Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-15 / 42. szám

„N Y I IÍ V I O E K." ménv esetén arról a községek elöljárói illetékes jarasi főszolgabirák utján, Nyiregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1893. szeptember 28. Miklós László, alispán. 15169/93 /a.—III. sz. Sopron vármegye alispánjától. Valamennyi tek. törvényhatóságnak. A kapuvári közkorházban ápolt Majsa Jánosné született Kovács Rozália illetősége vitássá válván, a férj illetősegenek uipuhatolasa vált szükségessé. Minthogy azonban Míjsa János, ki a soproni országos fegyintézetből f. évi április ho 28-an elbocsáttatván, ismeretlen helyre távozott, van szerencsem hivatalos tisztelettel felkérni a társhatóságot, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni és feltalálas eseten őt eredeti va^y szerzett illetősége iránt körülmenyesen kihallgattatni s az eredményről engem értesíteni szíveskedjék. Megjegyzem, hogy Majsa János Urai-Ujtaiu(Vas vármegye) községben 1850. évi október ho 5-en Alíjsa János és Kovács Katalin házastársaktól született, bopron, 1893. szeptember 19. Simon. 318/1892. Bgy. Szabályrendelet a gyámsági és gondnoksági ügyek reniezéséröl szóló 1877. évi XX. t.-cz. folytan alkotva. (Folytatás.) Aj Árvapénztári napló. 14. §. Az árvapénztári naplóba mindaz a mi a kiskorúakra vagy gondnokoltakra nézve, mint tulajdon vagy mint biztosíték, bevétel vagy kiadás tárgyát képez. azon sorrendben, melyben előfordul naponként bevezetendő. A bevétel a pénz és pénzérték átvétele után, a kiadas pedig a kiszolgáltatás teljesítése előtt jegyezte ik be. A napló következő rovatok szerint vezettetik" a) naplószám az év elejétől végéig, b) melléklet folyó száma c) az árvák számlakönyvének lapszámi, d) a bevetel vagy kiadás Urgya és jogczime. e) bevétel a következő alrovatokkal: készpénz betétkönyvek, értékpipirok, szelvények darabszámi, arany és ezüstnemüik, ekszerek s drágaságok óvadék é.s adóslevelei s egyéb okiratok, t) kiadás ugyanolyan rovatokkal. Vegre egy rovat a befizetett kamatokból a gyámpénztár tartalékalap javára levont összeg és az őrzött értéktárgyak kiszolgáltatási alkalmival a gyámpénztári tartalékalap javára beszedett őrzést dijak számára. (Lásd az I-ső sz. mintát.) A napló minden hónapra külön füzetből áll, melynek a számvevő által lapozva, fonallal átfűzve, hivatalos pecséttel és a lapok számát magában foglaló árvaszéki elnöki hitelesítési záradékkal kell ellátva lennie. 15. §. A bevétel vagy kiadás tárgya és értéke a kővetkező szabályok szerint jegyeztetik be: A készpénz rovatba csak a forgalomban levő bankjegyek és váltópénzek értéke jegyeztetik. Arany s ezüstpénzek, a pénznem és a darabszám megemlítésével, névértékük szerint vétetnek fel, s értékük az arany s ezüstnemüek ékszerek és drágaságok rovatában tétetik ki. Betétkönyvek és értékpapírok, a darabszám, nem kamatláb, a sorozat és folyó szám kitöltésével, névreszólóknál ezen felül az illető nevek kijelölésével adatnik elő, s névértékük, a szelvények pedig darabszámuk szerint jegyeztetnek be. Ha csupán kamatszelvények vétetnek át vagy adatnak ki, és az értékpapír, melyhez tartoznak, a pénztárban van, ennek neme és számlakönyvi lapszáma idézendő. Kamatozó pénztári jegyek és utalványok nem mint készpénz, hanem mint értékpapírok vétetnek át és adatnak ki. Oly arany és ezüstpénzek és értékpapírok, melyek nem belföldi értékre szólnak, ezen értékre számitandók át s mind a niplóbin, mind pedig egyéb könyvekben az itteni értékre átszámított ősszeggel írandók be, de a tárgyrovatban az eredeti érték is kifejezendő. Arany és ezüstnemüek, ékszerek és drágaságok darabszámuk, nemük, alakjuk és lényeges ismertető jeleik szerint soroltatnak fel; és ha már előbb megbecsülve nem volna, szakértő által lehetőleg az átadó jelenlétében megbecsülteinek és ezen becsértékkel jegyeztetnek be. Óvadéklevelek, adóslevelek és más okiratok, az adós vagy a kiállító nevével, az óvadék vagy adóslevél, vagy okirat keltével, a kamatlábnak esetleg a kamatmentességnek és a netaláni mellékletek darabszáminak kitételével jelöltetnek meg és a bennök kifejezett ősszeggel jegyeztetnek be. Ha kamatok, tőkerészletek, haszonbérek, időről-időre járó fizetések vétetnek be vagy adatnak ki; az idő, melyre az összeg befizettetik vagy kiadatik, kamatoknál azon felül a kamatláb bejegyzendő. Ha kamat-szelvény váltatik be, a kamatadó és a beváltási költségek fejében visszatartott összeg megemlítésével, kamat czimén, csak a tényleg befolyt összeg vételezendő be; késedelmi kamat a kamatösszegből levonandó, s mint ilyen külön bejegyzendő és rendes kamat czimén, csak az ekkép fenmiradó összeg vételezendő be. Kezelésre kiadott pénz az illető rovatban kiadásba, a fedezetül szolgáló pénzérték bedig bevételbe, viszont a beváltott, kisorsolt vagy egyébként visszafizetett pénzérték kiadásba, a befolyt készpénz pedig bevételbe iratik. Ha bizonyos összegek a számlakönyv egyik számlájáról a másikra helyezendők át, az áthelyezés a mplóba keresztül vezetendő. A befizetett kamatból a gyámpénztári tartalékalap javára levont összegek és az őrzési dijak rovata egészben önálló és csak az a czélja, hogy az e czimén nyert összeg mennyiségét elkülönitve kimutassa. 16. §. A napló megtelt lapjai összeadatnak, a pénztárnok és ellenőr-könyv vivő által aláíratnak és az oldilősszegeka következő lapra vitetnek át. Ifi egy havi füzet megtelt, a kiadás a bevételből levonandó és a miradványok értéknemek szerint a következő hivi füzetbe alávezetendők; maga a lezárt naplófüzet padig, összes mellékleteivel együtt átvizsgálás és az utóbbiakkal való ös=zehisonlitás végett a számvevőnek adandó át. A számvevő, ha a naplót rendben találja, azt helyeslésí záradékkal ellátta aláírja és további használat s megőrzés végett a pénztárnoknak visszaadja; ellenkező esetben a tapasztalt hiányokról további intézkedés végett, az árvaszéknek jelentést tesz. 17. §. A naplófüzetek mellékleteit a bevételi és kiadási rendelvények és az ezekre vonitkozó nyugták vétbizonyitványok és egyéb okmányok képezik, melyek a bevételek és kiadások, esetleg áthelyezések igazolására szolgálnik. Ezek a niplóhoz csatolandók azon niplószámnil, m;lyhez tartozmk] ezenkívül fü'.etenkint külön folyó számnál megjelölendő és sorrendben együtt megőrzendők. B. A nipló tételei a', árvák fezímlik ínyvébe ntponkint azonnal átvezetendők és a lapszím a', illető rovatban följegyzendő. B) Árvák számlakönyve. 19. §. Az árvák számlakönyve a kiskorúik vagy gondnokoltak követeléseit és kiad isiit mutatja ki tőkében, kamatokban és tulajdonukat képező, vagy biztosításul szolgáló őrzött tárgyakban. A számlakönyvben minden egyes kiskorú és gondnokolt részére külön szímla nyittatik, mely két egymás mellett levő lapból áll: az egyik lapon balt'elől a követelések, a másikon jobbfelől a kiadások előírására. Ha a tömeg jelentékeny, két vagy több egymísután következő üres lap a számla folytatása végett fenntartandó. A befizetett kamatból a gyámpénztár tartalékalap javára levont összegek és az őrzési dijak és a gyára pénztári tartalékalap számára több lapból álló külön számlák rendezendők be. A követelési lap a kővetkező rovatokból áll: a) folyó szám, b) árvapénztári mploszíra, c) adősik számlakönyvének lapszámi, dj a bevétel nipja, az átadó neve, a bevétel tárgya és jogczime, e) a kamitláb és a kamitozás kezdite, f) követelési rovatok a tőkék, karaitok és őrzésbe vett tárgyak szímíra és a jegyzet rovat. A kiadási lap rovatai: a) folyó szám, b) árvapénztári naplószím, c) adósok sz imlaköny vének lap sz ím í, d) kiadás nipja, az átvevő neve, a kiadís tárgya és jogczime, e) kiadási rovatok a tőkék, kamatok és őrzött tárgyak számira és a jegyzet rovat (lásd a második számú m intát.) A számlakönyvnek fonállal keresztülfonva, bekötve, lapozva, az árvaszék hivatalos pecsétjével és az árvasz ;ki elnök hitelesítésével állatva kell lenni. A lapek szűnt a hitelesítési záradékban kifejezendő. 20. §. A számlik következő szabályok szerint vezetendők: A számla fejezetén legfelül áll a kiskorú vagy gondnokolt neve, születési éve és napja, foglalkozása és tartózkodási helye, a szülő, gyám vagy go.idnok neve, polgári állása és lakhelye, az év é. nip, melyben a kiskorú 24 évét betöllé. Az adatok a bevételi rendelvényből, esetleg az iratokból vétetnek. A követelési és kiadási ls^ok első rovatába a bevételi, illetőleg kiadási tételek folyó számai jegyeztetnek, melyek szakadatlan" sorrendben következnek, tekintet nélkül az évekre. Hi a tétel valamely adós tartozísít, vagy törlesztését képezi, ez az adósok számlakönyvébe is átvezetend í és a lapszám följegyzendő. A bevétel vagy kiadás tárgya és értéke a 15. §. szerint jegyeztetik be. A kimit jövedetembil a gyámpénztári tartalékalap javára levont összegek a kiad isi lapon iratnak elő. A szímla jegyzet rovatában a kiadási rendelvények rövid tartalmi, a kamatok felvételére jogosult fél neve, a netalán elrendelt korlátozások, birói foglalások, ezek törlésére vonatkozó meghigyások és egyéb intézkedések jegyeztetnek fel. Kiadási rendelvények a rendelvények átvétele után azonnal följegyeztetnik, de miga a kiadás csak a kiszolgáltatás teljesítése és a pénztári naplóban keresztülvitele után vezethető be. Ha a lapok teleirvák, mind a bevételek, mind a kiadísok össze aditnak és az összegek a következő üres lapra vitetnek át. Áthelyezés és végkielégítés esetiben a szírali lezáratik, a kamatok követeléskép előiratnik, a kiadások a követelésből levonatnak, a miradvány tőkében és kamimitokban, esetleg őrzött tárgyakbin megállapíttatik ós a pénztárnok és könyvvivő által aláiratik. 21. §. Ha a számlakönyv egészen megtelt, uj számlakönyv készíttetik, mely az elsőhöz hiso iló. E'.en esetben a számlakönyvek első, mísodik, hirmadik számlakönyv nevet viselnek. E czim nemcsak a táblin, hanem belül az első lapon is feljegyzendő. A lapszámok minden uj kötetnél újra kezdetnek. Midőn mír két kötet van kezelés alatt, akkor a számlakönyv lapszám líra való hivatkozást törtszám alakjában kell kifejezni, ilykép: „U'I." vagy ,35.11." azaz első kötet 15 lap, mísoiik kötet 33 lap. Hi az első kötetbin egy szímlát a hely szűke miatt tovább folytatni nem lehet, a számla ennek megemlítésével bezáratik és hivatkozís történik azon mísodik vagy harmidik kötetbeli lapszámra, hol a folytatás következik, viszont itt azon hpszámra és kötetre, hol a számla kezdődik . 22. §. A számlakönyv mellett, és pedig hl több kötet van, külön mindegyik mellett betürenies névmutató vitetik, melynek rovatai: a) a folyószám, b) a kiskorú vagy gondnokolt neve és községe, c) számlakönyv Iapszími, d) az év és nip, midin a kiskorú 2t évét betölti. Minién egyes névmilató esik azon kiskorú vagy gondnokolt nevét tartaluitzza, kinek szám'áji az illető kötetben van. Hi a számla végkép bezáratik: a név a névmutatóban törlendő. 0) Adósok számlakönyve. 23. §. A', adósok szím'akö íyve a kiskorúik vagy gondnokoltak ad is lin ik tartozísait és törlesztéseit mutatja ki tőkében, kimitokbin és késedelmi karaitokban. Pénzintézetekben elhelyezet tőkére nízve az illető pénzintézet, értékpapírokba fektetett tőkére nézve az állampénztár vagy az illető hitelintézet vagy részvénytársulat, magánosoknál elhelyezett kölcsön tőkére nézve a kölcsön vevő magán személy, a szülő kezén hagyott, vagy kamatmentes használatra kiadott tőkére nézve az óvadék levél illetőleg kamatmentes adóslevél kiállítója tekintetik adósnak. A számlakönyvben minden egyes adós külön szí ralit kip: egyik lapon bal felől a tartozás, misik lapén jobb felől a törlesztések előírására. A készpénz elhelyezésére kőzgyűlésileg kijelölt pénzintézetek részére több lapból álló számlák rendezendők be. A tartozási lap rovatai, a) folyószám, b) árvapénztári naplószám, c) árvák számlakönyvének lapszáma, d) a követelő kiskorú vagy gondnokolt neve és követelésének fedezete nem sorozat, folyószám vagy kelet és egyéb ismertető jelek szerint, e) kamitláb és kamitozás kezdete, f) tartozási rovatok a tőkék és késedelmi kamatok számára, 9) jegyzet. A törlesztési lap rovatai: a) folyó szám, b) árvapénztári naplószám, c) törlesztés, beváltás vagy kiszolgáltatás napja, d) törlesztési rovatok a tőkék, kamatok számára, e) jegyzet. A számlakönyv használatbavétel előtt a 19. §. szabályai szerint hitelesíttetik s ép ugy, mint az árvák számlakönyve beköttetik. 24. A számlák a következő szabályok szerint állíttatnak ki: A számla fejezetén legfölül áll az adós pénzintézet, állampénztár, hitelintézet, részvénytársulat, magánszemély vagy szülő neve, székhely vagy lakhelye, vagyoni és polgári állása (föld- vagy házbirtokos.) Pénzintézet, állampénztár, hitelintézet vagy részvénytársulat minden tartozása ennek ugyanazon egy számláján vétetik fel, ha a tartozások egyneműek. Magán személyek részére minden egyes tartozás után külön számla nyittatik. A tartozási és törlesztési lapok első rovatába a tételek folyó számii jönek szakadatlan sorrendben, tekintet nélkül az évekre. Az árvák számlakönyvének azon lapszáma, hol a kiskorú vagy gondnokolt a kihelyezett tőkével előiratott, az illető rovatban idézendő. A kamat és tőke törlesztés, esetleg a beváltás vagy kiszolgáltatás napja az illető tételnél följegyzendő. A jegyzet rovatba a lejárati határidők, a kamatok netáni befizetésére vonatkozó rendelkezések, a követelés biztositékául szolgáló jelzálog holléte és telekkönyvi száma, házaknál a tűzkárbiztositás megtörténte és egyébb körülmények jegyeztetnek. Ha a lapok teleirvák, mind a tartozási, mind a törlesztési összegek összeadatnak és a következő üres lapra vitetnek át. Ha az adós teljesen lefizette tartozását, vagy a fedezetet képező pénzérték természetben kiszolgáltatik: a számla lezárására nézve a 20. §. szerint, ha pedig a számlakönyv megtelik, a folytatásra nézve a 21. §. szerint kell eljárni. 25. §. Az adósokról betűrendes névmutató vitetik, melynek rovatai: a) folyó

1 szám, b) adós neve és székhelye vagy lakhelye, c) számlakönyv lapszáma. Ha az adós számlája végkép bezáratik, a név a névmutatóból törlendő. D) Ügyvédi könyv. 26. §. Az ügyvédi könyv a beperlés és behajtás végett árvaszéki rendelet folytán, az árvapénztárból az ügyésznek kiadott adóslevelek stb. valamint az ügyésznek előlegezett per- és eljárási költségek nyilvántartására vezettetik; mely könyv a következő rovatokkal van ellátva: a) b) c) átadási év, hó és nap szám, d) neve és lakása az adósoknak, *) árvaszéki ügyszám, mely szerint a kötelezvény stb. az ügyésznek kiadatni rendeltetett, f) a kötelezvény pénztári száma, g) értéke, h) előlegezett perköltség, i) rendezett vagy beváltott kötelezvény összege, ;') megtérített perköltség, k) egyébb kiadások, l) m) n) rendezési év, hó és nap szám, o) az átvevő neve. A bevezetés az illető rovatok kitöltése mellett történik. E) Lejárati könyv. 27. §. A lejárati könyv az adósok által az 1877. XX. t .-cz. 29J. §-ában meghatározott időbeni fizetési kötelezettségek teljesítésének nyilvántartása végett vezettetik. A lejárati könyv rovatainak fejezetén az év, hó és nap számának kitételével, megjelöltetik az idő, amikor a fizetések teljesitendők. Rovatai a következők: a) a kötelezvény pénztári száma, b) értéke, c) az adós neve, d) lakása, e) f) g) rendezési év, hó és nip száma. II. Letéti pénztár. 28. §. Az árva, mint letét pénztárba a következő kezelési könyvek vitetnek: a) letét pénztári napló, b) letéti számlakönyv. 29. §. A letét pénztári naplóba mindaz, mi a jogosult felekre vagy letéti tömegekre nézve bevétel vagy kiadás tárgyát képezi, az árvapénztári naplóra nézve előirt szabályok szerint naponkint bevezetendő. A napló rovatai: a) naplószám vagyis a bevételi és kiadasi tételek folyó száma az év elejétől végéig, b) melléklet folyó száma, c) letéti számlakönyv folyó száma, mely alatt a letét további intézkedésig előiratik, d) a bevétel vagy kiadás napja, a letevő, a Ietéteményre jogosult fel vagy tömeg és az átvevő neve, a bevétel vagy kiadas tárgya és jogczime és az árvapénztári naplóra nezve előirt többi rovatok, a gyámpénztári tartalék alap jutaléka es az őrzési dijak rovatának kivételével. A napló minden hó végével lezáratik és a számvevőnek összes mellékleteivel együtt, átvizsgálás és az utóbbiakkal való összehasonlítás végett átadatik, ki a rendben tatalt füzetek helyeslésí zíradékkal ellátja, aláírja es további használat és megőrzés végett visszaadja. 30. §. A napló bevételi tételeinek igazolására a penztarban vezetett és a számvevőnek átadott letéti jegyzék (12. sz.) a kiadási tételek igazolására az árvaszék kiadási rendelvenyei, ha pedig a kiadási rendelvény egyszersmind beyeteh rendelvény is, mely szerint a letét vagy annak a kiskorút vagy gondnokoltat illető része rendes kezelésbe veendő, a rendelvény mísod példánya, vagy hivatalból hitelesített mísolata szolgálnik A nipló tételei a letéti számlakönyvbe naponként azonnal átvezetendők. (Folyt, kör.

) Folytatása a mellékleteit.