Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-26 / 13. szám

rs v í i< v i J> É R " — Gyászrovat. Dr. Szőke János és leánya Veronka, Mandel Eduárd és neje szül. Mandel Éva, özv. Kern Lipótné szül. Mandel Miria, Budai Zsigmond és neje szül. Kern Jenny, Mandel Dazső és ueja szül. Kern Gizella, Ssalkai Emil és neje szül. Kern Cnmélia, Keude Károly ós neje szül. Hody Emília és Keude Sándor fájdalomtelt szivvel jelentik a forróa szeretett feleség, legjobb anya, unoka, gyermek, testvér ós sógorné dr. Szőke Jánosné, szül. Kern CiemenUauek élete 25 ik éve, boldo" házasaigának Il ik hónapjában, két hiti kmos szenvedés után folyó hó 19 éu reggeli >/

2 8 órakor be következett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 20 án délután 3 órakor fognak Nyírbátor ban az izr. sírkertben örök üyugalomra tétetni Miria Pöcs, 1893. márczius 19 én. Béke lengjen porai felett. — Scharf Móricz halálhíre. Scharf Mőricznak, a tisza eszlári pör világszerte ismert korona tanújának a halálhíre terjedt el néhány nap előtt az egész ország ban. Mi már megírtuk az „E—s" nyomán, hogy a halálhír nem igaz, mert Scharf Móricz csak pár nappal azelőtt levelet irt Budapesten élő atyjának, a malybeu tudtára adja neki, hogy a legjobb egészségnek örvend. Egy bécsi újság most Amsterdamból azt az értesítést kap a, hogy a Móricz tiu csakugyan él, egészsges és jó kedvvel folytatja a gyémántkő sz'irülést de nem Antwerpenben, a hol sohasem volt, hiuem Amsterdimbau. A levélíró ismeri Scharf Móriczot és gyakran ta lálkozik vele. Állítási szerint nagyon tisztességes ember, a ki szerénysége ós jó magaviselete által gyorsan megnyeri az emberek rokouszenvét. — Uj bank- es váltó-üzlet. Baruch Arnold hely beli termeuy kereskedő, ugyauazon helyiségben, de a többi üzletágaitól elkülönítve, egy uj bank es váltóüzletet nyitott. — Baleset. A „Nemzeti Bileset és Munkásbizto sitó Részvénytársaság" Buiapasten. Az ipari és kereskedelmi élet folytonos ós gyors fejlőd;sével aráuylago san szaporodtak a balesetek, melyeknek mindeu i egy aránt ki van téve. A hírlapokban a balesetek már állandó helyet foglalnak el ós nincsen uap, melyen egyeseket vagy csoportokat ért balesetekről ne olvasnánk. Az elővigyázatos ember, de különöseu a gondos családapa nem mulaszthatja el tehát magát a testi balesetek elleu biztosítani. Meg vau ez könyitve az által, hogy a bal esetbiztositásnál a díjtétel reu Ikivül csekély és előleges orvosi vizsgálatnak nincs helye. A .Nemzeti B deset- és Muukásbiztositó Részvénytársaság* az első hazai vállalat, mely kizárólag a biztosítás ezen spac alis ágaival fog lalkozik. Ezen társaság 1.000,000 koroua telj eseu b;fi zetett alaptőkével bir ós alkalmat nyújt arra, hogy a hazai közönség a biztosítás ezeu íeineit is hazai bizto sitó társaságnál előnyösebben, mint bárhol, eszközölhesse A másik feladat, melyre — mint czégéből is kitűnik — á .Nemzeti baleset és Munkásbiztositó R iszvéuytársaság" elsőnek vállalkozott, a szerényebb életviszonyok közt élő néposztályok életbiztosításából áll. L 'hetővé tette azt eme társaság az által, hogy életét csekély heti díjfizetés mellett és orvosi vizsgálat nélkül a leg szerényebb keresetforrással bíró ernbjr is bizto ,ith issa ós ez által öregségére óamagat, halála esetére padig családját a nyomor ellen megvédje. Ezen társaság üze mérői bővebb felvilágosítást nyújt lapunk jelen számá ban közölt hirdetés, melyet olvasóiuk figyelmébe ajánluuk. — A Pallas Nagy Lexikouából megjelent a II kötet első (16) és második (17.) füzete. A díszes kiálli tásu ós nélkülözhetetlen munka két füzete az Arafale czikktől az Aristokráczia czikkig terjed, s képmellékletekül Árva megye és Á'.sia politikai térképit, az Aranka növényt és a különféle Aratögépek ábráit hozza Kipek vannak .azonkívül a szöveg közt a következő c dkkekhez : Arábia, Arauka, Arauy, Arany virág, Araszolok, Aratógé pek, Archaugelici, Archilochos, Areométer, Areopikuométer, Arós, Ariadné, Aristophmés, Aristoteles. A nagyobb tzikkek közül kiemeljük az Arany ásványét, Arany János é3 Aristoteleá életrajzait, az Aratógépek és Ar gentina köztársaság czimü czíkkéket. A Pallas Nigy Lexikona XVI kötetbeu, illetőleg 240 három—'légy ives füzetben jelenik még, és padig köte ja (6 frt) négy havonkint, füzetje (30 kr.) hatenkint. Megrendelhető a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál, Kacskeméti-utcza 6. sz. és minden könyvkereskedésben. — A „Fővárosi Lapok" a napákban reudkivül érdekes külön mutatváuyszamot ad itt ki, melyet az ér deklődőkuek kivámtra készséggel megküld a kiadóhivatal. A „Fővárosi Lapok" rendkívüli számábm a szerkesztő ós az ujabb és régibb irodalmi gárdából kikerülő munkatársak egész serege a lap változitos rovataiban érdekesen mondják el, hogyau, mikép készül napról-napra ez az egyetlen szépirodalmi és társadalmi napilapunk. — Tisztelettel figyelmeztetjük az ipartelepaket és a t. cz. gazdaközönséget a magy. általános köszénbánya részv. társasag hirdetésére és a vállalatnak kitűnő szén tórmelvónyére, mely mindenütt e leguagyobb kedveltségnek örvend. Az Athenaeum illusztrált magyar irodalomtörténete. Az utóbbi két évtizedben örvendetesen föllendült a magyar irodalomtörténet müvelése; nagy számmal jelentek meg különböző korokról és írókról szóló tanul mányok, monográfiák, sőt az egész anyagot falölelő rendszeres munkák. Csakhogy ezek tisztán isko'ai haszná latra, amazok pedig legnagyobbrészt a szakemberek számára készültek. Olyan nagyobb inunki, maly a kutatások eredményeit összevonta s a kiválóbb irodalmi irá nyokat és írókat mivelődéstörténeti keretben, a nagyközönség által is élvezhető előadásban adná, mag eddig hiányzott De hiáiya régóta ós nagyon érezhető volt Ezen a hiányon fog segiteni az a diszmunki, melyet az irod. és művelődéstört, legkiválóbb azakerőinek közre működésével Baőthy Z olt, a nagyhirü aestketikus szerkeszt, s melynek első füzete most jelent meg. B .'vezető czikke az az értekezés, melyet maga a főszerkesztő a Kisfaludy társaság egyik téli estéjén olvasott fel. A 2 -ik a magyarok őskoráról, a néprajzi és régészeti legújabb eredmények felhasználásával, a 3 dik a magyar uy. ere detórol, a 4 ik a pogánykori költészetről szól. A füzet egyszersmind valóságos ramake a nyomdai kiállításnak; a nagyszámú szöveg illusztráción kivü! gyöayöü a kö zépkon íróbarátot ábrázoló, a 8 színben pompázó első initiale; a mü celíókletek közt igen sikerült a Czv/ittiuoer köayvének hasonmisa s a Hilotti B 'szédnek olyan szines felvétele, melyhez hasouló hű másolatot eddig a technikai eszközöd fajletlensége miatt nem is lehetett volna készíteni. Az egész nagy mű eiórajzát a következőkben adjuk : A migyar irodalomtörténet képas kézikönyvét indítjuk meg. A nagy migyar közönség számára irjuk, melynek rég szüksége van rá Da szüksége van egész nemzeti művelődésünknek is arra, a mire vállalatunk törekszik: hogy irodalmunk ismerete, szeretete, ápolása terjadjen ós erősödj ik. Még padig erősödjék történelmi alapon, a melyeu álluik s a maly haladásunk it is bizi tositja. A magyar szellem története s hősei: nemzeterősségünk és iskolánk. A nagy közönségnek írunk. E'ő.te kiváujuk megvilágítani nemzet-eszményeinket, a mint irodalmunk történetében magjelennek és fejlődnek: az ezredik év magyarjának bemutatni az ezer év migyarjának lelkét. Közönségünk ismereteit gyarapítani ós ren lezni törekszünk, izlósét fejeszteui ós uemzeti érzését erősiteui. Sam czélunkat sem közönségünket nem tévesztva szem elől: az irodalomtörténjti tudomány jaleu szinvonaláu alaposság mellett előadásban a nemesebb értelmű népszerűségre törekszünk. Arra hogy könyvüuket a müveit közönség minden osztálya haszonual ós gyönyörűséggel olvashassa. A könyvet a magyar irodalomtörténet kiváló mun katársainak egy nagyobb társasága irja. Igy ogy falói minden egyes czikk oly szakember tollából kerülvén, kinek sajátlagos tanulmányai koréba esik az illető tárgy, megbízhatóság és alaposság tekintetében a vállalat készültének ez a módji a legnagyobb biztosítékot ny..jtja. Másfelől, kiváló írók közremükö lése által, a mu íka érdekes és becses emléke lesz irodalomtörténetirásunk jelen állásának. Köre: a szirosabb értelemben vett uemzeti iro dalom. Tehát első sorban a költészet s mellette a tudományoknak oly ágai és képviselői, kiknek a nemzeti mivelódésre jelentékenyebb és általánosabb bafilyásuk volt: szónokok, történetírók, bölcselkedik, nyelvészek. A tárgyalás formiji lehetőleg biografikus lesz: munkáik kapcsolatosan mutatva be foutosabb életrajzi adataikkal s koruktól vett s korukra gyakorolt hatásukkal. Az egyes korok történetét inivelődéstöríéneti bevezetések nyitják meg. Ezen kívül a inivelődési életnek toutosabb s az irodalommal szorosabban kapcsolatos mozzanatait (iskolák, könyvtárak, kőayvjyomta'ás, hírlapíródilom, művészet) külöa czikkek tárgyalják. A munka gazdag és díszes illusztrációkkal jalenik meg: külön, résziut díszes képek ;el és a szövegbe uyomott rajzokkal. Mwia'.urák és kódex lapok, czimrájzok, régi nyomtatványok és illusztrációk, kéziratok és aláírások másolatainak, arczképeknek s az irodalom'örtónet tekintetóban emlékezetei tájik és épületek rajziiuak gazdag, hü ós művészi kivitelű sora fogj i díszíteni Az egész könyv 45—50 ivre f-g terjedni. Két hi rom ives fél havi füzetekben adatik ki a folyó év már czius havától fogva ugy, hogy egy év alatt az egész mű be legyen fajezve. M ndju füzet ára 40 kr. A mü munkatársai: Aiexiuder B írnát, Angyal Dávid, Bidics Ferencz (egyszersmind segédszerkesztő), Billagi Géza, Biyer Jizsef, Binóczi József, Erdélyi Pál, Fraknói Vi mos. Gyulai Pál, llihu Adolf, Haraszti Gyula, Hegedűs István, H >rváth Cyrill, I nre Siudír, Jaucsó Binedek, Kardos A'bert, Kelem >u B jla, Lluczi Gyula, Mirczali Haurik, Négyesy László, Péterfy Janó, Pulszky Ferencz, Itidó Antal, Rikosy Jenő, Ríthy László, Raidl Frigyes, Sebestyén Gyula, Sebes'yén Gyula (dr) Sim>nyi Zsigmond, Szász Kiroly, Széchy Károly, Szilády Áron, Szilágyi Siudír, Szily Kálml i, Sziuuyei Jóísef (id), Szinnyei József (dr.), Takáts Sindír, Vaduii Károly, Váczy János, Ztchy Antal. Feladatunkit hazafiul és művelődési szampontból egyaráut fontosnak érezzük. B ír érték a és sikere is magfelelne fontosságának és jó igyekezetünknek ! A mü az Athena^un irodalmi társulat kladáiábiu jelenik ineg, maly irodalinuikat csak a közel multbin is jelesen szerkesztett Kézi L-xikonával, Patófi összes műveinek első összkiadásaival, számos diszmu lkával és ifjúsági irattal gazdagította, és a inuk napikban Jókai képas kiadásával, m>st p idig a K >p >s iro 1 ilom'örtéaettel készül gazdagítani. Mindezen vállalatokat közönségünk maleg pártfogásába ajánljuk. A közönség koréból.*) Két itálet. Tekintetes Szerkesztő Úr! Mtkecz József lapszerkesztő, megyebizottsági és városi képviseleti tag, ipartestületi jegyző becsületsértés ós rágalmazás miatt pört indított Hűlik Károly és alább megnevezett társai ellen. Kérem a tek. Szerkesztő ürat, hogy az ez ügyben hozott két bírósági Ítélet s különöseu' a kir. tábla ítéletén ;k indokolását — a közmerál érdekében -- közzétenui szíveskedjék. Egy képviseleti tag. (Másolat.) 6400/1892. B. Ő Felsége a király nevé ben. A nyíregyházai kir. járásbíróság rágalmazás és becsület sértés vétségével válóit Hu lik Kiroly és társai elleni bün

f.ető ügyben a kövaUezS ítéletet hozott: Hudik Kiroly, Tu'ács István, Dilliuberger Lijos Gyurcsán József, L

:pták Dáuiel, Eö.'dög Károly, Léderer Ignácz, és S;eru Janó vádlottak, az ellenök Mikecz József sértett fél által panaszolt rágalmazás és becsület sértés vétségének vádja alól felme itettnek. Indokok : Mart a rágalmazás és bacsü'et sértésként panaszolt szavak s kifejezések a Hudák Kiroly vádlott által szer kesztett s ugyan csak általa és többi vádlott társai által is aláirt és sérteti fél Mikecz Józsefnek, helybeli városi alje

gyzővé lett m igválasztása ellen irányítva beadott két „ i„i „?L

E,

rovit alatt kÖ

2érd ikü Msz Halasokat díjtalanul ko?lü ik a bektlldő felelőssege mellett. rendbeli falebbazósban foglaltatván, azok a vádlottak, miut városi képviseleti tagok által kifejezetted a váró* tekintélye, s reputatiójánik magóvása érdekében az adott s fenforgott és az I, II, III., alatt csatolt, „Nyirvidék* lap pildányok szerint is nyilvános, de mig uem czáfolt gyauuokok alapján, tehát jó hiszemüleg adatván b3 az illetékes hatósághoz. Igy tehát, ha a panaszolt szavak, kifejezések a btkv. 258 és 261 §§ ba ütköznek is, az ugyanazon törvéuy 266 §-a szerint büntetendő cselekményt még sem képazhatnek vádlottak elleu, annyival inkább, mart ezek a neheztelt felebbezist a beérkezett városi és megyei hatósági ira'ok tanúsága szerint, mint városi képviseleti tagok politikai jogaik gyakorlásában, s abból folyólag adták be, és vonatkozó rosz hiszemllségük így meg nem állapitható, sőt a sértett fél kérel mére besz.-rzett 5163/92 B sz. a. a kir. törvényszéktől beérkezett sikkasztás miatti bűnügyi iratok s azok közt sértett fal és a tanuk vallomásáról felvett vizsgálati jegyzőkönyvek ós azt előíőleg keletkezett sértett fél elleni fegyelmi ügy iratai is oly szabálytalanság elkövetéséről tanuskoiuak, melyek szariut a belügyminiszteri leirat is a panaszolt felebbezésban foglalt kitételekhez hasonló kifejezések feleinlitésével rendelte a fegyelmi iratokat a büutető törvényszékhez által ten ú. E:ek alapján vádlottakat a vád alól felmenteni kellett. Ezen ítélet felek előtt az elj. szab. 81 §-a szerint kihirdettetvén, sértett fél Mikecz József felebbazóst jalentett ba ellene, vádlottak p ulig megnyugvással Vitték. Nyíregyházán, 1892. november 25. Bodó, kir. aljbiró. (Másolit.) 5359/93. B. Ő Felsége a király nevében a debreczeni kir Ítélőtábla rágalmazás és becsület sértés vétsége miatt vádolt Hudák Károly, Tulács István, D.llinberger Lajos, Gyurcsán József, L

;pták Dániel, Eördögh Károly, Léderer Ignácz és Stern J«uó elleni bűnügyet, malyban a nyíregyházai kir. járásbíróság 1892. évi november hó 25 ón 6400 szám alatt ítéletet hozott, Mikecz József magán vádló felebbezése folytán 1893. februlr hó 22 én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következően ítélt : Az első fokú bíróság ítélete helyben hagyatik. Indokok : Ámbár nyilván való, hogy a panaszban felsorolt s a vádlottak által a magán vádlónak városi jegyzővé történt megválasztása ellen beadott fslebbezósekben használt kifejezések alkalmasak arra, hogy magán vádló önérzetét sértsék és mások becsüttsében veszítsen és igy a btkv. 261 § -ban megh itározott becsületsértés vétsége tény álladéka megállapítására alkalmasak lennének; mindazon által vádlottak helyesen menttettek fel a vád alól, mert a beszerzett iratokból kétségtelen, hogy a felebbezésekben használt kifejtztsek és állitások czélja tisztán Nyíregyháza város közönsége ama közérdekének megóvása volt, hogy az igen fontos városi jegysöi tisztség egy kifogástalan egyén által legyen betöltve; minthogy padig a pinaszolt felebbezésben 1 ./' ós 2 ./• a. csatolt Ítéletekkel bizo lyitva van, hogy Mikecz József m. vádló két ízben volt szabadság vesztés büntetésre ítélve, Sz ibolcsváamogye bizottságának 1Ö74. év augusztus 25 én 113 sz. a. hozott és a belügyminisztériunaak 52483/874. sz. a kelt rendeletével helyben hagyott h itározatával jogerejüleg megállapittatott, hogy Mikecz József hivatalában hűtlenül járt el, a becsatolt birlap pildáuyokkal végre az is bizonyítva van, hogy vádlott becsületében nyilvánosan megtámadtatott: a panaszolt állitások és kifejezések a btkv. 263. § 5. pontja alapján nem büntethetők. Dabreczen, 1893. februlr 22. I'uky Gyula elnök. Garam Jenő előadó (P. h.) A tisziii-társulat ártér-fejlesztése. M iden társulatnak van alapszabálya, igy a Tisnitársulat működését is azok körvonalozzák; s azon ártéri birtokosok, kik annak áldásos intézményeit élvezik, méltán magasztalják, de fájdilom, mig azokuak érdekeit támogatják, — mivel a társulatot az igazi ártéri birtokosok képezik — addig a műízaki ártérfajlesztés művelete alapjín a mások birtokait, mit nem mentettek meg soha az árvíztől, a jog, igazság és törvény ellenére ártéradó fizetés terhe alá vonják. Szakértő nem vagyok, de azért ki marem mondani: a műszaki ártérfejlesztés alapjában rosz, hiszen annak művelete alapján egy pár évtized alatt biztosan nem Nyíregyházáig, hanem Dabreczanig elvezet az áradat vizszin magaslata, mert a műszaki ártér-fejlesztés a két töltés között felemelkedett viz áradat magaslatával húzza meg a vízszint. Most állitsuuk fel egy logikai következtetést. A Tisza vize Tuzsórtól Szabolcsig a két töltés között elfoglal 1 négyzet négyszög mérföldet, ha a töltés kiszakad, legalább is 100 enuyi földre oszlik meg a viz mennyisége, s akkor a vizszin magaslata ugyanazon arányba esik alá és igy ugy az 1881, miut az 1888. évi vizsziumagaslat elesik. Da nem fejtegetem tovább, hagyom azt a szakértők számára, hanem hivatkozom a tör vényre. Az 1885. évi XXIII t. cz. 79. §-a világosau monlja: „A társulatok felvauuak jogosítva mindazon területeket a társulat kötelékébe bevonni, melyek a társulatok által megvédettek vagy jövedelmezőbbé tétettek,* ezen törvényt teljesen mellőzve, a műszaki ártór-fejleaztés alapján minden homokterület ártérnek mondatik ki. A mondottakból kifolyólag tiszteletteljesen hivom fel a Tisza oldalon levő azon birtokosok figyelmét, k k a Tiszi-oldalon magas homokterllletü birtokot bírnak, vegyék figyelembe a társulatnak ezen rájok nézve jogtalan é< sérelmes intézkedését, hivjmak össze egy érte? kezletet, hol minden község 1—2 megbízottja jelenne meg s a hol egy szakértő ügyvéd és mérnök választatuék igazságú ik megóvás i szempontjából. Mart ha nem téietik semmi, a Tiszai társulat a műszaki ártér-mü^letet szentesíti, s egyéb uem marad hátra, mint fizetnttut uem csak földadót szélhordásos 6., 7, 8! osztályú rossz hom lkainktól, a mik az árviznok csak hirót hallották, hanem ártéradót is, és akkor aligha jobb nem lenne, b i a két adónemet a birtokosok kapnák árenda fejébe. Hódy János, v.-megyeri ref. lellcésí.