Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-16 / 29. szám

XIV. évfolyam. 29. szám. Nyíregyháza, 1893. julius 16. IDÉK VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSTÁRME6TE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 9V Megjelenik; hetenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ k községi jegyző éa tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező kiildeménjek, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdíj fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sreicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 2806. K. 1893. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. Árverési hirdetmény. A vármegye pénztári hivatalnál letett 4 drb ezüst óra, 3 darab gyűrű, és 2 drb kávéskanál, mint oly tár­gyak, melyeknek eredete avagy jogos tulajdonosa ki nem deríthető, nyilvános árverésen eladatnak, s a legtöbbet igérő részére a vételár lefizetése után azonnal átadatnak. Ezen nyilvános árverés megtörténtének határide­jéül a f. évi julius hó 28 napjának reggeli 9 óráját a vármegyeháza kistermébe midőn kitűzöm, egyidejűleg a résztvenni óhajtó közönséget azzal értesítem, hogy az eladandó értéktárgyak az árverés előtt, az árverésre ki­tűzött helyiségben megtekinthetők; a kikiáltási árat 10 frtban állapítom meg, melynek 10 százalékát az árveré­sen részt venni óhajtók bánompénz fejében előzetesen lefizetni kötelesek. Nyíregyháza 1893. julius 11-én. Miklós László, alispán. 632/1893. Kb. Egészségügyi jelentés 1893. junius hóról. A közegészségügy állása a mult junius hónapban kedvezőbb volt mint május hónapban, a midőn is május­ban 1000 lakos közül 2. 9 9, juniusban pedig 2. 6 1 halt el, ami évi 31. 3, pro mille halálozásnak felel meg. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye összes községeiből beérkeztek, ezek szerint a halálozás az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg alakult: kiavárdai járásban juoi. hóban 1000 lakos közlll 2.,, május hóban 2. r, lislii > » > » » » ?.j, > » 2.3, dadai illó > » » » » » 2.7, > > 2.s, dadai felad > » > » > » 2. s, > >3.!, bogdányi > » » » » » 2. s, > > 2. s, nylíflitori » » » » > » 2 6, » »3 8, nagykállói > » » » » » 2. 6, > > 3. 0, Nyfrfeüyh. városban » > » » 2-8, 2.r, V<-' Elhalt a vármegyében összesen 639 egyén és pedig 3l'6, fi és 323 nő, ezek közül 7 éven alul 404, még pedig fi 218, nő 186. 7 éven felül 235 és pedig 98 fi és 137 nő. E .'szerint az összes elhaltaknak 60. 6%-át a 7 éven alu­liá'k és 37 4%-át pedig a 7 éven felüliek szolgáltatták. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven aluliak kózül 109, tehát 26. 9®/o- A 7 éven felüliek közül 57, tehát 24.,%. Átlagosan nem gyógykezeltetett 25. 9%. Járványnyá fajulható ragályos betegségben az előző május hónapban elhalt 33 községben 94 egyén, az összes 720 elhaltaknak 13.,% és pedig hagymázban 4 község­ben 6, vörhenyben 2 községben 7, kanyaróban 4 község­ben 21, roncsoló toroklobban 25 községben 54, hökhu­rutban 3 községben 6. Junius hónapban ilyféle betegségben elhalt 39 köz­ségben 76 egyén, az összes 639 elhaltaknak ll. 9%-ka és pedig: Hagymásban: Gelse és Ny.-Lugos községekben 1 — 1, tehát 2 községben 2. Himlőben: B.-Szt.-Mihályon 1. Vörhenyben: senki. Kanyaróban: Ibrányban 12, Bököny, Oros közsé­gekben 2—2, T.-Lökön és Nyíregyházán 1—1, összesen 5 községben 18. Roncsoló toroklobban: Kótaj, Oros községekben és Nyíregyházán 4—4, N.-Halászban 3, T.-Dob, Geszteréd, Ny. Bátor, Balsa, Buj, Gáva, N.-Falu, Tímár, Vencsellő községekben 2—2, Ajak, Anarcs, K.-Várda, Tap, T.­Polgár, T.-Lök, Apagy, Balkány, N.-Kálló, K.-Semjén, Ny.-Mada, M.-Pócs, Beszterecz, Demecser, Baád, T.­Eszlár, Paszab, Szabolcs, Rakamaz községekben 1—1, összesen 32 községben 52. Hökhurutban: T.-Polgár, Ujfehértó, Vaja községek­ben 1 — 1, összesen 3 községben 3. Nem ragályos betegségekben azok gyakoriságának sorrendjében a halálozás következőleg jelentkezett: Tüdőgümőkór 90, veleszületett gyengesség 87, tüdő­mellhártyalob 50, gyomorbélhurut 35, görcsök 26, aggkór 24, brightkór és másféle vizibetegség 17, gyermekaszály, gutaütés 12—12, agykérlob 9, malária 8, véletlen ese­mény 7, öngyilkosság 6, torokgyík, szerviszivbaj, hörg­hurut 5—5, görvélykór, marasmus 4—4, nehézszülés 3, szövetközi májlob, gyomorrák, erőszakos halál, hashártya­lob, eskór, toroklob, égési sebek 2—2, gyermekágyi láz, tüdőlégdag, méhrák, kiszorult sérv, gerinczagylob, méh­vérzés, rák, derme, tüdőüszök, tüdővizenyő 1—1, ösme­retlen betegségben elhalt 121, az összes elhaltaknak 18.,%-a. Végre halvaszületett 9 s igy az emberi összes életvesztesség 639. A 7 éven alul elhalt s nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyveknek kivonatát ugy a főszolgabirák, valamint Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. Ezek szerint mulasztás történt: a kisvárdaí járásban 8 esetben, bírságolás 5 esetben, a tiszai , 8 „ „ 2 „ a dadai alsó „ — „ „ — „ a dadai felső „ 3 , „ 3 „ a bogdányi 7 — a nyírbátori „ 21 „ „ 2 „ a nagykállói 7 — Nyíregyházán _ „ 8 _ _ „ _ _„_ 7 Összesen 62 esetben, bírságolás 19 esetben. Idegen ápolásba adott hatósági felügyelet alatt álló gyermek volt összesen 197, kik közül 27 törvényes és 170 törvénytelen ágyból született. Ezek közül egészsé­gesnek találtatott 192. K.-Várdán 3, Ajakon és T.-Lökön 1 — 1 beteg. Felügyelet alatt állott összesen : Nyíregyházán 73, N.-Kálióban 29, K.-Várdán 19, Balkányban 14, Uj­Fehértón 8, Kemecsén 7, T.-Polgár, T.-Dada, Buj, Gáva községekben 4—4, Balsa, Ny.-Bátor, Levelek községekben 3—3, Gyulaháza, Tura, K -Semjén, Napkor községekben 2—2, Döghe, Berenes, Ájak, F.-Litke, Mándok, K.-Apáthi, Eszeny, Ágtelek, T.-Eszlár, T.-Büd, Tímár, Kótaj, Pilis községekben 1—1. A körorvosok tevékenységüket mindannyian beiga­zolták. Törvényszéki booczolat tudtommal Eőrben egy az anyja által megfojtott csecsemő, Pilisen egy elvérzett nő és Ny.-Bélteken egy agyonütött egyén hulláján eszkö­zöltetett. Orvosrendőri bonczolat nem fordult elő. Orvosrendőri hullaszemle Döghén és K.-Várdán 1 — 1 öngyilkos egyén, Gáván, Rakamazon 1—1 és V.-Megye­ren 2 vizbe fult gyermek, végül Nyíregyházán két ön­gyilkos, egy gutaütött és egy elvérzett egyén hullája felett ejtetett. Látlelet kiállíttatott 5 súlyos és 15 könnyű testi sértésről. Tápszerek és italok számos esetben kedvező ered­ménynyel vizsgáltattak. Az állategészségügy a vármegyében a beérkezett je­lentések szerint kedvezőnek mondható. A szabolcsmegyei nyilvános közkózházban május hóról ápolás alatt maradt 67, junius hónapban felvétetett 108, összes ápoltak száma 175. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 76, javulva 27, gyógyulatlanul 2, meghalt 5, összes fogyaték 110. A hó végével ápolás alatt maradt 65. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2213. Koleragyanus eset vármegyénkben nem fordult elő. Nyíregyháza, 1893. julius 12. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 636/893. Kb. Kir. tanfelügyelői jelentés. Tekintetes Közig. Bizottság! A jelenlétem alatt megtartott, e folyó tanévet bezáró végvizsgák alkalmával felvett jegyzőkönyveket ide mellékelve, van szerencsém bemutatni. Jelen voltam összesen 24 iskola vizsgáján s egy nőipar tanműhely kézi munka kiállításán. Huszonhárom iskolában a vizsga eredménye álta­lában véve jó eredményű volt s a nyíregyházi nőegylet által városi segélylyel fentartott nőipar tanműhely növen­dékeinek kézi munka kiállítása kitűnő remekelésnek volt mondható. A huszonnegyedik iskoláról, a nyiradonyi két tan­teremben elhelyezett gör. kath. elemi népiskoláról azon­ban fájdalom, semmi jót nem mondhatok, sőt ez alka­lommal is be kell jelentenem, hogy azon iskolákban a magyar nyelv elhanyagolásával még mindig a román nyelv tanítása erőszakoltatik s gyakoroltatik az ottani gör. kath. lelkész és a két gör. kath. tanitó által, daczára a többszörös jelentéseknek, felterjesztéseknek, sőt daczára a felterjesztések alapján kiadott miniszteri rendeletnek is. Az ezen miniszteri rendeletnek miként lett végre­hajtásáról s eredményéről vármegyénk főispánja méltó­ságos Kállay András ur is meggyőződést kívánván sze­rezni, titkárával, valamint alulirt tanfelügyelővel, továbbá Szunyoghy Bertalan közig, bizottsági taggal, László Imre megyebizottsági taggal és Sipos Endre járási szolgabiró­val a vizsga napján f. évi junius hó 26-án egészen várat­lanul a községben megjelenvén, a gk. iskolákban meg­tartott vizsgálatokon jelen volt, s hogy ez alkalommal mily állapotok találtattak ezen iskoláknál, arról az alka­lomból felvett jegyzőkönyv tanúskodik; mit is ide csa­tolva van szerencsém ezennel bemutatni, mély tisztelettel kérvén a tekintetes közig, bizottságot, hogy ezen jegyző­könyvet gyors intézkedhetés végett a nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszter úrhoz azonnal felterjesz­teni méltóztassék. Nyíregyháza, 1893 évi julius hó 13. A tek. közig, bizottságnak alázatos szolgája Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. ^ TS9ífSzabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Felhívom, hogy Teleki László vagy Telep Vaszil a Szabolcsvármegyei közkórházban 1891. deczember 15-től deczember 29-ig ápoltat járása területén nyomozza, fel­találása esetén illetőségi viszonyaira tüzetesen hallgassa ki s az eredményről hivatalomhoz jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1893. junius 8-án. Miklós László, alispán. 7 <"l89'j^ '— Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a f. év márczius hó 15-én kelt 2780. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy Nyir-Lugos községben 25 db lóra a f. év márczius havában elrendelt zár a f. hó 27-én feloldatott. Nyíregyháza, 1893. junius 30. Miklós László, alispán. 7127. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza ráros polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 2451/93. szám jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1893. julius 5-én. Miklós László, alispán. 2451/93. K. Nyírbátori járás főszolgabírója. Tekin­tetes alispán ur! A megyei hivatalos közlönyben való közzététel végett hivatalos tisztelettel van szerencsém je­lenteni, miszerint f. évi junius 21-én Bogát község hatá­rában egy koros fekete kancza, hátul balról V. bélyegü 20 frtra becsült ló fogatott fel. Ki nem sajátitás esetén f. évi julius 22-én Bogát községében el fog árvereztetni. Ny.-Bátor, 1893. junius 27. Lövey Miklós, szolgabíró. 6867. K 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásul vétel é» alkalmazkodás végett a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter 39166/93 sz. körrendele­tére hivatkozással — értesíttetik, hogy az 1893. évi IV. t. cz. 15. §-ában biztosított útadó mentességet az állami tisztviselők, altisztek és szolgák f. évi április hó 1. napjától élvezik. Nyíregyháza, 1893. junius 25. Miklós László alispán. (Másolat.) 39166/93. Kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter. Körrendelet valamennyi vármegye közönségének. A m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök úrral egyetértőleg tudomásul és alkal­mazkodás végett értesítem a közönséget, hogy azon állami tisztviselők, altisztek és szolgák, kik nem laknak th. jog­gal felruházott városokban, az 1893. évi IV. t. cz. 15. §-ban meghatározott útadó mentességet csakis az 1893. évi április 1-től kezdve vehetik igénybe, mert az idézett törvény határozmányai, annak 27. §-a értelmében csak az előbb említett napon léptek életbe. Budapest, 1893. junius 14-én. Lukács, s. k. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom