Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-12-24 / 52. szám

Melléklet a „Wyxrvidék" 1893. 52-ik számához. sőt buzdító elnézése miatt, a haza ellenes törekvéseknek többizben, évek óta tett kísérleteink daczára, gyökeres megszüntetését kieszközölnünk nem sikerült: mai nipon tartott rendkívüli közgyűlésüukből hazafias lelkesültség­gel és hálás elismeréssel üdvözöljük Méltóságodat sze­retett hazánk iránt teljesített azon nagyjelentőségű szolgálatáért, hogy ilyen viszonyok között, a nemzeti sógi indokolatlan törekvések ilyen tisztességtelen nyil­vánulásai mellett főpisztori szavát közbevetni szüksé­gesnek tartotta, s egyházmegyéjének papjaihoz XII. sz. alatt intézett körlevelében, a külömböző nemzetiségű magyar honpolgárok egyenlő politikai helyzetét bebizo­nyítva s az egyházi, nemzetiségi és honfiúi kötelességek tiszteletben tartására és együttes teljesítésére buzdítva, hitének sorsosait felhívni kegyeskedett, hogy e vérrel közösen szerzett, közösen megtartott, örömében és bá­natában, jótéteményeiben és nyomorúságában mindeu fiát egyenlően osztoztató magyar hazát törhetetlen hű­séggel ós gyermeki önzetlenséggel szolgálják és sze ressók. E hazafias tény feletti örömünknek és megelége désünknek azért is óhajtottunk kifejezést adni, mert törvényhatóságunk területén is van, Méltóságod egyházi fenhatósága alá tartozó 35 egyházközség s igy kormány­zatának hazafi is és áldásos cselekményei minket köz­vetlenül is ériutenek, s mert bizonyára ezen uagyfoutos­ságu kormányzati szellem és példa adás oka annak is, hogy a törvényhatóságunkhoz tartozó községek egyházi elöljárói nem csak híveiknek hű pásztorai, hanem kivé­tel nélkül magyar hazafiak is. Szives üdvözletünket fogadja Méltóságod kegyesen. A borravaló. Ha a pénzügyminiszter vagy a megye törvényha­tósági bizottsága '/i százalékkal valamely közmivelő­dési czélra felemeli az adót s a házbér emelkedik; ha a hűs, bor, sör, liszt vagy más élelmi czikk megdrágul, akkor általános elégedetlenség, izgatottság vesz erőt a lakosság minden rétegén, tartózkodás nélkül megütkö­zéssel beszéli gazdag és szegény, hogy ily felcsigázott árak mellett megélni már nem lehet. De a borravalókat, mint felesleges kiadásokat, kényszer nélkül önként ma­guukra rójjuk s zúgolódás nélkül fizetjük. De szívesen fizetjük-e? nem mondhatnám. Társaságban, összejövetelek alkalmával, e szokás helytelensége felett vitatkozunk, rosszalásunkat nyilvá nyitjuk, de azért uem változtatunk a borravalón, hanem adjuk és aduuk borravalókat, mert hódolunk egy álta lános szokásnak és mert urat akarunk játszani, az űr pedig fizet még annak is, ki előtte bókol és alig te'jesit némi szolgálatot. A borravaló elleni küzdés jogosult és pedig gaz­dasági és erkölcsi szempontból. A borravaló megalázó é3 megszégyenítő az elfoga­dóra, az azt adó pedig nem hálából, jótékonyság érzet­ből nyújtja, hanem büszkeségből és feltűnési vágyból. Különös vegyülóke a zűrzavarnak nyilvánul az emberi természetben. Mórt nem kap borravalót a pékinas, midőn elhozza napi zsemlénket, a kereskedő-segéd, midőn kiméri a czukrot, borsot, a rőfös, ha levág néhány méter galan­dot, vagy gyógyszerész, ha orvosságot vagy púdert ad? A borravaló alamizsna és nem jótékonyság, mi tehát alamizsnát, ajándékot adunk oly egyéneknek, kik mint szolgálattételre felfogadottak úgy is fizetést hús­nak, tehát meggondolatlanul költekezünk s pazarló mó­dou bánunk pénzünkkel. Ki dús borravalókat osztogat, bizonyos tekintélyt szerez, néha nevetségessé is válik, az olfogadó ellenben önérzetóbeu sértetik. A pénz hatalmat gyakorol. Innét magyarázható, hogy a kevésbé vagyonos aránylag több borravalót ad, mert jól esik látnia, mint növekszik tekiutélye s miut görnyednek alázatos mosolylyal a borravalót remónylők. Némelyek inkább adós maradnak az ebédárával, de a borravaló kijár a pinczérnek. Kik borravalót lesnek, öuérzetüket már elvesztet­ték, azok már alig lehetnek független gondolkodású egyének. Azt hiszem, a szives olvasó egyetért velem, ha azt mondom, hogy a borravaló mikénti adisa és elfogad tsa, — úgy a mint az mai nap dívik — nem csak kárhoz­hitandó, de utálatos cselekmény. ( Még nem láttam utast, kin erőt ne vett volna bizonyos izgatottság, midőn a vendéglőt elhagyni s a vasúti induló házhoz készül. Ezt a pillanatot felhasz­nálja a vendéglői személyzet. Mig az indulni készülődő vendégnek, a csengettyű szavára elhozzák a számlát, előbukkan a főpinczér, szoba pinczér, házi-szolga, bér­szolga, fűtő, ruha-, csizma-tisztitó, szobaleány, kapus s mindnyájan reményteljes mosolygással nyújtják markukat a megszokott borravaló után. Az utasnak néha nincs apró pénze, gyakran azt sem tudja, kinek mennyit adjon, mennyit éideinel, de azért gyorsan jár a keze, ad min­denkinek, csakhogy szabadulj >u és meg ne késseu a vonatról. Pokoli kínokat szenved, mig a pénzt váró sereg kielégitetik. Ha Dante ismerte volna ez állapotot, el nem mulasztja a pokolbeli büutetések rovatába sorolni. A vendégszeretet kiváló erénye a magyarnak, de az élvezett ellátás felett bírálatot gyakorolni, nem ne­vezhető nemes eljárásnak. A vendég, ha távozik, kény­telen azért, hogy jó barátjánál ebédelt vagy vacsorált, a szobalány vagy inasnak egy egy forintot a markába c úsztatni. Néha azon gondolat ébred fel benne, hogy annyi pénzért a vendéglőben is étkezhettem volua s ott legalább nem lettem volua kénytelen a házi kisasszony zongora játékában gyönyörködui ós egy opera részlet eléneklését végig élvezni s még hozzá tapsolni is. — A borravalóról következő történet jut eszembe. Midőn az osztrák hadsereg 1849 ben Győrnek vonult, édes atyámnak nyolcz napig 5 tiszt volt vendége. Szíve­sen látta, mert muszáj volt. Ettek, ittak, rendeltek drága csemegéket, borokat atyám számlájára, azou ígéret­től, hogy távozásukkor mindeut ki fognak fizetni. Midőn uyolczad uap ü ra kószeu állottak, az egyik egy db 5 ftost dobott az asztalra azon nyilatkozattal: itt a koszt­pénz. Atyám behívta a szolgálót s előttük oda adta neki az ötöst mondván: a táuyór váltásért a tiszt urak neked adják borravalóul, a kosztpéuzt majd meg fizetik, ha visszajönnek. Erre mind az ötöl kardot rántottak s csak szeren esés véletlennek köszönhető, hogy öregemet össze nem vagdalták. Milyen sértő volt az a borravaló. Nehéz meghatározni, vajjou nagyobb bátorság kell-e borravalót nem adni vagy az általános szokásnak hódolni. Némely vendég ha kifizette rendes számláját, mintha megcsalt volna valakit szökve távozik, mert vagy nincs apró pénze, forintokat pedig nem akar osztogatni vagy csakugyan nem rendelkezik felesleges péaz lelett s nincs módjában a borravaló osztogatás. Megalázó állapot. Valahol olvastam, hogy egy grófi házban nagy vendégségek alkalmával az ebédlőbeu egy perzsely volt kifüggesztve s abba hányta minden vendég borravalóját. A lakoma után a perzselyben lévő pénzből a sze­mélyzet által összetörött üveg és porczellán nemű véte­tett meg, a fenn maradó összeg pedig a szolgák között felosztatott. Ez practikus eljárás ugyau, de kissé szokat­lan, azonban mind a két fél kielógitetett. Az űr tudja, hogy cselédei borravalót kapnak, de hallgatagon beleegyezik, mert adandó alkalommal ő is osztogat. A vendég néha igen kellemetlen helyzetbe jut Btrátja vagy a család tagjai előtt nemakar a cselédség, nek borravalót adni, de újy sem akar távozni, tehát jönn, megy, ki be sompolyog mig végre talál valakit, kinek markába csúsztathatja. Sokat lehetne a borravalókról irni, mert fel sem sorolható alakban nyújtatnak. S éppen azért milliókra rúg az ily módon elfecsérelt pénzösszeg. Mig haszonlesés, pénzvágy, hízelgés és szolgai meghuuyászkodás nem változik önérzetté, addig a tár­sadalom minden osztályában találkoznak egyének, kik változatos alakban, borravaló után áhitoznik. Ébner Sándor. ÚJDONSÁGOK. — József főkerczeg üdvözlése. A m. kir hon­védség főparancsnoka József főherc.eg őfensége, mint ez ismeretes, e hó 5 dikén ülte meg fóparancsnokságá­aak 25 éves évfordulójIt. Szabolcsvármegye közönsége az e hó 21 dikén tartott közgyűlés alkalmával, őméltó­sága a főispán úr indítványára adott kifejezést a tény­nyel szemben táplált érzelmeinek, a következő hóioló felirat alakjában: Császári is Királyi Fémig! Ltgktgyelmisebb urunk! Tekintettel azon tényre, hogy e hő 5 én mult 25 éve méltóztatott szeretett királyunk bölcs intézkedése folytán, a m. kir. honvidség főparancsnokságát átvenni, s hogy Fenségednek fáradhatatlan tevékenysége, ügy szerető szakértelme és fényes példaként tündőklő hazafi­sága, a honvédséget nemzeti önállóságunk és független­ségünk egyik biztositékát, ezen idő alatt a szakképzett­ség kiváló magaslatára emeltt, tekintettel azon meg­nyugtató, buzdító ós lelkesítő körülményre, hogy Fensé­ged, legmagasabb társadalmi állása daczára is, magát e sokat szenvedett haza egyik polgárának tekinti s nincsen köz és társadalmi életünknek oly közhasznú mozgalma és^törekvése.Jmely Fensíged előtt jelentéktelennek lát­szánók, s melynek érdekeben nemes példi adással és áldozatkészséggel előlmjuui szükségesnek nem tartaná, s tekintettel végül arra is, hogy az emiitett nagyfontos ságu esemény óv fordulóját a hálás nemzet kegyelete országos ünneppé emelte: a kunyhókban ós palotákban dobogó honfiúi szivek általános öröméhez mi is hizifiis lelkesültséggel csatlakozunk, s midőn hálás elismerésün­ket és rajongó szeretetünket bizalom teljesen kifejezni bátorkodunk, tiszteletteljesen kérjük Fenségedet, hogy honfiúi szivünk érzelmeiuek ezen őszinte megnyilatkozá­sát kegyesen fogadni méltóztassék. — A képviseleti tagok választása Nyíregyházán e hó 22-dikén teljes rendben, de meglehetős nagy rész­vétlenség mellett ment végbe, amennyiben a 3895 választó közül csak 612 élt szavazati jogával. A legnagyobb élénk ség a II kerületben volt, ahol dr. Meskó Ltszló ellen próbálkoztak bizonyos ismeretes elemek, ami azonban annyira uem sikerült, hogy e kerületben dr. Meskó Lászlóra esett a legtöbb szavazat. A választás eredméuye megnyugtató a tekintetben is, hogy az intelligencia n ;m veszített tért a képviseletben. Megválasztattak a követ­kezők : I. kerület: Ricskó Mihály (uj), Z >mborszky János, Király Siudor, Srikszay Pál, Kubassy Gusztáv, Sütő József, Stoller Ferencz (uj.) Garay Mihály. Szavazott 133 választó. II. kerület: Dí. Meskó Liszló, dr. Kovác'i E'.ek (uj), Papp Miklós, L ;pták Dániel, Nádasy György, Rjttaridesz János, Nádasy Kálmán (uj) Szavaztak 205 en. III. kerület: Fiegmaa L'pót, Kovács István (uj), Borbély Siudor (uj), dr. Flegmán Jenő, Nádasy E nil (uj), dr. Meskó Liszló. id. Hmzsely Mihály (uj). Szavaztak 86 au. IV. kerület-. Kovács Pal, Mirtinyi József (uj), Imre János. Nikelszky János, Dietz Miksa, Szabó Endre, Huray János (uj). Szavaztak 120 an. V. kerület: Szmolár András (uj) Szokol János, Deák József, Bukovinszky József (uj), Pozsonyi György, Btbicz András. Tijnel Liszló (uj). Szavaztak 51-en. VI. kerület: Szmolár Pál, Kovács János G.mcso, Kolimár András, Gtray József cserkeszi (uj), Mihovics Ferencz, Ripper András (uj), Fábry János (uj) Szavaztak 84 en. VII. kerület-. Palicz István (uj), Jíuószky Mihály (uj), id. T>masovszky Mihály, Babicz Jáuos, ifj. Kovács András (uj), Kovács János (uj), Lentvorszky Mihály (uj). — Meskó László Békés városának országgyűlési képviselője az elmúlt hét elej ín meglátogatta választóit. Beszámolót ez alkalommal nem tartott ugyan, mert mint arról lapunkban annak idején megemlékeztünk, alig pár hónap előtt számolt be választóinak, de lelkes vá­lasztói igy is adtak alkalmat arra, hogy a napirenden levő politikai kérdésekről ismételten nyilatkozhassók; Bankettet rendeztek tiszteletére, hol felköszöutőkben uem volt hiány s ezenkívül a fellobogózott olvasókörök­ben, melyeket meglátogatott, üdvözlő beszéddel fogad­ták. Mi nyiregyházaiak, irigységgel vegyes örömmel szemléljük azon jó viszonyt, mely az általános tiszte­letnek és szeretetnek örvendő képviselő és választói között miud szorosabbra fűződik. — Patika-kérdések. A vármegye csütörtöki rend­kivüli közgyűlése uem kevesebb mint négy gyógyszertár engedélyezési kérvényt intézett el. Nevezetesen pártoló­lag hozzájárult, hogy Nyírbátorban második gyógyszer­tár legyen, s hogy Nyirbogdányban fiók-gyógyszertár létesitessék. A Kar.sz és Gyüre községekben engedé­lyezni kórt gyógyszertárak létesítését a közgyűlés nem véleményezte. — Kitüutetés. Velkey Pál kir. tanfelügyelő f. évi decz. 18 án adta át N-Kállón a városházánál a községi s egyházi elöljáróság s tanitótársai jelenlétében ünne­pélyesen Berta János ref. tanitó s orgonistának a m. kir. földmivelésügyi miaiszterium elismerő oklevelét s 100 azaz egy száz o. é. frt jutalmat a fatenyósztós és fanemesitós terén 18 év óta kifejtett buzgalmának ju­talmául. A kitüutetett Berta János hálás szavakkal kö­szönte meg a kitüutetést, Ígérvén, hogy jövőre is elkö­vet erejétől telhetőleg mindent a fauemesitós érdekében. Az ev. ref. egyház részéről Gőrömbey Péter lelkész adott kifejezést az egyházi elöljáróság a felett való örö­mének, hogy egyik munkatársu tat ilyen megérdemlett kitüntetés érte s miután hangsúlyozta azt, hogy a ma gas kormány kitüitetése ós jutalma Berta János úrban teljesen méltó egyéniségre esett, egyben a tanitó urat s a többi tanitó urakat is, kik a mellett, hogy iskolá­ikban kitűnő sikert mutatnak fel, mindnyájan fáradoz­nak a fanemesitós terén, azonkívül egyik dalárdát ve­zet s az állami reáliskolában tornát tanit, másik az ípiriskolai tauitás terén szerez ^érdemeket stb. stb. a tanfelügyelő urnák továbbra is jóakaratába s pártfogá­sába ajánlotta. Ezzel a kellemes ünuepsóg véget ért. — Jótékonyság. Bleuer Mór ibrányi birtokos, mint nekünk irják, ez évheu is tauuságot tett jótékony ságáról, amennyiben a községben levő szegényeknek 35 szekér szalmát adott. A község elöljárósága lapunk utján is köszönetet mond e nemes jótékonyságért. — Ref. iíjusági egyesület. N.-Kállón a ref egy­háztanács azon szomorú tapasztalattól sarkalva, hogy az iskolából kikerült ifjakkal, mig csak katonának nem viszik őket, senki sem törődik, ifjúsági egyesület ala­kításával bizta meg az egyház lelkészét. A megbízás eredménye az lett, hogy az ifj ik, a felhívásnak engedve, egyesületet alakítottak. Minden vasárnap a reggeli templom után, vasárnapi iskolába összejönnek, hol a lelkész, segédlelkész s a tanítók felváltva uekik szabad előadást tartan ik vallásos, hazafias és gyakorlati tár­gyakról, s az ifj tk minden szerdán és szombaton este olvasó összejöveteleket tartanak az iskolában. Az egye­sület elnökóvó Sőrés Sindor, alelnökökké: Tóth István és Forró Sándort, jegyzővé: Széles Tamás és Barnáth Pált, pénztárossá: Torma Andrást s ezen felül még 24 vál. tagot választottak meg. — Műkedvelői előadás. A helybeli műkedvelők' a jótékony nőegyesület javára e hó 16-dikán tartották meg színi előadásukat az ipartestületi híz nagytermében. Két vígjátékot (.Angolosan", „Virágfakadás") adtak elő s a műkedvelőkkel szemben alkalmazható mértéken felül igazán szép sikert értek el. A szereplők: Lukács Ilona, Korányi Irénke, Mann Aranka, Básthy Berta, Jósa Márta kisasszonyok, ifj. Soltész Gyuláné úrnő, s férfiak: Maurer László, Porubszky Pál, Konthy Gyula, Sovány Dezső Kubassy Béla, Mráz Endre, Péchy Gábor és a kis Trajtler Zoltán igen jó műkedvelők, akik teljesen rászolgáltak arra a sok tapsra és virágra, amelylyel a közönség elárasztotta őket. Külön és pedig a legnagyobb dicsérettel kell meg­emlékeznünk az ügyes rendezésről is, amiért szívesen megbocsátjuk doktor Trajtler Soma urnák, hogy lema­radt a színpadról dirigálni az előadást. — Előadás után volt táncz is és jó kedv bőviben. Ott voltak: Asszonyok: Básthy Barnáné, Graselli Norbertné, Jósa Andrásné, Kállay Andrásné, Keresztessy Istvánné, Konti Gyuláné, Korányi Imréné, Minn Józsefné, 0ÍV. Maurer Károlyné, Miklós Lászlóné, Raksányi Sándorné, ifj. Sol­tész Gyuláné. Somogyi Gyuláné, Szalánczy Ferenezné (Bogdány), Zoltán Imréné (Sényő.) — Leányok: Budai Mariska, Irján Etel, Jármy Paula, Jármy Tóni, Jósa Mártha, Jósa Vilma, Kállay Sarolta, Kerekréthy Margit, Korányi Margit, Korányi Irénke, Mann Aranka, Maurer Irénke, Nemes Tónika, Raksányi Emma, Somogyi Kornél, Somogyi Lenke, Szalánczy Ilonka. Vértessy Sarolta, Zoltán Evelin, Zoltán Margit. Az előadás anyagi sikeréről más helyen adunk számot. — A szabolcsmegyei kör 28-diki hangversenyé­nek meghívóit szétküldözte már a rendezőség. A meg­hívó igv szól: A Budapesten fennálló „Szabolcsmegyei kör" megyénk fiatalságával karöltve 1893. deczember hó 28-án, a Bessenyei szobor javára, a központi ág. ev. népiskola dísztermében tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez, melyre czimzett urat és családját tisztelettel hivja meg a rendezősőség: Barzó Mihály, Ber­talan Kálmán, Budaházy Lajos, Gsapkay Gyula, Deme Kálmán, Dietz Miklós, Eltscheí Simon, Eötvös Dezső, Ernyei János dr., Flegmann Sándor dr., Geduly Henrik, Gróh István, Groák Lajos, Groák Ödön, Haas Emil, Kaufinann Adolf, Keresztessy Gyula, Király Sándor, Klar Sándor, Kubacska András, Kubassy B.da, Kubassy Emil, Korányi Endre, Kovács László, Krasznay Sándor, Lukács Ödön, Maár Mihály, Mann György, Maurer ,László, Mikecz István, Moravszky Ferencz, Morvay Pál, Mraz Elek, Mráz Endre, Nádossy Dezső, Nagy Im~e, Nagy Kalm.m, Nagy Lajos, Nikelszky Samu, Pazár Béla, Pazar István, Réczey S. dr., Rézler Jenő, Rézler Kornél, Riszdorfer Imre, Simák János, Sovány Dezső, Szemere Márton, Sze­szich Elek, Szesztay László, Szesztay Zoltán, Szikszay András, Szikszay Gy. dr., Szopkó Dezső, Sztempák Jenő, Török Gyula, Török László, Werner Liszló, Zim­mermann Kálmán, Zínner Samu dr. Helyárak: Ülőhely: 1 frt 50 kr. Állóhely: 1 frt. A hangverseny kezdete este >/j8 órakor. Felülüzetések a jótéko.iyczél érdekében kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Ferenczi M. úr könyvkereskedésében. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom