Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-27 / 35. szám

„IS Y í R V I D É K." 8787. K. Szabolcsvármegye alispáujától. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy Pátroha községben az Ehrenreich és társa által bérelt birtokon ezen bérlők 6 db sertese augusztus 3-án orbánczban elhullott s ez okból a neve­zett tanyán levő 99 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. 879 3- K- Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Hivatkozva ez év junius 13-án kelt 6457. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kis-Léta köz­ségben Farkas János ottani lakos lovaira rühkor miatt elrendelt zár folyó hó 3-án feloldatott. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 8555. K. 1893 Hivatkozva ez év junius 27-én kelt 7014. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyháza városban f. év junius 22-én előfordult veszettségi eset folytán elrendolt zár f. hó 1-én feloldatott. Nyíregyháza. 1893. augusztus 14. Miklós László, alispán. 887 9- K- Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Hivatkozva a folyó évi julius hó 17-án kelt 7/60. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy Ajak község sertésállományában uralkodott or.jáncz járvány folytán elrendelt zárt a mai napon feloldottam. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. 8819. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi julius hó 17-én kelt 7866" K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Tisza­Polgár községben junius hó 26-án rühkór miatt zár alá vett három darab ló a zár alól f. hó 3-án feloldatott. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. ~—189^3—' Szabolcsvármegye alispánjától. Értesitem, hogy Nyíregyháza városban Török Károly nyir-medgyesi lakos kárára 2 db sertés orbánczban el­hullott s ez okból a Koska Józsefné és Figeczki János udvarai és az ott elhelyezett sertések zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. "^1893 ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének, a községek elöljáróinak és az állatorvos szakértőknek. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 39214/111.-8.-093. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmaz­kodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. augusztus 1. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. minisztérium 39214/III.-8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A cs. és kir. közös külügyminisztérium értesítése szerint a Német­országgal kötött állategészségi egyezményben (lö92. évi 5. t.-cz.) és ennek végrehajtása iránt 1893. évi február „A NYIRVIDEK TÁRCZÁJA." Az asszony. — Irta : Prok Gyula. — (Vége.) Ha a női lélek ethikájában oly szembetűnően dom borodik ki a hazugság — sajnálom, enyhébb szó nem fejezi ki eléggé a fogalmat, — és a bőbeszódüség, nem csoda, ha az asszonyi élet hemzseg a következetlensé­gektől, s alig találunk egyetlen nyngvó pontot, hol megpihenhetnénk távol a hypokritaaágtól. Az asszony soha sem teszi aat, amit gondol, s rit­kán lehet tetteiből lelki világába belátni. És ez az ellent­mondás, mely bőbeszédűsége correktirumaként jelentke­zik tényeivel szemben, nem öntudatos szellemi munkás­sága az asszonynak, de merően önkénytelen, ösztönszerű eredmény, melyet az asszony sem lá.% sem nem észlel, annál kevéabbó bír arról tudomással. Innen van az a végletekig menő védekezés, melyet elkövetett helytelen cselekményei, logikát nélkülöző elő­adása és egyéni félszegségeire való bármily kíméletes figyelmeztetés ellenében kifejt. Szinte a makacsságig megy rá vonatkozó észletek igazolásában. „Könnyebb lett volna Archimédesnek egy alkalmas pont birtokában ki­mozdítani helyéből a földet, mint egy modern asszonyt arról meggyőzni, hogy nincs igaza.' Mondja a szellem dus Sardou. Minthogy azonban kiszabott teremet az alapvoná­sok kissé terjedelmesebb kutatásával immár tul léptem, s a még érintendő kérdések annyira érdekesek, hogy ezeket feláldozom azalaposság kedvóért helytelen volna, ez okból mellőzöm a kevesebb fontossággal biró jelenségek pl. hiúság, öntés, felületesség, s az asszonyi szeszélyek ezer nemének levezetését és taglalását, s áttérek annak vizs gálatára, hogy miként érvényesül a két fótulajdonság, t. i. az ószinteséghiány (hazudozás) és szertelen bőbe­szédüség a női bűntetteknél. A női lélek finomabb szerkezete daczára nincs szűkében a rosz iránti hajlamoknak. De sőt épen olyan könnyen, szinte meggondolatlanul követi el a bünö^, 3-án kiadott 6241. számú rendeletemben foglalt feltételek mellett az osztrák-magyar monarchia területéről a szarvas­marhák és egyelőre Bécs-Ujhelyen át a sertések a követ­kező németországi városokba vihetők be. Amberd, Anna­berg. Aschoffenburg, Augsburg, Ballenstedt, Bántgen, Bayrenth, Beuscheine, Berlin, Bernburg, Benthen, op, Bielefeld, Bochum, Brandenburg, a/H. Branuschweig, Bremen, Breslau, Brieg, Bromberg, Burozlau, Comstadt, Gassel, Gelle, Cheminzy, Goblong, Coburg, Colmár, C jsel, Celleokh, Grefeld, Darmstadt, Dessán, Dartmond, Döblen, Dresden, Düsreldorf, Eisenach, Eisleben, Erbelfeld, Erfurt, Ertangen, Eselnvege, Essor, Esslinger, Fórst, Frankfurt, a/M. Frankfurt, ap. Fresburg. Schl. Fresburg, (Breisgan) Fürth, Julda, Gebiverler, Gelsenkirehon, Giessen, Gleizsty, Gmund Gresen, Göppingen Göölczy Gottingen, Goldberg. Gotha, Grussuvald, Grotkan, Grünberg, Güstrow, Gührau, Hagenan, Hamburg, Hagen, l/W. Halberstaat, Halles, ap. S. Hannorer, Hannover, Lusden, Haynau, Heidenheim. Heilbronn, Herford, Hersfeld, Hildburvbausen, Hildes­heun, Hirschberg, Hof, Inorvrazláv, Iserlohn, Janer, Jena, H. Johann Kartsrozbe, Kaltórvity Kostancz, Itoschmin, Koster, Koittus, Krenburg op Krotoshir, Knlur, Lands­berg o/m. Landeshut, Landshut, Lanban, Laufen, Leipzig, Lenep, Leobszhuty, Liegmity, Lindau, Lippstadt, Lissa, Lübeck, Ludvigsburg, Lugivigslust, Magdeburg, Manczaz, Manhein, Markiszh, Meeráne, Meiningen, Meuningen. Blecz Minden a/W. Muhausen a E. Mürchon, Minelien, Hadbach, München i H. Münster, Myslovitz, Naumburg a/s. Neisse, Neumarkt i/s. Nemrode, Neustadt, o, s. Neuved, Nönberg, Oberlogan, Offenbach, Oppeln, Ostrode a/11. Ostrovo, Paderbom, Passau, Preszalau, Ropoltrveiler Ratubor, Régenzburg, Rénlienbah u. Eule, Reichenbah l/y. Rems­cherd, Renslusgen, Rostock, Rudolfstaat, Rybnsk, Saalfeld, Saabrnchén, Sagan, Sámter, Schmeidemühl, Schwaan, Scbiveadmily, Schwerán, Siegen, Sommeberg, Során, Spanaan, Skremberg. Spottan, Stassfgt, Stendal, Stolp, Stralsund, Strassburg l/E. Strehlen, Striegan, Stuttgart, Sulj, 0 Els Snhl, Tarmarwty, Thaan, Tham Tragen, Tuttlengér, Vilin, Waldenburg Warburg, Varén, Weimár, Weizsenfeld J/Ph. Wresbaden, Witmár, Witter, Witten­berge, Wurgburg, Zabérn, Zreilz, Zidtau. Ezenfelül csakis a szarvasmarhák, Baumberg, Burghausen, Inpolstadt, Kaiserslanfern, Kemszfen, Ludvigshafen, Rozenbeim és Neulin városok közvágóhidjaira és csakis a sertések Knlubach, Reichenhall és Wunsiedel városok közvágó­hidjaira is bevihetők. Megjegyzem azonban hogy a tüdő­vészszel fertőzött Sáros, Szepes, Liptó, Turócz, Árva,Zó lyom, Nógrád, Bars, Hont, Nyitra, Trenc 5én és Pozsony" vármegyék és Selmeczbélabánya város területéről Német­országba szarvasmarhák egyáltalán nem szállíthatók továbbá hogy az élő sertések az osztrák magyar monarchia egész területéről ez idő szerint csakis Bécsújhelyről szállíthatók a fentebb megnevezett Németországi városokba. Buda­pesten, 1893. julius 25-én. A miniszter meghagyásából: Lipthay, s. k. 4041. Kórh. „ , , „ , — Szabolcsvarmegye ahspanjatoi. 1 ö9o. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szolnok-Dobokavármegye alispánjának 10187. sz. megkeresését szabályszerű közhirrététel, nyomozás és esetleges intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíróik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek. Nyiregyházán, 1893. augusztus hó 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 10187/93. sz. Szolnok-Dobokavármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. A kolozsvári Karolina kórházban ápolt Szintpál (Kimpján) János illető­sége a nyomozati iratok szerint nem lévén megállapítható, mivel az általa bemondott Poklostelke (Biharmegye) és Poklostelke (Szolnok-Dobokamegye) községek egyikében minden nemét, mint a milyen hamar tud lelkesülni vala­mely nemes czélért. A legnemesebb lelkű asszonyt a bűn útjára terelni épen auuyiba kerül, mint a közönséges női gonosztevő szemeiből könyet csalni ki. Ez a két merész, s szinte áthidilhatlan ellentét közeli barátságot kötött az asszouyi lélekben, s épen nem feuyegeti annak harmóniáját. Sok asszonyt a kíváncsiság vezeti a büure, a legtöbbet szenvedélyei és nemi élete, s nem kevés azon asszonyi büntettek száma, kik vétkeznek azért, mert nem tudják, hogy az bűn, amit elkövettek. Ez az utolsó kategória érdemli meg leginkább elnézésünket, s feltétlenül elism :rósüukkel találkozik Ibsen Henrik, ki ezt a controversialis problémát oly fényesen oldta meg. Nórájában. Esekuél legalább a elmenti ki az elköve­tett bűntényt, mel} annyira elhoraálvoaitji öutudatát., s vesz erőt lelkén, hogy kénytelen meglátni cselekedeté nek bűnös oldalát. Különben a bünügyi statisztika csaknem csalha­tatlan poutossággal állapította meg, hogy az elkövetett bűntények geographiai ós ethuographiai különbség nél­kül legalább 47% ban az asszonyi nem terhére esnek. Vagy a mi elvégre is nem nagy különbséget tesz, „Cher­che la fémmel'' És mégis ebből a jelentékeny kontingensből alig válik ki egy pár, aki bűnös voltát beismerné, s még kevesebb azoknak száma, kik bünt látnának a terhükre rót cselekményekben. Ellenkezőleg a legtöbb asszouyi bűntettes álhatatosau, makacsul megmarad ártatlansá gáuak, büntelensógének, következetes állítása mellett, s ebben nem ingatja meg az ellene valló bizonyítékok leg­ékesebben szóló tanúsága sem s hitetlenül tagadja a kétségtelenül bebizonyított tett elkövetésétt, vagy abban való részességet. Pearcy, ki kedvese nejét gyilkolta meg, szörnyű kegyetlenséggel, bár a nyomozat kiderítette kétségtelen bűnösségét, mert hajit megtalálták a szén fogóhoz tapadva, konyhájiu pedig hirom véres kést és a meggyilkolt férjéhez intézett leveleit, azért egész a vérpadig megmaradt a mellett, hogy nem ó a bűnös, s még a pap előtt sem vallott. Maghalt a gilotin alatt azzal, hogy másért szenved ártatlan halált. Holczmann Teréz, ki 2 évvel ezelőtt annyi goudo' okozott a buda­sem lakott soha, azon községek egyikében sem született és senki által sem ismertetik, nyilvánvaló tehát, hogy nevezett által valótlanságok mondattak a kórházba lett felvétel alkalmával. Ez okból felkérem tek. czimet, mi­szerint nevezettet hatósága területén nyomoztatni és fel­találása esetén illetőségére alaposan kikérdezni s az ered­ményt velem közölni szíveskedjék. Deésen, 1893. évi julius hó 15-én. Dr. Torma, alispán. Az iskolai év kezdete. íme az uj iskolai év kezdetét veszi. A szülők nagy része már a szünidő második felében szinte nyugtalankodik, s nem egyszer kérdezik: „Mikor kezdődik az iskola?" megtoldván O[ykor eme meg­jegyzéssel: „Nagyon meguntuk már ezeki-t a paj­kos gyermekeket a nyakunkon, nem bírunk velők." S midőn a szülők hivatalos közhírré tételből meg­tudják, hogy mikor veszi kezdetét az iskolai taní­tás: előkészítik gyermekeiket az iskolába; egyik­másik talán ujongva örülve a más évben is élve­zett s megszokott társas életnek, másik része p.'dig sirva-riva jő s gyülekezik össze azon helyiségben, hol gyermek összhangzatos testi és szellemi fej­lesztésben részesül, hol mindazon ismereteknek birtokában jut, melyek későbbi életpályáján bjldo­gulásáuak alapkövét képezik. Már jó előre magam elé képzelem a mama alakját a kezében viczkándozó gyermekkel s fülem­ben cseng a nagy sirás-rivás, mely egészen komi­kussá teszi a helyzetet, midőn az udvarou a gyer­meksereg körülveszi s mulat rajta. A mama rá-rá­rívall, de sikertelen. Kínálja fillérrel, czukorral, ez által aharja elcsititani, bátorságát felkelteni s esetleg beszélésre birni, biztatja, hogy: „A tanitó ur nem fog bántani, hanem szeretni, még ajándé­kot is fog adni." A kísérletezés mind hiába! — Hogyan is tudna elcsititani, bátorságát felkelteni, szólásra birni, mikor odahaza vagy útközben több­ször rá-rárivallt, esetleg jól elverte, s igy maga irányában bizalmatlanná tette. Végre-valahára a gyermek elhallgat, mely azonban nem a mama dicsősége, hanem a kimerültség következménye, majd a tanitó — az ő tapintatos bánásmódjával — beszél hozzá, beülteti egy másik ismerős gyermek mellé a padba, biztatván. „Nézd csak mennyien vagyunk, nagyon jó iesz itt lenni, mindjárt me gyünk az udvarra s együtt fogunk játszani ott." S midőn a gyermeket feladó szüle haza indul, átnyújt a tanitóuak két—három fillért, eme meg­jegyzés kíséretében: „Ha gyermekem haza felé fog jönni, tessék ajándékozni belőle neki egy fillért, délután a másikat stb, liáthi jobban fel fog szokui az iskolába . . . Hogy köznépünknél az ily eseméuyek nem mennek ritkaság számba gyermekük feladása alkal­mával: a tapasztalat igazolja, nem különösen oly helyen, hol a gyermek egyenesen a szülei házból, a családból lép az iskolába. De vájjon hol a hiba, miben keressük az okot? mert hiszen: „Ok nélkül nincs semmi, nem is lesz." Az ok bizonyára nem másutt, hanem a csa­ládban gyökeredzik. A ferde családi neveles követ­kezményei ezek, melyek kihatnak a gyermek egész életére, s miután a gyermek inkább hajlandó a pesti büntető bíróságnak szemérmetlen tagadása által, midőn saját felbérelt tanúi is vallottak ellene, s sze­mébe mondták megvesztegettetésUket, ujabb hamis bizo­nyítékot szerez, s kevés kellett volna ahhoz, hogy meg« meneküljön az igazságszolgáltatás büntető kezének csa­pása alól ez a merész végrendelet hamisító. Hanem az elkövetett bűntény puszta tagadása csak korlátoltabb szellemű nőknél fordul elő, mig a nagyobb rósz élvezetes szellemi bukfenczeket vett védekezésében. Midőn megmeneküléséhez vezető minden ut el van zárva a beszerzett bizouyitékok által, mennyi csür-csa­vart sofizmát, mennyi rém-regénybe illó merész fanta­siát vesz elő egy egy asszonyi büntetés. Ha ellenmon­dásba keveredik, kész egy valószínűtlen hazugságra, ha a tények meggyőzően sióinak ellene, mibe sem kerül egy képtelen magyarázatot adni, sőt nem riad vissza telje­sen ártatlant is belekeverni (pl. Kötelet Mihály féle eset. kit egy asszony hazug vallomása sújtott 7 eszten­dei ártatlan börtönre.) ha ettől menekülést remélhet. Dr. Wlassits Gyula egy igen szép példát hozott fel e tekintetben. Volt Párisban egy Marié Goglet nevű fél­világi hölgy, kit nőül vett egy igen gazdag olasz öreg ur. A házastársak életkora közötti nagy különbség vala­mint az asszony előélete indokolttá teszi, hogy a béke, egyetértés és szeretet mihamar eltávozott a családi éle­tükből. DJ az asszony korlátlan szabadságában kötv« érezte magát a férj életben léte által, elhatározta tehát, hogy férjén, ha gyilkossággal is tul ad. Petróleummal felgyújtotta éjjel a házat, melyben az öreg ur aludt, azon szándékkal, hogy beleégjen a férje. A tüz ideje korán eloltatott, s Marié Goglet a bíróság elé került. ValUtása közben a leghihetetlenebb meséket találta ki, azt állította, hogy a tüzet egy ismeretlen rabló gyúj­totta fel, a ki éjnek idején belópázott a házba, ós a ós a kire ő rá is lőtt, de nem talált. Da a hazugság igazi salto mortaleja ezután következett. A tárgyaláson azzal állt elő, hogy ó nem is inadama Goglet, hanem egy marquis és tábornok leánya. Ő, ós az igizi Midame Gjglet jó birátoők, ős annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy lehetetlen őket megkülönböztetni. Tehát az elő­életére von atkozóla g felkutatott összes adatok nem reá Folytatása a mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom