Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-27 / 35. szám

„IS Y í R V I D É K." 8787. K. Szabolcsvármegye alispáujától. A járási főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy Pátroha községben az Ehrenreich és társa által bérelt birtokon ezen bérlők 6 db sertese augusztus 3-án orbánczban elhullott s ez okból a nevezett tanyán levő 99 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. 879

3- K- Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Hivatkozva ez év junius 13-án kelt 6457. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kis-Léta községben Farkas János ottani lakos lovaira rühkor miatt elrendelt zár folyó hó 3-án feloldatott. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 8555. K. 1893 Hivatkozva ez év junius 27-én kelt 7014. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyháza városban f. év junius 22-én előfordult veszettségi eset folytán elrendolt zár f. hó 1-én feloldatott. Nyíregyháza. 1893. augusztus 14. Miklós László, alispán. 887

9- K- Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. Hivatkozva a folyó évi julius hó 17-án kelt 7/60. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy Ajak község sertésállományában uralkodott or.jáncz járvány folytán elrendelt zárt a mai napon feloldottam. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. 8819. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi julius hó 17-én kelt 7866" K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a TiszaPolgár községben junius hó 26-án rühkór miatt zár alá vett három darab ló a zár alól f. hó 3-án feloldatott. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. ~—189^3—' Szabolcsvármegye alispánjától. Értesitem, hogy Nyíregyháza városban Török Károly nyir-medgyesi lakos kárára 2 db sertés orbánczban elhullott s ez okból a Koska Józsefné és Figeczki János udvarai és az ott elhelyezett sertések zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1893. augusztus 17. Miklós László, alispán. "^1893 ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, a községek elöljáróinak és az állatorvos szakértőknek. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 39214/111.-8.-093. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1893. augusztus 1. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. minisztérium 39214/III.-8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A cs. és kir. közös külügyminisztérium értesítése szerint a Németországgal kötött állategészségi egyezményben (lö92. évi 5. t.-cz.) és ennek végrehajtása iránt 1893. évi február „A NYIRVIDEK TÁRCZÁJA." Az asszony. — Irta : Prok Gyula. — (Vége.) Ha a női lélek ethikájában oly szembetűnően dom borodik ki a hazugság — sajnálom, enyhébb szó nem fejezi ki eléggé a fogalmat, — és a bőbeszódüség, nem csoda, ha az asszonyi élet hemzseg a következetlenségektől, s alig találunk egyetlen nyngvó pontot, hol megpihenhetnénk távol a hypokritaaágtól. Az asszony soha sem teszi aat, amit gondol, s ritkán lehet tetteiből lelki világába belátni. És ez az ellentmondás, mely bőbeszédűsége correktirumaként jelentkezik tényeivel szemben, nem öntudatos szellemi munkássága az asszonynak, de merően önkénytelen, ösztönszerű eredmény, melyet az asszony sem lá.% sem nem észlel, annál kevéabbó bír arról tudomással. Innen van az a végletekig menő védekezés, melyet elkövetett helytelen cselekményei, logikát nélkülöző előadása és egyéni félszegségeire való bármily kíméletes figyelmeztetés ellenében kifejt. Szinte a makacsságig megy rá vonatkozó észletek igazolásában. „Könnyebb lett volna Archimédesnek egy alkalmas pont birtokában kimozdítani helyéből a földet, mint egy modern asszonyt arról meggyőzni, hogy nincs igaza.' Mondja a szellem dus Sardou. Minthogy azonban kiszabott teremet az alapvonások kissé terjedelmesebb kutatásával immár tul léptem, s a még érintendő kérdések annyira érdekesek, hogy ezeket feláldozom azalaposság kedvóért helytelen volna, ez okból mellőzöm a kevesebb fontossággal biró jelenségek pl. hiúság, öntés, felületesség, s az asszonyi szeszélyek ezer nemének levezetését és taglalását, s áttérek annak vizs gálatára, hogy miként érvényesül a két fótulajdonság, t. i. az ószinteséghiány (hazudozás) és szertelen bőbeszédüség a női bűntetteknél. A női lélek finomabb szerkezete daczára nincs szűkében a rosz iránti hajlamoknak. De sőt épen olyan könnyen, szinte meggondolatlanul követi el a bünö^, 3-án kiadott 6241. számú rendeletemben foglalt feltételek mellett az osztrák-magyar monarchia területéről a szarvasmarhák és egyelőre Bécs-Ujhelyen át a sertések a következő németországi városokba vihetők be. Amberd, Annaberg. Aschoffenburg, Augsburg, Ballenstedt, Bántgen, Bayrenth, Beuscheine, Berlin, Bernburg, Benthen, op, Bielefeld, Bochum, Brandenburg, a/H. Branuschweig, Bremen, Breslau, Brieg, Bromberg, Burozlau, Comstadt, Gassel, Gelle, Cheminzy, Goblong, Coburg, Colmár, C jsel, Celleokh, Grefeld, Darmstadt, Dessán, Dartmond, Döblen, Dresden, Düsreldorf, Eisenach, Eisleben, Erbelfeld, Erfurt, Ertangen, Eselnvege, Essor, Esslinger, Fórst, Frankfurt, a/M. Frankfurt, ap. Fresburg. Schl. Fresburg, (Breisgan) Fürth, Julda, Gebiverler, Gelsenkirehon, Giessen, Gleizsty, Gmund Gresen, Göppingen Göölczy Gottingen, Goldberg. Gotha, Grussuvald, Grotkan, Grünberg, Güstrow, Gührau, Hagenan, Hamburg, Hagen, l/W. Halberstaat, Halles, ap. S. Hannorer, Hannover, Lusden, Haynau, Heidenheim. Heilbronn, Herford, Hersfeld, Hildburvbausen, Hildesheun, Hirschberg, Hof, Inorvrazláv, Iserlohn, Janer, Jena, H. Johann Kartsrozbe, Kaltórvity Kostancz, Itoschmin, Koster, Koittus, Krenburg op Krotoshir, Knlur, Landsberg o/m. Landeshut, Landshut, Lanban, Laufen, Leipzig, Lenep, Leobszhuty, Liegmity, Lindau, Lippstadt, Lissa, Lübeck, Ludvigsburg, Lugivigslust, Magdeburg, Manczaz, Manhein, Markiszh, Meeráne, Meiningen, Meuningen. Blecz Minden a/W. Muhausen a E. Mürchon, Minelien, Hadbach, München i H. Münster, Myslovitz, Naumburg a/s. Neisse, Neumarkt i/s. Nemrode, Neustadt, o, s. Neuved, Nönberg, Oberlogan, Offenbach, Oppeln, Ostrode a/11. Ostrovo, Paderbom, Passau, Preszalau, Ropoltrveiler Ratubor, Régenzburg, Rénlienbah u. Eule, Reichenbah l/y. Remscherd, Renslusgen, Rostock, Rudolfstaat, Rybnsk, Saalfeld, Saabrnchén, Sagan, Sámter, Schmeidemühl, Schwaan, Scbiveadmily, Schwerán, Siegen, Sommeberg, Során, Spanaan, Skremberg. Spottan, Stassfgt, Stendal, Stolp, Stralsund, Strassburg l/E. Strehlen, Striegan, Stuttgart, Sulj, 0 Els Snhl, Tarmarwty, Thaan, Tham Tragen, Tuttlengér, Vilin, Waldenburg Warburg, Varén, Weimár, Weizsenfeld J/Ph. Wresbaden, Witmár, Witter, Wittenberge, Wurgburg, Zabérn, Zreilz, Zidtau. Ezenfelül csakis a szarvasmarhák, Baumberg, Burghausen, Inpolstadt, Kaiserslanfern, Kemszfen, Ludvigshafen, Rozenbeim és Neulin városok közvágóhidjaira és csakis a sertések Knlubach, Reichenhall és Wunsiedel városok közvágóhidjaira is bevihetők. Megjegyzem azonban hogy a tüdővészszel fertőzött Sáros, Szepes, Liptó, Turócz, Árva,Zó lyom, Nógrád, Bars, Hont, Nyitra, Trenc

5én és Pozsony" vármegyék és Selmeczbélabánya város területéről Németországba szarvasmarhák egyáltalán nem szállíthatók továbbá hogy az élő sertések az osztrák magyar monarchia egész területéről ez idő szerint csakis Bécsújhelyről szállíthatók a fentebb megnevezett Németországi városokba. Budapesten, 1893. julius 25-én. A miniszter meghagyásából: Lipthay, s. k. 4041. Kórh. „ , , „ , — Szabolcsvarmegye ahspanjatoi. 1 ö9o. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szolnok-Dobokavármegye alispánjának 10187. sz. megkeresését szabályszerű közhirrététel, nyomozás és esetleges intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíróik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül jelentést tegyenek. Nyiregyházán, 1893. augusztus hó 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 10187/93. sz. Szolnok-Dobokavármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. A kolozsvári Karolina kórházban ápolt Szintpál (Kimpján) János illetősége a nyomozati iratok szerint nem lévén megállapítható, mivel az általa bemondott Poklostelke (Biharmegye) és Poklostelke (Szolnok-Dobokamegye) községek egyikében minden nemét, mint a milyen hamar tud lelkesülni valamely nemes czélért. A legnemesebb lelkű asszonyt a bűn útjára terelni épen auuyiba kerül, mint a közönséges női gonosztevő szemeiből könyet csalni ki. Ez a két merész, s szinte áthidilhatlan ellentét közeli barátságot kötött az asszouyi lélekben, s épen nem feuyegeti annak harmóniáját. Sok asszonyt a kíváncsiság vezeti a büure, a legtöbbet szenvedélyei és nemi élete, s nem kevés azon asszonyi büntettek száma, kik vétkeznek azért, mert nem tudják, hogy az bűn, amit elkövettek. Ez az utolsó kategória érdemli meg leginkább elnézésünket, s feltétlenül elism :rósüukkel találkozik Ibsen Henrik, ki ezt a controversialis problémát oly fényesen oldta meg. Nórájában. Esekuél legalább a elmenti ki az elkövetett bűntényt, mel} annyira elhoraálvoaitji öutudatát., s vesz erőt lelkén, hogy kénytelen meglátni cselekedeté nek bűnös oldalát. Különben a bünügyi statisztika csaknem csalhatatlan poutossággal állapította meg, hogy az elkövetett bűntények geographiai ós ethuographiai különbség nélkül legalább 47% ban az asszonyi nem terhére esnek. Vagy a mi elvégre is nem nagy különbséget tesz, „Cherche la fémmel'' És mégis ebből a jelentékeny kontingensből alig válik ki egy pár, aki bűnös voltát beismerné, s még kevesebb azoknak száma, kik bünt látnának a terhükre rót cselekményekben. Ellenkezőleg a legtöbb asszouyi bűntettes álhatatosau, makacsul megmarad ártatlansá gáuak, büntelensógének, következetes állítása mellett, s ebben nem ingatja meg az ellene valló bizonyítékok legékesebben szóló tanúsága sem s hitetlenül tagadja a kétségtelenül bebizonyított tett elkövetésétt, vagy abban való részességet. Pearcy, ki kedvese nejét gyilkolta meg, szörnyű kegyetlenséggel, bár a nyomozat kiderítette kétségtelen bűnösségét, mert hajit megtalálták a szén fogóhoz tapadva, konyhájiu pedig hirom véres kést és a meggyilkolt férjéhez intézett leveleit, azért egész a vérpadig megmaradt a mellett, hogy nem ó a bűnös, s még a pap előtt sem vallott. Maghalt a gilotin alatt azzal, hogy másért szenved ártatlan halált. Holczmann Teréz, ki 2 évvel ezelőtt annyi goudo' okozott a budasem lakott soha, azon községek egyikében sem született és senki által sem ismertetik, nyilvánvaló tehát, hogy nevezett által valótlanságok mondattak a kórházba lett felvétel alkalmával. Ez okból felkérem tek. czimet, miszerint nevezettet hatósága területén nyomoztatni és feltalálása esetén illetőségére alaposan kikérdezni s az eredményt velem közölni szíveskedjék. Deésen, 1893. évi julius hó 15-én. Dr. Torma, alispán. Az iskolai év kezdete. íme az uj iskolai év kezdetét veszi. A szülők nagy része már a szünidő második felében szinte nyugtalankodik, s nem egyszer kérdezik: „Mikor kezdődik az iskola?" megtoldván O[ykor eme megjegyzéssel: „Nagyon meguntuk már ezeki-t a pajkos gyermekeket a nyakunkon, nem bírunk velők." S midőn a szülők hivatalos közhírré tételből megtudják, hogy mikor veszi kezdetét az iskolai tanítás: előkészítik gyermekeiket az iskolába; egyikmásik talán ujongva örülve a más évben is élvezett s megszokott társas életnek, másik része p.'dig sirva-riva jő s gyülekezik össze azon helyiségben, hol gyermek összhangzatos testi és szellemi fejlesztésben részesül, hol mindazon ismereteknek birtokában jut, melyek későbbi életpályáján bjldogulásáuak alapkövét képezik. Már jó előre magam elé képzelem a mama alakját a kezében viczkándozó gyermekkel s fülemben cseng a nagy sirás-rivás, mely egészen komikussá teszi a helyzetet, midőn az udvarou a gyermeksereg körülveszi s mulat rajta. A mama rá-rárívall, de sikertelen. Kínálja fillérrel, czukorral, ez által aharja elcsititani, bátorságát felkelteni s esetleg beszélésre birni, biztatja, hogy: „A tanitó ur nem fog bántani, hanem szeretni, még ajándékot is fog adni." A kísérletezés mind hiába! — Hogyan is tudna elcsititani, bátorságát felkelteni, szólásra birni, mikor odahaza vagy útközben többször rá-rárivallt, esetleg jól elverte, s igy maga irányában bizalmatlanná tette. Végre-valahára a gyermek elhallgat, mely azonban nem a mama dicsősége, hanem a kimerültség következménye, majd a tanitó — az ő tapintatos bánásmódjával — beszél hozzá, beülteti egy másik ismerős gyermek mellé a padba, biztatván. „Nézd csak mennyien vagyunk, nagyon jó iesz itt lenni, mindjárt me gyünk az udvarra s együtt fogunk játszani ott." S midőn a gyermeket feladó szüle haza indul, átnyújt a tanitóuak két—három fillért, eme megjegyzés kíséretében: „Ha gyermekem haza felé fog jönni, tessék ajándékozni belőle neki egy fillért, délután a másikat stb, liáthi jobban fel fog szokui az iskolába . . . Hogy köznépünknél az ily eseméuyek nem mennek ritkaság számba gyermekük feladása alkalmával: a tapasztalat igazolja, nem különösen oly helyen, hol a gyermek egyenesen a szülei házból, a családból lép az iskolába. De vájjon hol a hiba, miben keressük az okot? mert hiszen: „Ok nélkül nincs semmi, nem is lesz." Az ok bizonyára nem másutt, hanem a családban gyökeredzik. A ferde családi neveles következményei ezek, melyek kihatnak a gyermek egész életére, s miután a gyermek inkább hajlandó a pesti büntető bíróságnak szemérmetlen tagadása által, midőn saját felbérelt tanúi is vallottak ellene, s szemébe mondták megvesztegettetésUket, ujabb hamis bizonyítékot szerez, s kevés kellett volna ahhoz, hogy meg« meneküljön az igazságszolgáltatás büntető kezének csapása alól ez a merész végrendelet hamisító. Hanem az elkövetett bűntény puszta tagadása csak korlátoltabb szellemű nőknél fordul elő, mig a nagyobb rósz élvezetes szellemi bukfenczeket vett védekezésében. Midőn megmeneküléséhez vezető minden ut el van zárva a beszerzett bizouyitékok által, mennyi csür-csavart sofizmát, mennyi rém-regénybe illó merész fantasiát vesz elő egy egy asszonyi büntetés. Ha ellenmondásba keveredik, kész egy valószínűtlen hazugságra, ha a tények meggyőzően sióinak ellene, mibe sem kerül egy képtelen magyarázatot adni, sőt nem riad vissza teljesen ártatlant is belekeverni (pl. Kötelet Mihály féle eset. kit egy asszony hazug vallomása sújtott 7 esztendei ártatlan börtönre.) ha ettől menekülést remélhet. Dr. Wlassits Gyula egy igen szép példát hozott fel e tekintetben. Volt Párisban egy Marié Goglet nevű félvilági hölgy, kit nőül vett egy igen gazdag olasz öreg ur. A házastársak életkora közötti nagy különbség valamint az asszony előélete indokolttá teszi, hogy a béke, egyetértés és szeretet mihamar eltávozott a családi életükből. DJ az asszony korlátlan szabadságában kötv« érezte magát a férj életben léte által, elhatározta tehát, hogy férjén, ha gyilkossággal is tul ad. Petróleummal felgyújtotta éjjel a házat, melyben az öreg ur aludt, azon szándékkal, hogy beleégjen a férje. A tüz ideje korán eloltatott, s Marié Goglet a bíróság elé került. ValUtása közben a leghihetetlenebb meséket találta ki, azt állította, hogy a tüzet egy ismeretlen rabló gyújtotta fel, a ki éjnek idején belópázott a házba, ós a ós a kire ő rá is lőtt, de nem talált. Da a hazugság igazi salto mortaleja ezután következett. A tárgyaláson azzal állt elő, hogy ó nem is inadama Goglet, hanem egy marquis és tábornok leánya. Ő, ós az igizi Midame Gjglet jó birátoők, ős annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy lehetetlen őket megkülönböztetni. Tehát az előéletére von

atkozóla

g felkutatott összes adatok nem reá Folytatása a mellékleten