Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-12-03 / 49. szám

„IN Y I R V I D K K." Selyén kivül tul a Vágón, erről ellenben 10 s igy a közönség nagyobb részének kényelmére helyezte a szolga­bíróságot Tarnócsra. Számtalan hasonló esetet lehetne az ország területéről felhozni, de példaként ez is elég, ezekből is kétségbe vonhatlanul konstatálható, hogy miudenütt a köíöoség kényelme szempontja vezérelte a hatóságokat, mint eddig Szabolcsmegyében is a szolga­bírói székhelyek megállapításánál és ezen változtatás tervezete semmivel sem indokolható. Az 1886 ik évi XXI. t.-cz. 67. § -a határozata ren­deli, hogy a megye központi tisztviselői a megye szék­helyén, a járási tisztviselők járások területén kötelesek lakni, ha tehát a dadai-felső, bogdányi járások szolga­bírói hivatalai Nyíregyházára, a tiszai Várdába költöz­nének be, elhagynák járásaik területét és az idézett törvény megszegésével idegen járások területén székel­nének. Nem indokolható azzal, hogy a járásbíróságok szék­helyei öszhangzatba hozatnának a szolgabírói járásokkal, hiszen a szolgabírói hivataloknak semminemű hiteles érintkezésük nincsen a járásbíróságokkal; ha minisz­ternek az ilyen berendezés kívánatosnak látszik, akkor azt inkább oly uton kisértse meg elérni — hogy a meglévő és igen is czélszerüen, a közönség igé­nyeinek megfelelőleg beosztott közigazgatási járások szék­helyein uj járásbíróságok felállítását szorgalmazza, me­lyekre, a nyiiegyházai és kisvárdai járásbíróságok túl terheltsége folytán, a küszöbön álló szóbelisegi eljárás életbe léptetése alkalmából a járásbíróságok teendői nagymérvbeni sokasodásnak nézvén eleibe, úgyis múlha­tatlan szükség volna. De másrészt a szolgabírói székhelyeknek a minisz­teri leirat értelmébeni áthelyezése által ezen szolgabírói hivatalok adminisztratiója lehetetlenné tétetnék, ugyanis: mellőzve azt a körülményt, hogy a szolgabírói hivatal személyzetének iakbérilletuiényei távolról sem elegendók arra, hogy azokból Nyíregyházán tisztességes la­kást' és hivatali helyiséget béreljenek, vegyük tüze­tes elszámolás alá az utazási átiláuyt, mely még a hivatal székhelyei jeleu helyeztetése mellett sem elegendő akkor, a midőn egyes felmerülő utazáso­kon kivül a folyó évben éppen nyolcior kellett minden egyes községet a cholera községek vizsgálata, tanítói fizetések megállapítása, községi képviseleti és elíljárói választások miatt mulhatlanul meglátogatni, ez az egyes esetekbeni utazásokon kívül összesen a dadai felső já­rásba 120, a bogdányiba 160, a tiszaiba 200 utazási napot tesz ki, a mit közeli és távoli községeket egyre másra 3 frtal számítva fényesen meghaladja a 300 évi uti átalányt; de mire fog ez menni, hogy ha a dadai felső járás fószolgabiráját a legközelebbi községébe Bilyra a nyíregyházai fiakeres 10 frtért viszi ki, mert hogy ott fogatot tartson és istállót is béreljen arra gondolni is abszurdum. Nem vette figyelembe, a ki ezen cantralisatiónális tervezetnek indítványozója volt azt a rendkívül fontos körülményt, hogy a közigazgatási szolgabiróságokaak a háború esetén elrendelendő mozgósításra minden szük­ségesekkel készen kell lennie; a többek között már előre készen kell tartania egy kimutatást a járás területéhez képest meghatározandó számú olyan lovas emberekről és azok helyetteséről, kikkel a mozgósítási parancs vé­telének első uapján már a készletben levő, és azonnal betöltendő hirdetményeket s behívó rendeleteket s ezt tartalmazó kész leveleket a járás minden részébe azon­nal kiküldhesse; ha Nyíregyházán idegen területeken la­kik, a hol ő nem rendelkezhet, a hol ó cuk egy kö­zönséges lakó, hol vesz elő ilyen lovas embereket V Köl­csön kór Nyíregyházától? hátha nem kap, berendel a járásából? addig a mozgósítás 3 ik napja is lejir, a mi kor pedig már a mozgósitandóknak a rendeltetési he­lyen kellene lenniök a mozgósítási utasítások szerint, i- Szóval az egész indítvány nem csak népszerűtlen, de kivihetetlen is, és legyőzhetetlen akadályokba ütköző lévőn, senki nem óhajtja, senki sem láthaija be ennek hasznát, mig ellenben az abból eredhető károk kiszá­mithatlanok. És a sejtelem teljesült. Mariska épen azoa a ke­gyetlen napon feküdt le betegágyába, mikor visszajött idegenből az elküldött levél, — azzal a megjegyzéssel, hogy Cseley a keresett helyről elutazott. Az öregek kétségbe voltak esve, hogy hol keressék már most a férjet s mivel hitegessék a beteget? Aztán, C3ak meg kellett nyugodniok, keresni uem kereshették sehol, békével kell rá várni, mig maga ad életjelt uj helyéről, a beteget pedig nem lehet ámítani semmivel, kitalál az magától mindent. A napok pedig kétségbeejtő egyformasággal mul­tak, nem hozva sem a férjétől levelet, sem a gyermek­asszonynak üdülést. Ott feküdt a szegény kis beteg párnái között halaványan, szótalanul lesve azt a boldog napot, mikor újra magához ölelheti az ő hűtelen férjét. De a férj csak nem jött s az orvos bácsi egyre aggodalmasabban csóválta fejét, belátta lassankint, hogy a hervadó virág felé elkerülhetetlenül közeledik a lehűl lás pillanata. Napokon át szótalanul feküdt a kis Mi­riska, — nem figyelve sem anyjáuak siránkozására, sem az orvosoknak lassankint reményteleuné vált arczára. Nagy sokára aztán egyszer szó nélkül, levél nélkül megérkezett Cseley, édes meglepetést szánva a kis fele ségnek váratlan hazajöttével. Oh be boldog, kedves nap volt ez a szegény be tegre! Felült nagy nehezen ágyában, vékony kis kezeibe vette férje kezét s szerelmes hangon gügyö^ette, hogy el nem ereszti magától többé soha. O J ° ' ° Nem is eresztette el, lassankint halt meg a karjai között boldog reménnyel, mint a fonnyadó liliom, mely­nek utolsó napjait kedvessé teszi a nyári reggel harmata. S az árva férj, mikor édes reménye utáu ott látta maga előtt kiterítve kedvesét, sírni nem tudott, padig szíve majd meghasadt a kegyetlen fájdalomtól. Csak nézte-nézte bomló észszel azt a hidegre vált gyenge kis virágot, mely Isten és ember előtt az öve volt, s még sem mondhatta magáénak soha sem. Köztudomásu dolog, li >gy Pjlgár már most is B)r­sod s Hajdú megye feie teKiuc.get; ezen elhibázott «ÍZ­mével elidegenítetnének és egészen elfogadható okok folytán elválni kiváuuának Szabolcsmegyétól a Tiszáu tul fekvő köíségek, s igy e tervezet a megye szétmállását idézhetné elő. Lahet, hogy éppen ez czóloztatik vele, azért is kószeu legyünk, és ne engedjük magunkat, mert bizony bizony megérhetjük, hogy mire az ezredik év­fordulója elérkezik azon uagy eseménynek, a midőn szeutemlékü ősünk Szabóid vezér ezt az áldott földet utódjai boldogitására elfoglalta, s birtokba vette, nem találjuk többé rajta a nagy hős által alapított várme­gyéuek csak szétfoszlott darabjait. Hogy az árvédelmi és közegészségügyi érdekek a szolgabírói jirások közp intő sitása esetén mi módon fognak kielégítést nyerni, arra nézve igazán kíváncsian várjuk a fölvilágosítást. Táblabíró. ÚJDONSÁGOK. — Hivatal-vizsgálat. Kállay András főispán úr őméltósága, Kertész Bertalan titkárja kíséretében novem­ber hó 20-án a nagykállói 28-án a tiszai és 29-dikén a kisvárdai főszolgabírói hivatalokat vizsgálta meg. -- Választások a városnál. Nyíregyháza város képviselő testülete, a vármegye alispán ik elnöklete alatt, e hó 4-dikén délelőtt tisztújító gyűlést fog tartani, az első gazdasági és katonai tanácsosi s a községi birói állás betöltése czéljából. A tanácsosi állásra Básthy Barna rendőr-tanácsos és Nádasy Emit pályáznak, a községi birói éllásra pedig Hock Pál József, Kőmives Béla, Palicz Mihály, Papp János és Horkay Lajos. A taná­csosi állásra, mint értesülünk, van még egy harmadik pályázó is, akinek nevét azonban nem tartjuk szükséges­nek följegyezni, mert nem vehetjük komolyan ezt az aspirácziót, nevetségesnek tartjuk és lehetetlennek azt, hogy a képviselő testület bármilyen csekély töredéke is óhajtsa és kívánja az első tanácsosi, de egyáltalában bár­melyik városi tisztviselői állásnak ilyen módon való be­töltését. — „Azok a bizonyos rendeletek." Az érdekelt árvák és gyámok megnyugtatására tulatjuk, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága a következő határo­zatot hozta: „Amennyibea továbbá a tapasztalt hiányos kezelés folytan meg uem állapithuó, hogy az egyes kiskorúaknak az árvapénztárral szemben minő követe­lésük van s minthogy az észlelt szabálytalausá;ok miatt aggályok merülhetnek fól az árvák p Snzeinek rendes kezelése tekintetében, ennélfogva szükségesnek látja a bizottság, hogy a Nyíregyháza városi árvaszék felügyelete alatt álló árvák vagyona szabatosan feltiintettessék." — A népoktatási törvény 25 éves jubileuma. A szabolcivármegyei általános tanítóegyesület választ­mánya az 1868 ik évi népoktatási törvény eletbe lóp.é nek negyed százados évfordulója alkalmából Nyíregy­házán, decsember hó 5 éu délelőtt 11 órakor, az ágost. evang. központi népiskol i dí íztennioea „Eötvös emlék­ünnepélyt" rendez, a kivetkező sorrenddel: 1. Az ünae pély meguyitása Miklós László e^ye Illeti eluók úr áhal. 2. Nemzeti zászló! É lekli: a városi dalárda. 3. E nléke­zés Biró Eötvös Józsefről. Felolvassa: Werner Gyula úr. 4. Szavallat. Előadj i; Kubacska István úr. 5, S'.ozat É iekli: a városi dalárda. — Nyíregyháza város virilistáinak névjegyzé­két a kedden tartott képviseleti gyűlés a következőleg állapította meg: Gróf Dessewlfy Miklós, gróf Dessewffy Dénes, gróf Dessewlfy Alajos, gróf Dessewffy Béla, Nyír­egyházai takarékpénztár, Csengeri József, Bodnár Ist­ván, Mármaros-Szigeti ref. főiskola, Haas Ignácz, Führer Zsigmond, Nyíregyházai termény- és áruraktár, Gredig Jeremiás, Semsey Mór, Klár Dezső, Szopkó Alfréd, Török Péter, Grosz L. II.. báró Uray Kálmán, Elek László, Barzó Mihály, Korányi Imre, Glück Ignácz, Szesztay Károly, Zucker Henrik, Somogyi Gyula, Vojtovics Berta­lan, Polánszky József, Benyiczki Miksa, Czuker Ignácz, Fábry Károlyné, Nádassy Lijosné, Stern Jenő, Groák Ödön, Nikelszky Mátyásné, Morgenstern Zsigmond, Feld­heim Emánuel, Palicz János, Baruch Arnold, Verzár István, Silberstein László, dr. Heuman Ignácz, Bauer Antal, Ferlicska Rezső, Kerekréthy Miklós, Jiiger Jó­zsef, Nikelszky Sáinuelné, Lukács Ödön, Gyurcsán Ferencz, Újhelyi Gyula, dr. Gara Leó, Márföldy Jánosné, Fest László, Pampuch András, Áldásy Mihály, Palaticz Béla, dr. Jósa András, Hudák Károly, Jánó^zky János, id. Balczár Lajos, Sallay Pál, id. Fekete István, Wasserm inS íinuel, id. Kovács András lovas, Míjerszky Barnabás, Hölcz Gyula, Karner Vil­mosod. Hibján Dániel, Janószky András né, Léderer Ignácz, Garay István, Bukovinszky András, Kelner Lajos, id. Nagy Mihály, Halasi János, Hrenkó János, id. Kovách Gerő, Klár Zsigmond, Fejér Imre, Garay Mihály, dr. Wei­man Leo, Henzsely András, ifj. Krúdy Gyula, dr. Zinner Jenő, dr. Rosenberg Emil, id. Cseh Pál, Bessenyei István, Nagy István, id. Nagy István, Birtholomieidesz János, Farbaky József, Diecz Sándor, ifj. Orbán Károly, Baruch Mór dr., Róm. kath. iskola, Csernyik András, Csapkay Jenő, Kovács Mihály polomi, Moesz Adolf, Schulcze György, Márkus Károly, Kálnay László. — Dr. Krászonyi József uyirbaktai körorvos ször­nyű halála alkalmiból ottaui levelelezőak a követ­kezőket írja: „Nyir Bikta kózsé 3'hiziuál ííyászlobigó hirdeti dr. Krászonyi József hilálat. E hó 23-áj a dél­előtti órákban Ny.-Biktáu ós a szomszédos kózségekbeu miut futó tűz terjedt a hír, hogy dr. Krászonyi József Ny.-Madán meghalt. A kik a bírt hallottu's, megdobbeuve. kételkedéssel fogadtuk azt. Hihetetlennek látszott előt tűnk, hogy az erős, egészséges, vasszerkezetű férfin, akit még tegnap magunk előtt láttunk, ily váratlauul, ily hirtelen meghaljon. Fájdalom, a megdöbbentő hír igaz volt. Dr. Krá­szonyi József élete delén, ferfiu ereje teljességében, e hó 22 ről 23 ra viradó éjelea Ny Midáa a híva egy sebészeti műtét végzésére hivták ki, egy vak eset követ­keztében önkeze által, véletlen és szörnyű halált halt. Valóban rettenetes játéka a sorsnak, hogy az a férfiú, a ki tudományával annyi száz és száz embernek adta vissza egészségét s annyi száz és száz embert hozott vissza a sir széléről s aki más viszouyok közzé jutva nagy tudománya és műveltsége s bámulatos szeren­cséje által orvosi tudományunk disze s fénylő csillaga lehetett volua, nemes hivatása teljesítése közben, egy vak eset következtében, segély nélkül egy nyomorult zsellér házban kénytelen életét bevégezni. Dr. Krászo nyi József neve s működése sokkal ismertebb volt, sem hogy meg ne érdemelné azt, hogy életrajzi adatai e lapokban helyett találjanak. Dr. Krászonyi József a magyar szabadságharc! egyik legdicsóbb fegyverténye, 1849 május 21-én, Buda­vár bevétele napján ágyú dörgés és feyyver zaj között született Budán, hol apja polgármester volt. Iskoláit Pesten kitüuő sikerrel elvégezvén, saját érdeme és ma­gas állású tudományos férfiak közben járása folytán előbb a Rőkus kórházban, maj 1 az Angyalföidi tébolydában segéd- és alorvos volt. Azonban volt egy igen nagy hi­bája, a mely miatt ezen intézetekben meg uem marad­hatott. Ionén Dana-Vecsére került, mint járás orvos, majd Mária-Nosztrára mint körorvos, hol a fegyintézet­nek is orvosa volt. Ny.-Baktán az 1881. évben telepedett meg, a hova néhai Dégenfeld Imre gróf utjáu jutott, ki Ny.-Bakta ós környéke részére jő orvost keresvén, neki Budapes­ten dr. Krászonyit ajánlották. Az óta folyvást itt műkő ­dött, még padig bámulatos eredméuynyel. Nem sok idő telt bele, hogy sikeres gyógyításai hírére közel és távol­ból mind nagyobb számmtl keresték fel a betegek s nem csak a szegény és közép osztály de gazdag ós elő kelő urak is, igen gyakran távol idegeu vármegyékből. Oly rendkívüli sikereket ért el, hogy csaknem csoda­orvos i-zimba meut, s az vált az általánosan kifejezett véleméuy, hogy ha dr. Krászonyi meg nem gyógyítja a beteget akkor felesleges és kár azt más orvoshoz vinni. Blmulatos emlékező tehetsége ós rendkívüli tudománya még akkor sem hagyva cserben, ha emiitettem hibájá­ban loledzett. Miut orvos és ember egyaránt kitünó volt; nagy műveltsége, roppant olvasottsága, szerény modora, elő­adási képessége, imponálló megjelenése a társaság köz pontjívá tették. Jó szivét misem mutatja inkább mint az, hogy a szegényeket nem csak ingyen gyógyította, de a gyógy­szert legtöbbször sajátjából fizette ki, bár ez jószívűsé­gével igen gyakran vissza is éltek. A veszteség felett érzett mély fájdalmat és gyászt legjobban fejezte ki azon több száz fóré menő sokaság, a mely a rossz idő daczára a gyászos ház udvarán közel ós távolból meg­jelent s az az általános zokogás, a mely a szertartás alatt és különösen a sírnál felhangzott. Az elhunyt családott nem alapított, édes anyja s egyetlen testvére gyászolják halálát, mely közéletünk­nek is igen nagy vesztesége. — a. — n. — A nyíregyházi városi dalegylet Sautroch Alajos karntgy vezetése alatt, mint azt már említettük, deczember hó 3-án, vasárnap az ipartestület szent-mihály u czai, e czélra kiválóin alkalmas dliztermében saját egyleti czéljaira d tlestólyt tart, a következő műsorozat­tal: Csatadal Huber Károly 0 as< dalok^Gaal Fereucz. Kedves rózsám, dalegyveleg Santroc'i Alajos. Takarodó Erkel Ferenci. Radna iy uram S introch Alajos. Rlkóczy induló zenekari kísérettel Huber Károly. Belépti dij: személyeuként 1 frt. A dalestélyt tánczmulatság követi. Meleg ételek és italokról goudoskoJva vin. Kezdete este 8 órakor. — Slaviauszky Nadina hangversenye iránt igen élénk érdeklődés mutatkozik már is, pedig még a hang­verseny napja meghatározva nincs, igen valószínű, hogy ez csak január l-sö napjaiban lesz megtartva. A prog­ramúi, mely a rendező czégnek be lett küldve, rendkí­vül érdekes és 14 számból áll, két szakaszba osztva. Az első és második szakasz között két gyermekkar is fog énekelni. A társulat 30 tagból áll s mindnyájan festői szép nemzeti viseletben fognak fellépni. Közöttük van az a jeles baritonista is, a ki három év elolt itt volt, hangja csodálatosan szép. A hangverseny műsorát Tarczali Bezsó úr csak lapunk jövő heti számában fogja közzétenni. A helyek ára már meg van állapítva, sőt már több sor el is foglalva. I. rendű körszék 2 frt. II. rendű körszék 1 frt 50. Állóhely 1 frt. Jegyekre előjegyzések még elfogadtatnak fenti könyvkereskedés által. — Gyász rovat. Hibján Lajos, a nyíregyházai ta­karékpénztár könyvelője november 29-dikén, élete 37-ik évében meghalt. Elhunytáról a következő gyászjelentést vettünk: Hibján szül. Förster Gizella mint neje, Tivadar, Sándor és Emim, mint gyermekei ugy miguk, mint a számos rokonság nevében, mélyen megszomorodott szívvel jelentik a forrón szeretett férj, atya, illetve vő, testvér, sógor, nagybátya és rokonnak Hibján Lajos nyíregyházai takarékpénztári könyvelőnek folyó hó 29-én, életének 37-ik, boldog házasságánák 7-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen hűlt te­temei folyó évi deczember hó l-én, délután 2 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint a szepes­olaszu temetőben örök nyugalomra tétetni. Szepes-Olaszi, 1893. november 29. Nyugodjék békében! — A Bessenyei-szobor ügyében Szabolcsvármegye közönségének fölhívását az elmúlt héten tárgyalta a m. t. akadémia összes ülése. A fölhívásra, melyben a vár megye közönsége fölkéri az akadémiát, hogy ama terve kivitelében, miszerint ua,'yuevű fiinak : Bessenyei György­nek Nyíregyházán emlék-szobor állítassák — támogassa : az összes ülés elhatározta, hogy az akadémia tagjai sorában erre a czélra gyűjtést iudit s egyúttal a vár­megye átiratát áttette az akadémia I s-j, nyelvó°zeti és • szép tulományi osztályához. — Hiba-igazitás. F:ldman József úr kívánságára ezennel kiigazítjuk lapunk legutóbbi számának egy újdon­ságában közölt ama tévedésünket, h)gy Feldn an József urat — jegyváltási híre kapcsan „földbirtokos'-nak mondtuk, holott, mint mostan ő neküuk jelenti, ez téve­dés volt, mert nem ő földbirtokos, hanem özv. Fülep Józsefné, kinek kedves leánya az ő menyasszonya. A tévedést — eluézésből — mi követtük el. — Leány-^uartett. Az idei rövid farsang úgy latszik bővelkedni foj a mulatságokban, eltekintve a tanczvigalmaktól, melyek eddig is kilátásban vannak, lesz egy néhány érdekes hangverseny is. Tarczali Dezső könyv­kereskedőnek képezi most a gondoskodás tárgyát, hojy

Next

/
Oldalképek
Tartalom