Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-12 / 11. szám
,.i\ v t it v i I) í: azon osztrák kamarák, melyek területén posztógyárak vannak, valamint az ottani kamirák utján a posztógyárosok figyelme felhivassék arra, hogy Miskolcz városá ban ily tömeges gyapjú beraktározás és ezzel kapcsolatos gyapjú vásár rendeztetik be és ezen előmunkálatok foly tán biztosan reméuylhető, hogy az ott be aktározott gyapjú ós az azzal egybekötött gyapjú vásár számos idegen vevőt fog ide vonzani és ez az ott beraktározott gy pju jobb eladását fogja előmozdítani. —- Közgyűlési inegliivó. A nyíregyházai kereskedő ifjak egylete e hó 26 áu délután 3 órakor az egyleti helyiségben tartja VI dik rendes közgyűlését, melyre az egylet tagjai meghivatnak. Kelt Nyíregyházán, 1893. február 14-én tartott rendes havi választmányi ülésben. Léderer Ignácz elnök, Kende Jtnő titkár. Tárgysorozat; 1. Elnöki megnyitó 2. Két jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése. 3. Titkár évi jeleutése. 4. Pénztári jelentés és evvel kapcsolatosan a számvizsgáló bizottság jeleutése. 5. A tisztikar, válasz:m ny és számvizsgáló bizottság megválasztása. 6 Az 1893—94. évi köitségvetés megállapítása. 7. Jelentés a betegsegélyző pénztár állásáról. 8. Indítványok. — Nyilvános köszönet. A Dyiregyházi városi nőegylet részére a helybeli Takarékpénztár o. é. 40 frtot, a Szabolcsi Hitelbank 20 forint 10 krt adományozott. Fogadják a nemes adakozók az egylet mély köszönetét. Nyíregyházán, 1893. márczius 10. Fest Lászlóné nőegyleti pénztáros. — Hynien. Dr. Horváth Mór Tályáról eljegyezte Vadas Emma kisasszonyt, dr. Vadas büdsz entmihályi orvos kedves leányát. — Vaji Gyula dsbt'eczeui könyvvezető mult napokban jegyezte el Fábián József kedves leányát: Ceciliát Nyíregyházáról. — A Tisza áldozatai. Két ny.-adonyi ember akart átkelni ladikkal a mult héten Őrladány ós Bjuk között a zajló Tiszáu. A haragos folyó felborította a járművet s mind a két ember ott veszett a hullámok között. — A nyíregyházai kir. betegsegélyző pénztár, melynek tevékenységi köre az egész vármegyére kiterjed — ez évi április 1-én kezdi meg müködésót. — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi izr. jótékony nőegylet részére a helybeli takarékpénztár 20 frt, a Szabolcsi Hitelbank 20 frt, a Beruch Arnold úr házánál begyült gyűjtés eredményéből 30 frt 55 kr, összesen 70 frt 55 kr küldetett. Fogadják a nemes adományozók az egylet hálás köszönetét. Nyíregyháza, 1893 márczius 6. Az izr. nőegylet nevében Léderer Ignáczné. pénztárnöknő. — Tolvaj az ágy alatt. Wirtschafter Ármin hely beli vaskereskedő egyik tanulója csütörtökön este 6 óra tájban elment az üzletből, hogy elhozzon a segédek lakásáról, a p izouyi utczai Mínyik-féle házból egy téli kabátot. Belépvén a szobába, egy idegen embert talált itt, ki még jobban megijedt miut ő, mert azounal az ágy alá bujt. A tiu rázárta az ajtót s futott a rendőrséghez, ahonnan egy rendőr-biztos kíséretében tért vissza. A tolvaj akkorra előbújt már az ágy alól, de menekülni uem tudott, in rt a vasrácsos ablakon ki nem bújhatott, de különben is a házbellek össze csődültek az ablak alatt. A rendőr-biztos azonnal letartóztatta a tolvajt s a kapitánysághoz kisérte, ahol 120 forintot s egy erős asztiaosvésőt találtak nála. Ezzel a vésővel feszitett föl ott a szobában, ahol kelepczébe jutott egy szekréuyt s abból vette magához a 120 frtot. Az ablaknál összecsődült ház beliek látták, hogy egy téli kabáttal is fölgunyázta magát a szekrényből, de azt jónak látta visszateuni. A merész tolvajt Krupa Dánielnek hívják s hetes volt ez előtt néhány héttel Wirtsckafternél. Alapos gyanú van különbeD, hogy ugyancsak ez a Krupa Dániel a mestere azoknak a betörésekuek is, melyeket néhány nap előtt a dr. Jósa és özv. Czirekué sóstói uti villáiban követtek el. — Kultar-mérnöki liivatal Debreczenben. A földmivelésügyi miniszter a kultúrmérnöki hivatalokra nézve uj beosztást rendelt el és — ami bennüuket az erre vonatkozó rendelkezésből közvetlenül érdekel — Debreczenbeu kultur mérnöki székhelyet létesített, melynek működési köre kiterjed Jász-Nagy-Kun Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Szathmár, ős Szilágyvármegyék területére. Á kultur-mérnöki hivatal május 1 ón kezdi meg működését— Névmagyarosítás. Stahlberger Ella, Margit és Ábrahám kisvárdai lakosok, nevöket — belügyminiszteri engedélylyel „Aczél í l-ra változtatták. — Agyonnyomott emberek. Id. Riczu Ferencz és ennek szintén Ferencz nevü fia, timári lakosokra, ház bontás közben, rádült a fal. Mire az omladékot lehányták róluk, mindkettő halva volt. — Gyógyszertár Mária-Pócson. A belüjymíuisz ter Szilcz Ferencz okleveles gyógyszerész részőre MáriaPócson létesítendő személyes üzleti jogú gyógyszertárra az engedőlyt megadta. — A tanyai birák — palétások — számát 25 ről 45-re emelte fői a képAÍselet, leszállítván egyszersmint fizetősöket 25 írtról 10 frtra. — Táncz-iskola. Guttman Samu tánczmester e hó 18 án megkezdi táncz óráit a körte utczai elemi iskolában. A tanfolyamról hirdetési rovatunkban bővebb felvilágosítás olvashat.ó — Szédelgő cognacgyáros. Keglevich Róbert ideiglenesen alkalmazott értesítő (avizó kihordó) a budapesti nyugati pályaudvaron, cognac-gyár alapításához ipar-igazolványt váltott. Ezt az iparigazolványt Kohn Manó bpesti kereskedő megvette, bejegyeztette a czőget mint „gróf Keglevich Róbert promontori cognacgyár" és kezdte azonnal a máshol beszerzett árut miut „saját gyártmányú" cognacját áruba bocsátani. Az iparhatósághoz feljelentést tett ez ügybeu, a már 1882. óta Promontoron létező gróf Keglevich István utódai cognacgyár; a tárgyalás folyamán a szolgabírói hivatal mint első fokú iparhatóság constatálta, hogy Kohn Manó álias Keglevics Róbert gyárában, soha egy csepp cognac sem főzetett. Kohnt a tényállás alapján a járási szolgabíróság 100 frt pénzbüntetésre ítélte, mely ítéletet azonban megfelebbezte. A felebbezésre a főszolgabírói hivatal végzósileg kimondta: hogy épen ugy, mint az állítólagos cognacgyárral Kohn Manónak egyedüli czélja volt a magyar cognac jó hírnevének, a közönségnek és másoknak megkárosításával üzérkedni, épen ugy ezen felebbezésével is csak azt akarta, hogy a hatósá<* félre vezetése és megtévesztése mellett rnindeuképen° minél több időt nyerjen ezen szédelgéshez hasonló intézkedés folytatásához. Az alispáni hivatal felülbírálván ez ügyet, az ítéletben kiszabott 100 frtnyi bírságot az iparkihá' gás nagy mérvű jellegére való tekintettel 300 forintra és nem fizetős esetén megfelelő elzárásra, változtatta át. — Márczius tizenötödike a magyar nemzet legdicsősebb emlékünuepe. Ez a nap, ez az üunep minden magyar előtt szent, s megüli a főváros, a megyék, az egész ország és velők ünnepel a »Magyar Nök „apja", mely az alvó hazaszeretet felköltésén fáradozik, s a nagy nemzeti ünuep alkalmából szokatlanul fényes szá mot adott. Több czikkében foglalkozik a nemieti ünnep pel. A lap élén közölt vers, melynek czime: „Márcaus tizenötödike", a uagy nap dicsőségét -óhajtja vissza és a régi dicsőségből áhít a hazára egy fényes sugarat. A költeményt Kósa Rezső irta, azzal a hazafias lendülettel ős nemes lelkesedéssel, a mely annyira jellemzi hazafias dalait. „A bizalom a családban" czimü czikkében Vajdaífy Gyu'a valóban talpraesetten bizonyítja, hogy a családi boldogságnak éltető verőfénye a kölcsönös bizalom. A tárczában Lengyel Laura „Fénytelen éjszaka" czimmel és sok közvetlenséggel megirt rajzot közöl, mely erős realizmusával bizonyára magára fogja vonni az olvasóközönség figyelmét. „Az örök tűzben" Derzsényi Dez-ő egy érdekes szerelmi regényt mond el röviden, de ólőuk színezéssel. Kövér Ilma: „Asszony volt — talány volt" czimü jeles elbeszélését befejezi. Az elbeszé léshez készült művészi rajzok még csak emelik érdekes sőgét. „Negy nemzet leányai" czimü szellemes czikkét Kovács Mihály ezzel a negyedik folytatásával befejezi. Várujhelyi Papp Miklós: „A leáuy honvéd" czimü al kalmi ős rendkívül érdekfeszítő elbeszélése kétségtele nül általános tetszést fog aratni. „A hétről" czimü ro vatban Szemlélő sok talpraesett dolgot mond el. Azonfölül Pohánka Ödön: „A méz a háxtartásbau" czimü közhasznú czikke és a sziuház, irodalom művészet, nyilttársalgó, humor, háztartás, hasznos tudnivalók, or vosi tanácsok gazdag rovatai. — A „Magyar Nök Lapja" most már két heteukint ad ingyenes divatmellékletet s igy fölöslegessé teszi még egy divatlap járatását. Az ujonuau belépő előfizetők ingyen kapják „A szépség tankönyvé "t, melynek bolti ára 1 frt 50 kr. Mutatvány számokat ingyen és bérmentve küld a „Magyar Nők Lapja" kiadóhivatala (IV., Kishid-utcza 9. sz.). Melegen ajáuljuk olvasóink figyelmébe. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Márczius 13-án. Éles Terézia s társai közokirathamisítás büntette. Gansfried Hermán megvesztegetés vétsége. Lovácsi Gyula s társai magánosok elleni erőszak büntette, és közcsend elleni kihágás. Márczius 14-én. Rosenblüth Lajos csalárd bukás büntette, vétkes bukás vétsége. Rohaj László súlyos testi sértés büntette. Dibáczi Sándor e. n. k. büntette. Márczius 15-én. Tóth István s társa rablás büntette. Rohály Mihály lopás büntette. Biri István szándékosijemberölés büntette. Márczius 16-án. Varga András szándékos emberölés büntette. Csarnok. A király-menfö Beppó. 1854 ben Chioggiá-nál, a tenger parton a velencxeiek lojális udvariassággal, de nem mondhatni, hogy nagy lelkesedéssel fogadták az uralkodót. Az egységes Olaszország eszméje hangosan uyilatkozott már Vene cziában, mely soha sem szeretett osztrák lenni, d« hogy azért a nép az uralkodó személyét tiszteletbeu tartá, ezt Beppó a chiogiai vén halász esete is bizonyítja. Két hadihajóból állott a császár kísérete, midőn Chioggiát meglátogatta. Az egyik a Marianna, mely egyúttal az admiralis hajó volt, a másik a később szerepet játszott Dandolo. Reggel volt. midőn a hajók felszedték horgonyaikat, hogy vissza térjeuek osztrák partra. Az uralkodó és ki sérete beléptek a sajkába. Abban a perczben, a hogy az evezők a magasba emelkedtek az öreg Beppo rohant a beszálóhoz. — Felség, felség! — kiáltá harsány hangon s az égre emelte karjait. A csendőrök lefogták, de ó toporzékolva kiáltá : felség, hallgasson meg! Az uralkodó intett, hogy bocsássák oda. — Mit akarsz fiain? kérdő az öreg halásztól. — Felség, az élete forog veszédelemben, ha elindul. Megrémült a kiséret. Alá vannak talán aknázva a hajók ? .Vagy egy magyar gépész akarja felrobbantani a kazánt? Egyedül az üralkodó nem döbbent meg. — Miért ne menjek? kérdé az öreg halászt. — Vihar lesz. Olyan vihar, a minőt magam is alig éltem át az Adrián, pedig vőn létemre eleget jártam rajta. Ismerem a víznek, levegőnek, a felhőnek titkát. Nem telik bele néhány óra, a vihar megrázza az Adriát. Kevés embernek lesz szabadulása ezen a napon. Ne menjen felség. Ferenci József hideg vérrel felelő: — A katonáuak ki van tűzve az órája. Itt az indulás ideje, nem rettenek vissza a vihartól. Megyünk. Ha kíséretén végig tekint,] láthatta volns, hogy sok aranypasszomántos urnik arcza lett hasonló a sápadt színű gallérhoz. — Akkor teljesítse felséged egy öreg szolgájáuak kérését; könyörgött Beppo. — Mit fiam ? — Ne menjen a Mariannán! Az nem fogja kiállani ezt a vihart. Szálljon a, D mdollora, az tán daczolhat vele. Talán Isten ujmutatása, gondolhatá az uralkodó s rendelkezett, hogy vigyék a Dandollora. A Dandolo főárboczára fölrepült a császári zászló s a hajók zeneszó mailett kivitorláztak a sik tengerreEgy óra múlva porfelhőkbe burkolá a sivító szélvész Chioggia homokpar jait. A két hajó képe eltüut a porfelhőben, a gyöugygyé szakgatott hullámok fátyola mögött. A cziklon megragadta a két hajót és dobálta az örvénylő hullámok fölött, mint a narancsot. Marianna eltűnt a Dandolo szemköréből. A hullámok keresztül csaptak a fedélzeten, a honnan leparancsoltak mindenkit, a kikuek uem kellett harczolniok a felbőszült tengerrel. Fekete volt az ég, fekete az Adria rémes felhők sötétségétől. Hosszan, mint egy más világból jövő és az összes csillagokon át szaladó t.üzkigyó czikázott a villám. Kékes fényében kísértetiesen bukkant fel a Marianna megnövelt alakja. Mint egy borzasztó fantom, ugy bukdácsolt a hullámhegyek között . . . Egyszerre felszökkent a mélységből. Még rajta voltak az árboczok, a kötelek s a másik perczben már semmi. A vihart, az égdörgést túlharsogó robbanással kettészakadt s elmerüli mindenéstül. Bepponak beteljesedett a szava. A megrongált, de el nem sülyedt Dandolo legéuységőuek csak egy szál ember sem hozhatott hírt arról, hogy miképen tört össze a Marianna. A romokkal együtt oda veszett valameunyi tisztje ós legénye A regényes, csodálatos megszabadulás emlékére az ifjú császár arany érdemkeresztet küldött az öreg Bepponak és élethossziglan kegydijat biztosított neki. Megkapta még akkor is, mikor Velencze már az olaszok kezére jutott. Vaunak, a kik talán emlékezhetnek az öregre, ki Chioggia piaczán szokta vasárnaponkint elmesélni olasz bőbesződüsőgővel ezt a csodálatos kalandot. Mikor megvénülünk. Nem érdemelném meg, hogy őn is a tollat foghassam, ha nem tuduám, hogy ez a czím száz olvasó közzül ötvennel letéteti a lapot: „Hát ez már minek?" dörmögi egyik másik urambátyám, „nem elég, hogy a fránya köszvény báutja az embert, még az újságban sincs nyugta." És Miezi, Fauny, Irén, Olga kisasszonyok arczftntoritva dobják félre: „Mőg bizony ez kellene, már csak inkább kalapot próbálni megyek." Lássuk csak, olyan érdektelen tárgy-e vagy annyira ijesztő e az, amint gondolják. Hisz mindenkinek van anyja, atyja, nagyszülője és a legtöbben köztünk szintén azok lesznek, íme ezt akarom megmutatni, hogy mikor? Mióta csak állami életet élünk (s ennek jó ideje már) államférfit, törvényhozót, de legkivált az orvost mindig élénken érdekelte e kérdés: mikor nevezhető az ember öregnek s melyik az időpont, a mivel bekö vetkezik az öregségi átalakulásAristoteles, Xenophon, Plinius, Cicero mind foglalkoztak már ezzel. — De mi ne bántsuk őket. Ne, különösen a rómaiakat, ők politikai tekintetből tolták ki jó messzire az élet első, erőteljes korának meghatározását, 45 évig a főrfi, a főrfi azontúl öreg. Persze kellett katona és adófizető polgár, De uem egyszer túllépték azt is, — hisz a hires hadvezért, Cincinnatust 60 évvel vitték el az állam szolgálatába. A zsoltárköltő 70 évet moud az emberi élet végső határának. S enuek van is jogosultsága. Maga a nagynevű tudós Buffon is ezt veszi fel. — Olyanformán, hogy ennek a feléig, azaz 35 évig gyarapodunk, s ettől kezdve megyünk lefelé. Tapasztalataink azonban megezáfolják a tudóst. Mert a fejlődés befejezte, ami a tudós szerint 35 évvel következnék be, — nem aunyit jelent: hogy eddig fölfelé jöttünk, — most le a lejtőn. Már a 24—25 ik életévtől nem megyünk előre. Csontvázunk megszilárdulásán kívül, ekkor már miuden be van fejezve rajtunk, És ettől fogva épen a 35—40-ik évig az a szaka következik életünknek, ami a „solititium" nak felel meg. A test háztartásáuak budgetjében egyensúlyban van a kiadás a bevétellel. Az ember valamennyi életfunktiója gyengületlen erélylyel működik Ekkor vagyuuk erőink teljes birtokában. Ez a viruló férfikor. A 40-ik életévtől kezdve, ami Nagel szerint az „első öregkor", vagy Geist szavaival élve a „második férfikor", semmi behatóbb változást sem tapasztalhatunk a lélekzési képesség csökkenésén kívül, egész az 50-ik évig. Ekkor azonban kezd a testmagasság fogyni. Kisebb lesz az ember. Quatelet szerint e kisebbedés a legmagasabb korban 6—7 czm.-t tehet. A 60—65 évvel kezdődik a késői öregség, a mikor jelentékenyen megcsökken a lélekzés, fogy a testsúly, aminek apadása a 80 ik évvel 7—8 kilogrammra tehető. És ezután a 80-ik évvel mőg egy utolsó fejezete következik az életnek, mikor az öregségi marasmus, a kifáradás vesz erőt az emberen. Persze ez nem mindig van igy. A hány ember, annyiféle mődon húzódik a szál a párkák orsójáról. Rövidebb, hosszabb a pálya. Czélt mindnyájunknak csak az elgyengülés szab. * A „longaevitas", „praecocitas", ezzel a két névvel jelzi az orvosi tudomány azt a két jelenséget, mely tul a rendes időn vagy innen azon, fejezi be az ember életőt Egyik ép oly természetellenes, mint a másik. Anyakönyvek és más hiteles okiratok bizonyítanak a mellett, hogy a hosszuéletüsőg (longaevitas), értve alatta a 120—130 évet nem mese. De viszont épen korunk az, mely szomorúan tanúskodik a gyorsau élés (praecocitas) adatairól, mik szerint 20 övvel ősz már a haj, gyenge a szervezet. Férfiak ritkábban érnek magas kort, mint a nők. De a 105 ik életéven tul aztán, már több a férfi mint a nő. Vau példa a 94 ik évben történt harmadik hlzas ságra. A 108 ik évében elhalt Krasiowo Mirgit vitt az ki 102 éves férjjel három gyermeknek adott míg életaí
