Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-24 / 39. szám

XIV. évfolyam, 39 szöm. Nyíregyháza, 1893. szeptember 24. JNÍYÍ ^^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRME&YE HIVATALOS LAPJA. VIDÉK. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. >Iepr.jelenilí hetenl*int egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A. községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jáuószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ^fcime alatt kéretnek beküldetni. Bérineiite.tjen levelelc csak ismert kezektől fogadtatnak.'- el. A. ké/.irátok csak világos kívánatra s az illető költségére hüldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit »»r igytzer közlése 5 kr.; többszöri közlés eietében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden »gy«s hir­detés után 30 kr. fizettetik. A. nyílttéri közlemények dija soronkint S0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Coinp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye központi járványbizottságától. Tárgyalás alá vétetett Kállay Ubul nagy-kállói lakos­nak a nagy-kállói közbirtokosság nevében beadott az iránti kérvénye, mis/.erint N.-Kálló községben a folyó szeptember hó 28-án tartatni szokott országos vásár ineglarlhatására az engedély megadassák. 77. Jvb. 11309. K. 1693. Miután a vármegye egész területén jelenleg egy cholerás beteg sem áll ápolás alatt, s különben is az országos vásároknak a folyó évi október hó I-tői való megtűrihatása e bizottság 78./93. Jvb. számú határozatával már engedélyezve van: a Kállay Ubul nagy-kállói lakos kérelmének hely adalik, s a nagy­kállói Országos vásárnak a folyó szeptember hó 28-án leendő megtar hatása ezennel megengedtetik. Miről a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város pol­gármestere, a községek elöljárói a „Nyirvidék" várme­gyei hivatalos lap utján, Bereg, Ung, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abauj, Szatmár, Heves, H íjdu, Bihar vármegyék alispáni hivatala, s Debreczen sz. kir. város polgármes­tere, s végül kérvényező Kállay Ubul n.-kállói lakos jkvi kivonaton értesiltétnek. Kelt Szabolcsvármegye közponli járványbizottságá­nak az 1893. évi szeptember 24-én Nyíregyházán tartott üléséből. Miklós László, alispán, járványöiz. elnök. G25. f. i. ,., , , „.,.,,, —jg—— Szabolcsvarmegye fcispanjatol. Pályázati hirdetmény. A Szabolcsvármegye törvényliátóságánál rendszere­sített s lemondás folytán megüresedett s évi 700 frt fize­tés és 100 frt lakbérrel javadalmazott szolgabírói állásra ezmnel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhívom, hogy a törvényes minősitvényüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket folyó évi október hó l-ig, mint záros határidőig hozzám terjesszék be. Nyíregyháza, 1893. szeptember 11. Kállay András, főispán. 1034/93. sz. Tekintete; Szabolcsvármegye főorvosától. Közigazgatási Bizottság! Augusztus havi egészségügyi jelentésemet a követ­kezőkben van szerencsém előterjeszteni: A világ réme a kolera a lefolyt hónapban Szabolcs­vármegyébe is beköszöntött és ezen hónapban 199 egyént ragadván ki az élők sorából, halálozási statisztikánk ked­vezőtlen képet nyújt. De ha tekintetbe vesszük azt, hogy a legutóbbi kolerajárvány alkalmával — 1873. évben — ezen betegségnek a vármegyében 5000-nél többen estek áldozatul, és a járvány nem c»ak a Tiszamentére szorít­kozott, mint most, hanem a vármegye minden részében, kevés község kivételével, csaknem egyidejűleg ütötte fel fejét, önérzettel mondhatjuk, hogy megkötött kezekkel, (inert a személyi forgalmat korlátozni csak a legkisebb mértékben volt megengedve) de mégis oly sikerrel gá­toltuk meg a járvány szétterjedését, mint az más vár­megyékben meg nem történt. Szolnok-Doboka, Mármaros, Szatmár, Bereg várme­gyékben a járvány a folyók mentén ütötte fel fejét, de csaknem egyidejűleg a folyamtól távol eső községekben is fellépett. Mi erről sem a minisztériumtól, sem a jár­ványlepte vármegyéktől értesítést nem kaptunk, a fővá­rosi lupok pedig nemcsak titkolták, de egyenesen tagadták, hogy az országban valahol ázsiai kolera konstatáltatott volna és csakis julius 11-én Vidovich László főszolgabíró tudatta, hogy személyesen győződött meg, miszerint Be­reg vármegyében Kercsény, Hetyen és Kis-Bégány köz­ségekben kolera uralkodik. Az azonnal megtett kérdezős­ködésekre csak későbben tudtunk a fertőzött vármegyék alispánjaitól nagy nehezen értesítést nyerni a járvány létezéséről és mérvéről.. Mint utólagosán megtudtuk Szatmár vármegyében már 8 hétig működtek miniszteri biztosok, midőn Kis­Várda elöljáróságának denunciatióval határos jelentése következtében, a törvényhatóság első tisztviselőjének meg­kerülésével, dr. Miskolczy Imre ur, kinek önzetlen sze­replése különben najyban hozzájárult a járvány korláto­zására, augusztus 22-én hozzánk leküldetett. A miniszteri biztos úr az igazságnak megfelelőleg ugy a járványbizott­ságban, mint a nagyméltóságú belügyminiszter úr előtt valódi értékére szállította a förrnedvenyeket, melyekkel a budapesti lapok többsége - tájékozva lévén, de elhall­gatván már vármegyéknek kedvezőtlenebb állapotát — nem átallotta..Szabolcsán negyét pellengére állítani. Büszke önzérzetlel mondhatjuk, hogy mi nemcsak az idén, de már a mult évben mindent megtettünk a kellellen vendég fogadására. A községek — a gazdálkodás hátrányára - a köztisztaságot a lehetőség határáig foga­natosították, minden községben kellőleg felszerelt járvány­illetve szükségkórház, hullaház létesiitelett, ápolókról előre gondoskodva lett, a meglevő pöc/egödrök kitisztítva és állandóan fertőzlelenitve voltak és i hol ilyenek nem lé­teztek, ürülékgödrök készíttettek, az utczákat szegélyző árkok tisztántartattak, a községek belterületén levő po­csolyák lehetőleg ártalmatlanná lételtek, egyszóval a köz­ségek nagy anyagi áldozattal mindent megtettek, hogy az óvintézkedések papiroson ne maradjanak. Ezen megfeszített erőkifejtésnek köszönhető, hogy a járvány azon tiszamenti községekre szorítkozott, a hol italul a fertőzött Tisza vizét élvezték. A Tiszától távo­labbra eső községekbe, mint azt a minden egyes esetben megejtett vizsgálat kiderítette, a járvány más vármegyei községből hurczoltatott be. Kis-Várdíba az ungmegyei Csapról, Karászba a beregmegyei T.-Adonyból, Nyir­Bátorba Szatmár vármegyéből, szeptember elején Ajakra a zemplénmegyei G/.igándról, Nyír •>>. házára a szatmár­megyei Bikszádról, csupáu Ujfehértóra egy kupiczkedés­sel foglalkozó asszony által Kis-Várdából. A mi népünk józan gondolkozásának kilüntetése végeit felemlítem, hogy zavarok, ellenszegülések, vagy lázitások elő nem fordultak, bár a járvány kezdetén akad­tak elvétve olyan buták vagy gazok, kik azt kezdték hí­resztelni, hogy az orvosok utasítva vannak arra, hogy az első betegülteket mérgezzék meg, hogy valamint a lovaknál a takonykórós állatokat, pusztítsák ki az embe­reket is avégből, hogy a betegség tovább ne terjedjen. Ezen lázítók azonban értelmes népünknél siket fülekre találtak. Az elöljáróságok éberségének köszönhető, hogy a betegülési esetek el nem titkoltattak. Csupán Ajak köz­ségben történt meg, hogy egy augusztus 30-án Gzigánd zemplénmegyei községben napszámoskodó leánya által ragályozott egyén beteggé esvén szeptember 6-án halt el és az eset a főszolgabírónak tudomására csak ekkor jutott. Augusztus hónapban 31 községben fordult elő ko­lera eset. Bezdéden és T.-Ladányban azonban egy-egy egyén megbetegedett, de ezek meggyógyultak. A közszolgálatban álló orvosok utasítást nyertek arra nézve, hogy a koleragyanus betegek körül is ugyan­azon óvintézkedéseket tegyék meg, mintha azok valódi ázsiai kolerában szenvednének. Ez lehet oka annak, hogy a megbetegülések és elhaltak arányszáma kedvezőnek mutatkozik, Augusztus hónapban ugyanis 451 beteg kö­zül 199 halt el, tehát 43. 9 százalék. Némély laikusnak azon nézete, hogy minden ko­lera eset halállal végződik, az orvosok tapasztalatai alap­ján határozottan téves. Mint minden más ragályos betegségből ugy a ko­lerából is meg lehet gyógyulni, vagy abban meghalni. Hogy minő gyógyeljárás mutatkozott legsikeresebb­nek, arról csak a járvány megszűnte után beérkezendő adatok alapján tehetek jelentést. Minden rosznak van jó oldala is. Népünknek értel­mesebb része meggyőződött az óvintézkodések sikeréről. Miután a fertőző betegségek elleni óvakodás csak­nem ugyanaz, mint a kolera ellen, reménylem, hogy a roncsoló toroklob terjedésének korlátozása is ezentúl si­keresebben fog történhetni, a mely betegség pedig nem évtizedes időszakokban lép fel, de folyton és fokozatosan pusztít. 1890-ben elhalt roncsoló toroklobban 71, 1891-ben 238, 1892-ben 680 és 1893. évnek első felében 460 gyer­mek. 11a ezen betegségben a felnőttek is ugyanazon arányban halnának, mint a gyermekek, az óvintézkedések könnyebben lennének végrehajthatók. Mig minden községnek gőzfertőtlenitő gépje nem lesz, a gyermekek rakásra fognak hullani. Az általános halálozás a vármegyében a következő­képpen alakult; Elhalt augusztus hónapban 1002 lélek, mig julius­ban csak 649. Tehát az emberi egészségügy állása általá­ban kedvezőtlen volt augusztus hónapban, elhalt 1000 lakos közül 4. ;, ami évi 43. 2 halálozásnak felel meg, mig julius hónapban 1000 lakos közül 2. 8, ami évi 33. 8 pro mille halálozásnak felel meg. Az egyes járások és Nyíregyháza városa a követ­kező adatot mutatják: elhalt a isvárdai járásban au h iban 1000 lakos közű 6. 6 •iszai > didai alsrt ­iladai f-lsö > bogii myi > nyírbátori » nagykállói » ir városbtu 6.,, 3-3. 5o 3. 2. 2.,. 3., ju'iua h ibán 2. 4, > 2-9, » » 2.j, » > 3.,, » » 2.,, » » 3. 6, » > 2 „ » 2.j. Nem szerint elhalt fi 340; nő 462. Ezek közül 7 éven alul fi !26, nő 283, az elhaltaknak 60.,%. 7 éven felül elhalt fi 214, nő 179, az összes elhaltaknak 39. s*/ 0-a. Átlagosan nem gyógykezeltetett 17. 6*/ 0-a. Járványnyá fajulható ragályos betegségben elhalt az előző julius hónapban 30 községben 63 egyén, azaz az összes 6 49 elhaltaknak 9. 7 n/ u-a és pedig: Vérhasban 5 községben 5, hagy mázban 8 községben 10, vörhenyben 2 községben 2, kanyaróban 3 községben 3, roncsoló to­roklobban 19 községben 41, hökhurutban 1 községben 2. Augusztus hónapban ilynemű betegségben elhalt 51 községben 276 egyén, azaz az összes elhaltaknak 27. 5°/ 0 és pedig: Kolerában: Dombrádon 35, K.-Várdán 19, Eszeny­ben 18, Z'.urkon 17, Karászban 14, Vörösmarton 10, Szalóka, Thuzsér községekben 9—9, Bmk, Mogyorós, N.-llalász községekben 8—8, Rakamazon 7, őrladány, Ti már közsógekhen 6-6, .T.-Dobon 5, Ibrány, Berezel községekben 3—3, T.-Szt.-Márton, T.-Lök községekben 2—2, Páli'oha, Eperjeske, T.-Dada, Csobaj, Balsa, Gáva, Vencsellő, Szabolcs, Ny.-Bátor, és Ujfehérto községekben I — 1, összesen 29 községekben 199. Vérhasban: Szakolyban 4, Napkoron 2, K.-Várda, F.-Litke, Pthrügy, T.-Lök, Piricse községekben 1 — 1, összesen 7 községben 11. Hagymázban: K.-Várdán 2, Anarcs, T.-Dada, Bököny községekben és Nyíregyházán 1 — 1, összesen 5 község­ben 6. Vörhényben: Nyíregyházán 3, és Kótajban 1, össze­sen 2 községben 4. Roncsoló toroldobban: K.-Várda, T.-Polgár, Nagy­falu községekben 6—6, Nyíregyházán 5, Ny.-Madán 4, Anarcs, Gáva községekben 3 —3, Buj, Tímár, Ujfehértó községekben 2—2, F.-Litke, Pap, B.-Szt.-Mihály, Ibrány, Balsa, T.-Eszlár, Vencsellő, N.-Halász, Ny.-Béltek, Le­velek, Balkány, N.-Kálló községekben 1 — 1, összesen 22 községben 51. Hökhurutban: Karász, Kékese, T.-Kenéz, Ny.-Bogdány közsegekben 1—1, összesen 4 községben 4. Nem ragályos betegségekben a halálozás — azok gyakoriságának sorrendjében — következőleg mutatkozott: Gyomorbélhurut 118, veleszületett gyengeség 98, lüdőgümőkór 75, tüdőmellhártyalob 38, aggkór 30, bright­kór és másféle vizibetegség 26, gyermekaszály 22, görcsök 21, torokgyík 16, malária, véletlen esemény, agykérlob II —11, gutaütés 10, görvélykór 7. marasmus 6, has­hártyalob, nehézszülés, eskór, hörghurut 4 —4, szervi szívbaj, gyomorrák, evvér 3—3, gyermekágyi láz, pokol­var, tüdőlégdag, elmebaj, öngyilkosság, hátgerincz sorva­dás 2—2, szövetközi máj lob, méhrák, erőszakos halál, angolkór, rezgörj, fültőmirigylob, víziszony, szarvasgörcs, vizirák, gyomorfekély, asthma, tályog, orbáncz, agyvizkór 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 162, az összes elhal­taknak 16., 0/ 0-a, végre halva született 13. Ezek szerint tehát az összes emberi életveszteség 1002. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyveknek kivonatát ugy a főszolgabirák, valamint Nyíregyháza város polgármes­tere beküldötték. Ezek szerint mulasztás történt: a kisvárdai járásban 10 esetben, bírságolás 4 esetben, a tiszai „ 5 „ „ 1 » a dadai alsó „ 3 „ „ » a dadai felső „ — „ » » a bogdányi „ 10 „ „ 1 » a nyírbátori „ 9 „ „ 3 „ a nagykállói „ 4 „ „ » Nyíregyházán 8 „ , • 3 " Összesen 49 esetben, bírságolás 12 esetben. Idegen ápolásba adott hatósági felügyelet alatt álló gyermek volt összesen 200, kik közül 175 törvénytelen és 25 törvényes ágyból született, ezek közül egészséges 186, Kis-Várdán 3, Nyíregyházán 2, Ajakon és T.-Lökön 1—i beteg, Nyíregyházán 7 elhalt. Felügyelet alatt állott: Nyíregyházán 78, N.-Kállóban 30, K.-Várdán 17, Bilkányban 13, Ujfehértón 8, Keme­Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom