Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-22 / 43. szám

N Y í R V I D É K." tiszták; maguk a borbél-ok tisztán, sőt néhol feketében őltözködvék. Ezen külső . .zta megjelenésükkel felfogásuk szerint ők minden tekintetben eleget is tesznek. És úgy is van, ők nem tanulnak higiéniát. Honuan tudják meg hát, hogy a fa-fésű miazmákat hordhat át egyik fejről a másikra ? Honnan tudják meg, hogy a kemény forgó keféjükkel a bőrt lehorzsolják ós ez által a miazmák tenyésztésére jó talajt teremtenek, bajt okozó bőrbetegséget ültethetnek egyik emberről a másikra? A borbély-tanulók szintén járnak az iuas-iskolába hetenként néhány órára, de ott más dolgokkal foglalkoznak és azokrak az iskoláknak is más a czéljuk. Jelen értekezésemnek csak az a czélja, hogy rá mutassak azon hiányokra, melyek a borbély műhelyek beu találhatók, ós ezen hiányokból eredő társadalmi b jókra, a melyek innen nagy számban eredhetnek és valóban erednek is. Vizsgáljunk meg egy ilyen borbély-műhelyt, még pedig egyiket a legtisztábbaknak. Látunk egy tág, tisz'a, eléggé díszes szobát, a hol néhány ember vár fejdíszének rendbehozására, egynéhányon pedig e muukálat már folyamatban van. Dolgozik négy ős több tisztán öltözött fiatal és öregebb ember. Egyik borbély segéd éppen igyekezik befejezni munkáját. Csak éppen kölni Tízzel permetezi be emberének a kaját, egy kis olajt önt egyik kezére szétkeui mindkét tenyerére, ezzel a hajat és a fej bőrét jól bekeni, tán egy kissé masszálja is. Kefével, fésűvel rendbe szedi. Ezt elvégezvén lekeféli neki a ruháját, fölsegíti kabátját, egyszóval a szolgálati készség és előzékenység kifogástalan. De mihelyt kötelességének és előzékenységének eleget tett, azonnal oda siet az ót szókében váró egyénhez ós kezdi az előbbi elbánást, Kezdi a nélkül, hogy legalább kezét is megmosná. Zsíros, szennyes kezével — bocsánat e kifejezésért, de mi orvosok szennyesnek tartjuk már azt, a mi a mindennapi életben meg nem érdemli e jelzőt — kezével, a melyet tán fehér kötényébe némileg letörölt, neki megy más fejének ugyanazon eszközökkel, a melyeket előbb használt és csak dolg zik egész nyugodtan, mit sem sejtve. De hol is mosná meg kezét, vagy honnan tudja meg, hogy ezt tennie kellene? Hisz a mosdón tálat és vizet, a hol kezét megmoshatná, sehol sem találtam, bármennyire ügyeltem is erre a külömböző borbély műhelyekben. Igen is van a mosdón tál, mely arra való, hogy a borotváláskor használt szappau habot és a leborotvált hajat beledobják. Használt műszerek fertőtlenítéséről szó sincsen. Haszuálnak több helyeu olyan eszközöket, a melyeknek nyilt borbély műhelyekből való kitiltása már idején való volna. Ilyen a sűrű fa-fésű, az úgynevezett porfésű, a melyet kiváló igyekezettel erősen illesztenek és húznak végig az ember fejbőrén, hogy onnan lelkiismeretesen minden korpát eltávolítsanak. Ilyen műszer továbbá a kemény forgó kefe, hogy az előbbinek muukáját tökéletesebben végezze és a fejbőrét még jobban felhorzsolja. Majdnem szükségtelennek tartom a borbély műhelyekben létrehozandó nagyobb tisztaság ós fertőtlenítés kivívása érdekében ezt bővebben megokolni. Fel akarom azonban említeni azon bántalmakat, a melyek a borbélyműhelyből terjedhetnek tovább, a melyeknek ez lehet, sőt gyakran valóban ez is a góczpontja. Magától értetődik, hogy miudezek a fertőző bajok sorába tartoznak. Az orbánczról tudjuk, hogy ez olyan fertőzésen alapuló betegség, a mely a tőrön vagy nyálkahártyán legkisebb sebzés, léhorzsolás után támadhat, ha bizonyos hasadó gombák a nyírokerek ú'ján át bizonyos gyűladást hoznak létre. Hasoulókópen lehetséges í^y a fertőzés a kanyaró és vörhenyeg lehámlásos stádiumában. A koroug8zerű kojaszodásrólJ (alopecia aretata) bebizoDyúlt, hogy parazitás megbetegedés, a melyet bizonyos mikrobáknak egyik egyénről a másikra való átvitele terjeszt. Igy találta ezt Sehlen. Hasonlóképpen u,'y találta Thin Londonban, hogy ezen betegség egyes borbély-műhelyekből mintegy epidemikuson terjedt. Ilyen betegségek továbbá: a penész-gomba okozta tornyos szakáiseb (sycosis parasitaria), a nyíró penész (mycosis tonsurans), a kosz (favus). Mi az oka, hogy ezen gombás betegségeket nagyrészt a borbély-műhelyek terjesztik? Részben az eszközök nem felelnek meg, részint uagyon gyakoriak az ollóval vagy borotvával ejtett véletlen sértések, legfőbb oka pedig, hogy a borbély-műhelyekben a dezinfekczió ismeretlen. A változások, melyeket a borbély-műhelyeken eszközlendőknek tartok, következők volnának: Fa-fésűket, szárú fésűket, csont-fesűket borbélyműhelyekben használni még akkor sem tartom megfelelőnek, ha a fertőtlenítést általánosítanák, azon egyszerű oknál fogva, mert ezen eszközöket alaposan dezinficziálni nagy nehézségekbe ütközik vagy egyikót-másikat kellőleg deziuficziálni alig lehet. Továbbá könnyen el lehet nélkülük az ember, helyettesíthetők sima kaucsuk-fésűkkel, a melyeknek fertőtlenítése semmi nehézségekbe nem ütközik. Enuólfogva én a borbély-műhelyekben csakis kaucsuk fésűk használatát tartom megengedhetőnek. Keféket alkalmazni a haj és szakái nyírására nem tartom czólszerűnek, mivel a kefék tisztítása és fertőtlenítése oly nehézkes és bajos, hogy gyorsan nem is tehető. A borbély-műhelyek padlója mázolva és fényesítve 1 ígyen, hogy a lenyírt hajat könnyebben el lehessen távolítani, a padlót fertőtleníteni. Hogy a fodrász kezét mossa és fertőtlenítse, mielőtt egyik fej nyírásától a másikhoz nyúl, az magától értetődik. Ezzel röviden vázoltam és megokoltam a borbélyműhelyeken létesítendő változásokat. Hogy ez mily módon történjék, azt hiszem, legegyszerűbben és legkönnyebben a borbélyokra szóló egészségügyi rendeletekkel volna kivihető, a melyeknek foganatosítására minden esetre az arra hivatott közegnek kellene ügyelnie. Es kölönben csak kezdetben okozna nehézségeket, úa;y, mint az minden újitás kezdetén tapasztalható. Később utánjárás nélkül is eleget tesznek a rendeletnek. Hogy kezük, eszközeik ós a padló fertőtlenítésére mit használjanak, annak ajánlatát az e tekintetben szakavatottabb egyénekre bízom, csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy az alkalmazandó szer lehetőleg szagtalan, könynyen kezelhető és eszközeikre is ártalmatlan legyen. l)r. Rudas Gerő. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893. október 21-én. Nyilt-tér. Dr. Zinner Samu köz- és váltó-ügy véd. irodáját a körte-utcza 3-dik szám alatti Bodnár István-féle házba helyezte át. Figyelmeztetésül. Tisztelettel vagyok bátor a t. gazdálkodó urakat szabadalmazott burgonya és répa sütőmre figyelmeztetni és azt már mint hasznos és czélszerűnek bizonyosodott gazdasági tárgyat bátorkodom ajánlani. Egyszersmind tisztelettel kérem a megrendelés mielőbbi megtételére, hogy a gyártást ahoz mérten teljesítsem. A megrendelés azonnal megtehető, mig az átvételt az őszi időszakra lehet tetszés szerint halasztani. A megrendelésnél előleget nem kérek, a sütőket kőszén tüzelésre is lehet készíteni. Továbbá van szerencsém tudomásul hozni, hogy a sütőknél a kazán azon részén, hol a tűz közvetlen éri, öntött vasat fogok alkalmazni, mely hosszú időre biztosítja annak tartósságát javítás nélkül. Sütőm hasznos és czélszerüségétől tanúskodik az alább olvasható tekintélyes urak által kiadott nyilatkozat, mely szórói-szóra itt következik. Nyíregyháza, 1893. augusztus hó. Tisztelettel (274-ie uj Málik István. Debreczeni-utoza 18. a.ám. IVyilatkozat. Mi alulirttak egyetemlegesen kijelentjük és bizonyítjuk, hogy Málik István, nyíregyházai lakos, részünkre szabadalmazott burgonya- és répa-sütőket készített, mely sütők a használat folyamán tökéletes jóknak bizonyultak, ennek következtében teljesen meg vagyunk vele elégedve, abból kiindulva, mint czélszerü és hasznos gazdasági tárgyat a t. gazdaközönségnek ajánlani bátorkodunk. Nyiregyházán, 1893. márczius 20. Burger Mór, Kun Mátyás, Bleuer Lajos, Kohn József, Somogyi Gyula. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló — 90 bejegyzett árak. Marba hús 1 » — .56 Buza 100 kiló 6.00 6.60 Borjú hús 1 > —.60 Rozs 100 » 4.80 5.20 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 » —.— 4.50 Juh hús 1 > -.36 Zab 100 > 6.30 6 40 Háj 1 > —.— KukoriczalOO > 5.10 5.20 Disznó-zsir 1 > —.64 K. repcze 100 » —.— —.— Szalonna 1 » —.56 Paszuly > —.— 5.10 Faggyú (nyers 1 » —.22 Szesz literenként 54 18 Zöldség 1 csomó — .06 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.75 Borsó 1 kiló —.18 írós vaj 1 liter —.85 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 > —.15 Széna 100 kiló 3 — Zsemlye-liszt 1 » —.14 Szalma (tak.) 100 » 3.60 Buza-liszt 1 > —.12 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Barna kenyér-liszt 1 » —.10 Tölgyfa 1 » 2.90 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Eladó bor. Kitűnő 1885-dik és 1889-dik évi diószegi bor mintegy 80-90 hectoliter 55 és 35 írtjával eladó. Értekezhetni iránta Debreczenben Szinay Gyula országgyűlési képviselőnél. (363-3- 2 Center-Királdi kőszén darabos 100 kiló 80 kr, vegyes 100 „ 75 kr, apró 100 „ 70 kr, kapható Jéger J. vasút melletti gőzmalmában. (370-12—1) a** CACAO. CHOCOLAT MAESTRANI legjobb és leghíresebb SChweizi CllOCOlade. Jótállás mellett, tiszta cacao és czukorból készítve. Lak változtatás. Tisztelettel van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, miszerint folyó évi Szent-Mihály naptól kezdve lakásom a (volt nagydebreczeni-utcza) Hutzol-t^r 6. szám alá, Csernyik András ur házába tettemát. Özv. Korponay iánosné szül. Kuhn Karolina, (349-3—3) okleveles szülésznő. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X NYÍREGYHÁZI TAKARÉKPÉNZTÁR-EGYESÜLET* Közgyűlési hirdetmény. A nyíregyházi takarékpénztár-egyesület folyó évi október hó 29-én délelőtt 10 órakor, a Gredig házban berendezett uj helyiségében rendkivüli közgyűlést tart, melyre a t. cz. részvényesek ezennel meghivatnak. Az igazgatóság. TÁRGYSOROZAT: 1. Az alapszabályok 17., 18., 19., 101. és 105. §-ainak s a nyugdij-szabályzat módositása. 2. A Nádasy-féle ház megvételének jóváhagyása. W Az igazgatóság jelentése a közgyűlés előtt 8 nappal az intézet helyiségben kitéve leend. (368—1—1) X X X X X x u n X x x K X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx