Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-11-19 / 47. szám

IN Y I K V I D É K" üsző ezennel megköröztetik azzal, hogy ki nem sajátitás esetén f. évi deczember 15-én Nagy-Kállóban nyilvános árverésen el fog adatni. Nagy-Kálló, 1893. november 13-án. Zoltán, főszolgabíró. 12891. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 4208/93. sz. a. kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1893. november 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) 4208/93. K. Körözvény. Folyó évi október hó 24-én Besenyőd község határában, egy 8 éves, sötét pej, kancza, hátulsó jobb csípején hibás, 30 forint értékű gazdátlan ló fogatott fel. Ki nem sajátitás esetén f évi november hó 24-én Besenyőd községében el fog árvereztetni. Ny.-Bátor, 1893. október 31. Főszolgabíró hív. távol: Lövey Miklós, szolgabíró. 12836, K" Szabolcsvármegye alispánjától 1893. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza varos polgármesterének és a községek elöljáróinak. A bécsi cs. kir. tartományi bíróság 97237. sz. alatt hozzám intézett megkeresése folytán felhivom : hogy az 1842—1852. év körül Bécsben született ágost. evang. esetleg izraelita vallású, nőtlen Lichtner Herbert Arnold, legutóbb hannoveri lakos tartózkodási helyét, a ki a nevezett hatóság által csalás és uzsora vétsége miatt köröztetik nyomozza, s feltalálás esetén hozzám azonnal bejelentse. Személy leírása: 170. cmter magas, kövér testalkatú, szőke hajú, kopasz, kék szemű, vörös bajuszu, kerek kövér arczu. Nyíregyházán, 1893. november 2. Miklós László, alispán. ^893

^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 69396/93. sz. alatt kelt körrendeletét szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1093. október hó 2. Miklós László, alispán. (Másolat.) 69396/93. szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közigazgatási bizottságának. Valamennyi m. kir. államépitészeti hivatalnak és építészeti kirendeltségnek. Felmerült eset indokából a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetértőleg, tudomás és alkalmazkodás végett értesítem a hivatalt, hogy miután a gőzkazánok megvizsgáltatása iránti kérvények az illetéki díjjegyzék 40 tétele alapján illeték kötelesek, ennélfogva azok összes mellékletei, tehát a kincstári illetékek befizetését igazoló pénztári nyugták is, bélyegkötelesek az illetékszabályok 8. §-a értelmében, az ill. díjjegyzék 73. tétele alatt meghatározott mellékleti bélyeggel látandók el. Budapest, 1893. október 9. A miniszter helyett: Reiczig, államtitkár. —jggg Szabolcsvarmegye ahspanjátol. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek 83334/893. számú körrendeletét hivatkozással folyó évi 6980. számú rendeletemre tudomásul vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1893. október 30. Miklós László, alispán. (Másolat.) 88334/11. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi junius hó 11-én 49489. sz. a. kiadóit körrendeletemmel felhívtam a törvényhatóság figyelmét a „Tatorosi kőolaj részvénytársaság" által előállított gyártmányokra, mint olyanokra, melyek teljesen versenyképesek s egyúttal utasítottam a törvényhatóságot, hogy e részbeni esetleges szükségletei fedezésénél ezen társaságra mint támogatást érdemlő hazai vállalatra is figyelemmel legyen. Ezen körrendeletem több oldalról akként értelmeztetett, mintha körrendeletem czélja az lett volna, hogy az esetleges szükségletek beszerzése tekintetében a hatóságokat kizárólag ezen vállalat gyártmányaira kívántam volna utalni. Ámbár a már idézett körrendeletem szövegéből is az ily téves értelmezés alaptalansága nyilvánvalólag kitűnik annál inkább, mert azzal hivatali elődömnek 1889. évi október hó 2-án 65136. sz. a. kibocsátott körrendelete, melyben a magyar asphalt részvénytársaság pirtolásáta törvényhatóság figyelmébe ajánlotta érintetlenül hagyatott, mégis esetleges félreértések kikerülése czéljából szükségesnek tartom a törvényhatóságot külön figyelmeztetni, hogy a többször idézett rendeletemmel nem kivántam a tatarosi társaság által készített gyártmányoknak, más honi vállalatok gyártmányaival szemben bizonyos különleges előnyt biztosítani, hanem magától érthetőleg csak azt jelezni, hogy ezen gyártmányok kifogástalanok s ezen hazai vállalat versenyképes lévén, esetleges támogatásra érdemes. Budapesten, 1893. évi október hó 18-án. A miniszter helyett: B. Jósika, államtitkár. 5361. Kórh. —jggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hunyadvármegye alispánjának 12459/93. sz. megkeresését szabílyszerü közhírré tétel, nyomozás és esetleges intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a községek elöljárói hozzám illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek. Nyíregyházán, 1893. november hó 7-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Hunyadvármegye alispánjától. 12459/93 szám. A biharvármegyei közkórházban ápolt Mayer Vilmos 18 éves, róm. kath. vallású, nőtlen pinczér ismeretlen helyre eltávozván, puhatolása vált szükségessé, miért felkérem t. czimet, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni, feltalálás eseten az általam előlegezett I í'rt 44 kr gyógyköltséget tőle bevételezve hozzám megküldeni, esetleg csak a körözés eredményét is velem közölni szíveskedjék. Déván, 1893. október 6-án. Hollak Arthur, alispán. 318/1892. Bgy. Szabályrendelet a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-cz. folytán alkotva. (Folj tatss.) b) Forgalom tárgyát képező értékpapírok (állami kötelezvények, földhitelintézeti záloglevelek, részvények, sorsjegyek, vasúti elsőbségi kötelezvények) után a tőzsdei érték minden forintjától 1 évi időtartamra '/, kr, 1 éven felül 5 évi időtartamra '/» kr, 5 éven felül 10 évi időtartamra 3/« kr, 10 éven felül bármely időtartamra 1 krajezár. c) Jogi okiratok után, melyekhez a gyámoltak vagy gondnokoltak nevére kiállított nem kamatozó magán kötelezvények is tartoznak csupán az őrzési időtartama szerint, tekintet nélkül az értékre 5 évi időtartamra 3 ) kr, 5 éven felül 10 évi időtartamra 6) kr, 10 éven felül 15 évi időtartamra 90 kr, 15 éven felül bármely időtartamra 1 frt 20 kr. d) Minden egyéb irat vagy oklevélért, melyhez azonben nem tartoznak azon magán kötelezvények, a melyek után a kamat a gyámpénztárba befizettetvén, a kamatból 10% a gyámpénztári alap javára levonatik, 5 évi időtartamra 10 kr, 5 éven felül 10 évi időtartamra 24 kr, 10 éven felül 15 óvi időtartamra 36 kr, 15 éven felül bármely időtartamra 48 kr. Az őrzési időtartam a bevételi rendelvény napjától a kiszolgáltatás napjáig évek szerint számítandó. Minden megkezdett év egész évnek veendő. A gyámoltak vagy gondnokoltak részére a gyámpénztárba befolyt s ezáltal gyürnölcsözés végett pénzintézeteknél elhelyezett tőkepénzekről szóló betéti könyvecskék után sem érték, sem időtartam szerinti őrzési dijak nem szedhetők, miután az azokban foglalt tőkepénzek után járó kamatból vonatik le a gyámpénztári tartalék-alap 10"/«-tóli jutaléka; ezen felül pedig mig a tőkeösszeg után külön őrzési dij nem követelhető. 60. §. Az őrzési dijt mindig azon fél fizeti, kinek J a tárgy kiszolgáltatik. A kérdéses tárgy az őrzési dij lefizetése előtt ki nem szolgáltatható. E szabály akkor is alkalmazandó, In a kiszolgáltatás folytán ugyanazon nemű vagy hasonló értékű tárgyak ismét átadandók. Ki a dij szabály ellenes kivetése által magát terhelve érzi. az illetéktelenül li/.etett dij reszlet visszatérítését egy év alatt az árvaszéknél kérelmezheti. A befizetett dijak az árvap ín/.tári nipló utolsó rovatában iratnik elő a kiadott tárgy a kiad isi tétele után. A bejegyzett összegek havonkint összead itnak ; a főössze? az árvapénztári naplóban bevételeztetik, s gyárménztári tartalék-alap számlájára vitetik át. 61. §. Ideiglenes letétekről, vagyis a csak letétileg a letétpénztárban kezelt pénz vagy pénzértékek után gyárapénztári tartalék-alap jutalék vagy őrzési dij ik ne n számittatnak. A gyámpénztári tartalck-alap kezeléte. 62. §. A gyámpénztári tartalék-alap számláján előirt ősszegeket az árvaszék gyümölcsöztetés végett, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés által évről-évre kijelölt pénzintézeteknél helyezi el, a tartalék-alap nevére váltott betéti könyv mellett. A gyámpénztári tartalék-alap tőke átlagának 4000 frtra emelkedése után 2000 frt és a nevezett alap következő évi bevételei magyar állampapírokba vagy a földhitelintézet zálogleveleibe fektetendők. 63. §. Az 1877. XX. t. cz. 298. §-a szerint a megye tőrvényhatósági bizottsági közgyűlésének rendelkezése alatt álló gyáinpénztári tartalék-alap vagy kamatainak bármely czélra fordítását csak a megye törvényhatósági közgyűlése határozhatja el. Ily határozatok a hivatolt törvénynek ugyancsak 298. §-ához kepest esetről-esetre a belügyminiszterhez fölterjesztendők és csak jóváhagyás után foganatosíthatók. A pénztár évi számadása. 61. §. A gyámpénztár állásáról és a kezelésről évenként egyszer, az év elejétől deczember 31-éig terjedő időszakra rendes számadás készítendő. E czélból az árvapénztári napló utolsó füzete is kizáratván, az árvák számlakönyvének minden egyes számlája lezáratik; a kamatok követeléskép előiralu ik, a kiadások a követelésből levonatnak, a követ dési maradványok az értékneraek szerint külön-külön meg állapittatnak s a következő évre átvitetnek. Az adósok szirnl.ikönyvének számlái hasonlóképen lezáratnak, a kamatok tartozáskép előirattiak, a tödes'.tett összegek és értékek a tartozási összegből levonitnak és a tartozás tőkében, kamatban és késedelmi kim itban ott is megállapíttatik és a következő évre átvitetik. Bitéti tőkéktől járó és a 3 4. §. szerint az illető pénzi ítézet által tőkésített kamatok a pénzintézet kamatki;nu atása alapj in iratnak elő. E'.után az árvák követeléseiről és az adósok tartozásairól két külön kimutatás késziltetik, melyeknek egyikébe az árvák számlakönyvének, másikába az adósók számlakönyvének maradványai jegyeztetnek be. (Lásd 4. számú mintát 56. és 5. számú mintá t.) A letétpénztár naplójának utolsó füzete az év végén szintén lezáratik és a letéti számlakönyvben id:iglenesen letétkép előirt pénzek és pénzértékek külö í kimutatásba foglaltatnak. (Lásd a 6. számú mintát.) A fentebbi kimatatásbíl és az ideigle.ies letétemínyek kimutatásából készül a számidás m':rle

3'e két eredeti példányban. A mérlegben az árvák követelése az adósok tartozásával összehasonlittatik és a kezelés eredménye számokban kifejeztetik. (Lásd a 7. számú mintát.) A felesleg a gyámpénztári tartalék-alapot illeti. 65. §. A számadás mint ilyen áll: a) az árvapénztár naplójából és mellékleteiből, vagyis az egyes bevételi és kiadási rendelvényekből, továbbá a letétpénztár naplójából és mellékleteiből; b) az árvák követelésének, az adósok tartozásának és az ideiglenes letéteknek a pénztárnok és ellenőr-könyvvivő által deczember 31-iki kelettel aláirt kimutatásaiból, c) az évi mérlegnek hasonlókén deczember 31-iki kelettel aláirt két példányból. Az ekép összeállított számadás minden év márczius l-én a számvevőnek átadatik, ki az árvapénztári napló tételeit a számlakönyvek egyes száraiáival, a letétpénztári napló tételeit a letéti számlakönyvvel és a számlák maradványait a kimutatások maradvány összegeivel a pénztár helyiségébén pontosan összehasonlítja és a számadást utáni észrevételeivel vagy felmentési javaslatával a megyei törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlése elé terjeszti. 66. §. A számadá3 közgyűlési jóváhagyás esetében a pénztárnok és ellenőr-könyvvivő részére a felmentvény az illető évre kiadandó, az évi mérleg egy példánya jóváhagyási záradékkal ellátva 1877. XX. t. cz. 300. §-a értelmében a belügyminiszterhez felterjesztendő, a számadás pedig mellékleteivel együtt a pénztár irattárában megőrzendő. Pénztári rovancsolások. 67. §. Az árvaszéki elnök vagy helyettese köteles az árvapénztárt az árvaszéki ügyrend 12. §-a értelmében, az ügyész és számvevő közbejöttével időszakonként szabályszerű rovancsolás utján, váratlanul megvizsgálni és a könyvvezetésről a pénztár és egyes tömegek állásáról s kezelési és őrzési szabályok megtartásáról meggyőződést szerezni. Az alispán a czélba vett vizsgálatról szóbelileg értesítendő. 68. §. Rovancsolás alkalmával az árvapénztári napló lezáratik, a bevételek és kiadások összeadatnak, a bevételből a kiadások levonatnak és maradványok készpénzben letétkönyvekben és értékpapírokban, arany és ezüstneraüekben, ékszerekben és drágaságokban, óvadék és adóslevelekben és egyéb okiratokban, ugy szintén gyámpéntári tartalék-alap jutalék és őrzési dijakban megállapittatnak. Az eredmény a tárgyrovatban számokkal és betűkkel feljegyzendő és a pénztárnok és ellenőr-kőnyvvivő által aláiratik. Ez megtörténvén a pénzek és pénzértékek készlete elővétetik, megszámláltatik és a maradványokkal összehasonlittatik. A készletnek a maradványokkal meg kell egyeznie. Ha fölösleg vagy hiány találtatnék, az előbbi bevétellel teendő az utóbbi pedig azonnal megtérítendő, vagy a hiányzó pénzérték holléte igazolandó. A számlák közül csak azok záratnak le, melyek a bizottság által megvizsgálásra kijelöltetnek. Ha a vizsgálat azon napon, melyen kezdetett, befejezhető nem volna, a naplók a pénztári szekrényekben elzáratván, a kulcsok a vizsgáló bizottsági tagok pecsétjével a vizsgálat tovább folytatásáig lepecsételtetnek. 69. §. Ha a vizsgálat befejeztetett, az eredményről rovancsolási lelet állíttatik össze. A maradványok összege és a pénztári készlet összege nemkülönben az összehasonlításból esetleg előálló fölösleg vagy hiány összege, a rovancsolási leletben számokkal és betűkkel kiírandó, a lelet a vizsgáló bizottság tagjai, a pénztárnok és ellenőrkönyvvirő által aláírandó és jelentés mellett az árvaszék elé terjesztendő. A letétpénztár a pénztári napló lezárásával külön vizsgáltatik meg. Az eredményről a fentebbi szabályok szerint, saját rovancsolási lelet állíttatik össze s ez is az árvaszék elé terjesztetik. 70. §. A számvevő köteles az árvapénztári kezelést és eljárást figyelemmel kisérni s előforduló aggályok esetében rovancsolást rendkivülileg is indítványozni. 71. §. Az alispán az 1886. XXI. t. cz. 68. §-a g) pontjához képest a gyámpénztárt is havonként legalább egyszer megvizsgálni köteles. 72. §. Ha a pénztárnok változik, a rovancsolás és a pénztár átadása és átvétele iránt ideiglenesen az alispán, rendszerint pedig a törvényhatósági közgyűlés intézkedik. As árvapénzek és pénzértékek szolgabírói kezelése. 73. §. A járási szolgabirónái kiskorúak vagy gondnokoltak vagy nagy és kiskorú közös tulajdonosok vagy hagyaték részére valimely hivatalos cselekmény folytán ideiglenesen letéteményezett pénzt és pénzértéket a szolgabíró személyesen veszi át. A letétel írásbeli beadvány, szóbeli letétel esetében jegyzőkönyv mellett történik. A szolgabíró köteles az átvételről írásbeli elismervényt adni és e czim alatt: ,Árvák letétkönyve," rendes letétkönyvet vezetni. A letétkönyv egyik lapján balfelül a követelések, másik lapján jobb felől a kiadások iratnak elő. A követelési lap rovatai: a) folyószám, b) a bevétel napja, a letevő neve és a letéteményre jogosult fél va»y tömeg neve, a bevétel tárgya é,s jogezima, c) követelés, a következő alrovatokkal: készpénz betétkönyvek és érté kpapirok, arany s ezüst neműik, ékszerek és drágaságok, adóslevelek és okiratok, d) jegyzet. A kiadási lap rovatai : a) folyó szám, b) kiadás napja, az átvevő neve, a kiadás tárgya és jogezime, c) kiadás, a fentebbi alrovatokkal és a jegyzet rovat. A letétkönyvnek fonallal keresztül fonva, lapozva és a megyei árvaszék hivatalos pecsétjével és az árvaszéki elnök hitelesítésével ellátva kell lennie. A lapok száma a hitelesítési záradékban kifejezendő. Egy-egy lapon több letétszámla nyitható, melyek keresztrovatokkal választatnak el. A letétek, a szolgabíró felelőssége mellett különkülön borítékkal ellátva és a letéteményre jogosult tél vagy tömeg nevével megjelölve, elzárt szekrényben őrzendők és különös utasítást kivéve 48 óra alatt a megyei árvaszékhez beküldendők. A letétek őrzéséért dij nem jár. (Folyt, köv.) FoljtatáHH H mclIéklrtPO.