Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-09-10 / 37. szám
1 0181. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szolnok-Doboka vármegye alispánjának 1 1939/93. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s estleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város pol gármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabíróik utján hozzám jelentést tegyenek Nyíregyháza 1893. szeptember hó 4-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szolnok-Dobokavármegye alispánjától. 11939./1893. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A csákigozbói járási főszolgabírónak idei 6883. sz. a. kelt jelentése szerint Vále János (Juon) a Floriánné, csokmányi lakos hites nije Dorottya, (Dotyia) folyó évi julius hó 22-én hazulról eltávozot s magával vitte másfél eves Anika nevü leányát is, ismeretlen helyre ment, állítás szerint a „Szamosvölgyi' vasúton távozott el. A nő személyleirása: 30 éves, gör. kath. kisded szikár, arcza hoszszas, barna, haja és szemöldöke fekete, orra rendes, szája nagy, alsó ajaka duzzadt, elől egy alsó foga hiányzik. Különös ismertető jelei: mind két kezén fehéres foltok, ugv a jobb oldalán is, nyelvismerte oláh, ruházata: pórias vászon szoknya és ing, juhbőr mellre való, keszkenő és csizma. Anika léánya kerek, fehér arczbőrü, levágott sárgás hajú, középtermetű. Az anya 15 frtnyi pénzt is vitt magával. — Tisztelettel kérem a czimet, miszerint nevezettet hatósága területén köröztetni és engem az esetleg eredményről mielőbb értesíteni szíveskedjék. Deésen 1893. évi augusztus hó 7-én. Dr. Termi, alispán. 9826. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Beregvármegye járványbizottságának 193. számú kolera járvány kimutatási „Értesítését" másolatban melléklem. Nyiregyházán, 1893. augusztus 27-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat 9826/93. K. számhoz.) Értesités a Bereg vármegye területén fellépett kolera járványról az utolsó 24 óra alatt. Azon község megnevezése, melyben a járvány fenállt, vagy a mely miatt gyanús megfigyelés s a járványos községekkel egyenlő elbánás alatt á'.'t: T.-Szalka régi eset 1, gyógyult 1. K.-Lónya régi eset 2, gyógyult 1, gyógykezelés alatt maradt 1. N.-Lónya uj eset 3, r. eset 7 meghalt, 1, gy. k. a. maradt 9. V.-Namény r. e. 2, gy. k. a. maradt 2, Ugocsnya uj eset I, r. eset 5, meghalt 1, gy. k. a. maradt 5. Gergely! r. eset 6, gy. k. a. maradt 6. M.-Tarpa r. eset 2, gy. k. a. maradt 2. Badaló r. eset 3, gy. k. a. mt"adt3. M.-Várí r. eset 2. gy. k. a. maradt 2. Kovászó r. eset gy. k. a. m.iradt 2. Munkács r. eset 1, gyógyult 1. Beregszász uj eset 2. meghalt 1. gy. k. a maradt 1. Kiadta Beregszász 1893. augusztus 23-án a vármegyei járványbizottság. 97 75. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. bélügyminiszter urnák az idült sebb&a szenvedő vadaknak tilalmi időben történt elejtése esetén követendő eljárás tárgyában 63202/93. szám alatt kiadott körrendeletét tudomásul vétel és alkalmazkodás végett megküldöm. Nyíregyháza, 1893. szeptember 1. Miklós László, alispán. A NYÍR VIDÉK TÁ RÓZÁJA." Az asszony. — Több asszony. Önök ismeretlen szép hölgyeim egy levelet intéztek e lapok szerkesztőségéhez, a melyben ugy az „Aszszonyról" irt tárczaczikkem, valamint személyem felett is anatómat tartva, ridegen pálezát törnek, s kijelentik, hogy nem értek az asszonyokhoz. Közlöm az Önök szeretetreméltó levelét óhajukhoz képest egész terjedelmében. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Az „Asszony" czimü tárcza írójának. Azt meg kell adni, hogy szép tárgyat választott, csak az a kár, hogy mások azt már sokkal szebben megírták. Melegen ajául juk, jó lesz előbb még tapasztalatokat gyűjteni, és csak azután nyilvauitani ilyen gyengéden véleményét a nők felől. Igen csodáljuk, hogy hivatva érezte magát oly dologhoz hozzá szóllani, mihez már a koránál fogva sem volt alkalma tapasztalatokra. Különben egész tárczaczikke nem egyébb a gorom baságok valóságos gyűjteményénél. Ugy-e azt hitte, hogy ezzel meghódítja a közönséget? Ha csak ilyen remek műre képes, jobb ha tollat sem vesz a kezébe!!! Több asszony. Én kezdtem az Önök neméuek rideg vádlását, joguk van tehát a védelemhez. Nem is vehetem azt rosz néven, még akkor sem, midőn kíméletlen támadással vágnak vissza személyem ellen, a helyett, hogy tagadnák azt, ami a nehézmónyezett tárczaczikkemben meg vagyon irva. Ebből pedig a következőket vezetem le: Ö lök mólyen tisztelt hölgyeim elfogadni látszanak a tirczaczikkem állításait, csupán az a kifogásuk van ellene, hogy mások azt szebben megírták. Meglehet. Hanem önök tévesztik az én intentiómat, amely a czikk megírására késztetett. Én nem szépet akartam írni az aszszonyi természetről, — a mi elvégre is sokkal könynyebb ós mindenek felett hálásabb feladat — hanem igazat. Az Oaök akaratlan beismeréséből kitűzött czélom győzelmét látom, ós ez teljes elégtétel nekem az Öaök kemény ítélete ellenében is. „IN Y í R V I P f e (Másolat.) 63201/93/1.— 1. szám. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Általánosan elfogadott vadász szokás szerint az előzőleg már megsebesített és idült sérülésben levő vadat a vadászatra jogosítottnak a tilalmi időben is le szabad lőnie, mert az sebeiben amúgy is elpusztul, vagy ha életben marad is, lassankint annyira elgyengül, hogy a továbbtenyésztésre képtelenné válik s igy lelövésével nemcsak hogy nem vészit, a vadállomány, de még nyer azáltal, hogy az ivadékok elkorcsodásának ily módon való bekövetkezése meggátoltató. Azon szokás tehát, mely a megsebesített s a vadállományra úgyis elveszett vadat kinjaitól megszabadítja, kifogás alá a vadászati törvény intentiói szempontjából nem eshető. Ámde a tilalmi idő alatt sokszor megtörténik az is, hogy egyesek szándékosan lőnek oly vadat, a melyről tudják, hogy arra a törvény szerint akkor vadászni nem volna szabad s tetten éretvén a megérdemelt büntetés kikerülése végett rendes mentségük az, hogy a vad idült sebben szenvedett s igy csak az általános vadász szokást követték, midőn leterítették a kérdéses vadat. Ez utóbbi esetben tehát csak a vadorzás támogatására és a vadászati törvény kipótlására szolgál az a körülmény, hogy az állítólagos idült seb létezését utólagosan megállapítani nem lehet, n: ;g az előbbi esetben a vad jóhiszemű elejtője alapta'an gyanúsít ísoknak, sőt a hatóság részéről zaklatásoknak lehet kitéve. Hogy tehát a jóhiszemű eljárás menthető, ellenben az öntudatosan elkövetett vadászati kihágás elpa'ástolása megnehezítve legyen, az országos magyar vadászati védegylet igazgatósága részéről e tekintetben tett és indokoltnak talált felterjesztés figyelembe vételével a földmivelésügyi in. k' r. nrniszter úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy oly esetben, a midőn valaki vadászat közben egy már korábban megsebesített oly vadat hoz teLtékre, a melyre a kérdéses időben az 1883. XX. t. cz. érte'rnében a vadászat tilos: jóhiszemű eljárásának beigazolh :tisa czéljr'ool köteles a lelőtt vadat csonki'atlanul és igy az őzbakot vagy agancsárt agancsaival együtt az ;, |ető község elöljáróságának 24 óra leforgása a'.att a szegényalap javára leendő érLékesités czéljából átszolgf.latr.', a községi elöljáróság esetleg rendőrkapitány pec' g a s•/• 'szerű lelet felvételéről köteles gondoskod-i ainak kiderítésére, hogy a lelövés a vad idült sebzése folyt í okszerű volt, tehát vadászati kihágás esete nem forog fenn. Enől a tötvényhatóságot tudomás és megfelelő intézkedések ine^Lehetése végett értesitem. — Budapest, 1803. augusztus 3. A miniszter helyett: Andrássy, s. k. államtitkár. 10019. K. 1893. bet. 1, elh. 1. Tokaj, a járv. kezdetétől megbet. 4, elh. 4. Karisa összes bet. sz. 1, a járv. kezdetétől megbet. I. kez. a. áll 1. S.-A.-Ujhely 1893. augusztus 18. kiadta Dokus Gyula főjegyző. 144. EB. 1893. Szabolcsvármegye erd. alb. elnökétől. A debreczeni kir. erdőfelügyelőség a rendkivüli erdei mellékhasználatok ügyében ez évi augusztus hó 10-én 131/03. Eb. szám alatt kelt határozatban megjelölt határidő megváltoztatása ügyében 182/29. szám alatt előterjesztést tesz. Határozat. Miután a földmivelésügyi m. kir. miniszternek közvetlenül a kir. erdőfelügyelőséghez intézett 43567/93. sz. rendelete értelmében a rendkivüli erdei mellékhasználatok pénzértéke még a f. év november hó végéig okvetlenül bejelentendő : ugyanazért a törvényhatóság területén lévő erdők birtokosai és erdőkezelő tisztjei a már említett 131. Eb. számú intézkedésre való hivatkozással felhivatnak, hogy a nyert engedmények pénzértékét idő nyerés szempontjából legkésőbb a folyó év november hó 15-ik napjáig közvetlenül a debreczeni kir. erdő felügyelőséghez jelentsék be. Miről a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, Ujfalussy Zoltán járás erdőtiszt, Török Gábor erdőmester (Debreczen) s a debreczeni kir. erdőfelügyelőség közvetienü', a községek elöljárói ez intézkedésnek a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlönyben való közzététele mellett szabályszerű közhírré tétel végett ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1893. szeptember 1. Hrabovszky Guidó, erd. alb. elnök. Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Zemplén vármegye alispánjának f. hó 38-ról kelt értesítését, másolatban tudomás és alkalmazkodás végett megküldöm. Nyiregyházán 1893. augusztus 30. Miklós László, alispán. (Másolat a 10019/93. K. szhoz.) Értesités Zemplénvá -negye területén előfordult koleragyanus megbetegedések száma az utolsó 24 óra ilatt: N.-Turkány, összes betegek száma a j ivány kezdetétől megbetegedett 28, elhalt 12," gyógjj't 12 kezelés alalt áll 4. N.-Gzigánd, összes bet. sz. 12, uj betegedések száma 2, halálozások száma 2, a járv. kezdetétől megbet. 86, elh. 28. gyógyult 46 kez. a. É'l 12. K.-Czigánd összes oet. sz. 7, uj bet. sz. 2. halálozások sz. 1. a járv. kezdetéből megbet. 77, elh. 24, gyógyult 45, kez. a. á'l 8. Ricse tanya összes bet. sz. 1, a járv. kezdetétől megbet. 4, elh. 2. gyógyult 1, kez. a. í!l 1. Karád összes bet. sz. 11, a járv. kezdetétől megbet 65, elh. 9. gyógyult 45, kez. a. áll 11, T.-Lucz összes bet. sz. 10, uj bet. sz. 6. halálozások sz. 1, a járv. kezdetétől megbet. 35, elh. 8, gyógyult 12, kez. a. áll 15. S.-A.-Ujhely, a járv. kezdetétől megÉ< móltóztatnak-e észre veuui, hogyanekem szolgáltatott ezen elégtétellel sújtó kritikát inoudtak ki öaön magukra? A harag igen rosz tanácsadó, bizonyára ennek inspirátiója adta kezükbe a tollat tiltakozó levelük megírásánál. És ópen azért nem fogom kiaknázni előnyömre a kiszolgáltatott kedvező helyzetet. Tárczaczikkemet a gorombaságok valóságos gyüj temónyének deklarálják. E,ismerem, — anuak hozzáadásával azonban, hogy hitem, lelkem legbensőbb meggyőződése szerint egy plr igaz vonást akartam az aszszouyi természet mélységében föllelni ós azt partraktálni akként, hogy költői ellemek vegyítése nélkül öltse magára a valóságnak legalább látszatát. Ö iök szolgáltattak alapot ahhoz, hogy ezen czél sikerültét kétségtelennek tarthassam. Hiszen a modern viláj álarezot kedvelő alakoskodása, szinléso tettetése, affjktált fi lomsága, és kimért simasága gyűlöl mindent, a mi leplezetlenül igaz, megveti a mi őszinte, utálja, a mi nem hlzelkedés, és irtózik attól, a mi egyenes, a mi nem bók A mi népünk azt igy fejezi ki, hogy „szólj igazat, betörik a fejed." Tessék elhinni, okos uép ez a mi népünk. Tagadom azonban, hogy az incriminált czikk bárkinek is sérthette volna erkölcsi érzékét. É< ha bár szívesen elösmerem Önöket — szép hölgyeim!— hivatott bírálóimnak, engedjék meg, hogy nem kevesebb tekintéllyel bíró hozzáértőkre hivatkozhassam, kiknek egybehangzó ítélete szokatlanul egyenesnek találta czikkem alap tónusát, de uem késtek kijelenteui, hogy sértés ki uem olvasható belőle sem egyesek, sem pedig az egész női uem iránt. Váljon nem erősiti-e meg ama kijelentésemet tiszteletreméltó fel/.u lulásuk ? mely szeriut „a nők a lényeg mögött mindig a formát, a szegle tes igazságok mögött mindig a képzett harmóniát keresik." D; váljon feltalálják-e ? H> ryjék el ritkán, s a mily gyakran tévednek elhamarkodott Ítéleteik kimon dásánál, ép oly frequauter hajlandók igazságtalanul vádolui a legártatlanabb czóizatból származó, s az Öaök — általam expanziónak definiált — kedélyük természe tes hullámzása által képzett sértésnek vett kritikát, amely egy-egy uj tulajdonságot vél felfedezni a nők változatokban gazdag, kifürk^szhetleu ós csodálatosan ellentmondó kedélyükben. 101 48. K. 1893! A járási föszolgabiráktiak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi ju l ;us hó 20-án kelt 7963. szamu értesítésemre tudomására hozom, hogy Karatmann Lukács füleki lakosnak Nyíregyháza városban körömfájás miatt zár alá vett sertései a zár alól feloldattak. Nyíregyháza, 1893. szeptember hó 5-én. Miklós László, alispán. ^189 3 Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. évi aug. hó 4-én kelt 8583. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyháza város területén lévő sertesek között fellépett körömfájás járvány folylán elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 189 3. szeptember 4, Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 103 75. K. 1893. A legszélesebb körben leendő azonnali közhírré tétel czéljából értesitem, hogy az Eger városában szeptember hó 17-én tartatni szokott bucsu a cholerajárványra tekintettel betiltatott. Nyíregyháza, 1893. szeptember 6. Miklós László, alispán. ^ Szabolcs vármegye alispáujától. A legszélesebb körben leendő közhírré tétel eszközöltetése ezéljából tudatom, hogy a Hevesvármegye Káál községében szeptember hó 18-án tartatni szokott országos vásár, a cholerajárványra tekintettel, betiltatott. Nyíregyháza, 1893. szeptember 6. Miklós László, alispán. Bűnül róják fel, hogy olyas dolognak, a megírásához fogtam, a mihez már koromnál fogva sem vagyok képesítve, nem lévén alkalmam a kellő tapasztalatokra. Hit ez nem érv személyem elleu, sikerrel legfeljebb ott volna érvényesíthető, a hol a koczkáztatott kissé merész határozottságu állásaim megdöntése tűzetnék ki czélul. Hanem erre nincs kilátásom. Eltekintve azonban öttől, Beneventó, az olasz renaisanc.e világ eme magasan kiemelkedő alakja 22 éves korában nyomtalanul eltűnik, s egy két alkotása a tökély befejezett mértékét tünteti föl, sót valószínű, hogy teremtő elméje, fiatal kora daczára, elérte zenithjót. Mill Stuart 27 éves volt, midón 1872 ben Anglia őszinte gyászától kisérve sírba szállott s még is volt ideje megírni állambölcseleti munkáit, mik egészen uj irányt mutatnak a századokon át kétségbe vonni nem mert uralkodó theoriáktól. Kant, kit a bölcseleti iskolák ma is mesterüknek vallanak, s kit Hegel is elismer az uj kor legnagyobb bölcselő elméjének, — ar.nak daczára, hogy szülőhelyéről csak egyszer távozott el, mindössze 7 mértföldnyire, már fiatal korábtn kezdte megírni korszakalkotó műveit. Hát egy jelentéktelen ős igénynólküli tárczaczikknek a megírása ugyan miért tételezne fel aggkort? mert talán éppen az asszonyokról szól? Mert talán az aszszonyi természet egy-két különleges jelentkezését megfigyelni csak az képes, ki másodmagával botorkál keresztül egy egész életen ? Küjönben hálás lekötelezettjük leszek, ha szíveskednek Öiök mélyen tisztelt hölgyeim elegendő alkalmit adni nekem arra, hogy az önök által kifogás alá vett tapisztalataimat kibővithessem. Biztosítom Önöket arról, hogy nem leszek háláditlan tanítványuk; és ha uni meggyőződésem valótlanságát bizonyítják be, mely kifejezést nyert, a támadott tárczaczikkben szívesen revoeílok mindent, s kijelentem, hogy nincs több olyan őszinte, olyan titoktartó, olyan némán hallgatag teremtés a világon mint az asszony. Hinem ezt nekem nem fogja elhinni senki. Baszéljüuk őszintén! Nekünk téntás ujju újságíróknak sajátságos helyzetünk van. A közönség annyira megszokta a hírlapokat, mint a mindennapi kenyeret. Mag van-e az kellesztve illendő módon, jó-e az ize? Ciak Folytatása, a mellékleten.
