Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-02-05 / 6. szám
„IS V í ÍÍ v I I) í: IÍ — és a kis varrónő sárgás, beesett arczán egy pillanatra végleien szomorú árny suhan keresztül, mert míg e mosolygó, vidám gyermeket látji, eszébe jut, hogy egykor, régen, 6 is épen igy örült az életnek, igy álmo dott egy szebb, egy boldogabb jövőről és az első báli ruháját, melynek foszlányaival mindörökre semmivé váltak, szétfoszoltak a jövőtől szőtt álmai is. Jómódú tekintélyes kereskedő volt a kis varrónő atyja, a ki vezérszerepet vitt a városkában, a hol laktak s vidám, boldog, megelégedett családi körben érte el tizenhatodik életévét. Csengtek a szánok, itt is, ott is- megcsendült a zene szó és nyalka ifjak kokárdával a gomblyukbau, ő hozzájuk is elhozták a sima velinpapirra, aranyos betűvel nyomatott meghívókat. A vagyonos kereskedő, dehogy tagadta volna meg kedves kis leányától azt az örömet, hogy el ne vigye a bálba . . . Varrtak, szabtak, készültek ós az üzletből az első segéd ur, a ki jobb keze volt a Tiniké apjáuak, — igy hívták a kis varrónőt — még egy szép valódi kis kamélia-csokrot is csináltatott neki a gróf kertészé nél, a ki szivarkészletét mindig a Tinikéék kereskedésében szerezte be. A bál utáni reggel, ah! olyau jól emlékszik rá még most is, egyszerre csak komor, mogorva tekintetű urak jöttek és az üzlettulajdonost keresték. Tiniké még látta, hogy bementek az irodába, s az első segéd ur sápadtan követte őket ... A város legnagyobb üzleté nek tulajdonosa jótállt egy barátjáért, a ki megbukott s bukásával őt is magával rántotta Az üzletet bezárták s a kereskedő, a ki egy élet szorgalmának gyümölcsét látta romba dőlni, egy végzetes pere önkívületében golyót röpített agyába. A szegény leány vagyon, támasz nélkül maradt, mert az első segéd ur, a ki szebb na pókban annyi czélzást tett komoly szándékáról, ugy elpárolgott még a városból is, mintha soha ott, sem lett volna. A mi eddig szórakozás, mulatság volt, a várás, az most már kenyérkereset lett s Tinikére ránehezedett az élet szomorú gondja, melyet soha sem tanult ösmerni Jolánka leejti az olót és a kis vénülő varrónő ijjedten rezzen föl álmodozásaiból. A varrógép ismét elkezd zörögni s mig fonnyadt, hervadt arczával föléje hajlik, lelkében mindegyre fölcsendül annak a régesrégen elhangzott keringőnek a dallama, melyet első báljának éjszakáján húztak a czigányok. Az első bál, melyet sohase követett második. A fehér fodrokra néhány köuy is pergett, de Jolánka nem veszi őket észre ... ő is egy keringőt dúdol, melynek csapongó refrenjébe azonban egy még soha nem csaló dott lélek örömujjongása vegyül. Euyhitö körülmény. A nagyságos ur ott ül Íróasztala előtt. A nyitott ablakon keresztül fölhangzik hozzá a Budapest legnépe sebb utczáin járó-kelő néptömeg moraja. A suttogás, be szód, kaczaj, könyörgés, pauasz mind mind ös zeolvadva miutegy távoli tenger-moraj jutnak föl az emeletre. A nagyságos ur azonban nem ügyel a zajra. Fejét kezébe hajtva odaül az Íróasztal zöld posztóju támláuyára s utat enged agyában a rohanó gou lolatokuak. Körülette irat halmazok, percsomók hivatalos komolysággal rendbe rakva. A peradatok hallgatagon várják a nagyságos és igazságos bíró ur feldolgozását és a tényálláshoz hű, érdemleges ítéletét. — — Csak az asztalemelvényen közepeu álló ró zsaszin mázos gipsz figura kaczérkodik az Ítéletet ho zandó nagyságos úrral; rá-rá mosolyogva, ha oda esik anuak tévedező tekintete a szerelmet képviselő pajkos istenségre. A nagyságos úrral pedig hiába is kaczérkodik. Az most nehezen látja meg mosolyait. Sokkal nagyobb gondok terhelik agyát, sem mint észre vegye kihívó tekintetét. Ő most nem goudol másra, mint arra, a mit hiveu előadnak az előtte fekvő poros, összemadzagolt akták. Az a tény, hogy Suhánylui Va szilij, Tógyer Györgye kedves komáját ugy üstökön találta felejteni egy kapauyéllel, hogy az 8 hétig nyomta utána az ágyat, most is jobb oldalra nyomva viseli öss/.enyo moritott koponyáját s ugy dadog az ütés következtében, mint a beszélni kezdő kis gyerek. Ez a tény kizárja azt, hogy más mindennapi esetről gondolkozzék. A nagyságos ur figyelmét különben nagyou leszoktál? kötni az ilyen esetek. Szépen széjjel szedni apró da rabokra az ügyet, megvizsgálni minden kis részét, nem kerülni el egy kis, az ügyre befolyó körülményt sem, indokolni az itélet minden pontját: ez az ő gyönyörűsége. Most is, mikor elhozta a szoiga a feldolgozando ügyiratokat, abbau a pillanatban kihörpinté hamarosan az ebéd utáni fekete kávét s ott hagyva magára a társaságot, rábízva őket nejére, a szép háziasszonyra: el vonul dolgozó szobájába s hozzá látott jogerős ítéletei hozni a Tógyer Györgyöt főbe kollintó, súlyos testi sértéssel vádolt Suhánylui Vaszilíj fölött. Alkonyodott mire készen lett vele. Az előbbi bíróság ítéletét teljesen megváltoztatta s rosszalását fejezi ki az abban felhozott enyhítő körülmények felett. Ugyanis hogy Suhánylui Vaszilíj Tógyer Györgyöt a saját házá ban és pedig akkor ütötte meg, mikor is fiataf feleségét Petrova Hankát a Togyer karjai között találta s hogy mint az indokokból kitűnik, taláu-talán a félhomályban még csók czuppanásokat is vélt hallani. A nagyságos ur, ha be is tudta ezt enyhítő körülméuyül, de nem számította be olyannak, a miért a', ember egyik jó barátját halálosan megsebesíthesse. Elítéli a legfelsőbb ítélő hatalom nevében számos évi fegyházra. Azután aláírja a nevét nagy szálkás betűkkel s mint a ki eleget tett napi kötelességének s egy kis szórakozás után vágyik: a társalgó terem felé tart. A terem üres már. A nevetgélő élénk társaság már el távozott. Csak a mellék szobából hallatszik ki valami üde hang. A nagyságos asszony, az ő kedves felesége játszik zongorán valami sálon darabot, halk hangon du dolva hozzá a dallamot. A megvesztegethetleu itélő hatalom képviselője végig megy a termen. Léptei zaját, felfogja a paiquette [>uha szőnyege — — — fölemeli a mellékszoba függönyét s ott találja nejét, a mint Géza cousineja, egy csinos bajuszu huszárh iduagy át ölelve tartja nejét s oda forrasztja csók-szomjas ajkát a nőjére. A nagyságos ur először felakarja fedeztetni magát. Egy két lépést tesz is előre, hogy rájuk rohanjou. De azután meggondo'ja magát. Visszamegy szobájába, meggyújtja a lámpát, s leül. Azután egy ne hé/, sóhaj után keresztül húzza egész délutáni több ivre terjedő munkáját s uj Ítéletet hozva, minden tehetségével ékes szólóan kifejti: hogy Suhánylui Vaszilij, tekin tettel azon minden izében fontos befolyású enyhitő körülményre, melyet az alsóbb bíróság ítéletében okadatol, a legenyhébb büntetést érdemli. Mikor készen van, ugy találja, hogy a kis Ámor nagyon kihivóiag mosolyog onnan az asztal emelvéuyéről deresülni kezdő fejére, s ép ez okoknál fonva oda csapja a sarokba. — Csörömpölve törik darabokra a kis, de nagy hatalmú istenség szobra. Szatlimáry Zoltán. KÖZGAZDASÁG. Birtok-viszonyok statisztikája. A földmivelésügyi mini-ztériu n mezőretídőri és statisztikai osztálya 46 negyedrót lapra terjedő érdekes munkát állitottt ös«ze s adott ki a kővetkező czimmel: „A korlátolt forgalmú birtokok kimutatása és Magyarország területétiek mivelési ágak szerinti megosztása." A füzet a minisztérium által megküldetvén lapunk szerkesztőségének is, érdekesnek tar juk a statisztikai adatok halmazából megismertetni itt első sorbiu is a vármegyénkre vouatkozókat s azután az ország egész területére vonatkozó összesít tt adatokat, megjegyezvén, hogy az adatok összeállítása legnagyobb részben az 1885-dik évi állapotoknak megfelelő birtok ivek alapján készült. Mielőtt az említett s bennünket legközelebbről érdeklő adatokat is fölsorolnánk, a földmivelésügyi miniszternek, Bethlen András grófnak, a füzet beveze téseül irt általános érdek lődé.-re érdemes fej 'esetéseiből közöljük itt a következőket.: „Azon mértékben, melyben az agrár po'itikai kérdé sek Európaszerte előtérbe lépnek, mind nagyobb fontos ságot nyernek az agrár statisztikai vizsgálódások. A menuyiben pedig a földbirtok viszonyok valamely nemzetnek ugy társadalmi, valamint gazdasági állapotaira nagy jelentőségűek, különös figyelmem tárgyává tettem hogy hazánk földbirtok viszonyaival minél alaposabban megismerkedjünk. A földb.rtok viszonyok és azokból folyólag létesült állapotok u. i. a jelenkorban a legellentétesebb elbirá lásban részesülnek, melyuél nem ritkán csupán vélemények állanak véleményekkel szemben s az ellentétes nézetekből levont elméletek alapját gyakran csak az egyéni elfogult felfogás képezi. A legnagyobb horderejű kérdések elbírálása körül tapasztalható, sokszor homlokegyenest ellenkező felfogá sok tömkelegéből nézetem szerint csak az agrár statisz tika adja meg az Ariadne-foualat, mely a való felismerése napféuyére vezetheti a tévelygőket. Ezen okból mindenek előtt a korlátolt (kö'ött) forgalmű birtokok statisztikáját készíttettem el, de szándékomban van hazai birtok statisztikánkat folytatólagosan oly irányban is fejleszteni, hogy a vizsgálódások a szabad forgalmú birtokokra és azok főbb kategóriáira is kitér lesztessenek; még pedig tekintettel a birtokosok és birtokaik száma, a területi nagyságra, szétdaraboltságra, nyilvános és magánjogi inegterheltetésre, az eladósodásra, továbbá a birtokkezelési viszonyokra, különös tekintettel saját, adminisztráczionális, bérleti, feles stb. kezelésre, végül a jövedelmezőségre. Az egyes kategóriák, melyek jelen munkálatná külöu feltételek tárgyát képezték, a következők : 1. Kincstári birtokok. 2. Vallás- ós közalapítványi birtokok. 3. Vasutak birtokában levők. 4. Hitbizományi birtokok. 5. a) Testületek birtokai, nevezetesen: városok, községek és közbirtokosok; b) egyesületek, gyárak, ipar vállalatokéi. 6. Korlátolt forgalmú, egyházi jellegű birtokok, nevezetesen: a) római katholikus, görög kaiholikus és görög keleti érsekségek (metropolita) illetve püspökségek: b) káptalanok: c) apátságok és prépostságok; d) rendházi szetzetesek; e) protestáns (helvét és ágost .i hitvallású alapok), végül f) az unitáriusok birtokai. 7 Ejyes egyházközségi birtokok, nevezetesen: a római katholikus, görög katholikus, görög keleti, evang. helvét és evag. ágostai, unitárius és Mózes hil vallású egyházak és lelkészek birtokai. 8. A nevelési czélokra szolgálók, nevezetesen: a) a magyar kir. egyetem és a Therezianum; 6) az állami ós községi iskolák; c) a római katholikus, görög katho likus, görög keleti, helvét és ágostai, uuitárius, Mózes hitvallású iskolák ós az egyesült protestáns közös tan intézetek birtokai." íme az adatok: Korlátolt forgalmú birtokok megoszlása Szabolcs vármegyében: Kincstári birtok 3118 k. hold 539 • >1 0 39»/n Vallás és közalapítványi alap semmi. Vasutak birtokában 658 k. hold, 374 dől; 0 03°/ 0 HUbyomanyi ZZk 23,996 k. hold, 1139 • öl ;*;2.93% Testületek tokai• a) egyesületek, gyárak, iparvállalatok 2265 kh 1462 Qöl; 0 28"/o b) községek és közbirtokosságok 53 448 kh, 365 • >!; 6 63%. Egghiti jellegű birtokok: 1 'érsekségek (metropilita) püspökség: a) r. kith. 166 kh 560 [Döl; 0.02%; g- ka'h és g keleti semmi. 2. Káptalanok: r. kath. 47,846 kh., 190 Qi\\ 5 84*/.; g. kath. semmi. 3. Apátságok es prépostságok : a) r. kath. 2847 kh, 710 Qöl; 0 36%. 4. RendhAii szerzetek r. kath. 1079 kh', 1491 Döl; 0.13%. 5. Protestáns egyházi ala pok: a) ev. ref. 3373 kh. 207 Oöl; 0 42%. Ág. ev. ós unitárius semmi. 6. Egyes egyház községek birtekai: a) r kath egyházi 2010 kb., 1239 Döl, r. kath lelkészi 2083 kh. 1179 Döl; 6) g kath. egyházi 1624 kh. 238 •öl, g. kath lelkészi 1371 kh 1357 Döl; c) PV. ref egyházi 4462 kh. 1313 Qü, ev. ref. lelkészi 3805 kh. 788 •öl; d) ág. ev. egytiázi 223 kh. 46 •<*', ág. ev. lelkészi 9 kh. 16 Oöl, e) izr. egyházi 89 kh. 97 Qöl, lelkészi nincs. Az összes egyházak alapja 1.04%, a lelkészek javadalma 0,78%. Neveiéti czélokra szolgáló birtokok: 1 .Államiak (m. kir. egyetem, Theresianum) semmi. 2. Állami és községi iskolák 47 kb. 573 Döl. 3 Feleke zeti iskolák: a) r. kath 463 kh. 171 Döl; 6) g. kath. 192 kh. 1140 Döl; c) ev. ref. 957 kh. 1176 Oöl; d) ág. ev. 3 kh. 983 QJöl; e) izr. 185 Döl, g. keleti, unitárius nincs. Az összes iskolák alapja 0.20%. A korlátolt forgalmú birtokok összesítése mivelési ág SMerint: száutófö.d ' 58,825 kh. 702 Qöl; kert 126 kh 661 Ööl; rét 13.633 kh. 1061 Qjl; .legelő 40,273 kh. 1026 Dö:; nádas 1849 kh. 326 •ól; szőlő 75 kh. 1575 • öl; erdő 10,216 kh. 612 Q Jl; földadó aá nem eső terméketleu terület 30,443 kh. 770 Döl. Összesen 155,144 kh. 333 Döl; 19.25%. A ssabad forgalmú birtokok mivelési ág sserint: szántóföld 438,153 kh. 886 QM; kert 2947 kh. 248 Qöl; rét 58,948 kh. 750 Döl; legelő 53,577 kh 1459 Qöl; nádas 7582 kh. 526 •öl; szóló 5225 kh. 839 Qöl; erdő 31,598 kh 910 Döl; földadó alá nem eső terméketlen terület 52,959 kh. 440 döl. Összesen 650,992 kh. 1267 • öl; 80.75%. Az összes korlátolt és stábod forgalmú földterület holdszáma 806,137. E 806,137 kh. fold mivelési ágak szerint a következőleg oszlik meg: szántóföld,496,678 kh. 1588 • öl; kert 3C73 kh. 909 Qö ; rét 72,582 kh. 211 Qöl; legelő 93,851 kh 885 Qöl; nádas 9431 kh. 852 Qöl; szóló 5301 Döl 814 Qöl; erdő 41,815 kh. 1522 Qöl; földadó alá nem eső terméketlen terület 52,959 kh. 449 • öl, összesen 806,137 kh Az égést ország területe 49.020,156 kh. Ebhől.száu lóföld 20 270.709 kh. 464 QÖI (4135%); kert 602,882 kh. 933 Qöl (123%); rét 5.157.324 kh. 1442 Qöl (10-52%); legelő 6 477,874 kh. 807 Qöl (13 22%); nádas 154,046 kh. 319 Qö! (0 32%); szóló 597,557 kh 1507 • öl (122%); erdo 13.162.318 kh. 174 Qöl (26-84%); töidadó alá nem e>ó terméketlen terület 2 597,451 kh. 754 •öl (5 30%). Az ország egész területéből a korlátolt torgalmu birtok 16 939,488 kh. 1056 Qöl, tehát 34 56%. Ebből kincstári birtok 2.786 410 kh. 1518 Qöl (5 68%); vallás és közalapítványi birtok 248,869 kh. 1439 Döl (051%); vasutak birtokában 41,974 kh. 321 • öl (0 10%); hitbizomtuyi birtok 2.349,969 kh 1029 • öl (4.79%); községek ós közbirtokosságok tulajdonában 8.674,726 kh. 86 Oöl (17 69%); egyesületek, gyárak, iparvállalatok birtoka 434,206 kh 286 afll (0.89%); érsekségi (metropolita) püspökségi birtok: római kath 699,541 kh 786 Döl; g. kath. 148,953 kh. 1579 Qöl, g. keleti 13,043 kh. 1359 Q11 ; káptalauok birtoka: r. kath 486,588 kh. 193 QÖ1, g kath 7851 kh 284 Qöl; r. kath. apátságok ós prépostságok 139,449 kh. 1300 Qöl; rendházi szerzetesek : r. kath 136,351 kh. 620aöl; kalugyerek 8874 kh. 1388 Qöl. Az összes, t. i. r. kath., g. kath. és g. keleti egyházi jellegű birtok 1 640,654 kh. 1109 •}.. Protestáns egyházi alapok: ev. ref. 25 242 kh. 459 aol, ág ev 2857 kh. 593 Qöl, unitárius 830 kh. 569 •öl. Összesen 28,899 kh. 1557 •ól. Az össaes egyházközségek (egyház és lelkész) birtoka 599,791 kh. 1192 Döl. Ebből r. kath., g. kath. ós g. keleti 410,569 kh. 275 •öl, ev. ref, ág. ev. es unitárius 187,767 kh. 1289 Oöl, izr. 1454 kh. 1228 Döl. Nevelési czélokra szolgáló birtokok, államiak: m. kir. egyetem 9791 kh 1279 •öl, Theresianum 10,717 kh. 221 Qöl; állami ós községi iskolák 14,000 kh. 685 Qö!, r. kath. 10 318 kh 892 •öl, g. kath 17,460 kh. 1423 Qöl, g. kel. 8918 kh. 957 Qöl, ev. ref. 20,473 kh 742 Oöl, ág. ev. 10,169 kh. 396 Döl, unitárius 949 kh. 940 Qöl, izr. 135 kh. 1097 •öl, egyesült protest. tanintézetek 39 kh. 1386 Döl. Nevelési czélok szolgálatábau áll tehát Magyarországon 102,979 kh. és 418 Döl föld, az ország egész területének 0.27% ka. A füzethez egy százalékos saintáblázat s egy grafikai térkép van mellékelve *)Ez a szim az Andrássy Sándor gróf és fiutódai javára legújabban engedélyezett hitbizomány folytán néhány eier holddal nagyobb. (Sferk } GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1893. február 4-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. liuza 100 kiló 7.10 7 40 Rozs 100 » 5.60 5 85 Árpa 100 > 4.60 4.70 Zab 100 > 4 90 5 — Knki.riczalOO > 4.— 4.10 K repeze 100 » —. . Paszuly > 5.— t Szesz literenként 49*/i Piaczi árak. Borsó 1 kiló —.20 Lencse 1 > —.22 Mund-liszt 1 > —.16 Zsemlye liszt 1 » —,i4 Buza-liszt 1 > —.12 Barna kenyér-liszt 1 > —.11 Burgonya 100 kiló Marha hús 1 , Borjú hús l » Serté* hús 1 » Juh hús 1 , Háj 1 , Disznó-zsir 1 > Szalonna 1 > F&ggyú (nyeri) 1 > Zöldség 1 csőmé Paprika l kiló írós vaj 1 li te r Eczet i , Széna io0 kiló Szalma (lak.) 100 > Bikfa l köbmtr Tölgyfa 1 , -.80 — 66 —.58 — .*S -.31 —.60 —.56 —.ií —. 6 —.65 -.80 —.10 2.— 1.60 2.90 3.20 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK.
