Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-01-29 / 5. szám

XIV. évfoiyam, 5. szám. Nyíregyháza, 1893. január 29. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: " poatán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az ' előfizetési pénzele, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Életi kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képelő küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérineutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A ké/.iratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hiaábozott petit tor egvsztr Közlése 5 kr.; tSbbszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 50 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. 1 1 745 . K. 1892. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek az orszá­gos és hetivásárok tartása, uj vásárok engedélyezése, vala­mint a vásárok áthelyezése és pótvásárok tárgyában 45S99/92.— VI. száin alatt kibocsátott körren leletét át­tanulmányozás, a vásárjogosultakkal való megismertetés s az abb<?n foglalt rendelkezések szigorú betartása és ellenőrzés végett másolatban közlöm s e helyen is figyel­meztetem Nyíregyháza város tanácsát és a községek elöl­járóit, hogy a miniszteri rendelet ellen vétő községi közegek mulasztásukért fegy elmi uton fognak felelősségre vonatni. Amennyiben pedig az 1892. év január hó 5-én kelt s 12631/391. K. szám alatt közölt jegyzékbe némi hiba csúszott be, a már említett kimutatást hatályon kivül helyezem s a vármegye területére engedélyezett országos és hetivásárok újonnan összeállított állandó jegyzékét szabályszerű közhirrététel s a/, abban foglalt határidő betartása végett oly figyelmeztetéssel közlöm, hogy ameny­nyiben e jegyzék az illető községek elöljáróinak meghall­gatása és az általuk bemutatott adatok figyelembe véte­lével lelt egybeállítva: ugyanazért a megállapítás ellen az érdekeltek csak az estben szólalhatnak fel, ha a már emiitett jegyzékbe felvett adat, illetve határnap téves voltát a vásár adására vonatkozó okmány bemutatásival igazolni képesek, esetleg kérhetik az érdekükbe ütköző vásári határnap állandó áthelyezését is az alább közzételt miniszteri leiratban foglaltak igazolása utján; a vásári határnap áthelyezésére irányuló s kellően fel nem szerelt kérvények tekintetbe vétetni nem fognak. Nyíregyháza, 1893. január 19. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi in. királyi miniszter. 45-99/92.-VI. Valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. Körrendelet az országos és hetivásárok tartása, uj vásárok engedménye­zése, valamint a vásárok áthelyezése és a pótvásárok tár gyában. A vásár tarthalási jog, vagy királyi vásár szaba­dalmi okmányon vagy pedig miniszteri engedélyen alapul s éhnélfogva a vásárok csakis az engedélyezett határna­pokon s az adománylevelekben és engedélyokmányokban megszabott korlátok közt tarthatók meg. Tapasztaltam azonban, hogy az országban sokszor tartatnak vásárok engedély nélkül, vagy hogy az engedélyezett vásárok nem mindig tartatnak meg az engedélyokmányok határozrná­nyai szerint, hanem ugy a vásárok határa xpja, mint azok tartama önkényesen m >gváltoztattatik, miből törvény­ellenes gyakorlat fejlődik; továbbá, hogy a vásárok ál­helyezésénél, valamint pótvásárok kérelmezésénél nem tar­tatik meg a kellő rend, úgy, hogy ezekre nézve is szám­talanszor nehézség és zavar táiu id. Szükségesnek találtam tehát a vásárok hiteles jegyzékét hivatalból megállapítani s azt szoros alkalmazkodás végett a törvényhatóságoknak kiadni. Oly czélből tehát, hogy a vásártartás körül köve­tendő eljárás tekintetében egyfelől a törvényhatóság, más­felől a vásárokat látogató közönség kellőleg tájékozva legyen, a következőket rendelem: 1. Az engedélyezeit országos és hetivásárok csakis a vásárjogosultak meg­hallgatása után, a közönséggel történt tárgyalások alapján egybeállított és idemellékelt hivatalos vásárjegyzékbe fel­vett határnapokon tarthatók. A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban a város tanácsa, a nagy- és kisköz­ségekben a község elöljárósága fegyelmi eljárás terhe alatt köteles őrködni a feletl, hogy területén ugy az országos, mint a heti vásárok máskor, mint az emiitett jegyzékben foglalt halárnapokor. ne tartassanak meg; úgyszintén felelősek az említett közegek azon kárért is, mely a vásárok engedélyezett határnapjainak be nem tartása következtében ugy a szomszédos vásárjogosullakra, vala­mint a vásárlálogatókra esetleg háramlik; kik ugyanis ebbéli káruk megtérítését a törvény rendes utján érvénye­síthetik. Ehez képest a nem engedélyezett, de gyakran a vásári határnapot megelőzőleg megkezdeni szokott vásá­rozás (elővásár) vagy a vásári idó tartamának engedély nélküli kiterjesztése szintén tilos. 2. Az idecsatolt jegyzékből eltérő vásár tartást csakis a kereskedelemügyi miniszter engedélyezheti, ki az állalvásárokre nézve a földmivelés­ügyi miniszter úrral egyetértőleg jár el. 3. Uj országos és hetivásárok csakis kivételesen, jelesen oly esetekben engedélyeztetnek, midőn azoknak tartása az illető vidék közforgalmi és kereskedelmi igényei által sürgősen köve­teltelik. Az ily vásárok engedélyezése iránti kérvényben, mely a közönség utján terjesztendő fel a kereskedelemügyi miniszterhez, a vásár tarthatásán ik szüksége a fentemii­tettek szem előtt tartása mellett körülményesen indoko­landó, a vásártarlasnak határozott napja vagy napjai az uj naptár szerint pontosan bejelülendők; mozgó ünnepnap­nak kijelölése mellőzendő s azon felül a kérvény a követ­kező mellékletekkel szerelendő fel: a) a folyamodó köz­ségtől 30 kilométernyi területen belől fekvő vásártartásra­jogosult községek illetve vásártartásra jogosultaknak az uj vásár engedélyezése iránti nyilatkozataival; ^amennyi­ben az engedélyezendő vásáron állatok felhajtása is kéretik, az 1888. VII. tcz. végrehajtása iránt 40000/88. sz. alatl kiadóit (oldmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 30. s következő §§-ban foglallak szerint beren­dezendő állatvásártér tervrajzával; c) ha az uj vásáron piaczi helypénzszedés engedélyezése is kéretik, a piaczi helypénz díjszabályok tervezetével, mely szabályszerűen kiállított 1 egyenlő példányban terjesztendő fel. Megjegyzem, hogy az 1891. XIII. tcz. határozmányaira való tekintetlel vasárnapokra és Szt,-István napjára uj vásárok nem enge­délyezhetők. 4. Ha a vásár engedélyezett határnapjának állandó vagy kivételes áthelyezése m itatkozik szükséges­nek, a folyamodó városhói vagy községből 30 kilométernyi körterüielen belől fekvő vásárlartásra jogosult községek vagy egyébb vásártartásra jogosultak e részbeni nyilat­kozataival a kérvény a közönség véleményes jelentése kíséretében oly időpontban terjesztendő fel a kereske leiem­ügyi miniszterhez, hog7 a tér.,ay beérkezése és az át­helyezendő határnap között legalább 21 napi időköz legyen. 5. Pótvásárok csak tényleg teljesen elmaradt vásárok helyett engedélyezhetők; az ily engelély iránti kérvények legkésőbben a vásárjegyzékben megállapított, de elmaradt vásári határnaptól számitott 21 napon belől terjeiztendők fel, ugy azonban, hogy az engedélyezendő ujabb vásári határnaphoz szintén 21 nipi időköz maradjon. Az ilyen kérvényekben hatósági bizonyítvány által igazolandó, hogy az illető halárnapra esett vásár egyáltalában nem tartatott meg, kirakodás nem történt s illetve, hogy állatok nem hajtattak fel és piaczi helypénz nem szedetett. Ezen kérvé­nyek és a közönség véleményes jelentésével terjesztendők fel és a folyamodó város, illetve községből 30 kilométernyi területen belől fekvő vásár tartásra jogosult községek avagy más vásártartásra jogosultak a kérelemre vonat­kozolag szintén meghallgat-andók. Az 1891. évi XIII. tcz. határozmányaira való tekintettel vasárnapra és Szt. István napjára sem vásár áthelyezés, sem pólvásár nem enge­délyezhető. Budapest, 1892. augusztus 16-án Lukács, s. k. Szabolc3varmcg/e területén tartandó országos és hetivásárok határnapjának a 72035/891. számú, kereske­delemügyi in. kir. miniszteri rendelettel megállapított állandó jegyzéke. Nagy-Kálló: 1. Húshagyó kedd után csülörtökön. 2. Szent-György napját (ápril 24.) 3. Szent-László király (junius 27.) 4. Szent-Mihály napját (szeptember 29.) 5. Szent-András napját (november 30.) magában foglaló héten csütörtökön országos kirakó és állatvásár. Minden pénteken heti kirakó és állatvásár. Uj fehértó: 1. Nagy Károly napját (január 28.) 2. Medárd napját (junius 8.) 3. Sámuel napját (augusztus 26.) 4. November hó 20-ik napját magában foglaló héten csülörtökön országos kirakó és állatvásár. Minden hétfőn hetivásár. Megjegyeztetik, hogy amennyiben az országos vásár napja azon megállapítás szerint ünnepnapra esnék, azon esetben az azt megelőző napon, tehát szerdán, ha ppdig a hetivásár esnék ünnepnapra, azon esetben az azt követő, tehát keddi napon tarlatik meg. Nyíregyháza: 1. Tamás napját (márczius 7.) magá­ban foglaló héten hétfőn. 2. Pünkösd napját megelőző héten hétfőn. 3. Karácsony napját (szeptember 8.) 4. Lucza napját (deczember 13.) magúban foglaló héten hétfőn országos kirakó és állatvásár. Minden szerdán ki­rakó, minden szombaton kirakó és állathetivásár. Mária-Pócs: 1. Február 0. 2. Május 3. 3. Augusztus 21. 4. Mária napját (deczember 8.) követő hétfőn országos kirakó és állatvásár. Vaja: 1. Augusztus hó első hétfőjén országos kirakó és állatvásár. Kisvárda: 1. Márczius 17. 2. Május 23. 3. Junius 16. 4. Szeptember 1. 5. November 1-ső napját magában foglaló hétfőn 6. Karácsony napját megelőző hétfőn, vagy ha Karácsony hétfői napra esnék, akkor egy héttel előbb, országos kirakó és állatvásár. Minden csütörtökön hetivásár. Mándok: 1. Judica vasárnapot követő napon, hét­főn. 2. Péter és Pál napját (junius 29.) 3. Simon és Juda napját (október 28.) magában foglaló hét első napján hétfőn. 4. Advent első vasárnapját követő napin hétfőn országos kirakó és állatvásár; migjegyeztetik, hogy ha a • vasárnapja ünnepnapra esnék, azon esetben a határidőt követő napon, vagyis kedden lartatik meg. Hetivásár minden szerdán. Tisza-Dob: 1. Január 15. 2. Ápril 17. 3. Augusztus 7. 4. Október 4. megelőző héten hétfőn országos kirakó és állatvásár. Polgár: 1. Január 4. 2. Márczius 15. .3. Junius 14. 4. Szeptember 20. magában foglaló héten szerdán országos kirakó és állatvásár. Minden csütörtökön hetivásár. Tisza-Lök: 1. Május 15. 2. Julius 10. 3. Augusztus 21. 4. Szeptember 25. 5. November 27. magában foglaló bélen csütörtökön országos kirakó és állatvásár, vagy ha ünnepnapra esnék, akkor szerdán. Minién csütörtökön heti kirakó és állatvásár. Nyir-Bátor: 1. Január 20. 2. Márczius 25. 3. Szep­tember 8. 4. November 9. 5. Deczember 6-ikát követő csütörtökön országos kirakó és állal vásár. Minden csütör­tökön hetivásár. Nyir-Bakta: 1. Januir 27. 2. Április 15. 3. Julius 5. 4. Augusztus 21. 5. November 6-ikát magában foglaló héten hétfőn orszigos kirakó és állatvásár. Minién szer­dán hetivásár. Rakamaz: I. Április 25. 2. Augusztus hó második hetének első napján, vagyis hétfőn. 3. November mísodik hetének első napján vagyis hétfőn orsz igos kirakó és állat­vásár, vagy ha a kijelölt nap ünnepre esnék, akkor a határidőt követő napon. Szent-Miliály: 1. Szent-Pál napját (január hó 25.) 2. Április '23. 3. Margit napját (julius 13.) 4. Októbor 18-át magában foglaló héten hétfőn országos kirakó és állatvásár. Minden szerdán hetivásár. Balkány: 1. Április 1. 2. Julius 1. 3. November I. 3. Deczember 25-ik napját megelőző kedden orszigos kirakó és állatvásár. Minden kedden országos kirakó és állatvásár. Nyir-Mada: 1. Április 3. 2, Május 11. 3. Julius 18. 4. Augusztus 2 1. 5. Deczember 17-ikét migában foglaló héten szerdán országos kirakó és állatvásár. Nyir-Bogdány: 1. Márczius 12. 2. Junius 24. 3. Ok­tóber 4. 4. Deczember 6-ikát magában foglaló héten szer­dán országor kirakó és állatvásár. Nyíregyházán, 1893. január hó 19-én. Miklós László, alispán. 12255. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 2118 eln. szám alatt kelt rendeletének másolatát tudomásul vétel és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. deczember 13. Miklós László, alispán. (Másolal.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter ^118. eln. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomás vétel és az érdekelteknek minél kiterjedtebb módon való tájékoz­tatása czéljából értesítem a törvényhatóságot, hogy az Ausztriából vagy Magyarországból származó élő juhok Belgiumba való bevitele — az erre vonatkozó 1885. évi márczius 28-án kelt miniszteri rendelet ujabb módosítá­sával — s következő feltételek mellett megengedtetett: Az ilyen juh szállítmányoknak a származási hely állat­orvosa által kiállított 'egészségi bizonyitványnyal kell kisérve lenniök, melyben az állatok fajtája, száma és az eladó jegye feltüntetve legyen. Az állatorvos aláírását hitelesiti azon hely hatósága a honnan az állatok elszállít­tatnak, ugyanezen hatóságnál kell igazolni azt is, hogy az illető helyen legalább egy hónap óta a juhokra ragá­lyos állati betegség nem észleltetett. Ezen bizonyítvány csak tíz napig érvényes s a belga határon a vámhivatali közegeknek átszolgáltalandó. A bevitelnek kizárólag csak vasúton szabad történnie. Az országba való belépésök alkalmával a juhokat — a fél költségére állatorvos által meg kell vizsgáltatni. — Az állatorvos ha megállapítja azt, hogy az állatok bárminő ragadós betegségtől mente­sek, e zt egy e czélből kiadott minta szerint kiállítandó bizonyítványon igazolja, és kijelenti, hogy a szállítmány rendeltetési' helyére irányitható. Ezek a feltélelek nem vonatkoznak a vasúton való közvetlen átvételere, mely már a folyó év február 24-ik rendelettel szabaddá tétetett. Budapest, 1892. november 26-án. Bethlen, s. k. ~ Maii számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom