn az idő szokatlanul csendes volt, a társaságból többen megjelentek a födélzeten, s próbál gatták hangjokat kedvencz szerepeikben. Ez alkalommal feltűnt, hogy nem kevesebb mint öt tenorista volt kö zöttük, a mi felett nagy volt a vetélytársak haragja. Egyértelmüleg az igazgató elé mentek s felszólították őt hogy adja okát szerződésszegésének, mivel mind egyikök szerződósében az állott, hogy ő lesz egyedüli tenoristája a társaságnak. — „Uraim — volt az igazgató felelete — önöknek nincs okuk érdekeik kijátszásával vádolni engem, a mért a BZükséges elővigyázattal éltem. Mielőtt még egy hétig időznéuk Uj Orleansban, kettő önök közül bizonyo­san meg fog halni sárgalázban, kettő pedig a próbák alatt. Szükségtelen mondanom, hogy a túlélő, bárki legyen is, szerződése értelmében egyetlen tenoristám lesz." III. Napoleon lakadalma napján az operában ingye nes előadást rendeztek, mely alkalommal a Hugenották kerültek szinre, természetesen roppant tömeg jelenlété ben. Egyike ezeknek, egy termetes kofa, nagy tetszéssel kisérte a magánénekeseket, de annál kellemetlenebből érintették a karénekek, ügy hogy egy ily alkalommal egész méltatlankodva emelkedett fel ülőhelyéről és boszusan kiáltott: .Nézd csak, az éhenkórászok mind egy­szerre énekelnek, csakhogy hamarább készen legyenek." Egyszer egy királyi herczeg egy boulevardszinház tagját valami emlékkel akarta meglepni, s elhatározta, hogy egy burnót-szelenczét küld neki. Előbb azonban megkérte a titkárt, hogy tudja meg, vájjon az illető burnótozik-e? A felelet az volt, hogy az ajánlat a leg­nagyobb örömmel fogadtatik. — „Nagyon jó, — mondá a titkár — adja ide lakezimét, és holnap megkapja az ajándékot." — „Ha mindegy önnek, rukkolt ki most fejét vakarva a szmész, — taláu legjobb volna, ha miudjárt a zálogházba küldeué, s aztáu átadná nekem a zálog­jegyet és a mit kapott rá!" Nagy becsvágyról tauuskodik a következő adoma a frauc/.ia sziuószéletből. Harmiucz negyven év előtt a a Cirque 0 iinpique valami látványos darabot adott gyakran melynek czime ez volt: Zazezizozu, s egy dominó játszma fordult eló benne, meiyben miudeu követ egy-egy kardalost személyesített. Az első próbán egyikök keserű igazságtalanságról panaszkodva lépett az igaz­gató elébe. -• „Nos mi baj? — kérdezi ez. — ,Ah uram! Ez már igazán botrány, a mint velem bánuak; itt van egy tejfeles szájú suhauCí, a ki csak a mult héten szerződött s már a dupla hatost osztották neki, holott engem, a ki husz éve vagyok a sziuháznál csak a dupla semmire érdemesítettek." Sokkal finomabban nyilatkozik a színész becsvágya a hires Richel kisasszony levelében, a melyet egy drámabitálóhoz irt. „Kedves barátom! Mellékelve küldök egy páholy­jegyet a mai előadásra Ha eljön, igen jól fogom játszani Cimillet (a Horátiusokban), ha pedig nem, nem, azzal boszulom meg magamat, hogy még jobban játszom, hadd bánja meg, a miért nem fogadta el meghívásomat. Rachel". GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893. május 27-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kü) 2 40 bejegyzett árak. Marha bús 1 > — 56 Buza 100 kiló 8 50 8 80 Borjú húí 1 > -.56 Rozs 100 > 6.60 6 80 Sertés hús 1 > -.52 Árpa 100 » 5.50 5.70 Juh hús 1 > -.86 Zab 100 » 6 40 6 60 Háj 1 > KukciriczalOO » 5 20 5.30 DiBznó-zsir 1 > —'64 K. repeze 100 > —.— —.— Szalonna 1 > —.56 Paszuly » —.— —.— Faggyú (nyers) 1 > —.22 Szesz 1 terenként 53'/ 2 177a Zöldség 1 csomó -.06 Pia<zi árak. Paprika 1 kiló -.65 Borsó 1 kiló —.18 írós Tij 1 liter -.80 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 > —.10 Mund-liszt 1 > -.16 Széna 100 kiló 2.— Zsemlye liszt 1 > —.5 Szalm* (tak.) 100 > 1.50 Buza-liszt 1 » —.14 Bikfa 1 köbmtr 3-20 Barna kenyér-liszt 1 > —.13 Tölsjfa 1 Í.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Nyilatkozat. Alólirott óva intek mindenkit, hogy felesé­gemnek sem hitelbe, sem pénzt kölcsön senki ne adjon; mert az kifizetve soha nem lesz. (2i4M) Hook Sámuel. Közjegyzői helyettes változás, Hivatalosan értesítem a mélyen tisztelt közönséget, hogy hivatali helyettesem dr. Kovách Elek úr közjegyzővé kineveztetvén, ennek helyét közjegyzői irodámban Horovicz Jakab köz- és váltó ügyvéd úr mint a kir. közjegyzői kamara által elfogadott s a kir. bíróságoknál törvény­szerűen bejelentett hivatali helyettesem tölti be. Nyiregyházán, 1893. május hó. Somogyi Gyula, (193—3—3) kir. közjegyző Nyíregyházin. Tisztelettel tudatom, hogy közjegyzői iro­dámat Szabolcsvármegye székházában (északi kapu( megnyitottam. Nyíregyháza, 1893. május hóban. Dr. Kovách Elek, (197-3-2) kir. közjegyző. 667./1893. Gyulaj község elöljáróságától. Ái lejtési hirdetmény. Gyulaj község által folyó 1893. évben építendő köz­ségháza és jegyzői lak tervrajz és költségvetés szerinti építésére nyilvános árlejtés hirdettetik. Árlejtési határ­időül Gyulaj községházához folyó 1893. évi junius 5-ik napja délelőtt 10 órája tűzetik ki. A tervrajzok, költségvetések s árlejtési feltételek e határidőig Gyulaj községházánál megtekinthetők. Építkezési költségek összege a költségterv szerint, a község által szolgáltatandó tégla és vályog falanyagon, s az építkezési munkálatokhoz díjtalanul adandó napszá­mosok s helyi szállításokon kivül: 3522 frt 22 kr., mely összegnek 10%-át árlejteni szándékozók készpénzben vagy értékpapírokban az árlejtés megkezdése előtt köz­ségi főbiró kezéhez tartoznak letenni. Az árlejtés az összes munkálatokra lehetőleg együt­tesen, esetleg a kőműves, ács, asztalos és lakatos mun­kálatokra külön-külön történik. Kelt Gyulajban, 1893. május 12-én. Mikolay József, m. k. Lengyel György, m. k. jegyző. (195-2-2) főbiró. Pivnyik András kocsi-gyárában egy nyerges (Sattler) és fényező, továbbá egy kovács tanoncz azonnal felvétetik. (209M) Minden anya igazságtalanságot követ el, ha ő gyermekeinél mosako­dásra más szappant használ, mint a Vaselin-Cream • szappant, < z Equitable illatszerész czégtől. — Ugyanez minden bőrtisztátalanságot el vesz, nem éget, nem feszit ós jótékonyan hat a bőr működésére. Kapható csoma­gonkint, 3 darabjával 35 krért. i. (213-2-1) Kaphatók: Nyiregyházán: Preisz Adolf, Tahy Ist­ván és Nagy-Kálióban: Krajnik Mirton uraknál. Malom eladás. Két köre járó sima örlö malom, úgy­szintén egy 30 lóerejii fekvő gép, Cornwall kazánnal együttesen vagy egyenként is jutányos áron eladó. (210—1—3) Bővebb felvilágosítást szolgálnak Nyiregyházán ifj. C/illkor Márton utóda üzletében. Pályázati hirdetmény, 4517. K. 1893. Nyíregyháza város tanácsa nevében közhirré tétetik, hogy a Sóstón eszközlendő uj építkezések felvállalására, az egyes szakmunkák szerint elkülönítve,pályázatnyittatik. Az építési terv és részletes költségvetés a városi főjegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. 1. 4600 frt erejéig terjedő bontási-, föld-, kőmives-, mozaik- és porczellán munkálatokra — tégla ős kőanyag kivételével — minden egyéb anyag hozzáadásával. 2. 2118 frtnyi ácsmunkálatokra, melyhez az összes anyagot és fuvart vállalkozó szolgáltatja. 3. 168 frt bádogos munkára, összes anyagot ós fu­vart vállalkozó adja. 4. 1093 frtnyi asztalos, üveges ós mázoló munkára, auyagot és fuvart vállalkozó szolgáltatja. 5. 238 frtnyi lakatos munkára szintén a fentebbiek szerint. Kik ezen munkálatokra pályázni óhajtanak, pályáza­tukat zárt borítékban legkésőbb f. évi junius 10-ig a városi főjegyzői hivatalnál adják be a hivatalos órák alatt vagyis reggel 9 órától 12-ig délután 3 órától 5-ig. Kelt Nyiregyházán, 1893. máju3 23-án tartott tanácsülésből. Májerszky Béla, (215-1—2) főjegyző . Takarékos háziasszonyok rá fognak jönni egy kísérlet után, hogy a háztartásban az úgynevezett családi szappan az^ Equitable illatszerész czégtől, a legolcsóbb szappan a világon, mely minden élességtől ment és olyan lágy, hogy napról­napra mindenki által használtathatik. Kapható csoma­gonkint, melyben 6 darab van, 40 krajczárjával. Kaphatók: Nyiregyházán: Preisz Adolf, Tahy István és Nagy-Kálióban: Krajnyik Márton uraknál. 1. (213 2-1) 642/1893. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A tisz-löki kir. járásbíróság, mint tikvi hatóság által közhirré tétetik hogy Grünvald Jakab miskolczi bej. keres­kedő czég végrehajtatónak Brecska Sámuelné szül. Kánicz Juliánná végrehajtást szenvedett elleni 200 frt s jár. iránti árverési ügyében végrehajtást szenvedettnek a nyíregyházi kir. törvényszék területén lévő Tisza-Dada község határá­ban fekvő tisza-dadai 135. sz. tjkvben. A I. 1. sor, 155. hrsz. alatt álló házas belsőség 400 frt, továbbá a tisza­dadai 136. sz. tjkvben. A I. 1. sor, 156. hrsz. alatt Orbán Mihály és Kánicz Juliánná nevén álló házas belsőség 40 frt kikiáltási árban az 1893. évi julius hó 17-ik napján délelőtt 9 órakor T.-Dada község házánál megtartandó nyilvános birói árverésen a becsáron alól is eladatni fognak. Kelt T.-Lökön, 1893. évi ápril hó 24-én a kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság. Vekerdy, 1,212—1—1) kir. jirásbiró. A magy. királyi államvasutak gépgyárának VEZÉRÜGYNÖKSÉGE PV most: Budapest. VIII., József-körut 41. sz., ajánlja: , / felülmulhatlan jóságú a magyar kir, áll amvasutak gepgyar a g é z c s é p i ó. g a r n i t u r a i t, , , ,«« 7~1 ZTrmFZT malomczélokralkülönösen alkalmas a magya r_hr, államvasuta k gepgyara he ngerkazáno8 io a magyar kir, államvasutak gépgyár a tel,esen vas l a mag yar kir. államvasutak gépgyára a magyar kir, államvasutak gépgyára komobiljait, teljesen vasból készült szalmakazalozó gépeit, szabadalmazott S t i b o r-k örfűrészeit, uj szerkezetű, szállítható gőz-kukoriczamorzsolóit, valamint mindennemű meEÖ e»«da.á el gípeit kedve.ö feltételek mellett. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Tévedések kikerülése végett a levelezések, küldemények ós megrendelések mindig csak így czímzendók: A MAGYAH KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉFGYÁEA VEZÉRÜGYNÖKSÉGÉNEK (19-6-6) Budapest, VIII. kerület, József-körut 41. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom