Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-05 / 10. szám

.,IN Y t Ft V I I) Él K.«« Rudolf (Magy), Blumberg József, Zucker Bertalan, dr Biruch Mór, Maudel Gusztáv 2—2 frt, Rosenthál Gábor, HegedUs Ign dr. Hoffman Mór, Helcz Jakab, Britz Miksa, ifj. Ungár Lajos, Goldberger Jakab 1 — 1 frt. Áldási Mihály 2 frt, Hoffmaun Adolf 2 frt, Hoffmann Mihály 1 frt. Összes bevétel, a felülfizetősekkel együtt 305 frt 50 kr, tiszta jövedelem — circa — 120 frt. Fogadják a jőtékonyczél érdekóbeu hozott áldozataikért az egylet hálás köszönetét. A rendező bizottság. — Gyászrovat. Özv Stoller Ferencz saját, valamint a megboldogultnak uővórei: Bujnószky Antalnó szül. Oroszfy Ilona, Rády Mihályné született Oroszfy Erzsébet és a nagyszámú rokonság nevében is, mély fájdalommal jelenti a felejthetetlen jó nőnek, kedves testvérnek és rokonnak Stoller Ferenczné született Oroszfy Z-iuzsánmS nak folyó 1893. márczius hó 1 én esteli 9 órakor hosszas szenvedés után, életének 43 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó 1893. évi márczius hó 3 án d. u 3 órakor fognak az ág. ev. hitv. szertartásai szerint a kistér utcza 2 ik számú háztól a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1893 márczius 2 Áldás és béke poraira! — Vadászkaland. A mi emberséges törvényünk védelmébe veszi ugyan a tapsi füleseket, a mennyiben még a vadászkalendáriumba is kiirja, hogy augusztus 15-ig nyúlra tilos a vadászat, de az már hibája, hogy e védelem nem terjed ki a macskákra és hogy az adminisztráczió nem környékezi meg kellőképen a kocza puskásokat. Igy esett meg a következő vadászkaland egyik ismerősünkkel, kit mi igen-igen sokra becsülünk, a boltban, de sportkedvelő passzióit — uem utánozzuk. Érdemes ismerősünk a napokban kikocsizott, természetesen vitte magával a puskát. Útközben egyszer csak megpillant valami szürkét. Szürke is, fut is, okvetlen nyul kell, hogy legyen! Kapja a puskát és ledurrantja. Mikor aztáu diadalmasan lejt zsákmányához, akkor látja meg, hogy tulajdouképen egy jókora kaudurt fosztott meg életétől. A kocsis kapott egy liter bort, hogy hallgasson, mi egy jó szivart, azért hát titokban is tartjuk az esetet, de a vadásztörvény kiegőszitését követeljük. — A nyíregyházi tanítói járáskör önsegélyző egyesülete javára m. hó 11-én rendezett batyubál már közzétett számadásainak pótlásául van szerencsénk jelenteni, hogy nevezett alap javára ujabban Okolicsányi Géza és Burger Pál urak 5—5 forintot, Weiss Mór ur 1 frtot voltak szivesek beküldeni, mely összeget ezennel hasonlóképen hálás köszönettel nyugtatunk. Az összes jövedelem ez által 159 frt 19 krra növekedett. Nyíregyházán, 1893. márczius 1. Orsovszky Gyula, biz. pénztáros. Werner Gyula, biz. jegyző. — A Pallas Nagy Lexikonának 14. füzete az appoint szóig terjed. Mümellékletei Ayuucum romjai, Alexandria városának tervrajza és a Névtelen jegyző ele jónek facsimüeje E füzetben is több kiváló tudósunktól irott czikket találunk, melyek a vállalathoz kötött reményeket teljesen kielégítik. Ára 30 kr. — Budapestre utazó tisztelt, olvadóinknak különös figyelmébe ajánljuk az „Erzsébet királyné" szállodát az Egyetem utczábau. hol kellemes és csendes otthonra találnak. E szálloda Bareczky Lajos tulajdonos személyes felügyelete mellett, tiszta, szép szobáival, gondos kiszolgálás és jutányos áraival minden igéuyekuek megfelel. A belváros közepén lévén, leghamarabb el lehet jutni innen a város minden részébe; a villamos vasút állomása is a szálloda szomszédságában van. Éttermében ízletes ételek és italok jutányos árakon szolgáltatnak ki, kávéháza minden irányban a legjobban van berendezve. — Szabadságharczuuk országos ereklye múzeumának Budapesten leendő fentartására a ku túsz miniszter évi 1500 forint segélyt helyezett kilátásba. Fő és székvárosunk tanácsa pedig már ez év elejétől fizetendő évi ezer forintot szavazott meg ugyau e czélra. A muzeum rendezősége országos gyűjtést iodit ős fölkéri a nagy közönséget, hogy kiki lehetségóhez mérten támogassa a fő- ós székvárosba illő szabadságharczi muzeum fentartását. A rendezőség felszólítja az 1848 49 i tárgyak, képek stb. tulajdonosait, hogy e becses ereklyé ket ne hagyják megsemmisülni a vidéken, hanem küldjék azokat a fővárosi szabadságharczi ereklye muzeumnak Budapestre Károly körút 3. sz. a, a ho az egész ország közönsége lelkesedést és hazaszeretetet meríthet azok ból, mig a vidéken szétszórva elrejtve és föl nem keresve lassan lassan elpusztulnak a mi dicső szabadságharczunk szent ereklyéi. A szabadságharczi ereklye muzeum Budapesten uagyszámu és értékes olyan képaket és könyve ket kapott ajándékba, a melyekből a rendezőség minden kinek küld csere ajándékképen példányokat az 1848/49 i muzeum fentartására küldött pőnzöszszegekért, vagy a muzeumnak küldött olyan ereklyékért, a melyekért s tulajdonos pénzt el nem fogad. — Alföldi Károly táncztanitó e hó 6-dikán városunkba jön s a táncztanitást pár nap múlva megkezdi Alföldi urat szükségtelen dolog az érdekelt szülők figyelmébe ajáulani, hisz közönségünk őt már régen ismeri. Utalunk egyszerűen lapunk e számában foglalt hirdetményére. — Száz aranyat tűzött ki a „Magyar Hírlap" két irodalmi pályázatra, 50 aranyat egy költői elbeszélésre, 50 aranyat pedig egy novellára. A beérkezett pályamüvek megbirálására a Petőfi-társaságot kérte fel, a mely márczius havi ülésében küldi ki a bíráló bizottságot. Á „Magyar Hirlap" ezzel ujabb bizonyítékát adta annak, hogy a magyar társadalmi élétet minden részében figyelemmel kiséri és teljes erejéből azon van, hogy azt fellendítse. De nemcsak a szellemi téren törekszik erre. Minden társadalmi osztály igazáért küzd. A tanárok mozgalmát első karolta fel s teljes lelkesedéssel pártolva azt, elérte, hogy a tanárok sérelmei nagyrészt orvosoltattak. Tanügyi rovatában különben folytonos figyelemmel kiséri közoktatási viszonyainkat. A nagy közönség és a kereskedők érdekeiért száll sikra most is, most a magyar államvasutak Ügyeivel kezd újra foglalkozni, kíméletlenül feltárva szégyenletes közlekedési viszonyainkat, a melyek Magyarország lakosságát végtelenül kárositják. A „Magyar Hírlap" az egész ország szószólója. Vidéki rovata a legbővebb és nincsen oly kis megye vagy város, község vagy falu, a melynek ügyei ne találnának helyet a „Magyár Hirlap" hasábjain. Olvasóinak szórakoztatásáról kiváló írók tárczáinak és regényeinek közlésével gondoskodik. Az „Átültetett virág" Beniczkyné-Bajza Lenkének, a népszerű regényirónőnek érdekfeszítő, legújabb müve, a „Magyar Hirlap"-ban most jelenik meg; és az ujonan belépő előfizetők a regény eddig megjelent részét ingyen kapják meg. Ugyancsak ingyen kap minden uj előfizető két nagyérdekü regényt: Zola Emil Jaques Damour-ját és a Mandarin professzort, egy csinos kötetben. A „Magyar Hirlap" előfizetési ára: egy hónapra 1 frt 20 kr, két hónapra 2 frt 40 kr, három hónapra 3 frt 50 kr, félévre 7 frt és egész évre 14 frt. A „Magyar Hirlap" olvasói, a „Kis Világ"-ot, e kitűnően szerkesztett, hetenkint megjelenő gyermeklapot negyedévre 50 krajczárért kapják meg, A „Magyar Hirlap" szerkesztősége, kiadóhivatala és saját nyomdája, a József-körut 47. sz. alatt lévő palotában van. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Márczius (5-án. Harsányi Mihály vallás elleni vétség. Szárnyai Péterné és társa lopás büntette. Stefán Mihály súlyos testi sértés büntette. Miczi István és társai több rendbeli lopási bűncselekmények. Beri József gyilkosság bűntettének kísérlete. Márczius 7-én. Bállá Menyhért és társai lopás büntette. Balog Erzsébet és társai lopás büntette és más büntetendő cselekmények. Márczius 8-án. Jagusztin József rablásnak tekintendő lopás büntette. File Mihály és társ i súlyos testi sértés büntette.Deiíísc/i Ábrahám súlyos testi sértés büntette. Csarnok. Két csattanás. Bohóság, ha azt hiszi valaki, hogy a legjobb könyv vei kezünkben nem lehet elszuuynyadui ugy szép csen des őszi délután, mikor a kandallóban pattog a tüz és egy egy elsárgult falevelet néha ablakunkhoz csapkod a forgó-zél. Semmi sem hat a lélekre andalítóbban, mint a természet csendes enyészete. — Itt egy elfonyad levél hull alá csendesen, ott a száraz lomb kovályog a légben, emitt a szél süvölt, mintegy búcsúztatót dúdolva az elsárgult mezőnek. Milyen boldog az, a ki ilyenkor, mint én, nagy karos székben hátra dűlve, a kandiló tüzében elmerenghet, kezében egy Börue, vagy Heine val. Számlálhatja a p irczeket és figyelhet a folyosón kongó léptekre, mert sejtelme azt súgja, hogy jő a szeretett férj. Éppen igy ültem én is és unalmamban Heine egyik költeményét már harmadszor olvastam át, de mindig halkabbau, mindig csendesebben, mig végre a bettik elkeztek összefolyni szemeim előtt, . . . majd tarka alakok vonultak el előttem, hol lassan lejtve, ho

1 gyorsan körbe forogva . . Egyszer csak mindeu egy nagy gomolyaL'gá vált, az alakok eltűntek, szemeim lecsukódtak és . . éppen el akartam szunuyadui, midőn az ajtó feltárult, s rajta Ernő, férjein egyik barátja lépett be. — Bucsuzui jöttem — szólt halkan és re?zke:ő hangon — mert eltávozom igen-igen messze . . . — Hogyan? — szíltam meglepetve — ön elutazik ? — Igen, mert saját nyugalmam ugy kívánja. — Nem értem! — Jobb is — szólt ő gyöngéden kezemet kezei közzé szorítva — ha egykor meg nem értett, akkuijobb ha most is rejtélyben maradok. — De ön halvány és izgatott, szóljon, mi történi, hol maradt férjem, önök együtt távoztak el?! — N.ucs időm -- szólt ő kalapját véve, s kesei ü mosolylyal ajkán — de mielőtt eltávoznám, még egyszer ismétlem önnek, hogy szeretem, s szeretni fogom örökre! — Uram! . . . — I^ten önnel! Niucs több szavam, C3ak ezt ak.r íam mondani — s mielőtt válaszoltam volna, gyorsan eltűnt a folyosón. Meglepetve állottam fel, különös sejtelem az súgta, hogy itt történni kellett valaminek. Néztem az órát, fél hatra volt, férjem azt Ígérte, hogy 5 órakor itthon lesz 8 még most se jön, hol késhetik 1 . . . Alig végeztem e gondolattal, midőn a folyosón ue héz léptek kongása hallatszott; dobogó szivvel, s ijedi tekintettel fordultam erre az ajtó felé, az felnyílott, s rajta férjemet hozták be; arcza halvány volt s szemei le voltak zárva. Az első perezben nem tudtam élő e, vagy halott és egy éles sikoltásai rohai tam felé . . . . Midőn ágyára helyezték, szemeit lassau felnyitá s bá gyadtan tekintett körül. Ugy látszott, hogy nem ismert meg, mert hidegen rám tekintett ós ismét lehunyta szemeit. — Férjem, kedves férjem! — kiáltottam én s zokogva borultam keblére. — Távozz . . . te . . . képmutató! — szólt tördelt hangon . . . — Oh ég! Szólj, mi történt veled? . . . — Még kérded? — szólt ő, s kezét szivére emelte — nézd, itt a seb és ez te miattad volt, . . . érzem hogy halálos. — Szentséges isten! — kiáltottam kétségbe ei-ve, mert e perezben pillantottam meg keblén a tátongó sebet — te meg vagy sebesítve!? . . . — Igen, és pedig ő általa ... oh ne tetteid magad, te azt jól tudod . . . légy boldog vele!? . . . — Férjem, mit beszélsz!? . . . — Azt, ho^y meghalok . . . :e szereted Ernőt, légy boldog vele . . . ő megölt . . . — N igy ég! — kiáltottam én és lábainál össze rogytam . . . Néhány p^rczig mozdulatlanul voltam ott, d-i halUuí véltein szakadozott lélek/elét, s amint keblé bői nehéz sóhajok törtek fel. Egy p TCZ alatt ismét mellette voltain, kezeimet összekulc-oltam és kérni kezd tem mindenre a mi szent, hogy higy.jen nekem, hoj>y ne gyanúsítson, inert, árti.tlan vagyok. Nem szólt senrnit, de fejét tagadólag rázta, s egv mosoly játszott ajkain, mely eltorzította egész arczát. Láttam, hogy szemei elhomályosulnak, hogy csak néhány percze vau még s nem tudtam mi fáj jobban, az hogy elvesztem őt, a"ki nélkül nem bírnék élni, vagy az, hogy bennem kételkedve, engem vádolva hal meg. — Oh szólj, mit tegyek, mivel győzzelek meg, hogy ártatlan vagyok, hogy szeretlek és nélküled élni nem tudok! . . . — Már késő, — szólt ő — elmegyek, te akármit teszel, én uem fogom látni. — Oh ég, hogy benned is csalódnom kellett, oh, hogy e tudattal kell sirba szállanom . . . — Ne tovább férjem, ne tovább — szóltam én és egy hirtelen eszmétől megkapatva az ágy fölött függő pisztolyok egyikét ragadtam meg és szivemnek irányoztam e szavakkal: „győződjél meg, hogy ártatlan vagyok, nézd, én veled halok" . . . Hallottam a csattanást, és éreztem meleg véremet kiömölni . . . Már éppen végső sóhajom akart ellebbenni, midőn újra cattant és én . . . felnyitottam szemeimet. Mit gondolnak önök, ez a második csattauás honnan jött? . . . Férjem ajkairól, ki csendesen felém hajolva egy csókkal ébresztett fel rémes . . . álmomból. Hajnalka. A gabona-csarnoknál GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893. márczius 4-én. llliza 100 kiló 7.— 7 80 Rúzs 100 > 5.60 5 85 Árpa 100 > 4.60 4.80 Zab 100 > 5.10 5 20 KukoriczalOO > 4.30 4.35 K repeze 100 » —. _ .— Paszuly » 4.80 5.20 Szesz 1 terenként 49*/2 13*/

2 Piaizi árak. 13*/

2 Borsó 1 kiló —.20 Lencse 1 » —.22 Mund-liszt 1 » —.16 Zsemlye-liszt 1 » —.'4 Buza-liszt 1 » —.12 Barna kenyér-liszt 1 » —.11 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség 1 Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölayfa 1 100 kii á 1 » 1 > 1 » 1 > 1 » 1 > 1 > 1 » csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » köbmtr -.90 —.56 —.60 —.52 -.32 —.'64 —.56 —.22 -.06 —.65 —.80 —.10 2.— 1.50 2.90 3.20 (31—10-7) Felelős szerkesztő: LNCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Szilvórium. A szilágysági Rabbinátus felügyelete alatt kis Üstöll főtt kitűnő minőségű húsvéti WT szilvórium "U® literenként egy forintért kapható HOFFMANN ADOLF fűszerkereskedósében. Birtok bérlet. Szabolcsvármegyében azonnali átvételre kerestetik 200 holdtól 600 holdig, vasút mentén vagy annak közelébe jó lakással és legalább közép minőségű földekkel, az instruclio becs szerint átvétetik. Ajánlatokat elfogad szívességből e lapok kiadóhivatala. (75_2—2) Kiadó lakasok, A nagy-orosi utczán, a tőrvényszéki palota és postahivatali épület során s ezekhez közel eső 34-ik számú házban egy 3 szobából, konyha, kamara, fatartó, pincze, esetleg sertésól, kocsiszín és 4 lóra készített istállóból álló teljesen elkülönített kényelmes lakosztály; továbbá külön bejáratú, szintén teljesen elkülönített, C8ÍnOSan bútorozott 2 szoba külön-külön bérbe kiadó 1893. év Sz.-György napjától. Értekezhetni levél utján GyÖrÖtt JailCSÓ Géza kir. állami főreáliskolai tanárnál. (459—6—6) Egy jókarban lévő 8 lóerejű Marschal-féle gőzeséplő-gépemet jutányos áron eladnám, ha a vevőnek tetszik, ez évi cséplésemet is végeztetheti vele. Kótaj, 1893. február hó. Jármy Márton. (67-3-3)