Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-17 / 38. szám

„RN Y i frc v i J-> É: it--" 10327. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1893 A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi julius hó 25-én kelt 8212. számú értesítésemre, tudomására hozam, hogy az Eszeny községhez tartozó „micsői" legelőn lépfenében történt elhullás miatt 42 db szarvasmarhára elrendelt zár feloldatott. Nyíregyházán, 1893. szeptember hó C-án. Miklós László, alispán. 104G2. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi junius 13-án kelt 7601/93. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Mándok községben egy veszettségi eset folytán az összes kutyákra elrendelt zár feloldatott. Nyíregyházán, 1893. szeptember 9. Miklós László, alispán. J0519. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. A vármegye közönsége által a szőlőragya (peronospora viticola) elleni védekezés tárgyában 333/-J2. Bgy. szám alatt alkotott s 73177. szám alait a magy. kir. belügyminiszter által megerősített szabályrendeletet tudomásvétel alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő közhirrététel végett másolatban kiadom. Nyíregyházán, 1893. szeptember 12-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 333/02. Bgy. Szabályrendelet a szőlőragya (peronospora viticola) elleni védekezés tárgyában. 1. §. Minden szőlőtelep tulajdonos, bérlő, vagy kezelő tartozik a szőlőragya fellépéséről a községi elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. 2. §. Minden szőlőtelep tulajdonos, bérlő vagy kezelő tartozik a szőlőragya elleni védekezés czéljából a szükséges permetezést rézgáliczczal, vagy egyéb a szőlőragya megsemmisítésére alkalmasnak megállapított anyaggal, első izben junius hó l-ig bevégezni, s arnenyiben a szőlőragya fellépése a vidéken, vagy azon községben jelezve volna, a permetezést julius és augusztus hónapokpan is teljesíteni. 3. §. Minden község, melynek határában a szőlőtermelés legalább is 50 holdban űzetik, s a birtokosok permetező géppel ellátva nem volnának, tartozik minden 50 holdra legalább is 2—2 permetező gépet beszerezni, s azt használat végett az 5 holdnál kisebb szőlőterülettel biró birtokosoknak kiadni. A község által eként beszerzett permetező gépnek beszerzési tényleges ára az illető szőlőbirtokosoktól, szőlőterületek arányában kivetve, a használatba bocsátástól számítandó 30 nap alatt a közadók módjára a községi elöljáróság által hajtalik be. Ha azonban az 5 holdnál kisebb szőlő területtel biró birtokosok maguk vagy többen egyesülve a permetező gépet beszerzik, a többi kisebb birtokosok számára a község által beszerzett permetező gépek vételi árához hozzá járulni nem kötelesek. A permetező gépek használatának sorrendjét, a menyiben erre nézve a szőlőbirtokosok megállapodásra jutni nem tudnának, a kertség elöljáróságának meghalgatásával a községi elöljáróság állapítja meg; ha azonban a szőlőragya a szőlőskert valamelyik részében fellépett. a permetezés első sorban a megtámadott részen is az azzal szomszédos területeken végzendő be, s a többi részben csak aztán teljesítendő. 4. §. Minden község elöljárósága tartozik a szőlőragya elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendeletegy példányát a község házánál nyilvánosan kifüggesztve tarlani. 5. §. Minden község elöljárósága azon esetben, ha a szőlőragya a község határában fellépett, vagy fellépés a vidéken jeleztetett, tartozik a község lakosságát ezen körülményre felhívni, s a felhívás egy példányát a községházánál nyilvánosan kifüggeszteni. 6. §. Minden község elöljárósága május, julius és augusztus végével tartozik a szőlőragya fellépéséről a járási főszolgabíróhoz jelentést tenni, s ugyanakkor köteles azon szőlőbirtokosok, bérlők vagy kezelők névsorát is beterjeszteni, kik a szőlőpermetezés iránt a szabályrendelet 1. §-ában meghatározott kötelességöknek eleget nem tettek. 7. §. Azon szőlőbirtokos, bérlő, kezelő vagy község előljárósági tag, ki a jelen szabályrendeletben megszabott kötelezettségének eleget nem tesz, kihágást, illetve az előljárósági tag fegyelmi vétséget követ el, mely a 38547/80. számú belügyminiszteri rendeletben meghatározott eljárási mód mellett, s azon megnevezett hatóságok által 50 frtig terjedhető pénzbirsággal, s behajthatlanság után megfelelő elzárással, a községi előljárósági tag pedig, ha valamely birtokos, bérlő vagy kezelő a permetezést kellő időben teljesíteni elmulasztotta, az költségére a községi elöljáróság által teljesítendő s a felmerült költségek közigazgatási uton hajtandók be. 8. §. A befolyt pénzbírság azon esetben, In a kihágás szőlőkerti birtokosok által követtetett el, a szőlőskert tulajdonosok közös úgynevezett „kerlségi* pénztárát illeti s a kertség közös kiadására fordítandó, azon esetben pedig, ha a kihágás nem szőlőskerti, de külön szőlőterülettel biró birtokosok által követtetik el, a vármegyei gazdasági egyesületei fogja illetni. 9. A jelen szabályrendelet hatálya az egész vármegye területére s igy Nyiregyháza rend. tan. városra is kiterjed, köteleztetik azonban Nyiregyháza város, hogy hat hó leforgása alatt saját helyi viszonyaira tekintettel egy hasonló szabályrendeletet alkosson és azt t irvényhatósági jóváhagyás végett bemulassa. Kelt Szab-ilcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1892. október 1 I -én tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Sipos Béla, 11-od aljegyző. (P. H.) 73177. szám. Magy. kir. belügyminiszter. Jelen szabályrendeletet az 1879. évi XL. t. cz. 5. §. alapján ezennel megerősítem. Budapesten, 1893. augusztus 31. A miniszter helyett: Br. Jósika, államtitkár. (P. II.) 109/1893. Eb. Tárgyalás alá vétetelt a földmivelésügyi magy. kir. miniszternek a legelők s az erdők állományához tartozó más területek mivelési ágának megállapítása ügyében 25713/93. szám alatt kelt körrendelete s a debreczeni kir. erdőfelügyelőségnek 171/93 számú véleményes előterjesztése. Határozat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 25713 9!. sz. alatt kelt rendeletének másolata a törvényhatóság területén levő erdőbirtokosokkal és az erdőkezeléssel megbízott erdészeli személyzettel alkalmazkodás végett közöltetni rendeltelik. Miről a járási főszolgabírók, Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlöny utján azzal a kötelezettséggel, hogy e miniszteri leirat szövegét a területükön lévő erdőbirtokosok előtt szabályszerű inódon közhírré tegyék, Ujfalussy Zoltán járás erdőtiszt oly felhívással, hogy az érintett rendelkezésben foglaltakra az erdőkezeléssel megbízott személyzet tagjait beoktassa s végül a debreczeni kir. erdőfelügyelőség tudomás vétel végett ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvárinegye közigazgatási erdészeti bizottságának Nyíregyházán, 1893. augusztus hó 10-én tartott rendes ülésében. Ilrabovszky, erd. alb. elnök. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 25731/I.—4.—93. szám. Körrendelet. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és kir. erdőfelügyelőségn ,'k. (A legelőerdők s az erdők állományához tartozó más területek mivelési ágának megállapítása ügyében. Előfordult azon eset alkalmából, hogy a részletes kataszteri felméréseknél alkalmazott mérnökök a felmérés alkalmával talált mivelési módot vévén alapul, az erdők állományához tartozó egyes tisztásokat, melyeken a legeltetés erdőfelügyelesi szempontból ideiglenesen megengedtetett, legelő gyanánt vették fel, a legelőerdő üzemben berendezett erdőket pedig, részint az erdők, részint a legelők közé sorozták, a m. kir. pénzügyminiszniszter úr ez iránti megkeresésemre a folyó évi 10897. szám alatt hozzám intézett átirata szerint a felmérési felügyelőségeket utasította, hogy a legelőerdőlerületeket, bármily ritkán legyenek is azok fával benőve, a mennyiben az eljáró mérnök előtt felmutatandó üzemtervekkel igazoltalik, hogy azok legelőerdő üzemben kezeltetnek, már a részletes felmérés alkalmával, a térképen erdők gyanánt vegyék fel. Egyidejűleg tekintettel arra, hogy a kataszteri térképek mindenkor és feltétlenül, a felmérés alkalmával talált tényleges állapotot tartoznak feltüntetni, s hogy tehát az üzemterv keretébe foglalt s beerdősitésre előirt, de a felmérés alkalmával még legeltetési vagy más mezőgazdasági czélokra használt területek a kataszteri térképeken is erdőként fel nem vehetők, abból a czélből, hogy az ily területeknek más mivelési ág szerinti felvételéből, az erdők törzskönyvezésénél netalán felmerülő rovarok és félreértések elkerültessenek, a nevezett miniszter úr a jelzett intézkedésével kapcsolatban, az egyes földrészletek mivelési ágának s osztályának megállapítására hivatott m. kir. kataszteri helyszinelési felügyelőségeket utasította, hogy a becslési helyszínelés alkalmival, az erdők átlag ihoz tartozó ily területeket, melyek a részletes kataszteri felmérés, sőt esetleg még az osztályba sorozás alkalmával is legeltetési vagy más mezőgazdasági czélokra használtatnak, de az illető birtokos, vagy erdőtisztek által, az eljáró helyszinelési becslő biztos előtt felmutatandó üzemtervekből láthatólag, beerdősitésre vannak előírva az 1875. évi VII. t.-cz. 33. §-a értelmében mindenkor az erdőmivelési ágba helyezzék át, s az adóalapul kiadandó kataszteri munkálatokb tn, erdők gyanánt soroízák. Miről tudomás és mihez tartás végett azzal a megjegyzéssel értesítem a (czimel), hogy a pénzügyminiszter úr ezen rendelkezéseit az érdekelt erdőbirlok isok, külYiösen pedig a kezelő erdőtisztek tudom ísára ho/.ván, azokat hívja fel, hogy az erdők kataszteri felmérése és osztályba sorozása alkalmával, az eljáró mírnököknek, s illetve helyszinelési becslőbiztosokuak, az üzemtervek felmutatása mellett a szükséges felvilágosításokat mindenkor adjak meg. s az illetőket, az erdők állományához tartozó területek mivelési áoának nelalán tévesen történt megállapítására s a téves felvétel kiigazítására azonnal figyelmeztessék. Budapest, 1893. évi junius hó 17-én. Bethlen, s. k. ségek elöljárói eme rendelkezésben foglaltaknak közhírré tétele végett a „Nyírvidék", mint a vármegye hivatalos közlönye utján ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási erdészeti bizottságának Nyíregyházán, 1893. augusztus hó 10-én tartott rendes ülésében. Hrabovszky. 110/1893. Eb. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. miniszternek 26025/93. szám alatt kelt leirata, mellyel az 1893., 1894. és lö95-ik évek tartamira szerkesztett és hozzá bemutatott erdei érték és árszabályzatot javahagyási záradékkal ellátva megküldi s a debreczeni kir. erdőfelügyelőségnek e tárgyra vonatkozó 109/93. számú véleményes előterjesztése. Határozat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter által jóváhagyott s az 1893 év junius hó ls-ától az 1895. év végéig érvenyes s a Szabolcsvármegye területen iévő erdőkre vonatkozó érték és árszabályzat 8 példányban sokszorosiltatrii s annak 1—1 példánya a járási főszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének kiadatni, eredeti példánya pedig az erdészeti levéltár részére viss/.atartatni rendeltetik. Miután az e szabályzatban foglalt adalok, azok nagy terjedelménél fogva a vármegye hivatalos közlönyében czélszerü módon közzé nem tehetők s ugyanezen oknál fogva valamennyi község és erdőbirtokos részére külön-külön ki nem állithitók: ugyanazért midőn a főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere illetve rendőrkapitányának megliagyatik, hogy a miniszterileg történt jóváhagyás keltétől kezdő lőleg az érintett érték árszabályzat adataihn alkálin tzkoijmak, egyidejűleg utasíttatnak hogy a hozzájuk kiküldött kimutatást hivatalos helyiségeikben legalább 60 napon át kifüggesztve tartassák s annak betekintésére az érdeklődő közönség figyelmét alkalmilag felhívják. Miről a járási főszolgabirák és Nyiregyháza város polgármestere 11 kimutatás kíséretében és a debreczeni kir. erdőfelügyelőség külön kiadmánnyal további a közSz.i bölcs vármegye alispánjálól. 11003. K. 189 í. A járási főszolgabiráknak,Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Azonnali közhírré tétel végett értesilein, hogy a Tisza-Doo községben szeptember hó 25-ére eső országos vásár miniszteri engedély folytán ezúttal kivételesen október hó 5-ikén fog megtartatni. Nyíregyháza 1893. szept. 16. Miklós László, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 10578. K

l " 18937 A munkácsi cs. és kir. élelmezési raktár parancsnokságának 2003/93. számú megkeresését szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1S93. szeptember 12. Miklós László, alispán. (Másolat.) -00.j. sz. Jelzés. Iá93. szeptember 22-én d. e. 9 órakor a munkácsi (várpalánkai) cs. és kir. élelmezési raktárnál árlejtés tartatik a kenyér és z ib szállításának biztosítása tárgyában a cs. és kir. és m. kir. csapatok részére és pedig kenyér Szalmár, Szobráncz és Nyiregyháza állomásokra és zab M.-Sziget, Nyíregyháza, Szatmár, Szobráncz és Ungvár állomásokra 1894. január l-től deczember 31-ig tartó időre. Közelebbi feltételek nevezett élelmezési raktárnál megtekinthetők. Novotny, Lieutenant. Szabolcsvármegye alispánjától. 10119. K. 1893. A járási főszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter 72723/93. szám alatt kelt körrendeletét, mely szerint a tnagyar-szerb határon az útlevél kényszer folyó évi szeptember hó 15-én újból életbe lép, tudomásul vétel alkalmazkodás és közhírré tétel végett másolatba közlöm. Nyiregyháza, 1893. szeptember hó 7-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. királyi belügyminiszter 72723/V. -10. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A m. kir. és szerb királ/i kormányok között létrejött megállapodás folytán az 1891. évi márczius hó 15-én 19623. sz. a. körrendeletileg be^züntetstt útlevél kényszer 1893. évi szeptember hó 15-ik napjától kezdődőleg a magyarszerb határon kölcsönösen újból kimondatván, a jelzett naptól kezdve ezentúl a magyar-szerb határvonalon a Szerbiából Magyarországba és viszont átkelő egyénektől útlevél vagy ezt pótló igazolvány, tekintet nélkül az illető honosságára, ugyanazon módozatok mellett lesz szigorúan követelendő, mint a hogy az az 1875. évi deczember hó á-án 59627. sz. a. kelt itteni körrendelettel megállapittatott. Miről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás, illetőleg az útlevél ügyet kezelő tisztviselőknek és közegeknek megfelelő utasíttat ísa végett ezennel értesítem. Budapesten, 1893. augusztus 29. Hieronymi, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 4558. K. 1893. Gömör Kishont vármegye alispánjának 1349,1893. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, liogv eredmény estén arról Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyiregyháza 1893. szept. 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) Gömör Kishont t. cz. vármegye alispáni hivatalától. 13493/893. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A debreczeni közkórházban a mult 1892. év utolsó negyedében ápelt megyebeli zsemjai illetőségűnek mondott Schwarcz Zsigmond illetősége és az érte előlegeze t 2 frt 44 kr ápolási költség megtérítése iránti intézkedhetés tevén szükségessé a szülőknek Schwarcz Mórnak és Breizner Linnának feltalálását hivatalból tisztelettel az iránt keresem meg: szíveskedjék nevezett házastársakat területén kinyomoztatni, az apa eredeti vagy szerzett illetősége iránt, jegyzőkönyvileg tüzetesen kihallgattatni, tőlük 2 frt 44 kr. ápolási költséget megvétetni: mindenesetre az eredményről a lehető legrövidebb idő alatt értesíteni. Rimaszombat, 1893. évi augusztus hó 16-án. Alispán helyett: Ujháti, vm. főjegyző. 10395. K. I

8,

H Szabolcsvármegye alispánjától. Hevesvármegye alispánjának 15721/93. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett misolatban oly felhivassal közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1893. szeptember hó 7-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 15721/93. a. A rotterdani cs. és kir. osztrák magyar ügynökség Polatschek Mór gyöngyösi és Baumgarten Adolf hevesi lakosoknak egyenként 6 frt 25 krnyi összegett előlegezett segélyképen. Tekintettel arra, hogy sem Polatscek Mór sem Biumgarten Adolf állítólagos lakhelyükön feltalálhatók nem voltak, azon kéréssel fordulok a tekintetes társhatósághoz miszerint nevezetteket hatósága területén nyomoztatni s feltalálás esetén tőlük egyenként 6 frt 25 krt összesen 12 frt 50 krt bevenni s hozz ím eljuttatni szíveskedjék. Eger, 1893. auguszius hó 10-én. Zilár, alispán. Folj-tiitílnii u melléit It'H