Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-30 / 31. szám

„N Y I R V I D É K.« kodui fog a város képviselő testületének f. hó 25-dikén hozott határozata . . . elvben, inert: „Kerestetik egy szakértő, kinek tüdeje ép, szeme jó, orra nem funktiónál, türelme birka, nyelvismerete tót, latin és magyar, s jó fizetségért hajlandó meg illetve belebolondulni, de a munkálat megkezdés* előtt ezt tennie tilos. Munkatársul kap egy makra nyíregyházai hajdút." A feltételek utolsó előtti pontjának elhagyása esetén a pályázat mindenesetre eredményes leend. A dologuak pedig az a története, hogy a városi ré«i okmányok, melyek egy néhány ökrös szekerre valóra szaporodtak fel, s valami pinczébe vannak elhelyezve, kiselejtezésre várnak, a képviselő testület e hó 25 én tartott gyűlésén hozott határozata alapján, Persze ezt az előkészületet igénylő, s historikus hajlamokat feltételező munkát nem végezheti el akárki. Ez az előzménye a nevezetes hirdetménynek. (P.) — Dietz Lajos urat, városunk szülöttét, a közoktatásügyi miniszter a Iosonczi állami főgimnáziumhoz rendes tauárrá nevezte ki. — A III. osztályú kereseti adót kivető bizottságba bizalmi ferfiakul ifj. Orbán Károly és Palaticz Jenő választattak meg. — A Császár-szállás bérbeadására vonatkozólag a kedden tariott képviseleti gjűlés abban állapodott meg, hogy a Kúu Mityás és Kun Ármin által 15 évre 1200 döles holdankiut 12 forintjával kibérelni szándékolt 1408 holdnyi terület bérbe adassék éspedig nevezetteknek az esetben, ha más az általuk igért összegnél magasabb ajáulatot nem tenne. Magasabb ajánlat esetén is fönnmaradt azonban Kuuék elővételi joga, — kik dohányteimelési engedély kinyerése esetére a dohánytermelésre szánt területért még 5 forinttal fizetnek többet holdanként. — Dr. Zinner Samu ügyvéd, fölvétetvén a debreczeni ügyvédi kamara kötelékébe, városunkban ügyvédi irodát nyitott. — Hirdetmény. Tudomására hozom az érdekelt adófizetőknek; hogy az 1893. évi föld és házadó utáni általános jövedelmi pótadó lajstrom a városi adóhivatalban (I. Szt.-Mihályi-u. 1. földszint) f. hó 31-től 8 napig közszemlére leend kitéve. Az ezen lajstromban foglalt adó nem ellen azok ; kik ezt a f. évben első izben fizetik, ezen adó nemnek könyvecskéjökbe történt bejegyzésétől számított 15 nap alatt, ellenben: Azok, kik ezen adónemet már mult évben is fizették, a közszemlére való kitétel lejártától számított 15 nap alatt élhetnek felszólamlással a helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál. Nyíregyházán, 1893. julius 29. Bencs László, polgármester. — Halálozás. Gyászlobogót tűztek ki a kir. törvényszék palotájáu, meg a kaszinó épületén: Ambrózy Mihály miskolczi kir. ügyész halálát hirdetendő. Valamivel több mint egy éve, hogy Ambrózy Mihály, ki mint kir. alügyész nevezetes tényezője volt a jog szolgáltatásnak városunkban, s mint ember társadalmi életünknek egyik rokonszen ves alakja volt, Miskolczra neveztetétt ki kir. ügyészszó. Alig hogy eltávozott tőlünk, beteg lett A tavasszal visszajött hozzánk, felesége családjához — üdülni. S itt érte el, java férfi korában a halál. Borsodvármegye hivatalos lapja, aj,Borsod" a következő sorokkal emlékezik meg elhunytá ról: „Nem váratlanul, de mégis megdöbbeutóen érkezett városunkba hótfóu reggel az a hir, hogy Ambrózi Mihály miskolczi kir. ügyész elhunyt. Alig pár éve, hogy az elhunyt Janó Sándor helyére jött Miskolczra kir. ügyésznek 8 akkor, látva különösen a jó egészségi állapotban levő embert — senki sem mert volna arra gondolni, hogy a kir. ügyészi állás rövid időn ismét meg fog üre sedui. Csakhogy Ambrózy, ahogy Miskolczra jött, azon nal elkezdett betegeskedni. A mult évben a korouázási jubileum ünnepélye alkalmával a ref. templomban öszszeesett, külsőleg is súlyos sérüléseket ejtve magán. Ettől kezdve állapota egyszerre roszabbra vált. A folyó óv tavaszáu már hivatalát sem volt képes folytatui. Nyíregyházára rokouaihoz ment, hogy majd onnan fürdőre utazik. Nem tehette, egyre súlyosodé betegsége miatt. Folyó hó 23 áu reggel huuyt el 46 éves korábau, özvegyet, egy figyermeket és számos jó barátot hagyva maga után. Mert a társadalomban ritka kedveltség vette körül. Egyénisége rokonszenves modora megnyerő, általában szeretett ember volt. Bike lengjeu pjrai felett és őrizze emlékét minduyájuuk szeretete és becsülése!" Elhunytáról a gyászoló család a következő jelentést adta ki: Özvegy Ambrózy Mihályné szül. Gredig Vilma fiával Gyulával, Ambrózy Alice férjezett Telegdy Lajosné, özv Friedl Jánosné szül. Ambrózy Mária, Ambrózy Viktória, Gredig Jeremiás, gyermekei: Károly és Saroltával, Hosig Anna és számos rokonok nevében, fájdalomtól megtört mólyen szomorodott szívvel jelentik a felejthetetlen kedves férj, apa, test.vér, vő, sógor és rokonnak Sédeni Ambrózy Mihály miskolczi kir. ügyésznek folyó évi ju lius hó 23-án reggeli 10 órakor, életének 46-ik, boldog házasságának 11-ik évében, hosszas szenvedés folytán bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldoguUuak hűlt teteme folyó julius hó 25-én délután 6 órakor fog a református vallás szertartási szerint, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1893. julius hó 24-ón. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Ambrózy Mihály temetése e hó 24 én igen nagy részvét mellett ment végbe. A vasút melletti sírkertben helyezték el kihűlt tettemeit örök nyugalomra. Hátramaradt családja nagy gyászában városuuk egész intelligenciája igazi részvéttel osztozik. — Jótékonyság. Szeszich Emma kisasszony a helybeli nőegylet által fenntartott ipariskola javára 5 o. é. frtot adomáuyozott. Fogadja e nemes cselekedetért a nőegylet hálás köszönetét. Az elnökség. — A nyíregyházi kereskedő alkalmazottak Etagánegyesületi betegsególyző pénztárának alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minisztér jóváhagyta — Az elkeresztelés áldozata. Egy másfél eszten dős üsző bornyuról van szó, mely a napkori r. kath plébános tulajdonából árverés utján idegen kézre került, ama 10 forint birság behajtása képen, melyet az említett plébános úrra egy elkeresztelési eset miatt róttak ki a hatóságok. — Talált pénz. Pavlovits Károly, Pavlovits Imre kereskedő fia 4 forintot talált csütörtökön a városháza palota előtti járdán s átadta azt, mint „becsületes megtaláló", a rendőrségéek, ahol az igazolt tulajdonos átveheti. — Pincze-beomlás. Wirtschafter Ármin előkelő pazonyi u'czai boltja alatt a pincze szerdáa délután 6 és 7 óra kezött beszakadt. A szerencsétlenséget még fokozta az, hogy a beszakadás u'án a pinczében levő külöuböirő robbanó savak, a levegővel érintkezésbe jutna, lángba robbantak. A tűzoltóság gyors megjelenésével és súlyos kö/.belépésével elejét vette a nagyobb veszedelemnek. — A szinház részvénytársaság igazgatóságába a város képviselőiként Bencs László polgármestert és Májerszky Béla főjegyzőt küldte ki a keddi képviseleti gyűlés, tudomásul vévén egyszersmind, hogy a vármegye a város által a szinház részvényekre jegyzett 10,000 forintot jóváhagyta. — Tűz volt kettő is a héten Nyíregyházán. Szerdán hajnalban Lsfkovics M tyás epreskert u'czai háza gyulladt ki s leégett, csütörtökön délután az erdősor 12 sz. ház égett le. Ez utóbbi 'űz, mint a vizsgálat ktderitotte ugy keletkezett, hogy két gyerek czigaretlizett az ólban s ellökték az égő szivarkát. — Kétszáz forintot — hozzá tehetjük mindjárt, hogy igeu szegényesen — jegyzett a város a keddi képviseleti gyűlés határozata szerint, a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület által tervbe vett gazdasági mintatelep czéljaira. Reméljük, hogy ezzel a kétszáz forintos ajáulattal nem jutott süllyesztőbe a polgármester úr eszméje: t. i. hogy Nyíregyházán földmives iskola létesüljön. — Furcsa kis tévedés. A Ieghivatalosabb „Budapesti Közlöny", az országos hivatalos lap, hogy, hogy nem, eltévesztette a mi vármegyénk területére nézve, két utibiztosi állás betöltését hirdető pályázat dátumát. Julius 10 dikén járt le ez állások betöltésére a kérvények beadásának határnapja s a „Budapesti Közlöny", közölvén előbb ezt a terminust, meghirdette újólag hogy julius 25 dikéig lehet ezeket a pályázó kérvényeket Szabolcsvármegye főispánjához beadni. Ezen a réven 18 kérvény került — a julius 10 diki igazi határnapon tul a főispán ur őméltósága elé s e kérvényeket, mint elkésetten beadottakat, főispáni hivatal egyszerűen visszautasította. Csak a napokban sült ki aztán, hogy a „Budapesti Közlöny" csinálta a hibát, olyan módon, mint ahogy azt elmondtuk a fenntebbiekben. — Eljegyzés. Kurucz József, a balsai ev. ref egyház újonnan választott derék lelkésze, e hó 25 dikén el jegyezte Be:c«elen Ormós Anna kisasszonyt, O-mós László földbirtokos leányát. — A Tiszába fúlt. Kis Lajos, berezeli r. kath. harangozó a mult hétfőn, vízmentés közben beesett a Tiszába s ott belefúlt. Még a holt testét sem tudták megtalálni. — Adófizetők figyelmébe. Tudomására hozom az érdekeltjadófizetőknek, hogy az 1893—95. évi Ill-ad osztályú kereseti adó javaslatok a városi adóhivatalban (I. Szt.-Mihályi-u. 1. földszint) f. hó 31-től kezdve 8 napon át közszemlére lesznek kitéve s ott megtekinthetők; továbbá hogy a fenti adó tárgyalása f. év augusztus hó 8-án kezdődik, melyre minden egyes érdekelt adózó a városi adóhivatal által külön meghiva lesz. Tárgyalási helyiség: Városházi, főbejárat, balra földszint 1-ső ajtó. Kelt Nyíregyháza, 1893. julius 29-én. Bencs László, polgármester. — Zsebtolvaj. A Scheer-fóle müzeum előtt a sokadalombau egy kofa asszony zsebéből valami ügyes tolvaj 14 frtot kilopott. A tettest elfogták. — Elégett asztag. Gencsy Albert kislétai gazdaságában egy 1200 keresztből rakott gabona asztag kigyulladt s elégett. Hogy támadt a veszedelem: nem sikerült kinyomozni. — Gyászrovat. Özv. Mikolay Józsefnó szül. B&rtha Katalin mint nő, Mikolay József, György, István, Ferencz, János, Borbála, Katalin, Pál, András, Mária és Zsuzsánna miut gyermekek, Mikolay Bertalan és Mikolay Juliánná özv. Török Imréné miut testvérek fájdalomtól megtört szívvel tudatják, a felejthetetlen férj, a jegjobb api ós testvérnek Mikolay József Gyulaj község jegyzójéuek 1848/49 iki honvédnek f. julius hó 20 án délután 3 órakor, életének 68 ik jegy^őségónek 41-ik évében, hosszas szenvedés utáu történt gyászos elhuuytát. A megboldogult földi részei f. julius hó 22-ón délelőtt 9 órakor fognak az ev. szertartás szerint Gyulaj községben örök nyugalomra tétetni. Gyulaj, 1893. julius 20. Áldás és béke legyeu porai felett! — Alant Írottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a jó anya, testvér, anyós, uagyanya özv. Palicz Mihályné szül. Racskó Anna folyó hó 28 án délután 5 órakor életének 71 ik évében, vég elgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai a Széchényi-tér 4 ik szám alatt levő házból folyó hő 30 áu délután 6 órakor fognak, az ágost. evang. szertartás szerint, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1893. julius 29. Áldás és béke lengjen porai felett! Palicz János és neje szül. Kovács Júlia, Palicz Ilona, Palicz Mihály unokái. Palicz Lajos ós neje szül. Bencs Mária gyermekei. Racskó Mihály, Szudiczki Mihályné szül. Racskó Erzsé bet, özv. Zomborszki Jánosné szül. Racskó Ilona. özv. Andrikovics Jánosné szül. Racskó Mária testvéiei — A nagy-kállói in. kir. állami reáliskolába az 1893/4-iki tanévben belépni kivánó szegény, és jó előmenetelt tanúsító tanulók, ezennel felhivatuak, hogy akár a Szabolcsmegyei takarékpénztár, akár a segély egylet segélyezésébeu részesülni kívánnak, ez iránt iskolai és szegénységi bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat f. év aug. hó 25 ig bezárólag alulírotthoz adják be. Nagy-Kálló 1893 jul. 24. Dr. Bleuer Miklós, v. igazgató ós segély egyleti elnök. — Az uj pénz iröviditctt jelzése. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök legkö zelebb rendeletet bocsátott ki az uj pénznemek rövidített jelzésének szabályozására, melyben elrendeli hogy a korona jelzéséül „K", a fillér jelzéséül „F" használandó a hivatalos iratokban és könyvekben. Kívánatos, hogy a magánéletben is ezen rövidített jelzések honosíttassanak meg, hogy eképen a zavarok elkerülhetők legyenek. — A cselédkénlés a chicagói kiállításon. Nálunk cselédrendtartással igyekeznek a cselédkérdóst megoldani, Amerikában gépekkal. A demokrata szellemű kultura a tenger innen és tul azt eredményezte, hogy a cselédek nagyobb igényekkel lépnek föl. De Amerikában belátják, hogy midőn a cselédek társadalmi helyzetük emelését, bérük feljavítását, a nagy izomerőt feltételező nehéz munkától való fölmentést kívánnak, ezzel csak arra törekszenek, a mit Amerikában mindenki keres, a miért az emberek egyáltalán Amerikába vándorolnak: hogy emberhez méltóbb létviszonyokat érjenek el. E mellett azonban a cselédkérdé« Amerikában a női kérdésnek is részét képezi, a mennyiben a cselédek túlnyomó részben a női nemhez tartoznak. A nők általában véve nagyobb szabadságot élveznek és kevesebb terhet viseluek, mint másutt. Az izmokat erőltető nehéz munkát nem tartják a női nemhez méltónak. Az amerikai nők elszörnyüködve hallgatták, mikor Chicagóban a női kongresszuson egy csehországi nő elbeszélte, hogy Európában vannak még országok a melyekben nők nap. számos munkát végeznek építkezéseknél. Ilyesmi Amerikában képtelenség. Nálunk a mezei munkában a nők osztoznak a férfiakkal; Amerikában csak mellékes foglalkozás jut nekik e téren osztályrészül. — A chicagói kiállítás iparcsarnokában egész sorát látjuk a mindenféle gépeknek ós készülékeknek, melyeknek az a czóljuk — hogy a házi munkának megerőltető részét lehetőleg egyszerűsítsék, megkönnyítsék ós gyorsítsák. — Ott vannak például a cseresznyetisztító gépek, a melyeknél a cseresznyét egy ferdén álló tölcsérbe öntiö, azután egy forgató segélyével mozgásba hozzák a kést, mely minkén szem cseresznyét kettémetsz, a mag kihull, a gyümölcs húsát pedig egy lapát fogja fel. Ezzel a géppel két ember állitólau 125 font cseresznyét képes óránkint megtiszitani. Egyetlen ezóg ötféle gépet állított ki, mely mind arra szolgál, hogy az almát meghámozza, ketté, vagy négy részre vágja és a torzsáját klmetsze. Van olyan gép is, a mely ezt a proczedurát egyszerre két, sőt három almán is végzi el és perczenkint 45 darabot tisztogat meg. A lisztet nem kell többé szitálni. Egyszerűen hengerbe töjtjük, a melynek üettős feneke van. az első fenék tömör, a felső rostos, mint a szita és egy forgató segélyével a saját tengelye körül forgatható. A liszt a szitafenékről szitálva hull az alsó: tömör fenékre. Ott vannak továbbá a husvagdaló gépek, a melyek nemcsak „fasirozzák" a hust, hanem egyúttal kiválasztják belőle az inakat és egyéb kemény alkatrészeket s ezeket félre, lökik, ugy hogy csak az élvezhető rész marad együtt. Ilyen gépek mindenféle nagyságban készülnek, a kisebbek magár háztartások, a nagyobbak vendéglók használatára. Említést érdemelnek továbbá a seprőgépek, melyek a szőnyegről fölszedig a papiros- és egyébb hulladékokat, szivó készülékükkel pedig magukba szívják a port, & nélkül, hogy a seprő a szőnyeget nagyon erősen dörzsölné. Ezt a gépet csak olyan szobában lehet haszuálni, a mely szőnyeggel egészen be van vonva. „A háziaszszonyok hű barátja ós jóltevője" ként hirgetik az önműködő mosógéet. Ez egy, a viz melegítésére siolgáló fűtőkészülékkel ellátott teknő, a mely dörzsölő és facsaró készülék van elhelyezve. A ki ezzel a géppel mos, annak még a keze sem lesz nedves, mert a ruhát nem kell kézbe venni, hanem kényelmes fogantyúval lehet a dörzsölő készüléken végig huzi, a hányszor tetszik. „Tiz esztendős gyermek is kezelheti á gépet," ezzel dicsekszik a gyáros. Ezzel véget ér a mosónők erőltető munkája, nem kell nekik görnyedt háttal a teknő mellett állniok, nem keli a kezüket véresre dörzsolniök, nem leszoek vizesek sem ők, sem a padló, a mellett pedig sok időt kiméinek meg vele. Csak az csodálatos, hogy mindezeket a háztartási készülékeket nem nők találták fel, a kik hasznát veszik, hanem férfiak, a kik pénzt szereznek velük. — Gyula és Elemér. Egész kis társadalmi háttere van aunak a konfliktusnak, mely kitörvén a Benczy Gyula bandájában, a közel mult napokban Elemérnek meg a hires pikulás Bakainak a karból való kiválásával és egy uj szigány banda megalakításával véget ért. Nagy kérdés azonban, hogy az ilyen módou létrejött konkurrencia révén sűrűbben fognak-e egymáshoz lapulni a kis és nagy bankók meghasonlott czigáuymuzsikusok örömére. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk Beöthy Zsolt) megjelent a 8 ik füzet, az előbiekhez hasoló gazdag tartalommal ós illuitratiókkal. A czikkek során: Badics Ferecz befejezi az előbbi füzetben kezdett tanulmányát a XVI. századi elbeszélő költészetről, itt a regényes vagy szép históriákról szólván; Beöthy Zsolt Szép próza czim alatt először a misztériumdrámákról s ezek magyar nyomairól szól, eredeti felfogásával egészen uj világításban tüntetvén föl a költé • szetnek ez ágat, majd a dramatizált dolemiákat s a Balassi Menyhért áruitatásáról fenmaradt „comoediát" jelemzi; a czikk másdik részében az aeopusi meseirókal (Pesti ós Heltai) s a novella legrégibb maradványaival (Salamon és Markaif, Mínkóczi; Poncianus stb.) s végül Báthori István megható prózai zsoltáraival foglalkozik. E czikk egyszersmind befejezi a XVI. század irodalmának ismertetését s visszatekintőleg Beöthy találóan mutatja ki e kormunkáiban a műfaji kialakulásokat. A következő czikk : A katholikus visszahatás, melyben Széchy Károly az 1606—1676 ig terjedő időszak vallásos ós irodalmi harczainak fejtegetését kezdi meg. A szöveget 14 illustratio disziti: ritka munkák czimvagy kezdő lapjai, aláírások, arczképek stb., különösen érdekes, egy középkori misztérium-dráma előadásának egykorú rajza. Külön mellékletül Károlyi hires vizsolyi bibliájából van közölve egy szép lap, továbbá a Pesti fabuláinak és Szilvester nyelvtanáuak nyomdailag is érdekes czimlapjai. A legközelebbi füzet, mint a boritókon olvasható, szeptember elején jelenik meg. A mű megrendelhető 40 krajezáros füzetekben minden könyvkereskedésben valamint a kiadótól (Athenaeum könyvkiadóhivatala, Budapest, Ferenczíek Tere 3.) — „Titok", regény 2 kötetben irta Charles Reade Az ujabb angol regényírók közül Reade kiválik meseszövő ügyessége ós zamatos humora által, mely az angol társadalom alakjait pompás keretben mutatja be. A .Titok" czimü regénynek különös érdekességet kölcsönöz még az a körülmény is, hogy megkapó erővel ecseteli a bányászéletet egy mindvégig vonzó mese alakjában.